Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-27 / 21. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA A moszkvai Pravda főszerkesztője V. G. Afanaszjev szerint: „A szociális jellegű információk a legösszetettebb, legszéleskö- rűbb és a legmagasabb szintet képviselő információtípusok.“ Az ember társadalmi (szociális) lény, tehát csak társadalmi keretekben él, létezik. A társadalmi információk így elsősorban az emberek kapcsolatát és egymásra hatását leíró információk. Ez az információtípus alapvetően határozza meg az emberek egymáshoz való viszonyát, érdekeit, szükségleteit. Éppen ezért nem véletlen az sem, hogy a Szovjetunióban és hazánkban is az utóbbi időben olyan nagy hangsúlyt kapott a nyílt, őszinte és gyors informálás. TELEKOMMUNIKÁCIÓ ÉS INFORMATIKA A szociális információk terjesztésének legfontosabb eszközei a tö- megjátékoztatási eszközök vagy más néven a tömegkommunikációs eszközök. Ez alatt leginkább a sajtót, rádiót, televíziót értjük, esetleg a sajtóirodát vagy a filmhíradót, de újabban egyre többet hallani egyéb telematikai eszközökről is. A telematika szó a telekommunikáció és az informatika kifejezések összevonásából keletkezett és az utóbbi években vált használatossá az információátvitel eszközeinek gyors műszaki fejlődése következtében. Nálunk a telematika kifejezés az ilyen jellegű szolgáltatások nyújtásának megkezdésével kapcsolatban került a köztudatba. Ilyen szolgáltatásnak tekinthető minden információátvitel a telefonáláson kívül. A legrégebbi a telegráf, a távíró, a képátvitel vagy a számítógépek közötti adatátvitel, az újabbak pedig a teletex, a telefax, a videotex vagy másik nevén a teletext. Észre kell venni a kifejezések közötti különbséget: míg a teletex a távíró vagy a képátvivó berendezés sokszoros felgyorsítását jelenti, a teletext (a végén t-vel) egy újfajta szolgáltatás; a tévéképernyőre való távolsági szövegátvitel. Ez utóbbi esetben is meg kell különböztetni azonban az interaktív videotexet és ennek pasz- szív formáját a tulajdonképpeni teletextet. Mindkettő vételéhez a tévé- készüléket dekóderrel - jelátalakítóval - kell ellátni. Az aktív videotex kétoldalú kommunikációt tesz lehetővé az adatbankkal, amelyből kihívhatók a legújabb politikai, kulturális és sporthírek, a felhasználó menetrendeket nézhet és különböző speciális (egészségvédelmi, ökológiai) információkat böngészhet. Az interaktív rendszerben tehát a kapcsolat az adatbázis és a felhasználó között oda-vissza alapon valósul meg és a felhasználó kapcsolatba léphet a rendszer más résztvevőivel is. A passzív videotex - a teletext - nem teszi lehetővé azt, hogy az információkat sugárzó központtal kapcsolatot teremtsen a felhasználó. Csak az előre beprogramozott szöveges, illetve grafikai információkat veheti, amelyet együtt sugároznak a programmal, az átviteli csatorna eddig ki nemi használt frekvencia- sávjaiban. (Az Új Szó olvasói egyébként jól ismerhetik a MTV által sugárzott teletextet, amelyet a szocialista országok rádió- és tévétársaságainak szövetsége, az OIRT megbízásából 1980-tól kísérletileg indítottak Magyarországon. 1988. május elsejétől a Csehszlovák Televízió is megkezdte a teletext sugárzását.) HÍRT VISZ A FÉNY Az aktív és passzív videotex szolgáltatásoknak az egyes személyek, esetleg családok, vagy kisebb közösségek látják hasznát, tehát ebben az esetben kollektív informati- zálásról, az össztársadalmi inforrria- tizálás alacsonyabb fokáról van szó. Ez utóbbi, globálisabb probléma egy másik műszaki kérdésre is ráirányította a figyelmet: az optikai kábeleknek, vagy más néven a fénykábeleknek a telekommunikációban való alkalmazására. Ez olyan rendszerrel kívánja helyettesíteni a klasszikus és drága fém (réz) vezetőket, amelyben üvegszálak vezetik az információ hordozóját, a fénysugarat. A fényvezetésnek több előnye is van. Anyaga a viszonylag olcsó üveg és a fény nem reagál az elektromágnesessóg és villamosság zavaró hatásaira, nem veszélyezteti a villámlást és ami a legfőbb, egy köteg fénysugár sokkal több elektromos jelet képes átvinni, mint az eddig használt kábelek, összehasonlításul: egy klasszikus telefonkábel maximálisan 1920 telefonbeszélgetést közvetíthet, a koaxiális kábel egyszerre százezret, de egy fényvezető néhány száz milliót. Ez utóbbinál az elméleti határ egymil- liárd beszélgetés átvitele egy kábellel. „Egy ilyen fényvezetőt akkor sem tudnánk teljesen kihasználni, ha az ország lakosságának felét Asba, a másik felét pedig Ágcser- nyóbe (Öierna nad Tisou) költöztetnénk és mindenkinek telefonálnia kellene az ország másik végébe“ - jellemezte a fénykábel kapacitását egy hazai szakember. Fényvezetőket már alkalmaznak a gyakorlatban, létrehoztak néhány ezer kilométeres fénykábel-kapcsolatot is, sót lerakták már az első ilyen tenger alatti kábelt is. Elterjedését egyelőre az üvegszálak magas gyártási költségei fékezik, mivel a gyártás eddig inkább csak kísérleti, mint nagysorozatú volt. A tömeg- gyártásra való áttérés jelentős árcsökkenést eredményez majd, amely versenyképessé teszi a fényszálakat a fémvezetőkkel szemben. Ezzel egy sok résztvevővel rendelkező telekommunikációs hálózat építhető ki és lehetővé válik a telefon és távírójelek, számítógépes adatok átvitele a hálózat bármely részébe. A VILÁGŰRBŐL IS A fényvezető kábelekkel egyidö- ben - és egyelőre úgy tűnik sikeresebben is - fejlődik a műholdas telekommunikáció. A világűrben már több tucat távközlési műhold dolgozik, amelyek nagy mennyiségű jel átvitelére képesek, például több ezer telefonbeszélgetés, néhány tucat tévéprogram és telegrafikus információk közlése valósítható meg rajtuk keresztül. A műholdas távközlés a nemzeti telekommunikációs hálózatok gyors kiépítésének egyik perspektivikus eszköze, amely sokkal kevesebb költséget igényel, mint a klasszikus kábeles hálózat. Nem hagyható figyelmen kívül azonban a műholdas információátvitel - főleg a televíziós műsorszórás - ideológiai oldala sem. Erről a kérdésről már 1979 óta tárgyal a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) és szinte minden műszaki jellegű problémát sikerült már megoldani. Még ma is vita tárgyát képezi azonban a két legfontosabb kérdés, mégpedig az államok szuverenitásának kérdése, illetve a közvetlen vételre sugárzott tévéadások tartalma. A kapitalista országok „az információ szabad áramlása“ jelszava alatt különböző ideodiverzáns, vagy a szocializmussal ellenséges felfogású programokat kívánnak sugározni a szocialista közösség országainak területére. Ez természetesen összeegyeztethetetlen a békés egymás mellett élés nemzetközi normáival és mindenképpen megoldást kell találni ennek megakadályozására. A közvetlen műholdas műsorszórás akadálya azonban ma még a költséges megvalósítás is. ötprog- ramos ilyen műsorszolgáltatás létrehozása ugyanis - amelyre az ITU szerződés értelmében minden államnak joga van - mintegy 250 millió dollárba kerül. A telekommunikációs eszközökről, mint a szociáis és politikai információk létrehozóiról és közvetítőiről beszélve azonban meg kell jegyezni azt is, hogy ezek maguk is informáAz optoelektronika - tehát a fényvezetős információátvitel - néhány nálunk kifejlesztett eszköze. (A fénysugárzó, a vevő, és a fénykábel.) A fejlesztést a prágai A. Sz. Popov Távközlési Kutatóintézet koordinálta, s a berendezések már készen állnak a sorozatgyártás megkezdésére, s a gyakorlati alkalmazásra. (Lőrincz János felvétele) INFORMATIZÁLÓDÓ TÁRSADALOM II. Információk napi fogyasztásra ciókra szorulnak. Az újságírók, a híranyagok szerkesztői a szükséges dokumentumok megszerzésével a tényanyag begyűjtésével túlságosan sok időt, munkaidejüknek legalább felét töltik, így kevés idő marad az alkotásra. A már említett információrobbanás ideje óta pedig ez az arány még rosszabb. A sok lényegtelen tény, hír, adat közül kiszűrni a lényeget - ez sok időbe telik, s ugyanígy a pontos és aktuális hírforrás megkeresése is. Természe- tesen itt is a számítógépes adatfeldolgozás segíthet, amely a sokszor napokig vagy legalábbis órákig keresett adatokat néhány másodperc, esetleg perc alatt előkeresi a számítógép memóriájában elhelyezett néhány millió adat közül. NEM VESZÉLYTELEN Természetesen ha az információ problémáira magasabbról tekintünk, meg kell látnunk „az informatizált társadalom" buktatóit is, amelyek egy „új környezetszennyezés“ képében jelentkezhetnek. Ezt a szeny- nyezést a japán Imái Ken-icsi egyik tanulmányában a fizikumot károsító környezetszennyezéssel állítja szembe, mint az olyan, amely az ember szellemi, pszichikai egészségét károsítja. Egyre hangosabbak azok a figyelmeztető vélemények, amelyek tudatosítják, hogy a konkurenciaharc és a profithajsza közben a szociális-ökonómiai információk özönével beszennyezhetik, megkárosíthatják a tudatot. Nagyon veszélyes, az ún. információs imperializmus, a más országok közvéleményének befolyásolása szándékosan elferdített információkkal. Nemzetközi összefüggésben így az információcsere a nemzetközi biztonsági rendszer szintjére is emelkedhet. Ezekkel a problémákkal, megoldásukkal foglalkozik a Nemzetközi Információs Rendszer. A mai viszonyok között tudatosítani kell azt is, hogy a számítógépes hálózatok tökéletesítésével, a házi számítógépek terjedésével, illetve a tévéképernyőkről áramló információk özönével együtt nem növekszik az információk minősége és tartalmi szintje. Ellenkezőleg, romlik. Az információhordozók műszaki tökéletesítése tehát még nem biztosítéka az emberi gondolkodás minőségi javulásának. Ezzel kapcsolatban leginkább a számítógép és az ember viszonyát elemzik a szakértők. S. Turkley pszichológusnő arra figyelmeztet, hogy a számítógép egykönnyen az ember másik énjévé válhat. Igaz, hogy a társadalom informa- tizálása egy sor problémát hordoz magában, a műszakiakon kívül erkölcsi, etikai, lelkiismereti kérdéseket is, amelyek nem jellemzői a számítógépeknek. Ezt azonban az embernek kell magával vinnie az informatika egyik alapvető kapcsolatába, az ember és a gép kapcsolatába. Stefan kassay JSZÚ 17 8. V. 27. Nyílt vita A Szovjetunióban továbbra is élénk vita folyik arról, milyen mértékben hasznosítsák az atomenergiát. A csernobili szerencsétlenség óta több szovjet tudós és közgazdász kételkedik, van-e értelme az atom- energetika nagyarányú fejlesztésének, amikor a biztonsági berendezések még nem tökéletesek. A Moszkovszkije Novosztyi az év elején vitára szólította fel az ország legjelesebb szakembereit, nemrégiben Andrej Szaha- rov akadémikust kérte fel, hogy fejtse ki véleményét. Szaharov szerint az atomerőművi baleseteket mindig valami előre nem látható ok váltja ki. Az atomenergia felhasználására mindenképpen szükség van, de csakis a biztonsági intézkedések fokozása mellett. Ennek egyik járható útja az lehetne, hogy a föld alá építenék az atomerőműveket. így az esetleges bekövetkező balesetek, robbanások, tüzek nem veszélyeztetnék a környezetet. Javasolta, hogy állítsák le a föld felszínére telepítendő erőművek építését. Az akadémikus utalt arra, hogy a szakiroda- lomban szép számmal olvashatók föld alatti atomerőművekkel foglalkozó tervek. Elismerte ugyan, hogy elképzelésének megvalósítása gyökeres fordulatot kívánna a szovjetunióbeli atomerőmű-építés gyakorlatában és jelentős anyagi ráfordítással járna, de szerinte semmi sem pótolhatja a kárt, ámely az atomerőművi balesetek miatt érheti a társadalmat. A vitához hozzászóló két mérnök-közgazdász véleménye szerint az atomenergiai ágazat túlzott mértékű fejlesztése helyett nagyobb figyelmet kellene fordítani a hagyományos energiahordozók felhasználására. Nemcsak az atomenergia elégítheti ki az ország szükségleteit, hanem például az olcsó kelet-szibériai szén kitermelése és felhasználása is. Szerintük a földgázra és a kőolajra is kevés gondot fordítanak, ezek szállítása közben annyi energia megy kárba, amelyet három, egyenként 1000 megawattos atomerőművi reaktorblokk termel meg. A két közgazdász másik érve: az atomerőművek építésének folytatásánál számolni kell azzal, hogy 10-15 évnek kell eltelnie addig, amíg a szovjet atomerőművek üzemeltetése a lehető legbiztonságosabb lesz. Ez idő alatt azonban fennáll a veszély, hogy az atomenergia súlyos károkat okoz. Utaltak arra, hogy a világban évente átlag 45 atomerőmű baleset történik. Feoktyiszov, a Kurcsatovról elnevezett atomenergia-intézet igazgatóhelyettese viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunióban az áramtermelésnek mindössze 11 százalékát nyerik atomenergiából, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol ez az arány meghaladja a harminc százalékot. Az USA-ban pedig kétszer annyi villamos áramot termelnek atomerőművekben, mint a Szovjetunióban - hangsúlyozta, rámutatva, hogy a szovjet ipar lemaradt e téren a világ élvonalától. Elismerte ugyan, hogy az embereket mélyen megrázta a csernobili szerencsétlenség, de hangoztatta: az atomerőműveket nem lehet bezárni, az atomenergiáról nem lehet elfeledkezni, hanem azt helyesen és szakszerűen kell felhasználni. -impA KÖRNYEZETSZENNYEZÉS: BŰNTETT A norvég igazságügyi minisztérium döntése szerint a környezet szennyezése ezentúl a többi bűnüggyel azonos elbírálás alá esik, és hatékonyabban kíván fellépni az ilyenfajta törvénysértésekkel szemben. Norvégiában évente 25 000 személy szenved egészségi károsodásokat rossz munkakörülmények folytán és mert veszélyes termékekkel került kapcsolatba. A norvég minisztérasszony főként azokkal a hosszú távú hatásokkal foglalkozik, amelyek a védőfelszerelés hiánya és a kellő felvilágosítás elmulasztása miatt az évekig veszélyes anyagokkal dolgozó embereket érik. GÉNMANIPULÁLT SERTÉSEK ÉS AZ ETIKA Az első génmanipulált sertések 1986 decemberében születtek meg egy USA- beli mezőgazdasági kutatóközontban (Beltsville). A génmanipuláció eredményeként ezek az állatok gyorsabban növekedtek és húsuk soványabb, mint a természetes úton szaporított sertéseké. A kísérletet 8000 petesejttel végezték, amiből csak 43 transzgén sertést sikerült létrehozni. Ezek az állatok izületi gyulladásban és más betegségekben szenvedtek, és várható életkoruk igen korlátozott. A kísérletek alapvető etikai problémákat vetnek fel... GYORSHAJTÁS ELLEN Egy brit cég olyan jelzőberendezést fejlesztett ki, amelyet radarszerű mikrohullámú egysége révén a közeledő járművek sebessége hoz működésbe. Az érzékelő bekapcsolja a jelzőberendezést, amelynek villogó felirata felhívja a vezető figyelmét: „Túl gyors!“ Lassíts!“. A villogó jelzés hatással van a gyorshajtókra, a jelzés láttán rendszerint jelentősen csökkentik sebességüket. A jelzőkészüléket célszerű a sebességkorlátozó táblánál elhelyezni. A készülék elemes és hálózati kivitelben készül. Kiegészítő fotoelektronikus érzékelője éjszaka tompítja a jelzést, a páralecsapódás ellen pedig önálló fűtéssel rendelkezik. A riasztási sebesség határa beállítható. A készülékhez vandálbiztos üvegszálas múanyagházat szállít a gyártó cég. HAJLÉKONY FÉNYVEZETŐ Nagy teljesítményű lézersugárzás átvitelére a Schott cég fényvezető rendszert készített a 400-1600 nanométeres spektrumtartomány számára. A lézersugár a fényvezető szállal közvetlenül az alkalmazás helyére továbbítható. A vezetőt vékony szálakból alakítják ki, így nagy hajlékonyságot érnek el, ezáltal kis sugarú görbületeket tesznek lehetővé nagy fényteljesítmény mellett. A lézersugár nagy energiasúrúsége az üregekben vagy robotkarok által végzett forrasztásnál, hegesztésnél vagy fúrásnál az optika fókuszsíkjában pontos megmunkálást tesz lehetővé. A szálak átmérője 70 mikron körüli.-I w
