Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-03 / 22. szám

Két esztendeje, amikor találkoztunk, kötötte az ebet a karóhoz: távozik. Dühös volt. önmagára? Másokra? Tanítványa, Milan Kadlec a moszkvai olimpia óta ott volt a világ élvonalában, s Melbourne- ben, majd Montecatiniben is csak néhány pont választotta el az éremtől. Pavel Kupka maradt... És megjött a siker is. Tavaly a franciaor­szági Moulins-ban a hazai Bouzou mögött ezüstérmet szerzett a világbajnokságon. Igaz, csak hajszálon múlt az arany: ha három másodperccel gyorsabb a futásban, vagy egy találattal többet visz be a vívásba, esetleg egy körrel jobban lő, ő a világbajnok. 1988 az olimpia esztendeje, ez a csúcs ebben a csodálatos, de edzőknek megannyi tusát okozó öttusában is. A válogatott edzőjé­vel nemrégiben folytatott beszélgetésünk fő témája épp ezért Szöul és az olimpia volt, hiszen utoljára 1976-ban a montreali játékokon állt csehszlovák öttusázó a dobogón.- 1980 végén lettem a válogatott edzője, a rákövetkező esztendőben még az elődömmel, Karel Bártűval együtt dolgoztam. Az első önálló fellépésem két év múlva, a római vb-n volt, ahol ötödik lett a csapat, s legjobb tagja, Poláőek a tizedik helyen végzett. Rá egy évre Jan Bártűnak nem engedték meg az uta­zást, így a rómaitól eltérő volt a csa­patösszeállítás: Kadlec, Poláőek és Kústka. A kilencedik hely jutott ne­kik, Kadlec a hetedik lett, de úgy, hogy mindössze 43 pont választotta el az éremtől. Ezen a warendorfi ver­senyen került először dobogóközei­be Kadlec, s onnan csak a saját hibájából maradt le. ugyanis túlhaj­totta magát az utolsó kilométeren. Ha emlékezetem nem csal, ebben a sportágban ez volt az utolsó vere­sége világversenyen, azóta mindig megnyerte a futást, még akkor is, ha annak terhével vág neki a távnak, hogy győznie kell. 1983 februárja óta vagyok edzője Milan Kadlecnak, aki az előző két esztendőben egy­aránt huszonhetedik volt a vb-n, ami nem nevezhető sikernek. Mivel fel­készülésével kapcsolatban más volt a véleményem, mint addigi edzőjé­nek, Vyskoőilnak, így az élsportköz- pont-bizottság úgy döntött, hogy Kadlec a jövőben velem dolgozik Prágában. A következő évben a var­sói Barátságversenyen igen erős csapatot indíthattunk - Bártű, Kad­lec, Poláőek -, s az eredmény ezüst­érem olyan társaságban, mint a sportág szuperélvonalának számí­tó magyar és szovjet gárda. Milan a harmadik helyen végzett. 1985- ben csak mi ketten utaztunk Mel- bourne-be, ahol ötödik lett, egy évre rá Montecatiniben negyedik, majd jött a dobogó... • Lélektanilag jelent-e bizonyos előnyt Kadlec számára, hogy az utolsó szám, a futás, egyik erőssé­ge, s rendre ő nyeri az utóbbi években?- Én úgy fogalmaznám, az utolsó tusában mindig előnyösebb, ha ó ül­dözi társait, mintha őt üldöznék, mert Melbourne-ben és Montecatini­ben is még handicap-rendszerü fu­tás volt, tavaly már egyperces időkö­zökben vágtak neki a versenyzők a távnak, de az olimpián ismét visz- szatérnek az előbbihez, tehát Kad­lec olyan hátránnyal vagy előnnyel indul, amennyit a négy tusa állása alapján kialakult pontszám mutat, így az elsőként célba érő verseny­zőé a végső győzelem. A jó futó számára mindenképpen előny ez a tudat. Kadlec jó futó, de sajnos, nem bírja végig erővel, tehát nem számíthat az utolsó kétszáz méter­re, nehogy megismétlődjön az, ami három esztendeje Melbourne-ben, amikor az olasz Massulo, akit Kad­lec befogott úgy 1600 méternél, rá­ragadt, és ötven méterrel a cél előtt lehajrázta. Ebből kiindulva teljesen más taktikát dolgoztunk ki az olim­piára. • Gondolom ez hétpecsétes titok?- Nem lenne okos dolog elárulniI • Az öttusa népszerű sportág lett világviszonylatban is az elmúlt idő­szakban. Néhány év távlatából ho­gyan Ítéled meg objektiven és szigo­rú szemmel a kezdeti lépéseket, illetve mi volt az a fő erő, ami döntő szerepet játszott az elrugaszko­dásban?- Objektiven és szigorúan? Elő­ször is: bevezetjük az edzésmunka értékelésének pontos rendszerét. Az elemzések alapján eljutottunk ahhoz a felismeréshez, hogy a mi edzésterhelésünk - konkrétan Bártű 81-es edzéstervéről volt szó - fele * 1 annyi, mint a sportágban nagyhata­lomnak számító magyaroké. Tehát alaposan munkához láttunk. Másod­sorban: rengeteg időt töltöttünk együtt a magyarokkal, tehát közö­sen dolgoztunk azokkal, akik meste­rei a szakmának. így a fiúk meggyő­ződhettek, hogy kemény munka nél­kül nem lehet eredményt felmutatni. Félretettük a rózsaszínű szemüve­get, alapos elemzésnek vetettük alá az edzésfolyamatot, kimutatást ké­szítettünk valamennyi versenyről és versenyzőről, s így pontos képet kaptunk a sportág helyzetéről és arról, mi az, ami negatívan befolyá­solja az egyes csapattagok fejlődé­sét. Mert a negatív hatás eleve adott az öttusában; a vívásban a robbané- konyság, a gyorsaság a fontos, s ezek az adottságok totális kataszt­rófát jelentenek az öttusázó lelkiálla­potára a lövészetben, s az, aki he­ves és impulzív, általában nem jó lovas és Így folytathatnám. Vala­mennyi versenyszámban teljes erő- bedobással edzeni - ez nem kis művészet, de ez az egyetlen járható út. S úgy érzem, Kadlec esetében nekünk ez nagyjából sikerült. A négy évvel ezelőtt tapasztalt előrelépés annak is köszönhető: a sportvezetés lehetővé tette számunkra, hogy kap­csolatot teremtsünk a magyarokon kívül a világ élvonalával. A külföldi edzőtáborozás lehetősége olaszor­szágival bővült, már pedig az ola­szok a sportág egyik legjobbjai, nem kell mondanom, mit jelent ez a felké­szülés szempontjából. Az idei tél befejeztével másfél hónapig Ameri­kában dolgozhattunk Kadleccal, s ezek a külföldi utak állandó kap­csolatot jelentenek a legjobbakkal, s egyben természetesen sokkal tö­kéletesebb edzéskörülményeket. • Nem akarom lebecsülni az eredményeket, a munkát, de az az érzésem, az öttusában egy jó adag szerencse is kell a sikerhez. Főként a lovaglásban, ahol sok minden függ attól, ki milyen lovat kap...- Ez igaz, de csak úgy százalék­ban. Ha érvényes lenne teljes mér­tékben, nem lettek volna többszörös bajnokok, nem lett volna Lednyev, vagy Balczó. Természetesen az öt­tusában sok minden közrejátszik a jó teljesítmény elérésében, ugyan­akkor az sem vitás, hogy a vendég­látók mindig előnyt élveznek, ismerik a lovakat, a pályát, sőt a futópályát, a lövöldét is. Ezt bizonyítandó: 1986-ban Montecatiniben az első két helyen olasz fiú végzett, mögöt­tük Dobi és Kadlec, 87-ben Bouzou otthon nyert, 80-ban Sztarosztyin győzött a moszkvai olimpián, 81-ben Peczak otthon lett világbajnok, 82- ben Massala ugyancsak, 83-ban az NSZK-ban azért nem lett hazai baj­nok, mert a nyugatnémeteknek nincs élvonalbeli versenyzőjük. Egy­szóval, ha olyan ország rendez vi­lágversenyt, amelyik jó a sportág­ban, mindent elkövet, hogy legjobb­jának előnyt biztosítson. • Itthon még nem merült föl a gondolat, hogy esetleg Csehszlo­vákia is rendezzen világversenyt?- Hát... ezt még nem sikerült ke­resztülvinnem. Pedig vagy két éve folyton hajtogatom a szövetségben: van egy Kadlecünk, aki még négy évig versenyez, s 1991-ben, egy évvel a következő olimpia előtt min­dent el kellene követni, hogy leg­alább az Eb-t megrendezhessük. • Visszatérve a hazai előnyhöz, mivel Dél-Koreának nincs klasszis öttusázója, legalább is nem tudunk róla, hogy lenne ez azt jelenti, hogy Szöulban mindenki egyenlő eséllyel indul?- Szó sincs róla! A lovak kéthar­madát az olaszok adják, a többit a nyugatnémetek. Tehát eleve az olaszok lesznek előnyben. 1982- ben Rómában Massala nyert, 1986- ban Massulo Massala előtt, s ők épp a lovaglásban szereztek behozha­tatlan előnyt. Rettentően nehéz pá­lyát jelöltek ki, persze a szabályokon belül, meghatározott stílusban, amit ők begyakoroltak. Némi szeren­csénk, hogy háromszor Olaszor­szágban edzőtáboroztunk, s kipró­bálhattuk ezeket a lovakat. A ma­gyarok sem lesznek hátrányban, hi­szen Kelemen Szöulban vendég- edzősködik, tehát ö ismeri majd a pályát és a lovakat is. Egyébként a franciák és az olaszok is jártak tavaly a játékok színhelyén, ami szintén sokat jelent, hiszen nagyjá­ból megismerték a feltételeket. • Nem jelentett-e túlságosan nagy terhet a felkészülésben az a tavalyi vb-ezüst, s vajon nem cse- rélnéd-e föl szívesebben egy olimpi­aira?- Az éremnek két oldala van: ha nem lett volna az a tavalyi, nem kaptunk volna olyan szuper feltéte­leket a felkészülésre, mintamilyene­ket Így teremtettek számunkra. Más­részt viszont a siker favorittá léptette elő Kadlecet, amit sokan ,,ki is hasz­nálnak“, vállveregetéssel a reálisnál talán még több esélyt adnak neki, ez pedig nem tesz jót egyetlen ver­senyzőnek sem. Legalább is én eb­ben látom a nagyobb veszélyt, mert a felkészülésben megtettünk min­dent a sikeres szereplés érdekében. Milánnak, mivel nagyon rossz úszó, nem szabad a legkisebb hibát sem elkövetnie a technikai számokban. Ez a tudat viszont óriási lélektani terhet ró a sportolóra. Sokkal jobb lenne, ha tíz másodperccel jobb időt érne el, az úszásban, ami 80 ponttal többet jelent, s így elhibázhatna egy akadályt, vagy egy-két körrel rosz- szabb lehetne a lövésben, de ez nála nem jöhet szóba. • Az úszásban semmi remény nincs arra, hogy valamicskét javul?-Az idén rengeteget dolgoztunk annak érdekében, hogy jobb legyen a testhelyzete és a lábmozgása, a legnagyobb gond azonban, hogy nincs érzéke a vízhez, „vágja“ azt. Nem és nem tud ezen változtatni, pedig viz alatti és fölötti kamerával is felvették mozgását, videofelvételen láthatta a hibákat, a legjobb úszók mozgását, de nem jutunk előbbre... Kadlec már harmincéves, és ebben a korban nehéz változtatni a beideg- ződött szokásokon. Igaz, hogy hat másodperccel javult a teljesítménye, de hogy hozza-e ezt versenyen is, az kérdéses. Ez a javulás semmi­képpen nem olyan, hogy megtűrne bármi megingást az első három tu­sában. Az eddigi öt verseny alapján kialakult kép azt mutatja, hogy az esélyesek nagy része az úszásban még nem remekel. Az eredmények alapján a legjobban felkészült ver­senyző Fábián, de neki nagyok a tartalékai az úszásban és a futás­ban. A második helyen áll Avgyejev, aki San Antonióban második volt és megnyerte a moszkvai viadalt. A harmadikon pedig Jagorasvili, a San Santoino-i győztes, aki vi­szont gyengébben szerepelt a szov­jet fővárosban, s utánuk következik Kadlec, aki első, negyedik és máso­dik volt. Ott van még Bouzou és Mizsér. az utóbbi Tokióban győzött és ne feledjük, hogy világbajnok, ugyanúgy, mint Massulo. A jelenlegi helyzet alapján három magyar, két- két szovjet és olasz, egy francia, valamint Kadlec pályázik a dobo­góra. • A csehszlovák öttusasportnak van egy Kadlece, de lesz-e csapata is az olimpián?- Egyelőre nem ujjonghatunk: a fiúk sérülésekkel, betegségekkel bajlódtak, tanulmányi problémák is felmerültek, így későn kezdtük a fel­készülést, amit, nézetem szerint, a siker után kicsit félvállról vettek. Kadlec mögött hat fiú áll, s Lochman kivételével, aki a lövészetben telje­sen csödött mondott a versenyeken, a többi ötnek - Kústka, Prokopius, Fleissner, Blazek és Semetka - még egyenlő esélye van. Július elején már tudnunk kell, melyik három kerül Kadlec mellé. • Mit vár az edző legjobb tanítvá­nyától, Milan Kadlectöl és a csa­pattól?- Nem szívesen kalkulálok, terve­zek helyezéseket, inkább józan ész­szel, mérhető eredményekben szok­tam gondolkodni. Az öttusa idegölő sport, így a világversenyeken okos teljesítménnyel nagyobb esély van a sikerre. Az évek során már annyi bukást láttam, olyankor, amikor az emberek nem bírták elviselni az esély terhét. Nem okos dolog úgy nekivágni egy viadalnak, hogy mind­egyik tusában maximumot várjunk a versenyzőtől. Világosan meg­mondtam Kadlecnak, nagyjából olyan teljesítményeket kell felmutat­nia, mint tavaly, hogy érmes legyen. Számokban kifejezve: tavaly 1090 pontot lovagolt, az idén 1040-1070- et a 20-50 pont veszteséget valahol be kell hoznia. A vívásban tavaly 1000 pontot ért el, az idén kétszer is 980-at. Ehhez, ha 194-195 kört ér el a lövészetben, úszásban 3:40 - 3:42 perc körüli időt, a futásban 5 másod­perccel jobbat a tavalyinál, akkor ott lesz a dobogón. • Annyi számot szórtál ki fejből, hogy attól szinte szédül az ember. Talán még álmodban is előjönnek ezek az adatok, hiszen egy-egy ver­senyben nyilván minden tusa után komplikált számításokat végeztek, mi lesz, ha... A taktikát előre kidol­gozod, vagy csak azután, ha megér­keztetek a verseny színhelyére?-Az én fejem olyan, mint egy számítógép, mennyi pontot kell sze­rezni ezzel vagy azzal az ellenféllel szemben. Ez is a taktika része. Az első fázisa az, hogy tudjuk, mi lesz a viadalon, információkat gyűjtünk. A másik az arányok elosztása az egyes sportágak között. Nézetem szerint Szöulban a lovaglás lesz a döntő, itt elhull négy-öt ember a dobogóra esélyesnek tartott ki­lencből, egy-kettő esetleg a vívás­ban vagy a lövészetben. De hogy ki lesz az, nehéz előre megjósolni. Csapatban erős duó alakult ki az élen, a magyarok és a szovjetek. Mögöttük állnak az olaszok és a franciák, majd választóvonal kö­vetkezik és jönnek a britek, megint szünet, majd a svédek, mi, aztán az amerikaiak, a spanyolok és a nyu­gatnémetek. Az éllovasok közül va­lamelyik mindig kudarcot vallott vi­lágversenyen, Így a másik csoport­ból bárki előbbre léphet, akinek jó lovasai vannak. Ezért igyekszünk majd Kadlec mellé olyan versenyző­ket kiválasztani, akik erősek ebben a sportágban, s ráadásul jó lövök. A csapatban egyébként az lesz a fi­úk feladata, hogy segítsék Kadlecet. Ez a fő cél. S hogy aztán melyik helyre lesz elég a teljesítmény, az elválik a végső elszámolásnál. Ed­dig nem jártunk rosszul, sőt jobban, mint akik túl sokat akartak. • Szerinted ki lesz Szöul olimpiai bajnoka?- Avgyejev vagy Fábián. • Mire alapozod ezt a feltevést? Ők a legkiegyensúlyozottabbak?- Nekik van a legnagyobb esé­lyük, hogy szuper teljesítményt nyújtsanak. • Két éve, amikor ugyanígy ül­tünk itt, nem éppen a legjobb hangu­latban, véglegesen el akartál bú­csúzni a válogatott edzői szerepkör­től. Miért változtattad meg dönté­sedet?-A sikerek miatt. Semmi más nem tudott volna rávenni a folytatás­ra... URBAN KLÁRA • Milan Kadlec tavaly Moulins-ban a vb-n 1090 pontot lovagolt. Sikerül ez majd az olimpián is? (Vojtísek-felv.) hun v non iu imuin ? Olimpia előtti beszélgetés Pavel Kupka edzővel Kiadja Szlovákia Kommunista Párzanak Központi Bizottsága. Főszerkesztő Kiss Jozset. helyettes «szerkesztő Szarka István es Csetö János. Szerkesztóseg. 815 81 Bratislava. Gorkého 10.. telefon: 309. 331-252. 1 332-301 Főszerkesztő 532-20 Szerkesztőségi titkárság 550-18. Sporlrovat 505-29. Gazdasági ügyek 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció Pravda Kiadóvallalat. 815 80 Bratislava. Volgogradska 8 Fenyszedessel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vallalatanak 02-es uzemeben (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21 ). Hirdetési iroda magánszemelyeknek 815 80 Bratislava. Jiraskova 5.. telefon 335-090. 335-091 Hirdetési iroda kozuleteknek 815 80 Bratislava. Vajanskeho nabreZie 15.. II emelet, telelőn 551-83. 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14.70 korona. A vasárnapi kiadas VASÁRNAPI KIADÁS előfizetési dija negyedevenkent 13 - korona Terjeszti a Postai Hirlapszolgalat. előfizetéseket elfogad minden posta es kézbesítő Külföldi megrendelések PNS. Üstredná expedicia a dovoz tlaíe. 813 81 Bratislava. Index 48097 Gottwaldovo namestie 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom