Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-10 / 23. szám

A Pieta nagykürtösi (Veíky Krtiá) üze­mében évek óta hatékony a pártoktatás. Ez elsősorban a pártbizottság és sze­mély szerint Darina Králiková alelnök érdeme, aki az oktatást irányítja. Olyan céllal, hogy az elméleti ismeretek egyéni mérlegelésre késztessék a hallgatókat. Például ezekben a hetekben, hónapok­ban mindenki gondolkozzon el azon, hogy a saját munkahelyén az átalakítás és a gyorsítás alapelveivel összhang­ban mit tehet a hatékonyság növelésé­ért és a minőség javításáért.- Ilyen megfontolásból változtattuk meg az idén a záróbeszélgetés formá­ját. A korábbi években kérdéseket ad­tunk ki, amelyek alapján a hallgatók felkészültek és a jelentkező elmondta észrevételeit. Szerintünk ez a forma nem ösztönzött kellően a gondolkodás­ra. A beszélgetésen nem alakult ki sok­oldalú eszmecsere. Ezért a pártoktatási évet lezáró összejövetelt amolyan ke­rékasztal-beszélgetéssé alakítottuk. A hallgatók körbe rakott asztalok mellett mondták el nézeteiket és észrevételei­ket az átalakításról, összevetették az év közben elsajátított ismereteket, a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozatait és a konkrét munkahelyi gyakorlatot. Talán említeni is felesleges, hogy a hallgatók között ott ültek előadóik, az üzem gaz­dasági vezetői, mesterek és tisztségvi­selők, akik az eszmecserét irányították. Valóban igényes forma ez a záróbe­szélgetésre. Nem vitás, ott tehetnek csak ilyesmit, ahol a pártbizottság a pártoktatásra az év folyamán megkü­lönböztetett figyelmet fordított. Több do­log bizonyítja, hogy a Pletában ez így volt. A pártoktatáson az 550 dolgozó közül 106 kommunista és 13 pártonkí- vüli vett részt. A kétmúszakos termelés ellenére a megjelenés 93 százalékos volt. Kivétel nélkül mindenkinek már az első hiányzást a pártcsoport, a másodi­kat pedig a pártbizottság előtt kellett igazolnia. Erről a beszélgetésről a tag­gyűlésen a tagokat is tájékoztatták.- Abból indulunk ki, hogy hiába haté­kony a pártoktatásunk, ha sok a hiány­zó. Nevelni, oktatni csak azt lehet, aki az előadáson jelen van. Ezért minősítjük a hiányzást komoly mulasztásnak. Ugyanakkor persze arra is ügyelünk, hogy a pártoktatáson való megjelenés ne tűnjön felesleges időveszteségnek. Vagyis a hallgatók színvonalas és tartal­mas előadáson megfelelő ismereteket kapjanak - hangsúlyozta az alelnök. Itt kapcsolódott a beszélgetésbe Vla­dimír Nociar, a pártalapszervezet elnö­ke. A hatékony oktatás további lényeges feltételeit említette.- Pártbizottságunk rendszeresen ér­tékeli az oktatók munkáját. Senkit sem terheltünk túl, egy oktatóra csak egy előadás jutott. Az oktató az előadásra kellően felkészült, az elméleti részt összekapcsolta a gyakorlattal, az üzem és az adott munkahely feladataival, problémáival. Mindezt akkor csinálta jól és színvonalasan, ha az előadásokhoz közvetlenül kapcsolódó szemináriumi beszélgetésen élénk vita bontakozott ki. Ha ez elmaradt, a hiba az előadóban volt. Semmiképp a tananyagban, amely időszerűségével mindenki érdeklődését lekötötte. Érdekelt, hogy mivel mérik - bizonyít­hatják - az oktatás hatékonyságát. Ez ugyanis olyan kérdés, amelyre kevés pártalapszervezetben tudnak válaszol­ni. A pártelnök és az alelnök szavai is tanúsítják, hogy a Piéta nagykürtösi üzemében az ilyen felelet sem okoz gondot.- Pártoktatásunk hatékonyságának megállapítására jó alap a taggyűlések vitája. Taggyűléseinken a fő napirendi ponttal kapcsolatosan általában minden hatodik-nyolcadik tagunk elmondja ész­revételeit és javaslatait. A felszólalások­ban visszatükröződnek azok az elméleti ismeretek, amelyeket a pártoktatáson sajátítottak el. Ez többek között az okta­tás hatékonyságát is bizonyítja. így volt például, amikor a termelési eredménye­ket és ezek tükrében a dolgozók - kom­munisták helytállását és példamutatását értékeltük. Tagjaink a vitában rámutat­tak az embertől függő tartalékokra, de a vállalat-üzem kapcsolatát is elemez­ték. Jogosan vitatták, hogy a vállalat vezetése valóban megtesz-e mindent a folyamatos szállítások biztosítására, amitől a mi munkánk és eredményeink elsődlegesen függnek. Egy másik alka­lommal ugyancsak ilyen sokoldalúan elemeztük a brigádrendszerú munka- szervezés és bérezés alkalmazásának és kiszélesítésének lehetőségeit.- Szerintem ugyancsak a pártoktatás hatékonyságát igazolja a taggyűléseket és a pártcsoportok üléseit is jellemző kritikus és önkritikus hangnem. Ezt az­zal is erősítjük, hogy minden észrevétel­re és javaslatra reagálunk. Ha nem azonnal, akkor a következő tanácskozá­son feltétlenül, miután az adott kérdést megvitattuk az illetékes gazdasági ve­zetővel. Például, még az is napirendre került, hogy az országos irányelvekkel összhangban milyen szervezési és lét­számcsökkentési tervek vannak a válla­lat és az üzem vezetését illetően. És talán az is bizonyít, hogy ha kell, például egy megkésett szállítás miatt, a dolgo­zók vállalják a többletmunkát. Ilyenkor persze mindig megkérdezik, hogy en­nek mi az oka, s mit teszünk a hasonló esetek megelőzésére. Vagyis az embe­rek kezdeményezóek, de ugyanakkor igényesek és egyben kritikusak -is. Egy­szóval olyanok, amiről a pártoktatáson is hallottak. Az említett szempontokon túl a párt- bizottság a pártoktatást értékelő jelen­tésben még további dolgokra is kitér. Részletesen foglalkozik a tankörvezetök munkájával és elemzi a javulás lehető­ségeit. A tanköröknek az 1988-89-es oktatási évre javasolt rendszere alapján felmérték a differenciálás lehetőségeit, hogy a kommunistákat a pártoktatásba politikai fejlettségük, gazdasági és párt­tisztségeik alapján oszthassák be. Kü­lön értékelték a fiatal párttagok eszmei­politikai nevelését, mivel a jövőben ilyen téren újszerúek az elvárások. Megvitat­ták továbbá az oktatás idószerűsítésé- nek és a helyi feltételekre való konkreti­zálásának további lehetőségeit. Mindez már összhangban van azzal a megnö­vekedett szereppel és felelősséggel, amely a pártalapszervezetekre az 1988-89-es oktatási évben vár a párt­oktatás átalakított rendszerének kereté­ben. EGRI FERENC Hatékonyabb tudományos kutatómunkát AZ SZLKP BRATISLAVA! VÁROSI KONFERENCIÁJÁRÓL A Szlovák Szocialista Köztársaság főváro­sának, Bratislavának városi konferenciáján a mintegy 51 ezer párttagot képviselő küldöt­tek behatóan megvizsgálták a város gazdasá­gi, társadalmi, politikai és kulturális életének minden vonatkozását. A városi pártbizottság beszámolójából és az azt követő vitafelszóla­lásokból képet kaptunk mindazokról a problé­mákról, amelyeket a nagyvárossá váló Brati­slava fejlődése felvet. Elemezte a beszámoló, egyebek között, az ipari termelés helyzetét, a lakásépítés, a városi tömegközlekedés, a lakossági szolgáltatások és kiemelten a kör­nyezetvédelem kérdéskörét. Bratislava, mint ismeretes, az ország szel­lemi életének második központja. A tudomá­nyos intézmények jelentős hányada összpon­tosul itt, Szlovákia művészeinek mintegy há­romnegyed része él a fővárosban. Emellett számos nagy jelentőségű oktatási intézmény­nek is Bratislava ad otthont. Nem véletlen tehát, hogy a tudományról, a tudományos intézmények kérdéseiről esett talán a legtöbb szó a városi konferencián. A beszámoló például bírálta, hogy a tudomá­nyos alapkutatások eredményei csupán publi­kációk, zárójelentések formájában látnak nap­világot. Kevésbé gyakori az, hogy a kutatási eredmények találmányok, újítási javaslatok, tervek, prototípusok alakjában jelennek meg. A városi bizottság beszámolója a tudományok eredményeinek gyakorlati alkalmazását az átalakítás egyik gyenge pontjának tekinti. Hozzászólásában Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a felsőbb pártszerv küldöttségét vezette a konferencián, ugyancsak rámutatott arra, hogy tudományos kutatóbázisunk na­gyon alacsony hatékonysággal dolgozik. Sza­vai szerint vannak olyan tudományos munka­helyek, amelyeken minden befektetett koro­nából kilencven fillér térül meg, holott tervünk­ben négy korona szerepel, s még ez is csak a fele a világ fejlett országaiban megszokott átlagnak. Jozef Lenárt nagy nyomatékkai mu­tatott rá arra, hogy a tudományos kutatásban is jobban a teljesítményhez kellene kötni a ju­talmazást, ugyanis a tudományos dolgozók anyagi ösztönzésének rendszere nem kielé­gítő. A felszólalók közt voltak, akik óva intettek attól, hogy a tudományos kutatásokat szűklá­tókörűén a mindennapi gyakorlat szükségei­nek rendeljék alá, és elhanyagolják az alapku­tatásokat, amelyeknek eredménye talán köz­vetlenül nem vagy csak később mutatkozik meg, de a gyakorlat szempontjából később annál nagyobb eredménnyel, hatékony­sággal. Párt- és állami vezetők gyakran bírálják a felsőoktatási intézményeket, hogy nem igen kapcsolódnak be a kutatómunkába, kevés találmányt, tudományos fölfedezést produkál­nak. Erre utalt egyébként a beszámoló is. A Szlovák Műszaki Főiskola pártszerveze­tének küldötte ezzel szemben helytelenítette az ilyen jellegű elvárást, hangsúlyozva, hogy a főiskolának a feladata a szakemberképzés és a nevelés, nem várható tőle, hogy tervsze­rű kutatómunkát végezzen, mint az ilyen ren­deltetésű munkahelyek. Természetesen a fő­iskoláknak a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani a kutatóintézetekkel s a ter­melő üzemekkel. Bízvást állíthatjuk, hogy Szlovákia főváro­sa oktatási intézményeinek munkája a konfe­rencián fontosságának megfelelő figyelmet kapott. A közismerten magas színvonalú kö­zépiskolák mellett szó volt a lakótelepi iskolák zsúfoltságáról, a két műszakban folyó tanítás­ról, s az ifjúság körében megnyilvánuló olyan jelenségekről is, amelyek nem engedik meg, hogy az iskola nevelő hatásával elégedettek legyünk. A pedagógusküldöttek rámutattak arra is, hogy az iskola nem kapja meg a társa­dalmi, gazdasági szervezetektől a szükséges támogatást, pedig a nevelés az egész társa­dalom ügye. Iskolarendszerünk leggyengébb láncsze­meiként kerültek szóba a szakmunkásképző intézetek. Bennük - különösen a még két évig tanköteles fiatalok szakképzését ellátó intéze­tekben - sem a nevelömunka, sem a szak­képzés nincs a kívánt színvonalon. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szakmunkástanulók­nak ez a rétege okozza a legtöbb gondot. A beszámolóból és a hozzászólásokból kitűnt, hogy a párt helyzete a tudományos intézetekben és az iskolákban szilárd. A tudo­mányos dolgozóknak 20 százaléka párttag, a pedagógusok közül pedig minden negyedik. Mint arra Jozef Lenárt hozzászólásában rá­mutatott, kevés a párttag az egyetemi és főiskolai hallgatók körében. Az illetékes párt- szerveknek és -szervezeteknek meg kell vizs­gálniuk, miért olyan csekély az érdeklődés főleg a felsőbb évfolyamokban a párttagság iránt. A bratislavai városi pártkonferencia ta­nácskozása: a bíráló hangvételű, elemző be­számoló, az 59 hozzászólás, melyek közül 35 hangzott el (a többit írásban csatolták a konfe­rencia dokumentumaihoz), a határozattal együtt bizonyára olyan ösztönzője lesz a vá­rosi pártszervezet munkájának, amely minden párttagot mozgósít a CSKP XVII. kongresszu­sa határozatainak teljesítésére és az átalakí­tás gazdasági, társadalmi feladatainak megol­dására. . MORVAYGÁBOR A Galántai (Galanta) járásban a XVII. kongresz- szus társadalmi elvárásainak teljesítését egé­szében véve pozitívan értékeljük. A 8. ötéves terv első két évében sikerült a fő minőségi és mennyiségi mutatókat teljesíteni. Az ipari ágazat a járásban több mint 101 százalékra teljesítette a tervét, s ez 10,5 százalékos növekedésnek felel meg. A termelés emlí­tett növekedése mellett a módosított saját teljesítmé­nyek több, mint háromszorosára növekedtek, és elő­ször értük el a kétmilliárd korona feletti eredményt. A tervezett feladatokat teljesítettük a mezőgazda­ságban is. Eleget tettünk kötelezettségünknek a gabo­na-, a hús-, a tojástermelés terén, kivétel csupán a tejtermelés. Helyzetünket az éghajlati viszonyok érezhetően komplikálták, elsősorban a járás jelentős területein feltörő belvíz nehezítette munkánkat. Ezt a problémát sikerült megoldanunk az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Bizottságának és a Központi Bi­zottságnak a segítségével. Jó eredményeket ott értünk el, ahol igényesek voltunk saját munkánkkal szemben. Az említett sikerek ellenére egyáltalán nem vagyunk elégedettek azzal, hogy az elmúlt évben sem sikerült a munkaidő-ki­használás kedvezőtlen alakulásán változtatnunk. Nem tudtuk jobban kihasználni az alapvető termelési eszkö­zöket, nyersanyagkészleteinket. Fájlaljuk, hogy nem tudott eleget tenni tervfeladatá­nak az élelmiszeripar néhány vállalata, mint a galántai Milex, a sered! Nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalat, s a Serecfi Sütőipari Vállalat és mások.. Kritikusan értékeljük azt is, hogy nem sikerült jelen­tősebben növelnünk az állattenyésztés hatékonyságát, ezért a jelenlegi időszakban különös súlyt helyezve A sikerek ellenére sem vagyunk a CSKP KB 7. és 9. ülése határozatainak teljesítésére, valamint az SZLKP KB azt követő üléseinek a határo­zataira, minden pártkollektívában a pártpolitikai munka súlypontját ezekre az említett problémákra helyeztük, amelyeket ez ideig nem sikerült hatékonyan megolda­nunk. Céljaink eléréséhez van mire támaszkodnunk. Van elegendő példa és tapasztalat az intenzifikálás meg­gyorsítására, a termelési folyamat minden területén, kezdve a munkahelyek korszerűsítésével, az új gépek üzembe állításáig. Nagyra értékeljük például a vág- sellyei (Sara) Duslo és a Serecfi Nikkelkohó nemzeti vállalatok munkáját, amelyet a szovjet üzemekkel léte­sítendő közvetlen kapcsolat terén végeznek. A mezőgazdaságban, a tudományos-technikai for­radalom vívmányait leginkább a növénytermesztésben tudjuk hasznosítani. E téren sajátos feltételeinkből indulunk ki, ezek egyik meghatározó intenzifikációs tényezője az öntözés. A tavalyi évtől kezdődően a me­zőgazdasági üzemek a járás területén kidolgozták és fokozatosan megvalósítják az öntözéses gazdálkodás rendszerét. Hasonlóan az elmondottakhoz említhetnék egész sor intenzifikációs tényezőt, amelyeknek nagy része megtalálható az 1990-ig kidolgozott intenzifikációs programokban a járás valamennyi mezőgazdasági üzemében. Ezek segítségével kívánunk tartósan jobb eredményeket elérni a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Járási pártszervezetünkben mindent meg akarunk tenni a CSKP KB 7. és 9., valamint az SZLKP azt követő ülései határozatainak maradéktalan teljesítésé­ért. Jelenleg alapvető fontosságúnak tartjuk a párt munka-stílusának átalakítását, annak minden láncsze­mében. Éppen ezért egész sor intézkedést tettünk a járási pártbizottság munkájának javítására, hogy választott szerveink jelentősen javítsák tevékenységük tervszerűségét, kezdeményezőkészségét. Sikerült já­rási bizottságunk ellenőrző és megismerő funkcióját javítanunk, s ez lehetővé tette a pártkollektivák munká­jában jelentkező pozitívumoknak és a hiányosságok okainak mélyebb megismerését. A CSKP KB 9. ülése határozatainak értelmében továbbra is nagy figyelmet szentelünk a pártpolitikai munka és a pártélet minősége elemzésének. Fokozni kívánjuk a személyes kapcsolatokat pártalapszerveze- teinkkel, hangsúlyt helyezve a módszertani irányításra, a kollektív ellenőrzési mód olyan bevált formáira, mint a Gottwald-napok. Szemináriumokkal akarjuk növelni az alapszervezetek tisztségviselőinek szakmai színvo­nalát. A kommunisták és az összes dolgozó, mint azt járási konferenciánk megállapította, pozitívan viszo­nyul azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a CSKP KB 7. és 9. ülése kitűzött, s megteszik az előkészületeket, hogy a hatékonyság növelése és az intenzifikálás fokozása útján az idén is teljesítsék feladataikat. Az első negyedév kötelezettségeinek becsülettel eleget tettünk. A CSKP XVII. kongresszusa céljainak teljesítésé­ben értékes tapasztalatokat szereztünk. Teljes mérték­ben tudatosítjuk, hogy a 8. ötéves terv korábbi évei feladatainak teljesítésében a munkánkkal szemben támasztott követelmények állandóan növekedni fog­nak. A Galántai járás pártszerveinek, -szervezeteinek és kommunistáinak aktivitása megteremti a feltételét annak, hogy az igényes feladatokat, amelyek előttünk állna becsülettel teljesíthessük. VILIAM PŰKA, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának vezető titkára mHIhMiiVftÁA[t Már az új pártoktatási évre is gondolnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom