Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-27 / 21. szám

élésének a biztosítása ebben az életkorban is nagyon fontos, hiszen az óvodáskorú gyermekek mozgásszükséglete igen nagy, összesen napi 6-7 óra. Ez idő alatt a gyer­mek szervezete a saját maga által ösztönö­sen megválasztott mozgástevékenységi formák végzése következtében jelentős mértékben megterhelt, az átlagos, percen­kénti pulzus értéke 150-160 között mozog. Azonban az említett megterhelés nagymér­tékben hozzájárul a gyermek egészsége megszilárdításához, teljesítőképessége nö­veléséhez és harmonikus fejlődéséhez. SOKOLDALÚSÁG ÉS ÁLLÓKÉPESSÉG A gyermekek mozgását elsősorban a sokoldalúság jelllemzi, arni azt jelenti, hogy mozgástevékenységükben egyaránt helyet kapnak azok a játékos „gyakorla­tok“, amelyek váltakozva fejlesztik az ügyességet, gyorsaságot, erőt (de gyerme­kek esetében mindig csak az ún. dinamikus erőt, főleg az ugrálások eredményeképpen) és az állóképességet. Ami az egyes mozgásfajták megválasz- ■ tását illeti, ók maguk tudják a legjobban, mikor milyen jellegű mozgásra van szüksé­gük. Ha megfigyeljük a biztonságos környe­zetben játszadozó és a megfelelő játékos sporteszközökkel ellátott gyermekeket, lát­hatjuk, hogy milyen sokrétű és változatos mozgást végeznek. Szó volt már arról, hogy az említett mozgástevékenység végzése közben az Napjainkban egyre több szó esik arról, mi is a legfőbb teendő annak érdekében, hogy az ún. civilizációs betegségekben - a szív és az érrendszer, a mozgásszervek beteg­ségei, anyagcserezavarok (pl. a cukorbaj)- szenvedők száma ne növekedjen az eddi­gi ütemben, hanem a közeljövőben lehető­leg csökkenjen. Az e témával foglalkozó, különböző tudományágakban dolgozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint az említett cél elérése érdekében legfontosabb a megelőzés. Mivel a civili­zációs betegségek első figyelmeztető jelei- pl. a normális értéknél magasabb vérnyo­más, a kövérség stb. - már az óvodáskorú gyermekeknél is felléphetnek, nyilvánvaló, hogy a megelőzést ajánlatos már kisgyer­mekkorban, sőt csecsemőkorban kezdeni. A gyermekkorban kialakult és megszokott egészséges életmód ugyanis természetes igénnyé válik majd a felnőttkorban is, ami pedig jelentős védelmet nyújt a felgyorsult élettempó negatív megnyilvánulásaival szemben. Ismeretes, hogy a civilizációs megbete­gedések egyik fő oka a mozgásszegény életmód. Mivel a mozgás szükséglete min­den egészséges gyermek veleszületett tu­lajdonsága, a szülők egy része talán nem is tudatosítja, hogy milyen sokat tehetne gyer­meke egészsége érdekében már csak azál­tal is, ha elegendő teret és időt biztosítana gyermeke természetes mozgásigényének a kiélésére. Amíg kisgyermekkorban a gyermekek még örömmel, minden utasí­tás nélkül szaladgálnak, ugrándoznak, mert a mozgásigényük nagy, addig a 10-14 éves korú gyermekeknél - akiknek egyébként nem volt meg teljes mértékben a lehetősé­gük arra, hogy kisgyermekkorukban kedvük szerint futkározzanak - már az egyik legne­hezebb, de legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy a szülők és a pedagógusok kialakítsák gyermekükben az önálló moz­gástevékenység végzésének az igényét. Ajánlatos figyelembe venni az élettani szempontokat is, miszerint, ha az egyes szervrendszerek nincsenek kellőképpen, sokoldalúan megterhelve, amikor a gyer­mek szervezete az ún. gyors, intenzív fejlő­dés időszakában van, tehát kb. a 14. élet­évig, akkor felnőttkorban a fizikai teljesítő­képesség alacsonyabb lesz, mint abban az esetben, ha a gyermek rendszeresen spor­tolt volna. Ebből is látható, mekkora lehetőségeket rejt magában a gyermekkor időszaka, ami a rendszeres, megfelelő testmozgás tartós megkedveltetését illeti. Mi tehát a teendő ennek a kihasználása érdekében? TERMÉSZETES MOZGÁSIGÉNY A gyermek természetes mozgása alatt azt a mozgástevékenységi formát értjük, amelyet a gyermek belső szükségétből, veleszületett mozgásigénye kielégítése ér­dekében önállóan - vagy később társaival együtt végez. Az ilyen jellegű mozgás a gyermek egészséges fejlődéséhez ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint pl. az ésszerű táplálkozás. Ajánlatos, hogy már a csecsemőnek is elegendő tér és idő álljon a rendelkezésére annak érdekében, hogy kedve szerint mo­zoghasson. A mozgásfejlődés az első élet­évben rendkívül gyors és sokrétű, hiszen a csecsemő egy év alatt a testhelyzetek, mozgástevékenységek egész sorát sajátítja el - az újszülöttből egy év alatt már járni is tudó kisgyermek lesz. Jó szem előtt tartani, hogy a mozgásfejlődés menete természetes legyen, más szóval, ne siettessük, mikor fog már ülni, járni a gyermekünk. Ö „tudja“ a legjobban, mikor mire képes. A mozgás- fejlődés szempontjából előnyös, ha a gyer­mek sokat kúszik. Minél tovább tart ez a kúszó-mászó időszak, annál jobban, egyenletesebben fejlődik és erősödik a gyermek izomzata. A kúszás nagyon jó hatást gyakorol a hátgerincre és a törzs izmaira, ezáltal pedig már ilyen korán meg­alapozhatjuk a helyes testtartást. A rossz testtartás egyik fő oka ugyanis a gyenge hátizmokban kereshető. A kisgyermekkorban és a óvodáskorban a mozgásfejlődés üteme - az első életév­hez képest - valamelyest lelassul, azonban a már elsajátított és a későbbiekben elsajá­títandó mozgástevékenységek kivitele töké­letesedik. A természetes mozgásigény ki­átlagos, percenkénti pulzusérték magas, 150-160, ez pedig azt jelenti, hogy a gyer­mek tulajdonképpen nagyfokú állóképessé- gi munkát végez. Pár évvel ezelőtt a gyer­mekek állóképességével kapcsolatban az volt a szakvélemény, hogy a gyermek nem képes az említett jellegű mozgás végzésé­re. Napjainkban már más a helyzet, kiderült ugyanis, hogy a gyermekek sokkal jobb teljesítőképességgel, állóképességgel ren­delkeznek, mint ahogy azt eddig feltételez­ték. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gyermekek esetében nem a hagyo­mányos értelemben vett állóképességről van szó - ami hosszabb ideig (3 perctől akár több, mint 1 óráig) tartó, folytonosan végzett és a gyermek szemszögéből nézve egyhangú tevékenység -, hiszen a gyermek szervezete, de elsősorban lelkivilága az ilyen jellegű tevékenységre nem képes, mert a gyermek nem túri az egyhangúságot. Azonban a különböző jellegű mozgásfajták ( ÓSTK és Lörincz János illusztratív felvételei) lnet%ie Zfrn miért is élesíti úe ^’JSiror nem fenyegeti fogalt, anwfcof és va. rnmK fernen, 'a vadkan az sincs a __ éfesftem fe- 1 válaszolt ha slegesen kellesz rssélybenj^^fogélesí­ä22E»5ä összessége, az egyes játékos gyakorlatok felváltva történő ismétlése és nem utolsó­sorban a mozgás intenzitása mind hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a gyermek állóképessé­ge javuljon. Felmerül a kérdés, hogy miért olyan fontos éppen a gyermekek helyes értelem­ben vett állóképességének a fejlesztése? Azért, mert a sokoldalú, intenzív, de a gyer­meki spontaneitásnak megfelelő egyenletes megterhelés hozzájárul a gyermek fejlődé­séhez, egészsége megszilárdításához, tel­jesítőképessége növeléséhez. A gyermek természetes mozgása mellett nagy jelentősége van az irányított mozgás­nak is. Irányított mozgásról akkor beszé­lünk, ha a szülő, vagy a gyermekhez közel álló felnőtt a gyermek játékos mozgástevé­kenységének az aktív résztvevője. Az emlí­tett tevékenység során nagy szerepe van a szülő találékonyságának, fantáziájának, fontos azonban, hogy a sokoldalú mozgás­sal kapcsolatos, fentebb tárgyalt tényeket is teljes mértékben figyelembe vegye. MIRE ÜGYELJÜNK MÉG? Az életkori és egyéni sajátossá­gok figyelembevétele nagyon fontos a gyermek teljesítőképességének a megíté­lésében. Hiszen a gyermekek nem egyfor­mák, az egyik ügyesebb, mint a másik, ezért a felnőtt helyes hozzáállása alapvető követelmény. A játékos forma, az örömagyermek mozgásának az egyik fő jellemzője. Ezért lényeges, hogy mindig örömet jelentsen a mozgás, erőltetni semmit sem szabad. A balesetvédelmet illetően fontos, hogy a gyermekek mindig olyan környezet­ben mozogjanak, amely biztonságos. A já­ték hevében hajlamosak képességeik túlbe­csülésére, ezért a szülőknek a közös moz­gásjátékok megtervezésekor és végrehajtá­sakor előrelátóknak kell lenniük, hogy ne kerüljön sor felesleges sérülésekre. Szóljunk egy kicsit részletesebben a példamutatásról. Közismert, hogy a gyermek nemcsak különböző biológiai adottságokat örököl a szüleitől, hanem későbbi életvitelét nagy­mértékben meghatározzák a családban látott szokások is. A szülő tehát sok min­denben gyermeke első példaképe, anélkül, hogy ezt sokszor tudatosítaná - a gyerme­kek ugyanis igen jó megfigyelőképességei rendelkeznek. A rendszeres mozgás tartós megszerettetésében tehát a szülőknek nagy szerepük van. Az említett tényt egy nemrég végzett felmérés eredményei is alátámasztják. Azok a ma 14-18 éves tanulók, akik 10-14 évvel ezelőtt rendszeresen látogatták az egyik prágai sportegyesületben működő, szülők-gyerekek tornáját, ma sem fordítot­tak hátat a rendszeres testmozgásnak: 94 százalékuk továbbra is sportol, (51 százalé­kuk versenyszerűen, 43 a szabadidejében, kedvtelésből). A megkérdezetteknek csu­pán a 6 százaléka nem sportol (egészség- ügyi okok miatt vagy pedig a zenetanulás tölti ki a szabadidejük fő részét). A szintén megkérdezett szülök csak megerősítették, hogy gyermeküknek a rendszeres sportolás iránti érdeklődése az óvodáskorra vezethe­tő vissza, amikor együtt látogatták a szülők- gyerekek tornáját és természetesen ezen kívül a család szabadidejében redszeresen helyet kaptak a különböző mozgásprogra­mok is. Annak ellenére, hogy hazánkban a szü­lők-gyerekek tornája nagyon népszerű, sok sportegyesületben még nem működnek az említett szakosztályok. Ez azonban nem jelenthet akadályt abban, hogy a szülők- elsősorban hozzáértésükkel, találékony­ságukkal - megismertessék gyermekeikkel az egyes alapsportágakat, részt vegyenek velük a különböző mozgásjátékokban. A gyermeknek többet jelent a drága ajándé­koknál, ha a különben elfoglalt szülő ele­gendő időt talál arra is, hogy együtt sportol­janak. Saint-Exupery: A kis hercege, mesé­jében írja: „Az idő, amit a rózsádra veszte­gettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat"- árulta el a titkot a róka a kis hercegnek, aki nem tudta szavakkal kifejezni annak a lé­nyegét, vajon miért is jelent neki olyan sokat a rózsája. Éppen az idő, a szülőknek a gyermekek­kel hasznosan eltöltött ideje teszi értékessé a közös mozgástevékenységi formákat is, amelyek az egészség megszilárdításán és a teljesítőképesség növelésén kívül hozzá­járulnak egymás jobb megismeréséhez, a szülök és a gyermekek közötti jó kapcso­lat kialakulásához és a megtartásához. KUBÁNNÉ GERI ÉVA &ÚJS2 VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097. Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő Kiss József, hetyettes főszerkesztő Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség 815 81 Bratislava. Gorkého 10.. telefon 309. 331-252. 332-301. Főszerkesztő 532-20. Szerkesztőségi titkárság 550-18. Sportrovat 505-29. Gazdasági ügyek 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvallalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es uzemeben (815 80 Bratislava. Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jjráskova 5.. telefon 335-090. 335-091 Hirdetési iroda közületeknek 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15.. II. emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedevenkent 13.- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom