Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-29 / 17. szám

JSZÚ 3 3. IV. 29. A CSKP és a nemzetközi kommunista mozgalom a szocializmus építésének évtizedeiben Csehszlovákia Kommunista Pártját kezdettől fogva mint internacionalista pártot építették, ezért mindjárt a szocialista forradalom győzelme után, a szovjet párttal együtt megkezdte internacionalista kötelessé­geinek teljesítését azokkal a pártokkal szemben, ame­lyek a forradalomban győztek, és amelyeknek országa különböző okok miatt gazdasági, tudományos és kul­turális téren elmaradottabb volt. Bekapcsolódott jelen­tős mértékben anyagi-műszaki bázisuk megteremté­sébe, és segített tudós- és szakembergárdájuk kineve­lésében. AZ SZKP OLDALÁN A BÉKÉÉRT ÉS A TÁRSADALMI HALADÁSÉRT A CSKP IX. kongresszusa 1949-ben konkrét feladatokat állíthatott a párt elé a bel- és külpolitika terén. Kiindulva a bél­és külpolitika kapcsolatának lenini alapelvéből, a kongresszus olyan feladatokat tűzött a CSKP elé, amelyek teljesítése segített kedvező külső körülményeket teremteni az országban folyó szocialista építésnek. Ugyanakkor segítette a forradalmi világfolyamat kibontakozását, erősítette a kommunista moz­galom erejét és akcióképességét. A CSKP egyik fő feladatá­nak tekintette a többi népi demokratikus ország gazdaságfej­lesztésének segítését és védelmi képességük erősítését. Különösen fontos feladat volt ez, ha meggondoljuk, hogy a 40-es évek derekán az osztályharcban elszenvedett vere­sége után az imperialisták - élükön az Egyesült Államokkal - miatt a nemzetközi helyzet rohamosan romlott és már-már háborús konfliktus veszélye fenyegetett. A nemzetközi reakció harcában az új haladó országok ellen kihasználta azokat a nehézségeket, amelyeket ezekben a népi demokratikus államokban a második világháború és az imperialista orszá­gok gazdasági blokádja okozott. Noha a segítség legnagyobb részét a Szovjetunió vállalta magára, a közös működéshez jelentősen hozzájárult Csehszlovákia is. A CSKP mint a társadalom vezető ereje, a proletár és a szocialista internacionalizmushoz igazodva a csehszlovák külpolitikát kezdettől fogva az SZKP-vel és a Szovjetunióval fenntartott barátságra és sokoldalú együttműködésre ala­pozta. Ez segített számára a szocialista iparosítás terén belpolitikáját megvalósítani. Az SZKP oldalán pártunk egyre tevékenyebben kapcsoló­dott be a szocialista külpolitika stratégiájának és taktikájának kidolgozásába. A békéért folytatott harcot kezdettől fogva a szocializmus sikeres építése zálogának, a társadalmi hala­dás feltételének tekintette. Megmutatkozott ez (réldául a CSKP KB 1956 februári és decemberi ülésének határozatai­ban is. Ezeket a kérdéseket megvitatta 1956 júliusában a CSKP országos konferenciája és a központi bizottság 1957 júniusi ülése. A CSKP határozottan föllépett a magyarországi ellenforra­dalmi fordulat ellen. Csehszlovákia lakosságának túlnyomó többségével együtt a magyar nép haladó erői mellé állt. Feltárta és megmagyarázta a magyarországi események ellenforradalmi jellegét, és hangsúlyozta, hogy részét alkotják az szocializmus és a haladás ellen szót széles körű imperia­lista összeesküvésnek. A csehszlovák nép internacionalista nevelésének sikeréről tanúskodik az a tény is, hogy a CSKP KB több mint 20 ezer határozatot, állásfoglalást kapott az üzemekből, szövetkezetekből, amelyekben a dolgozók kollek­tívái fölléptek a szocializmus magyarországi megvédése mel­lett. Olyan nyilatkozatok is érkeztek, amelyeknek szerzői készek voltak fegyverrel a kézben segíteni a magyar népet a szocializmus védelmezésében. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSOK ALAPVETŐ POLITIKAI ÉS IDEOLÓGIAI KÉRDÉSEKRŐL A testvérpártokhoz fűződő kapcsolatok megszilárdítása mellett a CSKP fokozatosan tudatosította, hogy nemcsak a kétoldalú megbeszélések fontosak, hanem nélkülözhetetle­nek a nemzetközi tanácskozások is, amelyeken közösen vizsgálnák meg a problémákat, az egész mozgalom fellépésé­nek közös kommunista platformját dolgoznák ki, mely mozgó­sítaná a világ többi demokratikus szervezetét. Az 1957. június 14-én kiadott határozatban az elért eredmények pozitív mélta­tása mellett a CSKP KB hangsúlyozza: „hasznosnak tartjuk közös sokoldalú tanácskozás megtartását a legfontosabb politikai és ideológiai kérdésekről“. Ezt az álláspontot képviselték azokon a tárgyalásokon is, amelyeket ebben az időben a CSKP folytatott más kommu­nista és munkáspártokkal. Abból indult ki, hogy rendkívül fontos azoknak a közös feladatoknak a megvizsgálása, ame­lyek összekapcsolják a testvérpártokat és a szocialista orszá­gokat a növekvő forradalmi és demokratikus világmozgalom­mal. Meggyőződéssel vallotta, hogy a mozgalmat nemcsak a közös ideológia és politikai alapelvek egyesítik, hanem a közös feladatok is. A CSKP tevékenyen részt vett 1957 novemberében a moszkvai tanácskozás előkészítésében és hozzájárult a Nyilatkozat és a Békekiáltvány kidolgozásához. A CSKP támogatta annak gondolatát, hogy létrehozzák a kommunista és a munkáspártok nemzetközi folyóiratát, amely hozzájárulhatna a testvérpártok tapasztalatainak cseré­jéhez, országaikban a békéért, a szocializmusért folytatott harc, a világ helyzete alakulásának, a kommunista és a többi forradalmi és demokratikus mozgalom egysége kérdéséről folytatott eszmecseréhez. így vállalt kötelezettséget a Béke és Szocializmus című folyóirat kiadására, amelynek szerkesztő­sége ettől kezdve hazánk fővárosában tevékenykedik. Nagy rokonszenvvel és szolidaritással fogadta a CSKP a kubai forradalom győzelmét 1959-ben. Minden tekintetben támogatta a Német Szocialista Egységpárt politikáját, amelv a szocializmus építésére és a világimperializmus előidézte nemzetközi elszigeteltségből való kibontakozásra irányult. Abban a közös nyilatkozatban, amelyet a Német Szocialista Egységpárt küldöttségének 1959-es látogatása alkalmából adtak ki, megállapítják, hogy a CSKP nagyra értékeli az NDK béketörekvését, amely jelentős támasza lett az európai béké­nek, szilárd bástyája a demokráciának és a szocializmusnak. A KOMMUNISTA VILÁGMOZGALOM EGYSÉGÉÉRT Az 1958-1960-as években a CSKP csaknem valamennyi szocialista ország kommunista és munkáspártjával tartott fenn kapcsolatot, vezetőik kölcsönösen látogatták egymást. A tanácskozásoknak az eredményét közös közleményekben foglalták össze, s ezek tartalmazták a CSKP és a többi testvérpárt álláspontját minden nemzetközi jellegű fontosabb kérdésben, beleértve a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének kérdését is. A CSKP a kommunista mozgalom egységét a békéért és a szocializmusért folytatott harc szempontjából is fontosnak tartotta. Kijelentette, hogy „a békéért és a szocializmusért folytatott harc szempontjából döntő jelentősége van a kommu­nista és munkáspártok testvéri kapcsolatainak és együttműkö­désének“. Megállapítható, hogy az 1957-1960-as években a testvér­pártok internacionalista tevékenységének köszönhetően - és jelentős mértékben a CSKP-nak is - a kapcsolatokban új magasabb fejlődési fokot értek el és intenzívebben valósítot­ták meg az SZKP XX. kongresszusán és a nemzetközi tanácskozásokon elfogadott alapelveket. A CSKP álláspontja a következőkben fejeződik ki: „A szocialista országok egysé­gének következetes szilárdítása nincs ellentétben az egyes országok saját kezdeményezésével és törekvésével. Ellenke­zőleg, az egész szocialista világ közös harcának érdekei feltétlenül megkövetelik, hogy valamennyi ország, amely egy­séges, közös irányvonalat követ, kölcsönösen összehangolja lépéseit; a lehető legjobban bontakoztassa ki saját kezdemé­nyezését és minden lehetőségét kihasználja a szocializmusért és a világbékéért folytatott harcban.“ A 60-as évek elején a CSKP rendkívüli aktivitásával tűnt ki a többi kommunista és munkáspárttal fenntartott kapcsolatok­ban. Velük együtt készítette elő a kommunista és munkáspár­tok új, nemzetközi tanácskozását, amely 1960-ban Moszkvá­ban ült össze. A CSKP a szerkesztőbizottságban is helyet kapott, amelyet megbíztak az új tanácskozás dokumentumai­nak az előkészítésével. A csehszlovák párt az SZKP-vel és a további pártokkal arra törekedett, hogy a tanácskozás hozzájáruljon a kommunista mozgalom egységének megszi­lárdításához. A 60-as évek második felében megnövekedett a tárgyalá­sok száma a CSKP és a többi kommunista és munkáspárt között. 1966. szeptember közepén a CSKP küldöttsége, amely indiai látogatáson járt, az Olasz Kommunista Párttal közösen elítélte a kommunista mozgalom egysége szétzúzá­sának politikáját, és eltökéltségét fejezte ki, hogy hozzájárul minden olyan erő akciójának kibontakoztatásához és koordi­nálásához, amely küzd az agresszió ellen és támogatja a vietnami nép igazságos ügyét. A CSKP és a Francia Kommunista Párt küldöttsége 1967. július 11-i közös nyilatko­zatában megállapítja: „a kiéleződő nemzetközi helyzet meg­követeli az imperializmus, a reakció ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és szocializmusért tett erő­feszítések összehangolását.“ A marxista-leninista pártok nagyra értékelték pártunk inter­nacionalizmusát. Kifejezi ezt az a tény, hogy a CSKP XIII. kongresszusának tanácskozásán 70. kommunista és munkás­párt képviseltette magát. További bizonyítéka a CSKP interna­cionalista tevékenysége elismerésének az a tény, hogy 24 európai kommunista és munkáspárt 1967-ben Karlovy Vary- ban tartott konferenciát, amely a nemzetközi biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozott. NEMZETI ÉS INTERNACIONALISTA „ DIALEKTIKÁJA A marxista-leninista tudomány mindmáig adós a kimerítő válasszal arra a kérdésre, miként történhetett meg, hogy abban az időben, amikor a párt ilyen mértékben fejlesztette internacionalista tevékenységét, a jobboldali erőknek sikerült a lakosság egy részének tudatát a nacionalizmus és a szov- jetellenesség mérgével beoltani, aminek azután csaknem katasztrófális következménye lett a szocializmus és a béke szempontjából. Hogyan történhetett meg, hogy a CSKP veze­tősége jobboldali csoportjának lépésről lépésre sikerült a sza­kítás irányvonalát átültetni a szocialista szövetségesekhez és lényegében az egész kommunista mozgalomhoz fűződő kap­csolatunkba. Ez a folyamat 1968 augusztusa előtt kulminált, amikor is kommunistaellenes hisztériává fajult. Hála a párt marxista-le­ninista erői igyekezetének, a testvérpártok és -országok segítségének a jobboldali opportunista erők vereséget szen­vedtek. A CSKP KB 1969 májusi ülésén irányelveket fogadtak el, amelyek meghatározták a CSKP további tevékenységének irányát, köztük azt a kötelességet is, hogy a barátság elve alapján rendezze a testvéri kommunista pártokhoz fűződő kapcsolatát. A szocializmus pozícióinak á CSSZSZK-ban való erősödé­sével egyenes arányban növekedett a CSKP nemzetközi tekintélye. A párt széles körű internacionalista aktivitást fejtett ki. Újra megszilárdította a baráti kötelékeket az SZKP-val és más pártokkal. A CSKP újra bekapcsolódott a nemzetközi problémáknak a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus érdekében való megoldásába. Részt vett a kommunista és munkáspártok tanácskozásának előkészítésében, amelyet 1969 júniusában tartottak. A CSKP küldöttsége a tanácskozáson két szempontot hangsúlyozott: 1. hogy a mozgalom a proletár nemzetköziség és a szolidaritás kinyilatkoztatása helyett térjen a tettekre; 2. hogy következetesebben tartsa magát a nemzeti és nem­zetközi dialektikájához, mivel a szűk nemzeti érdekekre korlá­tozódva a nemzeti és az internacionalista érdekek ellentétbe állítása árt a szocializmus objektív érdekeinek a világban s az egyes országokban. A CSKP XIV. kongresszusa kidolgozta a fejlett szocialista társadalom építésének programját és a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harc irányvonalát. Törvényszerű volt, hogy a bel- és a külpolitikai feladatok szorosan kapcsolódtak az SZKP és az egész kommunista forradalmi mozgalom feladataihoz. A fejlett szocialista társadalom építése olyan folyamat, amely, tekintettel jellegére, legsikeresebben széles internacionalista platformon valósulhat meg. Objektíve meg­követeli a szocialista országok kommunista pártjainak sok­oldalú együttműködését. Amikor egyes erők a mozgalomban kezdték kétségbe vonni az egység szükségességét, és megkísérelték a szocialista és a kapitalista országok kommunista pártjainak szétforgácsolá- sát, a CSKP még nagyobb aktivitást fejtett ki ennek a káros tendenciának az elszigetelésére. 1980 április végén tevéke­nyen részt vett az európai kommunista és munkáspártok párizsi találkozóján, s ezen küldöttsége hangsúlyozta az európai kommunisták békeharcban betöltött szerepének je­lentőségét. ÚJ KORSZAK AZ SZKP-HEZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATOKBAN A CSKP KB erőfeszítéseket tesz a fejlődő országok marxis­ta-leninista pártjaival fenntartott kapcsolatok fejlesztésére, és aktívan támogatja tevékenységüket, segíti befolyásuk erősíté­sét a tömegekre. Az ázsiai, afrikai, latin-amerikai kommunista pártokkal kiépített széles körű és gyakori kapcsolatokban mindenekelőtt figyelmet szentel a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseinek, nemzeteink harcának, amelyet a gyarmati rendszer végleges fölszámolásáért, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés megszüntetéséért folytatnak. A CSKP Köz­ponti Bizottsága továbbra is elmélyíti együttműködését a for­radalmi demokratikus pártokkal. Sokoldalúan támogatja ezek­nek a pártoknak formálódását és megszilárdítását. Ezeknek a forradalmi demokratikus pártoknak sok tagja csehszlovákiai iskolákban tanul, és lehetőségük adódik olyan műveltség elsajátítására, amely szükséges a felszabadított társadalom megszervezéséhez országukban. A CSKP nemzetközi tevé­kenységében első helyen áll az SZKP-vel fenntartott kapcso­latok fejlesztése. Ennek legfontosabb megnyilvánulása volt a CSKP küldöttségének 1985 májusi látogatása Moszkvában, amelynek alkalmával fontos egyezmények születtek, és a hosszú távú együttműködés nagyjelentőségű dokumentu­mait írták alá a gazdaság, az ideológia és más területeken folyó integráció elmélyítéséről a 2000-ig terjedő időszakra. A CSKP KB Elnöksége nagyra értékelte a két párt közt fennálló nézetazonosságot a csehszlovák-szovjet kapcsola­tok kérdésében és eltökéltségüket az együttműködés és szövetség erősítésére. Üdvözölte az új ötleteket, amelyeket a tárgyalások a két ország termelésében a kooperáció, a specializáció terén és a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításában tett kölcsönös erőfeszítésekben eredmé­nyeztek. A többi szocialista ország testvérpártjaival megtartott találkozó ugyancsak megerősítette a célok azonosságát. A CSKP XVII. kongresszusa a tapasztalatokat általánosítva megállapította, hogy minél igényesebb feladatokat oldunk meg, annál szükségesebb gazdagítanunk az együttműködés formáit és tartalmát az új társadalmat építő országokkal. A CSKP aktívan részt vesz a KGST-ben a gazdasági, ideológiai, pártépítési, külpolitikai együttműködésben és ezt a tevékenységet a testvérpártok gazdaságért, ideológiáért, pártpolitikáért és nemzetközi kérdésekért felelős titkárainak értekezletén hangolja össze. Rendszeresekké váltak a CSKP KB és az SZKP KB, majd fokozatosan a többi testvérpárt központi bizottság» főtitkárá­nak találkozói. A legutóbbi években a CSKP KB valamennyi 0 titkára tartott munkamegbeszélést a többi testvérpártban tevé­kenykedő partnerével. Bővültek a kapcsolatok a testvérpártok közt az államigazgatási szervek, a parlamentek és a társa­dalmi szervezetek között. Fokozatosan normalizálódtak és megélénkültek a kapcso­latok a CSKP és a Francia Kommunista Párt, Spanyolország Kommunista Pártja között, és javulás kezdődött az Olasz Kommunista Párttal és Japán Kommunista Pártjával fenntar­tott kapcsolatokban. Tovább élénkültek a kapcsolatok Ázsia, Afrika és Latin- Amerika haladó demokratikus és forradalmi pártjaival és mozgalmaival. Számos pártkozi egyezmény és protokoll jött létre az együttműködésről, növekedett a kapcsolatok intenzi­tása és bővültek az együttműködés keretei. Fontos mérföldkő a CSKP és Kína Kommunista Pártja kapcsolatában a párt központi bizottsága jelenlegi főtitkárá­nak, Csao Ce-jangnak, 1987 nyarán tett csehszlovákiai láto­gatása. Mindkét fél részéröl az a törekvés fejeződött ki benne, hogy megújítsák a „lehűlés időszakában“ meggyengült kap­csolatokat a két párt és állam között. Elmondható, hogy a CSKP internacionalista tevékenysége az utóbbi időben sok tekintetben új elemekkel, új minőséggel - tárgyszerűséggel és építő jellegével tűnt ki. Kifejeződött ez a tény M. Sz. Gorbacsov 1987 áprilisi látogatásában a CSSZSZK-ban. E látogatás jelképezte a csehszlovák-szov­jet kapcsolatok magasabb kultúrájának megteremtését, amit maga az élet tett szükségessé. Alkalom volt arra, hogy a csehszlovák párt és nép kimutassa őszinte érdeklődését a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink megszilárdítása iránt. Meggyőző bizonyítéka volt ez a csehszlovák kommunisták és az egész lakosság internacionalista öntudatának. Ennek alap­ján a két fél megállapíthatta, hogy új lehetőségek nyílnak a csehszlovák-szovjet együttműködés előtt minden területen. Vázolták kihasználásuk hatékony módját is. Bármelyik területét vizsgáljuk is a CSKP tevékenységének, mindegyik pártunknak arról a törekvéséről győz meg, hogy minél mélyebben gyökereztesse meg a kommunista és mun­káspártok internacionalista szövetségét. Szilárd támasza kíván lenni a kommunista világmozgalomnak. Olyan lánc­szeme, amely egyre jobban szemlélteti az egész világ előtt a kommunista politika és ideológia előnyeit. IVAN HLIVKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom