Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-27 / 21. szám
A Szovjetunió és Csehszlovákia elsőrendű feladatának tekinti a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladása komplex programjának megvalósítását. Mindkét országban kormányrendeletek születtek e stratégiai jelentőségű dokumentum végrehajtására teendő intézkedésekről, amelyek a vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítékai. És nem kevésről van szó. A szovjet és csehszlovák szervezetek együttműködése a komplex program feladatainak realizálása terén egyezményeken, keretszerződéseken és kereskedelmi szerződéseken alapszik, amelyek száma jelenleg meghaladja a százat. A két ország minden egyes problémakörben kijelölte azokat a fő szervezeteket, amelyek felelősek az új technikák, technológiák és anyagok közös létrehozásával és ipari felhasználásával kapcsolatos intézkedések egész komplexumáért, és egyszersmind felelnek a termékek műszaki színvonaláért és minőségéért, a feladatok határidőre történő végrehaj-5 tásáért, a közös munkaeredmények széles körű termelési felhasználásáért, azaz az együttműködés végső eredményeiért. Természetesen ahhoz, hogy a fő szervezetek eredményesen tudják teljesíteni a rájuk háruló feladatokat, lehetővé kell tenni számukra a széles körű manőverezést az egymás közti és más KGST-beli partnerekkel megvalósuló kapcsolatokban- kezdve a termékek kifejlesztésétől egészen termelési felhasználásukig. Ebben a vonatkozásban már eddig is sokat tett mind a Szovjetunió, mind Csehszlovákia. Egyebek között 140-140 szovjet, illetve csehszlovák vállalat és szervezet létesített közvetlen kapcsolatokat. Ugyanakkor, természetesen, nem lenne helyes azt gondolni, hogy a közvetlen kapcsolatok kialakításával minden kérdés megoldódik. A probléma jóval szélesebb körű- jelentősen meg kell növelni a gazdasági láncszemek szerepét a kölcsönös együttműködésben, ennek megfelelően kell átalakítani a külgazdasági kapcsolatok tervezésének és irányításának rendszerét, szorosan összekapcsolva a gazdasági mechanizmus Szovjetunióban és Csehszlovákiában folyó általános átalakításával, meg kell teremteni a további feltételeket az új együttműködési formák széles körű fejlődéséhez, a kooperációs kapcsolatok általános bővüléséhez. Jóllehet, a komplex program megvalósításával kapcsolatos munkák kezdete óta nem telt el olyan sok idő, máris számot adhatunk bizonyos eredményekről, illetve távlatokról. A program végrehajtásában mintegy 100 szovjet és 60 csehszlovák intézet, szervezet és egyesülés vesz részt. ,,A népgazdaság elektronizálása“ elnevezésű kiemelt területen a feladat az, hogy a termelés valamennyi szféráját széleskörűen ellássuk a legkorszerűbb számítástechnikai eszközökkel. Folyik az új nemzedékhez tartozó, másodpercenként több mint egy milliárd művelet elvégzésére képes, a mesterséges intelligencia elveire épülő szuperszámítógép létrehozásával, a tömeges számítástechnikai eszközök, a személyi számítógépek, a száloptikai távközlési eszközök, valamint a készülékek széles skálája létrehozásával kapcsolatos munka. E kérdések megoldásában a két ország vezető tudományos kutatóintézetei és termelési egyesülései vesznek részt. Köztük van például az Elektronikus Számítástechnikai Tudományos Kutatóközpont (Moszkva), az Elektronikus Vezérlő- gépek Intézete (Moszkva), az SZTA Informatikai Problémákkal Foglalkozó Intézete (Moszkva), illetve az Erősáramú Elektrotechnikai Üzemek (Prága), a Tesla Laboratóriumi Múszergyár (Brno), az Automatizálási és Számítástechnikai Vállalatok (Prága) és további intézetek. A „Komplex automatizálás“ elnevezésű irány fő feladata: a népgazdasági ágak széles körű automatizálása, beleértve rugalmas termelőhelyek, rotoros futószalagsorok, ipari robotok, precíziós mérőműszerek, a technológiai folyamatok és berendezések automatizált ellenőrzési rendszereinek létrehozását. E feladat megoldásából több mint húsz szovjet és csehszlovák tudományos kutatóintézet veszi ki részét, s a munkába aktívan bekapcsolódik a preáovi Robot szovjet -csehszlovák tudományos-termelési egyesülés is. A testvéri országok ezeknek a céloknak az együttes valóra váltásával körülbelül kétharmadára kívánják csökkenteni a termékek tervezésének és gyártásának költségeit, biztosítják a gépegységek és a berendezésrendszerek széles körű helyettesíthetőségét, felére csökkentik gyártásuk munkaigényességét, 2,5- szeresére növelik a munkatermelékenységet, megteremtik az alkotó és vonzó munka feltételeit. „Az atomenergetika gyorsított fejlesztése“ elnevezésű program közös megvalósítása jelentős mértékben elősegíti az országok energetikai potenciáljának növelését, lehetővé teszi a kitermelő iparágak beruházásainak csökkentését, jelentős mennyiségű hiányzó szerves tüzelőanyagot szabadít fel más szükségletek céljaira, lehetővé teszi a termelőkapacitások bővítését, fokozza az atomerőművek gazdaságosságát, megbízhatóságát és biztonságát. A két ország együttműködő szervezetei jelentős sikereket könyvelhetnek el az „új anyagok és gyártási technológiáik“ elnevezésű irány realizálásában. A partnerek olyan anyagok létrehozásán és bevezetésén munkálkodnak, amelyek jobban ellenállnak a korróziónak és a sugárzásnak, valamint hő- és kopásállók. E feladatok eredményes megoldásával lehetővé válik az olyan értékes, népgazdasági fontosságú anyagok felhasználásának mérséklése, mint a platina, a kobalt, a nikkel, a króm, a molibdén, a volfram, a nióbium és mások, a vas- és acéláruk, valamint a színesfémek, az energiahordozók és a munkaerőforrások nagyobb megtakarítása. A Szovjetunió és Csehszlovákia kétoldalú együttműködése a KGST- tagországok tudományos-műszaki együttműködési komplex programjának megvalósításában hozzájárul a testvéri országok intervenciós kapcsolatainak továbbfejlesztésével összefüggő globális feladatok sikeres megoldásához. (APN-MTI) KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS Fő cél a komplex program Számok, adatok, tények A bolgár-szovjet vegyipari együttműködés első szakaszában a Di- mitrovgrádi Vegyi Müvek teljes újjáépítésére került sor, amelyet a közelmúltban fejeztek be. A következő szakaszban közös vállalatok létrehozásával számolnak, amelyek fő feladata a nyersanyagfeldolgozás lesz. A Chimbiomas bolgár-szovjet közös vállalat célja növelni Bulgária vegyipari berendezéseinek műszaki színvonalát. Szerződést írlak alá az Agrochim közös vállalat megalapításáról, valamint egy közös szervezet létrehozásáról. Ez utóbbi a növényvédelmet szolgáló vegyi anyagok és műtrágyák gyártásában folyó gazdasági és tudományos műszaki együttműködés koordinálásával foglalkozik majd. Vietnamban az idei tervek fontos tennivalóként jelölik meg az alapvető élelmiszer-ellátásnak, a kommunális és szociális igények kielégítésének javítását a belső források feltárásával és mozgósításával, valamint a külső, elsősorban szovjet források hatékonyabb felhasználásával. A közlekedés kivételével a nehézipar is csak az agrár- és fogyasztásicikk-termelés igényeinek alárendelve fejleszthető. Az ország hároméves stabilizációs programjának fő célja, hogy erősítse az állami és a szövetkezeti szektor, a családi- háztáji-magángazdaságok áru- és pénzviszonyokon alapuló integrációját a termelőegységek fokozatosan önállósulnak, áttérnek a szocialista önelszámolásra. A közeljövőben új agrárpolitikát dolgoznak ki, és intézkedéseket hoznak, hogy ténylegesen megkezdődjön a beruházási eszközök átáramlása a mezőgazdaságba. Az exportot mintegy 70 százalékkal kívánják növelni 1990- re. Az egyik legfontosabb feladat új munkahelyek létesítése, s közben az állami adminisztratív apparátus 20-30 százalékos csökkentése. Az ország a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére is teljesíti fizetési és exportkötelezettségeit. Lengyelország idei terve a nemzeti jövedelem 3,2-3,8 százalékos növekedését irányozza elő. Fontos cél, hogy ennek a növekedésnek a 60 százalékát a termelékenység javításával, valamint az anyag- és energiatakarékossággal alapozzák meg. A beruházási ráfordításoknak a 98,5 százalékát a már megkezdett fejlesztések befejezésére fordítják. Az idén csaknem 25 százalékkal emelik a kutatásra és a műszaki fejlesztésre szánt központi eszközöket, s ennél is dinamikusabban, a kulturális kiadásokat. Jelentősen bővítik az átképzési és munkanélküli segélyalapot, amelyből mintegy 600 ezren részesülnek ebben az évben. A kormány a népszavazás eredményének alapján a korábban tervezett 40-ról 27 százalékra mérsékelte az árszínvonal átlagos emelkedését. A bérek és a nyugdíjak emelésével a drágulást teljes mértékben kompenzálják, hogy az idén ne csökkenjen a reálbérek értéke. Csehszlovákia - Magyarország Az együttműködés progresszív formái A csehszlovák-magyar kereskedelmi forgalomnak az 1986-1990-es években el kellene érnie a nyolc és fél milliárd rubelt, ami az áruforgalom évi 4 százalékos növekedését teszi lehetővé. A gyártásszakosítás és termelési kooperáció keretében kötött kétoldalú szállítási szerződések az összforgalom 35 százalékát teszik ki. Jelentős gyártásszakosítási egyezmény például az útépítő, mezőgazdasági és építőgépek kölcsönös szállításáról szóló kormányközi megállapodás, amely a 8. ötéves tervidőszak végéig van érvényben. A fogyasztási cikkeket gyártó iparban, amelynek termékei a kölcsönös forgalom több mint egynegyedét teszik ki, szintén jó az együttműködés. Elsősorban a cipőgyártásban figyelemre méltók az eredmények. Ugyancsak gyümölcsözök a kapcsolatok a kenderfeldolgozásban. A csehszlovák-magyar együttműködés rendkívül jelentős példája a Gabőíkovo- Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése, amelynek fokozatos üzembe helyezésével a kilencvenes évek első felében számolnak. Többéves hagyományai vannak a két ország közvetlen kapcsolatainak a Zetor traktorok és az autóbuszok gyártásában, valamint a bőrfeldolgozásban. Jelenleg azokat a lehetőségeket keresik, amelyek megteremtenék a szükséges feltételeket, a közvetlen kapcsolatok felvételéhez és a már meglevők zavartalan működéséhez. Az együttműködés a kohászatban, az elektronikában és a gépiparban mutatkozik a leghatékonyabbnak. (ő) A KGST-tagattárnokban az elmúlt tíz év alatt a vegyipar volt az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. A Tanács statisztikái szerint a szovjet vegyipar érte el a legjobb eredményeket, ahol az 1981-1985-ös időszakban a termelés átlagos évi növekedése elérte a 3,9 százalékot. A litván Kedajnszki Vegyi Kombinátban új üzemegységet építenek, amely 500 ezer tonna kénsavat fog gyártani évente. Kapacitásával fölülmúlja a többi négy lehetőségeit. A tervet és a berendezéseket a lengyel partner szállította és lengyel szakemberek irányítják a szerelési munkálatokat. Képünkön az abszorpciós tornyok szerelése látható. (A ÖSTK felvétele) ékoda-Uratmas Mielőbb megoldani a problémákat Nemrégiben szerződést írt alá Plzeőben a Skoda konszern és a szverdlovszki Uralmas termelési társulás vezérigazgatója. E szerződés tovább pontosítja a Őkoda-Ural- mas közös vállalat tevékenységének gazdasági, pénzügyi és káderfeltételeit. Az egyezmény jó alapot ad az intenzív munkához a termelés műszaki előkészítésében, a tervdokumentációk kidolgozásában és a nemzetközi részvételű vállalat munkajogi kérdéseinek megoldásában. A partnerek ezenkívül pontosították a hengerművek és gyártási vonalak szállításának körülményeit; ez esetben a közös vállalatnak közvetítő szerepe lesz. Az egyezmény részeként meghatározták, hogy a hazánkban, a Szovjetunióban, az NDK-ban, Magyarországon és Nigériában megvalósuló beruházásokban melyik fél milyen arányban vesz részt. A közvetlen termelési kapcsolatok elmélyítésének, illetve e perspektív együttműködési forma előnyei maradéktalan kihasználásának igénye tette szükségessé, hogy a partnerek az említett problémákról tárgyaljanak. Az egyezmény tartalma és formája igazodik ahhoz a tényhez, hogy a megrendelések teljesítése - a tervektől az összeszerelésig - öt évig, vagy akár hosz- szabb ideig is eltarthat. Mivel a partnerek az első szállításokat már a következő ötéves tervidőszak első évében le kívánják bonyolítani, az irányítás és szervezés alapvető problémáinak megoldását nem odázhatják el. A plzeni székhelyű Skoda-Ural- mas közös vállalat megalapításáról szóló egyezményt egy évvel ezelőtt írták alá, s a most megkötött szerződés szorosan kapcsolódik hozzá. Hazánkban, ez a maga nemében első olyan vállalat, amely az acél és színesfémek hengerléséhez szükséges . technológiai berendezések fejlesztésével, tervezésével és gyártásával, illetve szállításával foglalkozik. (SH) Jugoszlávia és a KGST A KGST-tagországok és Jugoszlávia évi kölcsönös árucsereforgalma 1965 óta több mint a hússzorosára növekedett. Értéke például 1985-ben 8,5 milliárd rubelt ért el, ebből a Szovjetunióval lebonyolított forgalom értéke 5 milliárd rubel. Jugoszlávia külkereskedelmi forgalmában a szocialista országok részaránya körülbelül 40 százalék. Jugoszlávia és a KGST-országok 1964 óta működnek együtt a KGST és a jugoszláv kormány egyezménye alapján. A kölcsönös érdeklődés szerződésben meghatározott területei - a külkereskedelem, a tudományos-műszaki kutatások összehangolása, együttműködés a gépiparban, a vas- és színesfémkohászatban - tovább bővültek, s magukban foglalják az elektrotechnikát, az elektroenerge- tikát, a közlekedést, az építőipart stb. Jugoszlávia részt-vesz a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek tevékenységében, így például az Interchim, Interatomenergo és az Intermetall szervezetekben is dolgozik. Ezenkívül a tagországokhoz több mint ötven sokoldalú szerződés köti, amelyek a gyártásszakosításra és termelési kooperációra, valamint a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkoznak. Míg a korábbi években Jugoszlávia és a szocialista országok külkereskedelmi forgalma növekedett, 1987-ben csökkenő tendenciát mutatott, mivel a Szovjetunióból és a többi tagállamból importált nyersanyagok ára csökkent. Tehát annak ellenére, hogy a szállítások mennyisége nem változott, az ország külkereskedelmi mérlege 1,3 milliárd rubeles pozitívummal zárult. (CSTK)
