Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 1. szám
Szigorúbb ellenőrzéssel a racionális felhasználásért Új törvény az Állami Energetikai Felügyelőségről A Szövetségi Gyűlés őszi tanácskozásán két törvénytervezetet is megvitattak és jóváhagytak a küldöttek, mindkettő az energiagazdálkodás hatékonyabbá tételét hivatott szolgálni. Az egyik a hőtermelés és felhasználás területén meglévő tartalékok feltárására helyezi a fő hangsúlyt, mig az Állami Energetikai Felügyelőségről szóló törvény az ellenőrzések megszigorításával akarja ugyanezt elérni, racionális felhasználásra ösztönözve a fogyasztókat. Dr. Helmuth Drozd, a Szövetségi Energia- és Fütőanyagipari Minisztérium tanácsosa részt vett ennek a törvénynek a kidolgozásában. A vele készített interjú során először is az iránt érdeklődtünk, miért éppen most került sor a két törvénytervezet előterjesztésére, és mi indokolta az Állami Energetikai Felügyelőségre vonatkozó eddigi kormányrendelet módosítását - a jelen esetben szigorítását.- Nem véletlen, hogy ezt a két törvénytervezetet a jelenlegi időszakban terjesztettük a Szövetségi Gyűlés küldöttei elé. Ugyanis most, amikor egyre égetőbb feladatként jelentkeznek a gazdasági mechanizmus átalakításának kérdései az egész társadalomban, ez alól nem maradhat ki az egyik legalapvetőbb népgazdasági kérdés, az energiagazdálkodás sem. Az Állami Energetikai Felügyelőség módosított feladatköre így teljes mértékben összhangban lesz az energiahordozók gazdaságos felhasználásának követelményével. Lényeges változást várunk az új törvénytől, amely januárban már érvénybe is lép. • Mi az. ami újdonság a korábban érvényben lévő jogszabályok és az új törvény között?- Az új törvény elsősorban kötelezővé teszi az ellenőrzött szervezetek dolgozói számára a szoros együttműködést az Állami Energetikai Felügyelőség illetékes szerveivel. Ezek a szervek hatáskörüknek megfelelően ellenőrző tevékenységük során bírságokat szabhatnak ki az energiagazdálkodásban előforduló hiányosságokért. Ez a joguk eddig is megvolt, ellenben a jövőben kiróható bírságok az eddig lehetséges összegeknek a dupláját is kitehetik. Ráadásul ebben az esetben nincs szükség arra, mint ahogy korábban, hogy az energiafelhasználásban tapasztalható hiányosság megismétlődjék, különben kötbér nem róható ki. Mindez azt jelenti, hogy az újonnan kibocsátott törvény e feltétel nélkül sokkal gyorsabb ügyintézést tehet lehetővé, és következetesebb lehet a szabálytalanságok elbírálása során. Tekintettel arra, hogy a jövőben az eddiginél sokkal több esetben személyi bírságok kirovására is lehetőség van, hatékonyabb is lehet, hiszen ezek a bírságok az illetékes felelős dolgozók zsebét érintik. Ezen kívül - ha már a bírságok kiszabásánál tartunk - az Állami Energetikai Felügyelőség ellenőrzést végző dolgozói akkor is büntethetnek, ha az ellenőrzött szerv illetékesei kellő mértékben nem tesznek meg mindent az ellenőrzés sikeréért, vagy esetleg hátráltatják azt. • Az eddig elmondottak érthetőek és világosak, azonban eléggé általános vonatkozásúak. Nyilván közvetlenebb okai is voltak annak, hogy a Szövetségi Energia- és Fütőanyagipari Minisztérium új törvénytervezet kidolgozását tartotta fontosnak.-Természetesen, mert az eddig meglévő jogszabályok számunkra nem biztosítottak olyan hatáskört, hogy hatékonyabban léphessünk közbe a megállapított szabálysértések kiküszöbölése érdekében. Elég ha csak egyik esztendő ellenőrzéseinek eredményeit említem meg, amelyek a korábbiakkal ellentétben a helyzet rosszabbodásáról tanúskodnak. Például az 1986-os esztendőben az Állami Energetikai Felügyelőség 1055 ellenőrzést hajtott végre, és 556 szervezet esetében számottevő hiányosságokat tapasztaltak. Amikor elvégezték a szükséges számításokat, megállapították azt is, hogy ezek a könnyűszerrel eltávolítható hiányosságok 215 ezer tonna barnaszén terven felüli felhasználását tették szükségessé. És ez még nem is túlságosan nagy szám, sokkal többet várunk attól, hogy az új törvény szerint beleszólhatunk az új beruházások energiaigényességének elbírálásába. Az Állami Energetikai Felügyelőség dolgozói összesen 250 esetben szabtak ki bírságot, s ezek teljes összege 1 057 550 korona volt. Ebből 195 esetben a szervezetek vezető dogozóit büntették, összesen 81 550 koronára. Ezek a számok mindenképpen azt bizonyítják, hogy az Állami Energetikai Felügyelőségnek az eddigiek során is voltak bizonyos lehetőségei, azonban a vezető dolgozók számára kiróható bírság összege még nem volt eléggé „ösztönző" a hiányosságok maradéktalan kiküszöbölésére. • A szocialista országok közül Csehszlovákia az első. ahol az energiafelhasználást ilymódon immár két törvény is szabályozza. Áz eddig említett közvetlen okok mellett bizonyára szélesebb körű, nemzetközi összefüggések is indokolták az új törvénytervezet kidolgozását.- A gazdasági fejlődés egyre növekvő feladatai csak úgy teljesíthetők, ha az energia valamennyi formája és valamennyi szükséges energiahordozó rendelkezésünkre áll. Ha összehasonlítjuk a mi népgazdaságunk energiafogyasztását az iparilag fejlett országok energiafelhasználásával, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy nálunk a fajlagos energiafelhasználás lényegesen nagyobb. Ráadásul ebben a tekintetben a legfontosabb szempont, hogy tüzelőanyag- és energiaforrásaink behatároltak, beszerzésük egyre nehezebb és drágább. Ezért mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy azok közül az eszközök közül, amelyek elősegítik a tüzelőanyagok és az energia gazdaságos felhasználását, kiemelkedő helyen szerepel az energiagazdálkodás hatékony ellenőrzése. Itt el kell mondanom, hogy a törvénytervezet kidolgozásakor kialakítottuk az energiagazdaság fogalmát, amely az energiahordozók kitermelését, kezelését, különböző változatainak előállítását, szállítását, raktározását és felhasználását tartalmazza a villamosenergia és a hőenergia termelésének és felhasználásának a folyamatában. A hagyományos energiahordozókon kívül fokozottabb figyelmet fordítunk az új és a felújítható, valamint a másodlagos energiaforrásokra. Az Állami Energetikai Felügyelőség a jövőben olyan általános és egyben specifikus ellenőrzést hivatott ellátni, amely mindenekelőtt össztársadalmi szempontokat vesz figyelembe, hogy teljes mértékben megvalósíthassuk az állami tüzelő- és energetikai politikánkat, amelynek alapvető célja valamennyi energiahordozó racionális felhasználása. • Immár 35 éve, hogy az Állami Energetikai Felügyelőség létrehozásáról kormányrendelet született, amely kisebb- nagyobb módosításokkal tulajdonképpen azóta is szabályozta ennek a szervnek a munkáját. Mennyire tükrözték a szervről szóló jogszabályok a valós társadalmi igényeket?- Amikor létrehoztuk az Állami Energetikai Felügyelőséget, az akkori legégetőbb feladatokra szabtuk kötelességeit. Abban az időben raktuk le a szocializmus alapjait, majd a hatvanas évek elején a szocialista népgazdaság fejlesztése során lényegesen javítani kellett az energiagazdálkodás színvonalát, és ekkor már valamennyi energiahordozó felhasználásának ellenőrzésére kiterjedtek az Állami Energetikai Felügyelőség ellenőrzési kötelességei. Később 1962-ben, majd 1968-ban is módosítottuk a kormányrendeletet, hogy az minél jobban megfeleljen a szerv a társadalmi igényeknek. 0 Ez a jelenlegi új törvény pedig már sokkal aprólékosabban ügyel az energiagazdálkodás valamennyi lényeges szempontjára ...-Valóban így van, hiszen a már említett beruházások energetikai szempontból történő elbírálásán kívül döntő szava lesz az energetikai felügyelőségnek az energiafogyasztó berendezések esetében kimondani a végső szót, azok sorozatgyártásának megkezdése előtt, így ugyanez vonatkozik az energiagazdálkodás szempontjainak normalizálására és a fogyasztás mérésének módjaira. Lényeges szempont, hogy a most kiadott új törvény tulajdonképpen nem kerül pénzbe, azaz szempontjainak megvalósítása nem ró semmilyen terhet az állami költségvetésre. Ellenben arról van szó, hogy a meglévő jelenlegi berendezések gondosabb, alaposabb felhasználásával állapítják meg az egyes hiányosságokat, a sorozatgyártás esetében szóba jöhető kiadások pedig függetlenek a költségvetéstől, ráadásul garantáltan kevésbé energiaigényesek lesznek, mint az számos, jelenleg gyártás alatt levő energiafogyasztó berendezésről elmondható. Véleményem szérint az Állami Energetikai Felügyelőségről hozott új törvény az energiagazdaság irányításának egyik alapvető, hatékony eszköze lesz. MÉSZÁROS JÁNOS Az iparban dolgozó nők munkakörülményeiről Szlovákiában az utóbbi években több olyan kormányrendelet és ágazati intézkedés született, amelyek kötelezővé teszik a dolgozók egészségét veszélyeztető munkahelyek mielőbbi felszámolását, s a munkavédelem általános fokozását. E célok elérése különösen azokban a népgazdasági ágazatokban sürgős, amelyekben a munka dandárját leginkább nők végzik. Tipikus példa erre az SZSZK ipari reszortja, amely csaknem 132 ezer nőnek ad munkát, s ez nem kevesebb, mint a tárca dolgozóinak 52,3 százaléka. Ezenkívül még több mint hétezer - korábban az iparban dolgozó - nő van jelenleg szülési, további közel tizenhatezer pedig gyermekgondozási szabadságon. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen nagymértékben elnőiesedett termelési ágazat többféle szempontból, így a megfelelő munkakörülmények megteremtését tekintve is sajátos helyzetben van. Hiszen ezen a téren más adottságok, más elvárások, más gondok jellemzik, amelyek a hagyományostól eltérő hozzáállást és megoldásokat követelnek a munkahelyek, az üzemek és a vállalatok vezetőitől. A dolgozókról való gondoskodásnak eme formája ugyanis fontos a munkáltatónak is, bár meglehet, hogy korábban ezt nem tudatosították kellően valamennyi munkahelyen. Ma már azonban más a helyzet. Nos, amint arról a Szlovák Nemzeti Tanács ipari és építőipari bizottságának egyik, közelmúltban megtartott ülésén Stefan Urban, az SZSZK jpari minisztere is beszámolt, a munkakörülményeket illetően nem csupán a szemléletben történtek gyökeres változások, hanem a gyakorlatban is. Szlovákia iparán belül a legtöbb nő a ruha-, a textil-, a cipö- a díszmű- és a nyomdaiparban dolgozik, általában két, több helyen egy, de néhol három műszakban is. Legtöbbjük szalagmunkát végez, vagy gépsorok mellett teljesít szolgálatot. Ez az egyhangú munka főleg az idegrendszerükre gyakorol túlságosan nagy megterhelést, ami, ha ráadásul túlórázással párosul, egy idő udán elviselhetetlenné válhat számukra. Márpedig a túlórában végzett munka nem ritkaság a könnyűiparban. Elsősorban ezzel magyarázható a rá jellemző, viszonylag nagyfokú munkaerő-vándorlás is. Ugyancsak a gyakori túlórázásoknak, s a könnyűnek éppen nem mondható könnyűipari munka jellegének tudható be, hogy a szülési és gyermekgondozási szabadságról visszatérő, munkába lépő anyák közül sokan rövid időn belül hátat fordítanak munkahelyüknek. Az ipar munkakörülményekkel kapcsolatos gondjait azonban számtalan különböző, ám egymással szorosan összefüggő tényező is fokozza. Az SZSZK Ipari Minisztériuma például a Munkatörvénykönyvnek a túlórázással, valamint a nők éjszakai műszakban való alkalmazásával kapcsolatos előírásaiból kiindulva konkrét irányelvet és egy azokra alapuló külön programot is kidolgozott az 1986-os évre. Az ipari vállalatoknál a túlórában végzett munka mégis 3,71 százalékkal nagyobb arányú volt, mint 1985-ben. Az ipari tárca illetékesei szerint azért, mert az ágazatban dolgozók száma harminckettővel csökkent, pedig a terv szerint éppen fordítva,. 1628-cal növekednie kellett volna. A munkaerő-gazdálkodást azonban negatívan befolyásolták olyan termelésben tapasztalható hiányosságok is, mint például az anyagellátás és a munkaszervezés. így aztán a túlórázás okozta gond még az idén is folytatódott. Az 1987-es év első felében 3,98 százalékkal volt magasabb arányú, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A túlórázás viszont csak egyike azoknak a tényezőknek, amelyek negatívan befolyásolják a dolgozók munkakörülményeit. Ilyenek még az emelési súlyhatár túllépése, a nők éjszakai műszakban való alkalmazása, az egészségre káros levegő, a magas zajszint, a rezgések okozta ártalom stb. Közülük a miniszter beszámolója szerint az emelési súlyhatár (maximum 15 kg) túllépésével járó munkákból már a 7. ötéves tervidőszak végére sikerült nagyrészt kivonni a nőket, amit az is bizonyít, hogy 1983 óta egyetlen vállalat rssssssssssssssssssssssssss/■S//SSSSSS/S////S/SSSS/SfSSS/SS/SS/SSSS/SSSSSfS//SSS. sem kért ez ügyben kivételes engedélyt. A vállalatok ezt elsősorban azzal érték el, hogy az általuk gyártott árukat a lehetőségek szerint kisebb csomagolásban forgalmazzák, és szélesebb körben alkalmazzák az ipari robotokat, illetve manipulátorokat. Ami a nők éjszakai munkáját illeti az iparban, már rosszabb a helyzet. 1986-ban még 11610 nőt foglalkoztatott az ipar éjjeli műszakban, s ez csak hatszáznegyvennéggyel kevesebb, mint 1985-ben volt. Igaz, a tervek szerint 1990-ben a számuk még mindig tízezer felett lesz. A veszélyes munka megszüntetését is leginkább az ipari robotok és manipulátorok fokozatos üzembe helyezése jelenti. Alkalmazást nyertek már a fafeldolgozó-, a bútor-, a cipő-, a ruha- és az üvegiparban. Ebben az évben a szlovák ipari minisztérium vállalataiban 22 robotizált munkahely létesül. Az 8. ötéves tervidőszak végére pedig már körülbelül 350 dolgozó helyett végeznek emberi szervezetre káros, megerőltető fizikai munkát az ipari robotok. Egy miniszteri rendelet alapján pedig korszerűsítik a ruha-, a bőr- és a cipőipart. Erre a célra 1185 millió korona áll az ipari tárca rendelkezésére. Az illetékes minisztérium különböző anyagi juttatásokkal is próbálja ösztönözni a megerőltető munkát vállaló nőket napi munkájukban. A szülési szabadság után munkába lépő nők például 1500 korona jutalmat kaphatnak, ha munkájukban egy bizonyos idő eltelte után elérik az előírt teljesítményt. A ruha-, a textil- és a bőrfeldolgozó-iparban a szakképesítéssel rendelkező nők a szülési szabadság után - ha ledolgoznak hat hónapot - akár 3000 korona jutalmat is kaphatnak. A felsorolást folytathatnánk további anyagi ösztönzők ismertetésével, ám ha azok alkalmazását bármilyen becsületes szándék vezérelte is, aligha pótolhatják gyermekeink, unokáink anyjai számára az egészségre ártalmatlan munkakörülményeket. Ez utóbbiak megteremtése bizonyára drágábbnak tűnik, de talán csak akkor, ha nem gondolkodunk távlatokban... Ám a munkakörülmények javítása nem pusztán pénz kérdése. Lehet, hogy nem is kellene érte sokkal többet tenni, hanem inkább másként, mint eddig!“Annak meg aligha van akadálya. Talán már el is lehetne kezdeni. Mondjuk, a kormányrendeletek megtartásának szigorúbb ellenőrzésével. BARANYAI LAJOS A többnyire nőket foglalkoztató textiliparban egyre korszerűbb gépeken folyik a termelés. A felvétel a Jind- richöv Hradec-i Jitka vállalat orsó nélküli fonógépekkel felszerelt csarnokában készült. (ÓSTK felvétele) Amit nem pótolhat a anyagi ösztönzés
