Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-29 / 17. szám
JSZÚ 3 3. IV. 29. A CSKP és a nemzetközi kommunista mozgalom a szocializmus építésének évtizedeiben Csehszlovákia Kommunista Pártját kezdettől fogva mint internacionalista pártot építették, ezért mindjárt a szocialista forradalom győzelme után, a szovjet párttal együtt megkezdte internacionalista kötelességeinek teljesítését azokkal a pártokkal szemben, amelyek a forradalomban győztek, és amelyeknek országa különböző okok miatt gazdasági, tudományos és kulturális téren elmaradottabb volt. Bekapcsolódott jelentős mértékben anyagi-műszaki bázisuk megteremtésébe, és segített tudós- és szakembergárdájuk kinevelésében. AZ SZKP OLDALÁN A BÉKÉÉRT ÉS A TÁRSADALMI HALADÁSÉRT A CSKP IX. kongresszusa 1949-ben konkrét feladatokat állíthatott a párt elé a bel- és külpolitika terén. Kiindulva a bélés külpolitika kapcsolatának lenini alapelvéből, a kongresszus olyan feladatokat tűzött a CSKP elé, amelyek teljesítése segített kedvező külső körülményeket teremteni az országban folyó szocialista építésnek. Ugyanakkor segítette a forradalmi világfolyamat kibontakozását, erősítette a kommunista mozgalom erejét és akcióképességét. A CSKP egyik fő feladatának tekintette a többi népi demokratikus ország gazdaságfejlesztésének segítését és védelmi képességük erősítését. Különösen fontos feladat volt ez, ha meggondoljuk, hogy a 40-es évek derekán az osztályharcban elszenvedett veresége után az imperialisták - élükön az Egyesült Államokkal - miatt a nemzetközi helyzet rohamosan romlott és már-már háborús konfliktus veszélye fenyegetett. A nemzetközi reakció harcában az új haladó országok ellen kihasználta azokat a nehézségeket, amelyeket ezekben a népi demokratikus államokban a második világháború és az imperialista országok gazdasági blokádja okozott. Noha a segítség legnagyobb részét a Szovjetunió vállalta magára, a közös működéshez jelentősen hozzájárult Csehszlovákia is. A CSKP mint a társadalom vezető ereje, a proletár és a szocialista internacionalizmushoz igazodva a csehszlovák külpolitikát kezdettől fogva az SZKP-vel és a Szovjetunióval fenntartott barátságra és sokoldalú együttműködésre alapozta. Ez segített számára a szocialista iparosítás terén belpolitikáját megvalósítani. Az SZKP oldalán pártunk egyre tevékenyebben kapcsolódott be a szocialista külpolitika stratégiájának és taktikájának kidolgozásába. A békéért folytatott harcot kezdettől fogva a szocializmus sikeres építése zálogának, a társadalmi haladás feltételének tekintette. Megmutatkozott ez (réldául a CSKP KB 1956 februári és decemberi ülésének határozataiban is. Ezeket a kérdéseket megvitatta 1956 júliusában a CSKP országos konferenciája és a központi bizottság 1957 júniusi ülése. A CSKP határozottan föllépett a magyarországi ellenforradalmi fordulat ellen. Csehszlovákia lakosságának túlnyomó többségével együtt a magyar nép haladó erői mellé állt. Feltárta és megmagyarázta a magyarországi események ellenforradalmi jellegét, és hangsúlyozta, hogy részét alkotják az szocializmus és a haladás ellen szót széles körű imperialista összeesküvésnek. A csehszlovák nép internacionalista nevelésének sikeréről tanúskodik az a tény is, hogy a CSKP KB több mint 20 ezer határozatot, állásfoglalást kapott az üzemekből, szövetkezetekből, amelyekben a dolgozók kollektívái fölléptek a szocializmus magyarországi megvédése mellett. Olyan nyilatkozatok is érkeztek, amelyeknek szerzői készek voltak fegyverrel a kézben segíteni a magyar népet a szocializmus védelmezésében. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSOK ALAPVETŐ POLITIKAI ÉS IDEOLÓGIAI KÉRDÉSEKRŐL A testvérpártokhoz fűződő kapcsolatok megszilárdítása mellett a CSKP fokozatosan tudatosította, hogy nemcsak a kétoldalú megbeszélések fontosak, hanem nélkülözhetetlenek a nemzetközi tanácskozások is, amelyeken közösen vizsgálnák meg a problémákat, az egész mozgalom fellépésének közös kommunista platformját dolgoznák ki, mely mozgósítaná a világ többi demokratikus szervezetét. Az 1957. június 14-én kiadott határozatban az elért eredmények pozitív méltatása mellett a CSKP KB hangsúlyozza: „hasznosnak tartjuk közös sokoldalú tanácskozás megtartását a legfontosabb politikai és ideológiai kérdésekről“. Ezt az álláspontot képviselték azokon a tárgyalásokon is, amelyeket ebben az időben a CSKP folytatott más kommunista és munkáspártokkal. Abból indult ki, hogy rendkívül fontos azoknak a közös feladatoknak a megvizsgálása, amelyek összekapcsolják a testvérpártokat és a szocialista országokat a növekvő forradalmi és demokratikus világmozgalommal. Meggyőződéssel vallotta, hogy a mozgalmat nemcsak a közös ideológia és politikai alapelvek egyesítik, hanem a közös feladatok is. A CSKP tevékenyen részt vett 1957 novemberében a moszkvai tanácskozás előkészítésében és hozzájárult a Nyilatkozat és a Békekiáltvány kidolgozásához. A CSKP támogatta annak gondolatát, hogy létrehozzák a kommunista és a munkáspártok nemzetközi folyóiratát, amely hozzájárulhatna a testvérpártok tapasztalatainak cseréjéhez, országaikban a békéért, a szocializmusért folytatott harc, a világ helyzete alakulásának, a kommunista és a többi forradalmi és demokratikus mozgalom egysége kérdéséről folytatott eszmecseréhez. így vállalt kötelezettséget a Béke és Szocializmus című folyóirat kiadására, amelynek szerkesztősége ettől kezdve hazánk fővárosában tevékenykedik. Nagy rokonszenvvel és szolidaritással fogadta a CSKP a kubai forradalom győzelmét 1959-ben. Minden tekintetben támogatta a Német Szocialista Egységpárt politikáját, amelv a szocializmus építésére és a világimperializmus előidézte nemzetközi elszigeteltségből való kibontakozásra irányult. Abban a közös nyilatkozatban, amelyet a Német Szocialista Egységpárt küldöttségének 1959-es látogatása alkalmából adtak ki, megállapítják, hogy a CSKP nagyra értékeli az NDK béketörekvését, amely jelentős támasza lett az európai békének, szilárd bástyája a demokráciának és a szocializmusnak. A KOMMUNISTA VILÁGMOZGALOM EGYSÉGÉÉRT Az 1958-1960-as években a CSKP csaknem valamennyi szocialista ország kommunista és munkáspártjával tartott fenn kapcsolatot, vezetőik kölcsönösen látogatták egymást. A tanácskozásoknak az eredményét közös közleményekben foglalták össze, s ezek tartalmazták a CSKP és a többi testvérpárt álláspontját minden nemzetközi jellegű fontosabb kérdésben, beleértve a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének kérdését is. A CSKP a kommunista mozgalom egységét a békéért és a szocializmusért folytatott harc szempontjából is fontosnak tartotta. Kijelentette, hogy „a békéért és a szocializmusért folytatott harc szempontjából döntő jelentősége van a kommunista és munkáspártok testvéri kapcsolatainak és együttműködésének“. Megállapítható, hogy az 1957-1960-as években a testvérpártok internacionalista tevékenységének köszönhetően - és jelentős mértékben a CSKP-nak is - a kapcsolatokban új magasabb fejlődési fokot értek el és intenzívebben valósították meg az SZKP XX. kongresszusán és a nemzetközi tanácskozásokon elfogadott alapelveket. A CSKP álláspontja a következőkben fejeződik ki: „A szocialista országok egységének következetes szilárdítása nincs ellentétben az egyes országok saját kezdeményezésével és törekvésével. Ellenkezőleg, az egész szocialista világ közös harcának érdekei feltétlenül megkövetelik, hogy valamennyi ország, amely egységes, közös irányvonalat követ, kölcsönösen összehangolja lépéseit; a lehető legjobban bontakoztassa ki saját kezdeményezését és minden lehetőségét kihasználja a szocializmusért és a világbékéért folytatott harcban.“ A 60-as évek elején a CSKP rendkívüli aktivitásával tűnt ki a többi kommunista és munkáspárttal fenntartott kapcsolatokban. Velük együtt készítette elő a kommunista és munkáspártok új, nemzetközi tanácskozását, amely 1960-ban Moszkvában ült össze. A CSKP a szerkesztőbizottságban is helyet kapott, amelyet megbíztak az új tanácskozás dokumentumainak az előkészítésével. A csehszlovák párt az SZKP-vel és a további pártokkal arra törekedett, hogy a tanácskozás hozzájáruljon a kommunista mozgalom egységének megszilárdításához. A 60-as évek második felében megnövekedett a tárgyalások száma a CSKP és a többi kommunista és munkáspárt között. 1966. szeptember közepén a CSKP küldöttsége, amely indiai látogatáson járt, az Olasz Kommunista Párttal közösen elítélte a kommunista mozgalom egysége szétzúzásának politikáját, és eltökéltségét fejezte ki, hogy hozzájárul minden olyan erő akciójának kibontakoztatásához és koordinálásához, amely küzd az agresszió ellen és támogatja a vietnami nép igazságos ügyét. A CSKP és a Francia Kommunista Párt küldöttsége 1967. július 11-i közös nyilatkozatában megállapítja: „a kiéleződő nemzetközi helyzet megköveteli az imperializmus, a reakció ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és szocializmusért tett erőfeszítések összehangolását.“ A marxista-leninista pártok nagyra értékelték pártunk internacionalizmusát. Kifejezi ezt az a tény, hogy a CSKP XIII. kongresszusának tanácskozásán 70. kommunista és munkáspárt képviseltette magát. További bizonyítéka a CSKP internacionalista tevékenysége elismerésének az a tény, hogy 24 európai kommunista és munkáspárt 1967-ben Karlovy Vary- ban tartott konferenciát, amely a nemzetközi biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozott. NEMZETI ÉS INTERNACIONALISTA „ DIALEKTIKÁJA A marxista-leninista tudomány mindmáig adós a kimerítő válasszal arra a kérdésre, miként történhetett meg, hogy abban az időben, amikor a párt ilyen mértékben fejlesztette internacionalista tevékenységét, a jobboldali erőknek sikerült a lakosság egy részének tudatát a nacionalizmus és a szov- jetellenesség mérgével beoltani, aminek azután csaknem katasztrófális következménye lett a szocializmus és a béke szempontjából. Hogyan történhetett meg, hogy a CSKP vezetősége jobboldali csoportjának lépésről lépésre sikerült a szakítás irányvonalát átültetni a szocialista szövetségesekhez és lényegében az egész kommunista mozgalomhoz fűződő kapcsolatunkba. Ez a folyamat 1968 augusztusa előtt kulminált, amikor is kommunistaellenes hisztériává fajult. Hála a párt marxista-leninista erői igyekezetének, a testvérpártok és -országok segítségének a jobboldali opportunista erők vereséget szenvedtek. A CSKP KB 1969 májusi ülésén irányelveket fogadtak el, amelyek meghatározták a CSKP további tevékenységének irányát, köztük azt a kötelességet is, hogy a barátság elve alapján rendezze a testvéri kommunista pártokhoz fűződő kapcsolatát. A szocializmus pozícióinak á CSSZSZK-ban való erősödésével egyenes arányban növekedett a CSKP nemzetközi tekintélye. A párt széles körű internacionalista aktivitást fejtett ki. Újra megszilárdította a baráti kötelékeket az SZKP-val és más pártokkal. A CSKP újra bekapcsolódott a nemzetközi problémáknak a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus érdekében való megoldásába. Részt vett a kommunista és munkáspártok tanácskozásának előkészítésében, amelyet 1969 júniusában tartottak. A CSKP küldöttsége a tanácskozáson két szempontot hangsúlyozott: 1. hogy a mozgalom a proletár nemzetköziség és a szolidaritás kinyilatkoztatása helyett térjen a tettekre; 2. hogy következetesebben tartsa magát a nemzeti és nemzetközi dialektikájához, mivel a szűk nemzeti érdekekre korlátozódva a nemzeti és az internacionalista érdekek ellentétbe állítása árt a szocializmus objektív érdekeinek a világban s az egyes országokban. A CSKP XIV. kongresszusa kidolgozta a fejlett szocialista társadalom építésének programját és a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harc irányvonalát. Törvényszerű volt, hogy a bel- és a külpolitikai feladatok szorosan kapcsolódtak az SZKP és az egész kommunista forradalmi mozgalom feladataihoz. A fejlett szocialista társadalom építése olyan folyamat, amely, tekintettel jellegére, legsikeresebben széles internacionalista platformon valósulhat meg. Objektíve megköveteli a szocialista országok kommunista pártjainak sokoldalú együttműködését. Amikor egyes erők a mozgalomban kezdték kétségbe vonni az egység szükségességét, és megkísérelték a szocialista és a kapitalista országok kommunista pártjainak szétforgácsolá- sát, a CSKP még nagyobb aktivitást fejtett ki ennek a káros tendenciának az elszigetelésére. 1980 április végén tevékenyen részt vett az európai kommunista és munkáspártok párizsi találkozóján, s ezen küldöttsége hangsúlyozta az európai kommunisták békeharcban betöltött szerepének jelentőségét. ÚJ KORSZAK AZ SZKP-HEZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATOKBAN A CSKP KB erőfeszítéseket tesz a fejlődő országok marxista-leninista pártjaival fenntartott kapcsolatok fejlesztésére, és aktívan támogatja tevékenységüket, segíti befolyásuk erősítését a tömegekre. Az ázsiai, afrikai, latin-amerikai kommunista pártokkal kiépített széles körű és gyakori kapcsolatokban mindenekelőtt figyelmet szentel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek, nemzeteink harcának, amelyet a gyarmati rendszer végleges fölszámolásáért, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés megszüntetéséért folytatnak. A CSKP Központi Bizottsága továbbra is elmélyíti együttműködését a forradalmi demokratikus pártokkal. Sokoldalúan támogatja ezeknek a pártoknak formálódását és megszilárdítását. Ezeknek a forradalmi demokratikus pártoknak sok tagja csehszlovákiai iskolákban tanul, és lehetőségük adódik olyan műveltség elsajátítására, amely szükséges a felszabadított társadalom megszervezéséhez országukban. A CSKP nemzetközi tevékenységében első helyen áll az SZKP-vel fenntartott kapcsolatok fejlesztése. Ennek legfontosabb megnyilvánulása volt a CSKP küldöttségének 1985 májusi látogatása Moszkvában, amelynek alkalmával fontos egyezmények születtek, és a hosszú távú együttműködés nagyjelentőségű dokumentumait írták alá a gazdaság, az ideológia és más területeken folyó integráció elmélyítéséről a 2000-ig terjedő időszakra. A CSKP KB Elnöksége nagyra értékelte a két párt közt fennálló nézetazonosságot a csehszlovák-szovjet kapcsolatok kérdésében és eltökéltségüket az együttműködés és szövetség erősítésére. Üdvözölte az új ötleteket, amelyeket a tárgyalások a két ország termelésében a kooperáció, a specializáció terén és a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításában tett kölcsönös erőfeszítésekben eredményeztek. A többi szocialista ország testvérpártjaival megtartott találkozó ugyancsak megerősítette a célok azonosságát. A CSKP XVII. kongresszusa a tapasztalatokat általánosítva megállapította, hogy minél igényesebb feladatokat oldunk meg, annál szükségesebb gazdagítanunk az együttműködés formáit és tartalmát az új társadalmat építő országokkal. A CSKP aktívan részt vesz a KGST-ben a gazdasági, ideológiai, pártépítési, külpolitikai együttműködésben és ezt a tevékenységet a testvérpártok gazdaságért, ideológiáért, pártpolitikáért és nemzetközi kérdésekért felelős titkárainak értekezletén hangolja össze. Rendszeresekké váltak a CSKP KB és az SZKP KB, majd fokozatosan a többi testvérpárt központi bizottság» főtitkárának találkozói. A legutóbbi években a CSKP KB valamennyi 0 titkára tartott munkamegbeszélést a többi testvérpártban tevékenykedő partnerével. Bővültek a kapcsolatok a testvérpártok közt az államigazgatási szervek, a parlamentek és a társadalmi szervezetek között. Fokozatosan normalizálódtak és megélénkültek a kapcsolatok a CSKP és a Francia Kommunista Párt, Spanyolország Kommunista Pártja között, és javulás kezdődött az Olasz Kommunista Párttal és Japán Kommunista Pártjával fenntartott kapcsolatokban. Tovább élénkültek a kapcsolatok Ázsia, Afrika és Latin- Amerika haladó demokratikus és forradalmi pártjaival és mozgalmaival. Számos pártkozi egyezmény és protokoll jött létre az együttműködésről, növekedett a kapcsolatok intenzitása és bővültek az együttműködés keretei. Fontos mérföldkő a CSKP és Kína Kommunista Pártja kapcsolatában a párt központi bizottsága jelenlegi főtitkárának, Csao Ce-jangnak, 1987 nyarán tett csehszlovákiai látogatása. Mindkét fél részéröl az a törekvés fejeződött ki benne, hogy megújítsák a „lehűlés időszakában“ meggyengült kapcsolatokat a két párt és állam között. Elmondható, hogy a CSKP internacionalista tevékenysége az utóbbi időben sok tekintetben új elemekkel, új minőséggel - tárgyszerűséggel és építő jellegével tűnt ki. Kifejeződött ez a tény M. Sz. Gorbacsov 1987 áprilisi látogatásában a CSSZSZK-ban. E látogatás jelképezte a csehszlovák-szovjet kapcsolatok magasabb kultúrájának megteremtését, amit maga az élet tett szükségessé. Alkalom volt arra, hogy a csehszlovák párt és nép kimutassa őszinte érdeklődését a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink megszilárdítása iránt. Meggyőző bizonyítéka volt ez a csehszlovák kommunisták és az egész lakosság internacionalista öntudatának. Ennek alapján a két fél megállapíthatta, hogy új lehetőségek nyílnak a csehszlovák-szovjet együttműködés előtt minden területen. Vázolták kihasználásuk hatékony módját is. Bármelyik területét vizsgáljuk is a CSKP tevékenységének, mindegyik pártunknak arról a törekvéséről győz meg, hogy minél mélyebben gyökereztesse meg a kommunista és munkáspártok internacionalista szövetségét. Szilárd támasza kíván lenni a kommunista világmozgalomnak. Olyan láncszeme, amely egyre jobban szemlélteti az egész világ előtt a kommunista politika és ideológia előnyeit. IVAN HLIVKA
