Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-20 / 20. szám
szú 5 V. 20. Úgyszintén érdekfeszítö volt gondolatmenete a társadalmi fejlődésért vívott harc kibontakoztatásáról a jelenlegi feltételek között. Már sok kommunista párt felismerte: biztosítani kell a társadalmi változások békés, az állandóan bővülő demokrácia feltételei közepette végbemenő útját. „De más helyzetek is kialakulhatnak. Az imperialista beavatkozás, a jobboldali erőszak (amit sehol sem lehet kizártnak tekinteni) kiválthatja a teljesen jogos válaszakciókat, a forradalmi erők fegyveres fellépését is. A kérdés, hogy miként lehet a nemzeti keretek között tartani az ilyen konfliktust, elejét venni annak, hogy újabb nemzetközi feszültséggóc keletkezzék. E problémákról alapos véleménycserére van szükség, tekintetbe véve az eddigi tapasztalatokat... Eddig egy dolog biztos számunkra: a társadalmi fejlődés, bármilyen utakon valósuljon is meg, napjainkban csak a béke feltételei között valósulhat meg.. Ez a leglényegesebb szempont, amikor azt vizsgáljuk, hogy az új külpolitikai filozófia eredményeként a Szovjetunió hogyan közelít a regionális konfliktusokhoz. Ezzel kell kiegészíteni mindazt, amit korábban Afganisztán, Kambodzsa és Angola kapcsán a bizonyos fokú gazdasági kényszerítő erőről kimondtunk, akkor is hangsúlyozva, hogy csupán a probléma egyik vonatkozásáról van szó. 6 Sem az eddig említett elméleti, sem a gyakorlati problémák megöl-, dása nem nélkülözheti a kapitalista rendszer fejlődésében tapasztalható új jelenségek elemzését. A két társadalmi rendszernek a hosszabb távú békés egymás mellett élésre, vagy talán kifejezőbb, ha úgy fogalmazunk, hogy együttélésre, sőt együttműködésre kell berendezkednie. A pártok moszkvai nemzetközi találkozóján is hangsúlyozták: a kapitalizmusnak igenis van alternatívája, ez a szocializmus. „A fejlődés változatossága azonban továbbra is megmarad. A történelmi spirál minden egyes fordulóján rendelkeznek a régi világ erői azzal a lehetőséggel, hogy az adott pillanatban legveszélyesebb ellentmondás kiiktatásával meghosszabbítsák uralmukat. így történt például a tudományos technikai forradalom kapitalista fel- használásával. Természetesen a tőkés rendszer belső antagonizmusai minden egyes szakaszban újratermelődnek, de már új módon, másképpen“ - mondta a szovjet főtitkár. Nélkülözhetetlen a dolgok reális számbavétele, mert a békepolitika, a leszerelési javaslatok megvalósításához a másik félre is szükség van. Fel kell tehát becsülni, mire lehet számítani a részéről, milyen objektív törvényszerűségek, folyamatok milyen álláspontra kényszeríthetik a túlélés kérdésében. Ezzel összefüggésben fogalmazott meg tavaly novemberben Mihail Gorbacsov négy kérdést, mondván, hogy az élet adja meg rájuk a választ. 1. Lehet-e számítani arra, hogy annak az egységes világnak a törvényszerűségei, amelyben az általános emberi értékek a legfontosabbak, korlátozni tudják a tőkés rendszer egocentrikus, szűk osztályérdekeken alapuló törvényszerűségeinek romboló hatását? 2. Képes-e a kapitalizmus megszabadulni a militarizmustól, vagyis a gazdaság képes-e a militarizmus nélkül működni és fejlődni? 3. Létezhet-e a kapitalizmus újgyarmatosítás nélkül, amely jelenlegi életképességének egyik forrása? 4. Mennyire reális abban reménykedni, hogy a világot fenyegető katasztrófa veszélyének megértése- e veszélyt a Nyugat is tudatosítja- gyakorlati politikává válik? Rendkívül súlyosak ezek a kérdések, mindegyikről külön-külön is hosszú tanulmányokat lehetne írni. S mert a jövöbelátás lehetetlen az ilyen horderejű problémákban, s egyébként is, senkinek sincs „monopóliuma a mindentudásra", csupán az eddigi tapasztalatokra, a fejlődés törvényszerűségeire lehetne utalni. Néhány körülményt és összefüggést azért így is meg kell említeni. Gorbacsov is emlékeztetett a második kérdés kapcsán a japán, nyugatnémet és olasz gazdasági „csodára“, amely ezekben az országokban a militarizálódás nélkül valósult meg. De amint a csodának vége szakadt, ismét a militarizmushoz fordultak. Hogy miért, a számtalan elsődleges és másodlagos ok közül melyek játszották a főszerepet, azt a gazdaságelméleti szakembereknek kell kielemezniük. A lényeg az, hogy van példa a minimális katonai költségvetés mellett megvalósuló gyors fejlődésre. Itt megint hivatkozni szeretnék George Kennan már idézett cikkére, amikoris a szovjet-amerikai viszony javulását az USA oldaláról fenyegető veszélyekről ír: „Az egyik egy jelentős, politikailag befolyásos és agresszív csoport léte Amerika közvéleményében, melynek számára politikai és lélektani szükségletté vált egy nagy, félelmetes ellenség képe, amelyet csak óriási katonai felkészültséggel és harciaskodással lehet elűzni. A másik az amerikai sajtó befolyása.“ A legszegényebbeknél, a fejlődő világban, a globális problémák különlegesen kiélezetten éreztetik hatásukat. Az eladósodottság, az egyenlőtlen gazdasági kapcsolatok, az éhség és nyomor, a populáció súlyos kérdései mindenki előtt ismeretesek. Az utóbbi időben mind több szó esik a leszerelés és a fejlődés összefüggéséről is. Gorbacsov objektív valóságként említette, hogy a fantasztikus műszaki újdonságok ellenére sem képes a fejlett kapitalizmus a fejlődő országok tartalékai nélkül meglenni, zsákutcába vezetnek az újgyarmatosítási módszerek, a monopóliumok önkényuralma. ,, Mindez súlyos problémákat szül a kapitalista országokon belül is... Két út lehetséges: vagy a csőd, vagy az új gazdasági világrend kialakítására irányuló közös törekvés, amelynek során egyformán figyelembe kell venni minden egyes fél érdekeit. “ Már szóltunk arról, hogy a békés egymás mellett élés koncepciója a fejlődés folyamán változásokon ment keresztül. Ha a négy gorba- csovi kérdésre a világ képes lesz pozitív választ adni, vagyis az észszerű alternatívát választja, beigazolódik, hogy a békés egymás mellett élésnek milyen hatalmas tartalékai vannak. xxx Azzal kezdtük az elején, a tőkés országokban vita folyik az új szovjet külpolitika értelmezéséről. A vélemények eltérőek, a vita folytatódik - feltehetően még jó ideig. Rámutattunk a szovjet bel- és külpolitika minden korábbinál szervesebb összekapcsolódására. Ebből adódóan az sem mindegy, hogyan értelmezi a Nyugat a szovjet belpolitikát. Vagyis: támogatja-e, vagy mindent megtesz az átalakítás fékezésére a maga eszközeivel. Egyébként a szovjet belpolitikáról is éppúgy polémia folyik a nyugati sajtóban. Különböző körök különböző álláspontra helyezkednek, érdekeiktől függően. Nem könnyű az évtizedes beidegződéseket felszámolni, de ezt sürgetik a megoldásra váró nemzetközi problémák. Megpróbáltuk az új szovjet külpolitikai filozófia néhány elemére, a gyakorlati lépések hátterére, elvi megfontolásaira felhívni a figyelmet, a teljesség, az „örökérvényű“ definíciók igénye nélkül. Hiszen egy kibontakozóban lévő folyamatról van szó. A cél pusztán az volt, hogy jobban eligazodjunk bonyolult világunk történéseiben, az okok és érdekek szövevényében. Különösen időszerű ez egy héttel az újabb világpolitikai esemény, a moszkvai szovjet-amerikai csúcstalálkozó előtt. MALINAK ISTVÁN N agy újdonságoknak néz elébe a tardoskeddi (Tvrdo- sovce) asztalosműhely huszonhat tagú munkaközössége. Részlegük néhány hét múlva önelszámoló egységgé alakul. Ez egyszerűen mondva annyit jelent, hogy irányítók és kétkezi munkások majd annyit keresnek és úgy boldogulnak, ahogy dolgoznak. Felettes gazdasági szervüktől, az érsekújvári (Nővé Zámky) Remeslosluzba ipari szövetkezettől a jövőben nagyobb önállóságot kapnak, de esetleges problémáikat és nehézségeiket is maguknak, önerőből kell megoldaniuk. A részleg dolgozói ennek ellenére nyugodtak. Várják a változást, mert bíznak önmaguk erejében. Tudják, hogy a saját lábukon is megállnak, önbizalmuk megalapozottságáról a munka közben folytatott beszélgetések során is meggyőztek. A munkaközösség tagjai már évek óta kezdeménye- zően segítik a tartalékok feltárását, és úgy gondolkodnak, mintha saját vállalatuk felelős vezetői lennének. MUNKAIDŐ - SZÜKSÉG SZERINT Mint mindenütt, természetesen a tardoskeddi asztalosmühelyben is van hivatalos munkaidő. Ez elég arra, hogy az évi 2,2 millió korona saját termelési értéket és ráadásként ennek mintegy 30 százalékát kitermeljék. Az előbbit a szövetkezet egy másik műhelye számára készülő kárpitos garnitúrák faváigazáról. Először egy gép segítségével, amelyen Varga László dolgozott.- A lécét egyszerre négy oldaláról gyalulja. NSZK gyártmány, a bmói kiállításon vettük. Munkaerőt takarítunk meg vele, és segítségével a termelékenységet az igényeknek megfelelően fokozhatjuk. Például amikor váratlan holland rendelés érkezik. A nyugati export bevételével egyébként éppen e gépet fizetjük vissza. A többletgondok tehát valóban a termelést könnyítik. Varga László az öttagú pártcsoport vezetője. így kihasználva a találkozást, a gazdaságpolitikai pártmunkával kapcsolatosan is elmondta a legfontosabbakat.- A kezdeményezés elmélyítésére helyezzük a fő hangsúlyt. Munkatársainkat, akik egyben mindannyian a szocialista munkabrigád tagjai, olyan kötelezettségvállalások megtételére és teljesítésére ösztönözzük, amelyek a termelés hatékonyságát növelik. Ennek eredményeként a tervezettnél jobban hasznosítjuk a fűrészárut s kevesebb villanyáramot fogyasztunk. Sokszor harmadosztályú fából készítünk elsóosztályú terméket. A hulladékanyaggal fűtünk, és ezzel évente tekintélyes mennyiségű szenet takarítunk meg. Gépeinket szocialista gondozásba vettük, és mindenki többfajta gépen tud dolgozni. Újítóink szorgalmasak, a kollektív szellem pedig kiváló. A dolgozók egymást Varga László a pártcsoport vezetője szerkesztettem. Az összegyűlt faport ez továbbítja a kinti tartályba. További beszélgetés és egyben további bizonyíték, hogy a termelési sikerek a tardoskeddi asztalosmühelyben sem véletlenszerűek. Klára Vuncová mondta, miközben az elkészített részegységeket illesztette össze:- Nem bántam meg, hogy munkahelyet változtattam. Jó és segítőkész kollektívába kerültem. Amíg elsajátítottam a munka csín- ját-bínját, kolléganőim a segítségemre voltak. Türelemmel magyarázták, ha kellett még segítettek is. Ha elvétek valamit, jóindulatúan figyelmeztetnek, de az én észrevételeimet is meghallgatják. A kölNEM FÉLNEK AZ ÖNELSZÁMOLÁSTÓL Ahol a munkaközösség tagjai tárják fel a tartalékokat Borbély Zsuzsanna az elsők között vállalja a pluszmunkát zai, az utóbbit pedig Hollandiába exportált gyermekszobabútor részeit képező kiságyak és járókák formájában. A munkaidő mégsem állandó, időközben szükség szerint alakul.- A nehézségeket az exporttermékek okozzák - tájékoztatott Kovács Jónás, a részleg vezetője. - A nyugati üzletember a piacból él, és hónapokkal előre ritkán mondja meg, hogy mennyi kiságyra, járókára lesz szüksége. Van úgy, hogy rendelését egy-két hét után váratlanul megduplázza. Ilyenkor nincs pardon. Meghosz- szabbítjuk a műszakokat, szombaton és vasárnap is dolgozunk, sőt bizonyos előkészítő munkákra még éjszakára is beosztunk embereket. Egyszóval rugalmasan átállunk.- És az érdekeltek ehhez mit szólnak?- Maradjunk a kifejezésnél, mert valóban mindenki érdekelt az ügyben. A „játék“ úgymond zsebre megy. Ha rendkívüli helyzet adódik, összeül az egész kollektíva. Megmondom, hogy mi az igény, de azt is, hogy ezzel ki és mennyit kereshet. Szerintem az, aki a munkával megkeresett pénzről beszél, nem anyagias. így volt ez akkor is, amikor megkértek bennünket, hogy a rendes munkafeladatokon túl a mezőgazdasági kiállításra készítsünk el bizonyos panelokat. Leültünk, megbeszéltük. Ez a feladat, ennyit keresünk. Aki vállalja részesedik, aki nem, kimarad az osztalékból. Mit mondjak? A kért panelokat a meghatározott időpontra szállítottuk. A közösség meggyőződésen nyugvó határozata minden vezetői utasításnál erősebb. GONDOK NÉLKÜL NEHEZEBB LENNE Szokatlan logika, Kurucz Zoltán művezető mégis meggyőzött az segítik, de ugyanakkor szóvá teszik, ha társuk hibázik. Még azt is, ha valaki akár akaratlanul hosz- szabbra nyújtja a cigarettaszünetet. BIZONYÍTÓ PÉLDÁK Varga László gépe mellett maradt, mi pedig a szomszédos terembe indultunk, ahol Balogh Károly asztalos, a szocialista munkabrigád aranyjelvényre beterjesztett tagja a lecsiszolt deszkákat fűrészelte hosszabb-rövidebb darabokra. A vágás előtt valamennyit gondosan szemügyre vette.- Az ághely nem maradhat meg, de ugyanakkor a maradékot sem dobhatom el - mutatta az éppen kezében lévő deszkát.- Úgy kell levágnom a megfelelő részeket, hogy az ághely kiessen, vagy nem látható oldalra kerüljön. Egyben arra is ügyelek, hogy a sö- tétebb színezetű fa ne keveredjen a világosabbal. Az anyagot előbb kiválogatom, idekészítem a gép mellé, és csak ezt követően kapcsolom be a fűrészt. így kevesebb villanyáram fogy. Az egyik gyalugép mellett Borbély Zsuzsanna dolgozott. Kérésre néhány percre ó is félbeszakította a munkát.- Az a jó, hogy mi mindent közösen megbeszélünk. Először a pártcsoportban és azután a termelési értekezleteken. A részleg problémáit a párttagyűlésen is megvitatjuk. Az ott elfogadott és minket is érintő határozatokról munkatársaimnak mindig beszámolok, hogy a feladatokat mindannyian ismerjék. Még megmutatta a szociális helyiséget, amit társadalmi munkával hoztak rendbe és rendeztek be. A leterített asztalok, a vázákban lévő virág, a rend és tisztaság önmagukért beszéltek. Jenei Mihály csiszológépen dolgozik. Átalakított gépével a kész fakeretek széleit úgy kerekíti le, hogy közben a keretet mozdulatlanul, függőleges helyzetben tartja.- Egyszerre három oldalról csiszol a szalag. Azelőtt a keretet jobbra-balra kellett döntögetnem, hogy kialakuljon a lekerekített szél- magyarázta újításának lényegét.- Egyébként az újításban is kollégák vagyunk - mutatott Kurucz Zoltánra, aki az előző teremben „megfeledkezett" saját újításának bemutatásáról. Most, kérésre pótolta.- A csiszolószalagról a por egy tartályba kerül. Ebből bizonyos időközönként kiszedtük és talicskában hordtuk ki. A benti gyűjtőtartályhoz egy elszívó berendezést csönös eszmecserék mindig jóin- dulatúak, rosszakarat- és haragmentesek. AZ ÖNELSZÁMOLÁS ALAPJAI- Ezért nem félünk mi az önelszámolástól - summázta a lényeget Kovács Jónás. - Kezdeményezőkészségben nincs hiány, és ez kimeríthetetlen tartalék. Tegyük hozzá, hogy ott, ahol az igyekezetét és a jó munkát erkölcsileg és anyagilag is elismerik. Ott, ahol a tardoskeddi asztalos- műhelyhez hasonlóan a vezetőtől kezdve mindenkit egyforma mércével mérnek, egyformán jutalmaznak és bírálnak. Mindenki tudja, hogy ki, miért és mennyi fizetést, prémiumot kapott, illetve kinek miért és mennyit vontak le. Persze ennyi is kevés lenne, ha a tardoskeddi műhelyben hiányozna az előrelátás. Sokat sejtet például, hogy náluk a legzordabb téli hetekben sincs kiesés a termelésben, mert legkevesebb két hónapra elegendő fűrészáruval rendelkeznek. De ugyanígy elismerésre méltó az is, hogy máris tudják, az önelszámolás bevezetése után a szövetkezet járási vezetőségével szemben milyen elvárásaik lesznek a nyersanyagszállításban és a szolgáltatásokban. Már megtervezték, sót részben el is készítették annak a három új terméknek a mintapéldányát, amellyel saját piackutatásuk alapján hiányt pótolnak majd és forgalmukat növelhetik. Hatékonyan és gazdaságosan, hogy az a folyamat se szűnjön meg, amelyről Vas Edit gazdasági vezető rövid, de annál többet bizonyító mondatai tanúskodnak:- Négy évvel ezelőtt az átlag órabérünk 11 korona volt, a tavalyi évben már elértük a 14 koronát. Remélem, hogy ezt az átlagot közös erővel és igyekezettel az új gazdasági feltételek közepette még tovább növelhetjük. EGRI FERENC Jenei Mihály saját újítását hasznosítja (A szerző felvételei)
