Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-27 / 21. szám
élésének a biztosítása ebben az életkorban is nagyon fontos, hiszen az óvodáskorú gyermekek mozgásszükséglete igen nagy, összesen napi 6-7 óra. Ez idő alatt a gyermek szervezete a saját maga által ösztönösen megválasztott mozgástevékenységi formák végzése következtében jelentős mértékben megterhelt, az átlagos, percenkénti pulzus értéke 150-160 között mozog. Azonban az említett megterhelés nagymértékben hozzájárul a gyermek egészsége megszilárdításához, teljesítőképessége növeléséhez és harmonikus fejlődéséhez. SOKOLDALÚSÁG ÉS ÁLLÓKÉPESSÉG A gyermekek mozgását elsősorban a sokoldalúság jelllemzi, arni azt jelenti, hogy mozgástevékenységükben egyaránt helyet kapnak azok a játékos „gyakorlatok“, amelyek váltakozva fejlesztik az ügyességet, gyorsaságot, erőt (de gyermekek esetében mindig csak az ún. dinamikus erőt, főleg az ugrálások eredményeképpen) és az állóképességet. Ami az egyes mozgásfajták megválasz- ■ tását illeti, ók maguk tudják a legjobban, mikor milyen jellegű mozgásra van szükségük. Ha megfigyeljük a biztonságos környezetben játszadozó és a megfelelő játékos sporteszközökkel ellátott gyermekeket, láthatjuk, hogy milyen sokrétű és változatos mozgást végeznek. Szó volt már arról, hogy az említett mozgástevékenység végzése közben az Napjainkban egyre több szó esik arról, mi is a legfőbb teendő annak érdekében, hogy az ún. civilizációs betegségekben - a szív és az érrendszer, a mozgásszervek betegségei, anyagcserezavarok (pl. a cukorbaj)- szenvedők száma ne növekedjen az eddigi ütemben, hanem a közeljövőben lehetőleg csökkenjen. Az e témával foglalkozó, különböző tudományágakban dolgozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint az említett cél elérése érdekében legfontosabb a megelőzés. Mivel a civilizációs betegségek első figyelmeztető jelei- pl. a normális értéknél magasabb vérnyomás, a kövérség stb. - már az óvodáskorú gyermekeknél is felléphetnek, nyilvánvaló, hogy a megelőzést ajánlatos már kisgyermekkorban, sőt csecsemőkorban kezdeni. A gyermekkorban kialakult és megszokott egészséges életmód ugyanis természetes igénnyé válik majd a felnőttkorban is, ami pedig jelentős védelmet nyújt a felgyorsult élettempó negatív megnyilvánulásaival szemben. Ismeretes, hogy a civilizációs megbetegedések egyik fő oka a mozgásszegény életmód. Mivel a mozgás szükséglete minden egészséges gyermek veleszületett tulajdonsága, a szülők egy része talán nem is tudatosítja, hogy milyen sokat tehetne gyermeke egészsége érdekében már csak azáltal is, ha elegendő teret és időt biztosítana gyermeke természetes mozgásigényének a kiélésére. Amíg kisgyermekkorban a gyermekek még örömmel, minden utasítás nélkül szaladgálnak, ugrándoznak, mert a mozgásigényük nagy, addig a 10-14 éves korú gyermekeknél - akiknek egyébként nem volt meg teljes mértékben a lehetőségük arra, hogy kisgyermekkorukban kedvük szerint futkározzanak - már az egyik legnehezebb, de legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy a szülők és a pedagógusok kialakítsák gyermekükben az önálló mozgástevékenység végzésének az igényét. Ajánlatos figyelembe venni az élettani szempontokat is, miszerint, ha az egyes szervrendszerek nincsenek kellőképpen, sokoldalúan megterhelve, amikor a gyermek szervezete az ún. gyors, intenzív fejlődés időszakában van, tehát kb. a 14. életévig, akkor felnőttkorban a fizikai teljesítőképesség alacsonyabb lesz, mint abban az esetben, ha a gyermek rendszeresen sportolt volna. Ebből is látható, mekkora lehetőségeket rejt magában a gyermekkor időszaka, ami a rendszeres, megfelelő testmozgás tartós megkedveltetését illeti. Mi tehát a teendő ennek a kihasználása érdekében? TERMÉSZETES MOZGÁSIGÉNY A gyermek természetes mozgása alatt azt a mozgástevékenységi formát értjük, amelyet a gyermek belső szükségétből, veleszületett mozgásigénye kielégítése érdekében önállóan - vagy később társaival együtt végez. Az ilyen jellegű mozgás a gyermek egészséges fejlődéséhez ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint pl. az ésszerű táplálkozás. Ajánlatos, hogy már a csecsemőnek is elegendő tér és idő álljon a rendelkezésére annak érdekében, hogy kedve szerint mozoghasson. A mozgásfejlődés az első életévben rendkívül gyors és sokrétű, hiszen a csecsemő egy év alatt a testhelyzetek, mozgástevékenységek egész sorát sajátítja el - az újszülöttből egy év alatt már járni is tudó kisgyermek lesz. Jó szem előtt tartani, hogy a mozgásfejlődés menete természetes legyen, más szóval, ne siettessük, mikor fog már ülni, járni a gyermekünk. Ö „tudja“ a legjobban, mikor mire képes. A mozgás- fejlődés szempontjából előnyös, ha a gyermek sokat kúszik. Minél tovább tart ez a kúszó-mászó időszak, annál jobban, egyenletesebben fejlődik és erősödik a gyermek izomzata. A kúszás nagyon jó hatást gyakorol a hátgerincre és a törzs izmaira, ezáltal pedig már ilyen korán megalapozhatjuk a helyes testtartást. A rossz testtartás egyik fő oka ugyanis a gyenge hátizmokban kereshető. A kisgyermekkorban és a óvodáskorban a mozgásfejlődés üteme - az első életévhez képest - valamelyest lelassul, azonban a már elsajátított és a későbbiekben elsajátítandó mozgástevékenységek kivitele tökéletesedik. A természetes mozgásigény kiátlagos, percenkénti pulzusérték magas, 150-160, ez pedig azt jelenti, hogy a gyermek tulajdonképpen nagyfokú állóképessé- gi munkát végez. Pár évvel ezelőtt a gyermekek állóképességével kapcsolatban az volt a szakvélemény, hogy a gyermek nem képes az említett jellegű mozgás végzésére. Napjainkban már más a helyzet, kiderült ugyanis, hogy a gyermekek sokkal jobb teljesítőképességgel, állóképességgel rendelkeznek, mint ahogy azt eddig feltételezték. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gyermekek esetében nem a hagyományos értelemben vett állóképességről van szó - ami hosszabb ideig (3 perctől akár több, mint 1 óráig) tartó, folytonosan végzett és a gyermek szemszögéből nézve egyhangú tevékenység -, hiszen a gyermek szervezete, de elsősorban lelkivilága az ilyen jellegű tevékenységre nem képes, mert a gyermek nem túri az egyhangúságot. Azonban a különböző jellegű mozgásfajták ( ÓSTK és Lörincz János illusztratív felvételei) lnet%ie Zfrn miért is élesíti úe ^’JSiror nem fenyegeti fogalt, anwfcof és va. rnmK fernen, 'a vadkan az sincs a __ éfesftem fe- 1 válaszolt ha slegesen kellesz rssélybenj^^fogélesíä22E»5ä összessége, az egyes játékos gyakorlatok felváltva történő ismétlése és nem utolsósorban a mozgás intenzitása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek állóképessége javuljon. Felmerül a kérdés, hogy miért olyan fontos éppen a gyermekek helyes értelemben vett állóképességének a fejlesztése? Azért, mert a sokoldalú, intenzív, de a gyermeki spontaneitásnak megfelelő egyenletes megterhelés hozzájárul a gyermek fejlődéséhez, egészsége megszilárdításához, teljesítőképessége növeléséhez. A gyermek természetes mozgása mellett nagy jelentősége van az irányított mozgásnak is. Irányított mozgásról akkor beszélünk, ha a szülő, vagy a gyermekhez közel álló felnőtt a gyermek játékos mozgástevékenységének az aktív résztvevője. Az említett tevékenység során nagy szerepe van a szülő találékonyságának, fantáziájának, fontos azonban, hogy a sokoldalú mozgással kapcsolatos, fentebb tárgyalt tényeket is teljes mértékben figyelembe vegye. MIRE ÜGYELJÜNK MÉG? Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele nagyon fontos a gyermek teljesítőképességének a megítélésében. Hiszen a gyermekek nem egyformák, az egyik ügyesebb, mint a másik, ezért a felnőtt helyes hozzáállása alapvető követelmény. A játékos forma, az örömagyermek mozgásának az egyik fő jellemzője. Ezért lényeges, hogy mindig örömet jelentsen a mozgás, erőltetni semmit sem szabad. A balesetvédelmet illetően fontos, hogy a gyermekek mindig olyan környezetben mozogjanak, amely biztonságos. A játék hevében hajlamosak képességeik túlbecsülésére, ezért a szülőknek a közös mozgásjátékok megtervezésekor és végrehajtásakor előrelátóknak kell lenniük, hogy ne kerüljön sor felesleges sérülésekre. Szóljunk egy kicsit részletesebben a példamutatásról. Közismert, hogy a gyermek nemcsak különböző biológiai adottságokat örököl a szüleitől, hanem későbbi életvitelét nagymértékben meghatározzák a családban látott szokások is. A szülő tehát sok mindenben gyermeke első példaképe, anélkül, hogy ezt sokszor tudatosítaná - a gyermekek ugyanis igen jó megfigyelőképességei rendelkeznek. A rendszeres mozgás tartós megszerettetésében tehát a szülőknek nagy szerepük van. Az említett tényt egy nemrég végzett felmérés eredményei is alátámasztják. Azok a ma 14-18 éves tanulók, akik 10-14 évvel ezelőtt rendszeresen látogatták az egyik prágai sportegyesületben működő, szülők-gyerekek tornáját, ma sem fordítottak hátat a rendszeres testmozgásnak: 94 százalékuk továbbra is sportol, (51 százalékuk versenyszerűen, 43 a szabadidejében, kedvtelésből). A megkérdezetteknek csupán a 6 százaléka nem sportol (egészség- ügyi okok miatt vagy pedig a zenetanulás tölti ki a szabadidejük fő részét). A szintén megkérdezett szülök csak megerősítették, hogy gyermeküknek a rendszeres sportolás iránti érdeklődése az óvodáskorra vezethető vissza, amikor együtt látogatták a szülők- gyerekek tornáját és természetesen ezen kívül a család szabadidejében redszeresen helyet kaptak a különböző mozgásprogramok is. Annak ellenére, hogy hazánkban a szülők-gyerekek tornája nagyon népszerű, sok sportegyesületben még nem működnek az említett szakosztályok. Ez azonban nem jelenthet akadályt abban, hogy a szülők- elsősorban hozzáértésükkel, találékonyságukkal - megismertessék gyermekeikkel az egyes alapsportágakat, részt vegyenek velük a különböző mozgásjátékokban. A gyermeknek többet jelent a drága ajándékoknál, ha a különben elfoglalt szülő elegendő időt talál arra is, hogy együtt sportoljanak. Saint-Exupery: A kis hercege, meséjében írja: „Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat"- árulta el a titkot a róka a kis hercegnek, aki nem tudta szavakkal kifejezni annak a lényegét, vajon miért is jelent neki olyan sokat a rózsája. Éppen az idő, a szülőknek a gyermekekkel hasznosan eltöltött ideje teszi értékessé a közös mozgástevékenységi formákat is, amelyek az egészség megszilárdításán és a teljesítőképesség növelésén kívül hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez, a szülök és a gyermekek közötti jó kapcsolat kialakulásához és a megtartásához. KUBÁNNÉ GERI ÉVA &ÚJS2 VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097. Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő Kiss József, hetyettes főszerkesztő Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség 815 81 Bratislava. Gorkého 10.. telefon 309. 331-252. 332-301. Főszerkesztő 532-20. Szerkesztőségi titkárság 550-18. Sportrovat 505-29. Gazdasági ügyek 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvallalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es uzemeben (815 80 Bratislava. Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jjráskova 5.. telefon 335-090. 335-091 Hirdetési iroda közületeknek 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15.. II. emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedevenkent 13.- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6.
