Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 1. szám
Gazdagon ömlik a mag... A járás az ország éléstárainak egyike (Lőrincz János felvétele) A ne mesócsai (Zemianska Olca) Csehszlovák Néphadsereg Egységes Földműves-szövetkezet több mint egy évtizede a Komáromi járás egyik legjobb mezőgazdasági vállalata. Az 1950 őszén a járásban az elsők között megalakult gazdaság az 1976-ban bekövetkezett egyesítés óta négy falu határát foglalja magába. Összesen háromezer-hétszáz hektár mezőgazdasági földterületen, illetve 3580 hektár szántóföldön gazdálkodik. Miként jó gazdához illik, a szövetkezet elöljárósága a fejlesztési elképzelések tervbe foglalásánál mindenkor a társadalmi elvárásokból indul ki. Persze azt sem tévesztik szem elöl, hogy a haladás meggyorsítása, az emberi munka könnyebbé és kulturáltabbá tétele, valamint a jólét megalapozása szempontjából a helyi adottságok tökéletes kihasználásán, a tudomány és a technika vívmányainak rugalmas gyakorlati alkalmazásán kívül, a jövedelmezőség állandó javítása szintén fontos követelmény. így nem véletlen, hogy a szövetkezet dinamikusan fejlődik s példásan teljesíti termelési és értékesítési feladatait. Beszélgetésünk alkalmával a szövetkezet elnöke a termelés intenzitását a legfrisebb, a 8. ötéves tervidőszak első két évének eredményeivel érzékeltette. Ezek szerint, a gazdaság hektáronkénti átlagban 6,8 tonna gabonát, több mint 30 tonna cukorrépát, 1,5 tonna lencsét, évente 1,5 millió korona értékben zöldségfélét, kisebb mennyiségben gyümölcsöt és szólót termel. Tömegtakarmányokból is önellátó, pedig az állattenyésztés fejlesztésében szintén arányos feladatot vállal: száz hektár átlagban 96 szarvasmarhát tenyészt, s egy hektárra számítva 1205 liter tejet, illetve 494 kilogramm húst értékesít. A szövetkezet gazdasági stabilitására jellemző, hogy évi összteljesítményének értéke megközelíti a 95 millió, a nyeresége pedig a 12,5 millió koronát. Ennek köszönhető, hogy tervszerűen javíthatják az előbb- relépés anyagi-műszaki feltételeit. Például a 7. ötéves tervidőszakban építkezési beruházásokra 16 millió 751 ezer koronát költőtMozaikkockák • • • A járás területe 1100 négyzetkilométer. A három városban és a harmincöt községben 110 605-en élnek, a lakosság 72 százaléka magyar nemzetiségű. • A mezőgazdasági földterület 85 475 hektár, ebből 79 129 a szántóföld. A mezőgazdasági termelés éves értéke nagyjából 1 milliárd 800 millió korona. • A 79 óvoda közül 54 épült 1948 után, az 54 alapiskolából pedig 40. A tanulók 34 százaléka látogatja a 182 napközi otthont és iskolai klubot. Az elmúlt negyven év alatt három művér zeti népi iskola. három pionirház. kilenc kisegítő iskola és két gyermekotthon épült fel. • A partizánskéi Augusztus 29-e Cipőgyár komáromi üzemében 1974- ben 168 dolgozóval kezdődött meg a termelés. Jelenleg 1165-en dolgoznak az üzemben és a tavalyi termelési tervük 2 778 000 pár lábbeli gyártását irányozta elő. • Az 546 alapiskolai osztályt 14 388 tanuló látogatja, a gimnáziumokban 776, a szakközépiskolákban és a szakiskolákban 1412, a középfokú szaktanintézetekben pedig 2361 diák tanul. tek, csaknem 14 millió koronáért pedig korszerű gépeket és berendezéseket vásároltak. | . Sikereik titka? Nos, a termőhelyi adottságaik nem éppen eszményiek, bár tagadhatatlan, hogy a maholnap kétezer hektárosnál nagyobb öntözőhálózat nagy segítségükre van a jó terméshozamokat garantáló feltételek megteremtésében. Csakhogy ez önmagában aligha volna elég a siker megalapozásához. Nyomosabb érv, hogy ma már tizenkét okleveles szakember dolgozik a szövetkezetben, akik szakadatlan kutatják a boldogulás legjárhatóbb útjait. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szövetkezet az idén már négy termelési rendszerben volt „érdekelt“, de egyébként is minden területen a haladó módszerek és tapasztalatok érvényesítésével igyekeznek eredményesebbé tenni a termelést. Külön fejezetben kell szólnunk a szövetkezet dolgozóinak - mindenekelőtt a hat szocialista munkabrigád tagjainak - szorgalmáról és példamutató igyekezetéről. Tetteiket, a feladatokhoz - és a közös vagyon védelméhez - való hozzáállásukat a szigorú mennyiségi és minőségi követelményekkel párhuzamba állított anyagi ösztönzőkön kívül az emberekről való sokrétű gondoskodás is motiválja. Ugyanis itt az emberek - legyenek fiatalok vagy öregek - nem cslipán a falragaszokról ismerik az Ahogyan ma dolgozunk, úgy fogunk élni holnap jelszót. Nap mint nap tapasztalhatják, hogy a munkájuk eredményeként erös- bödő és fejlődő szövetkezetben alapjában véve minden az ó érdekükben történik. Csoda-e, ha mindenki igyekszik egyre jobb gazdájává válni gépnek, földnek, állatnak? A szövetkezetnek kis híján nyolcszáz tagja - ebből 580 állandó dolgozója - van. Közülük az idősebbek már inkább csak csodálják az új létesítményeket, a mindennapi munkát megkönnyítő gépeket, viszont a fiatalok - nagyon helyesen - a vívmányok alkalmazását szintén az emberről való gondoskodás megnyilvánulásaként érlelik. Akárcsak azt, hogy tanulmányutakra, kirán• Élénk kulturális élet folyik a járásban. A falvakban és a városokban 1510 művelődési, szórakoztató szakkör működik. Fellépéseiket évente mintegy 180 ezren látogatják. Sokéves hagyományaik vannak a Jó- kai-napoknak, az évente megrendezésre kerülő Lehár-napoknak. Nagy az érdeklődés a tavaszi és az őszi zenei ünnepségek iránt. • A járás lakói takarékpénztárakban elhelyezett betétjeinek összege 1,5 milliárd korona. Egy-egy lakosnak átlagosan 15 ezer korona a bankban elhelyezett megtakarított pénze. • A három-hatéves gyerekek 92 százalékáról - 4600 apróságról - gondoskodnak az óvodákban. Említésre méltó, hogy az óvodák 22,7 százalékát ipari vállalatok, földműves-szövetkezetek üzemeltetik. Ifjúságfalvát (Dedina Mládeze) 1949 áprilisában alapították az ifjúsági vasútvonal építői. Kezdetben hatvan lakosa volt. Még ugyanebben az évben létrehozták a szövetkezetei, mely 72 hektáron gazdálkodott. Ma 602-en élnek a községben A 3400 lélekszámú nagyközségben bármennyi is lesz a lakosok száma, eggyel mindig több lesz. Történt ugyanis, hogy 1944 októberében a németek Perbetét (Pri- beta) érintve terelték táborba a kényszer- munkára ítélt foglyokat. A menetből két szovjet katonának sikerült megszöknie. Régi perbetei kommunista lakásán leltek menedéket. Egyikőjük később a községbe érkező szovjet katonákhoz csatlakozva részt vett a település felszabadításában. Pjotr Grigorjevics Pavlov harminc évvel később ellátogatott Perbetére, hogy tiszteletét lerója egykori bújtatója sírjánál. Ez alkalomból Perbete -díszpolgárává választották. Vajon harminc év múltán ráismert-e a falura? Aligha hihetnénk. A felszabadulást követődulásokra, országot-világot látni járhatnak, a gyermekeik pedig pionírtáborban tölthetik a szünidő egy részét. Egy-egy csoport minden évben részt vehet hazai vagy külföldi üdülésen, a rászorulókat pedig gyógykezelésre küldik. A szövetkezet kiegészíti az alacsony nyugdíjakat, minden családnak előfizeti a sajtót, évente megrendezi a nyugdíjasok napját, tagjainak egészségéről pedig üzemi orvost alkalmazva gondoskodik. Ma már mindenki magától értetődőnek tartja, hogy minden részlegen van szociális épület, hogy a tízórait a jégszekrényben tarthatják, és mindennap főtt étellel várja őket az üzemi konyha. Sőt. A csúcsmunkák idején nemcsak az ebédet, hanem egy ötletesen átalakított autóbusz formájában az ebédlőt is „utána küldik“ a dolgozóknak, hogy ne az árokparton állva-ülve, hanem terített asztalnál, kulturáltan étkezhessenek. Hallgatom Csémi József mérnököt, és közben az arcát fürkészem. Honnan, milyen forrásból merít, hogy mindig tud lelkesedni, és szinte kiapadhatatlannak tűnik az energiája? Idestova harminc éve dolgozik a szövetkezetben, s elnökként is már 1969 óta áll a gazdaság élén. Dühösnek igen, de elkeseredettnek még soha nem láttam. Pedig hát gondból, problémából neki is kijut bőven. Úgy is mint elnöknek, úgy is mint a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája képviselőjének. Hogy mindenütt - a járási pártbizottság elnökségének tagjaként is - helyt tud állni, abban szerinte az energiáján és a tenniakarásán kívül a jó munkahelyi légkörnek és a családi megértésnek, támogatásnak is érdeme van. Mielőtt kérdezném, már a holnapról beszél. Minden igyekezetük arra irányul, hogy megőrizzék a termelésnek az ötéves terv- * időszak első két évében tapasztalt, dinamikus fejlődését. Ennek érdekében tovább tökéletesítik a gépesítést, megteremtik a számítástechnika alkalmazásának feltételeit, és közben igyekeznek nyugodt, a kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő élet- és munkafeltételeket teremteni a szövetkezet tagjai számára. Van egy régi vágyuk, a geotermális energia kihasználása. Ha ezt megvalósíthatnák, nem csupán a termelés fejlesztésében (laskagomba- és zöldségtermesztés, malacneveldék fűtése stb.) léphetnének előbbre, de talán azokat a túlsúlyban szociális célokat szolgáló létesítményeket is felépíthetnék, amelyekről a szigorú energiatakarékosság közepette egyelőre beszélni sem igen mernek. KÁDEK GÁBOR en megkezdődött Perbete harmadszori „talpraállása“. A hajdan az esztergomi érsekséghez tartozó települést 1312-ben elpusztították, tudósít az az évből fennmaradt első írásos feljegyzés. Később a török dúlás sem kegyelmezett a falunak. Arról, hogy két ízben mennyi ideig tartott, és mit hozott az újjáépítés, ma már nehéz számot adni. De amikor Pjotr Pavlov idelátogatott, a falujárás során nem kellett gumicsizmát húznia, az biztos. Merthogy annak előtte a tavaszi és őszi esőzésekkor gumicsizma nélkül egy lépést sem tehettek a sár miatt, azt tudták messze a környéken. A településrendezés során első helyen szerepelt az úthálózat megépítése, a közvilágítás megoldásával együtt. Folytatásként felépült az élelmiszerüzlet a vendéglővel, később az üzletközpont. A hatvanas években 18 tantermes új iskolába költözhettek a tanulók. Ezek voltak az építkezés kezdetei. S a feladatok szigorú rangsorolásának megtartásával fokozatosan megvalósult minden, amire a lakosság igényt tart. 1978- ban egészségügyi központ épült, gyógyszertárral. Azóta helyben állandó körzeti-, fog- és gyermekorvosi ellátásban részesülnek a járóbetegek. A tavaly megkezdett, s már befejezés előtt álló gázcsőhálózat bővítésével újabb 60-70 lakásban válthatja fel a szilárd tüzelőanyagot a földgáz. Tavaly októbertől a gyerekek játékos módon sajátíthatják el a közlekedésbiztonság és a közlekedési szabályok alapjait a 70 ezer korona értékben létrehozott közlekedési parkban. A 646 nyugdíjasra és a gyerekekre is gondolt a falu vezetősége. A nyugdíjasok részére klubot nyitottak, és tavaly átadták a bölcsődét, valamint a 90 férőhelyes óvodát Azóta egyetlen fiatal szülő kérvényét sem kell visszautasítani a gyermeke egésznapos bölcsődei, illetve óvodai elhelyezését illetően. így sikerült időlegesen a régi óvoda épületét kulturális célokra bocsátani, amíg - és ezzel már a terveket érintjük - felépül a modern művelődési központ. Ám mielőtt a 41 képviselő és a tanácstagok javaslatai alapján elkészült tervekről szólnánk, illő elmondani, hogy 1986-ban a Perbetei Hnb a feladatok teljesítésével a nemzeti bizottságok szocialista versenyében járási első volt. Az idén folytatják a sportcsarnok és az említett művelődési otthon építését. A falu- rendezési- és szépítési munkák mellett a lakossági szolgáltatások bővítésére törekednek. Az elért jó eredmények elképzelhetetlenek lakossági segítség nélkül. Csak 1986 októberében - a munkaaktivitás hónapjában - 2420-an, ebből 695 fiatal, 544 500 koronás értéket hoztak létre társadalmi munkával. A hnb a lakossági segítségen túl a helyi efsz támogatására is nagy mértékben számíthat. Segítségükkel készült el például legutóbb a sportpályán a fedett lelátó. A gabonafélékre szakosodott, de az állattenyésztésben is kiváló eredményeket elérő, 631 taglétszámú efsz részt vállal abban is, hogy a lakossági létszámcsökkenést fékezzék A nödolgozók részére nemcsak a kertészetben biztosít munkalehetőséget, hanem melléküzemága - az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvittel együttműködve - világítótesteket is gyárt. A falu, ahol évente körülbelül 45 újszülött neve kerül be az anyakönyvbe, harmadszor is újraépül. Kialakították az alkalmas életteret a munkához, a szórakozáshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez egyaránt. Reméljük, lesz is, aki a közhasznú létesítményeket használja. TALLOSI BÉLA A Komáromi Városi Művelődési Ház, amely otthont adott a Magyar Területi Színháznak (Lőrincz János felvétele) Jó szervezéssel,
