Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 2. szám
KGST Számok, tények, adatok A román kormány hosszabb idő óta az ágazati koordinációs tanáccsal naponta figyelemmel követi az energiahelyzet alakulását, és szigorú intézkedéseket tett, hogy az üzemekben a villamos energia és az üzemanyagok fogyasztási normáit ne lépjék túl. Az RKP KB legutóbbi, októberi ülésén megállapították: jelentős tervadóssága van a bányaiparnak és a kőolajiparnak. Ezért kiemelt feladat .lett az energetikai és kokszositható szén, továbbá a szükséges kóolaj- mennyiség biztosítása. Ennek keretében október elejétől több mint négyezer dolgozót irányítottak át az ország más megyéiből különböző iparágakból a Zsil-völgyi bányákba. 1988. május 9. és 15. között rendezik meg Plovdivban a közszükségleti cikkek és a gyártásukhoz szükséges gépek, technológiák nemzetközi vásárát, ősszel pedig - szeptember 26-a és október 2-a között - a műszaki termékek 41. nemzetközi vásárát. Ezek a kiállítások már eddig is jelentős mértékben hozzájárultak Bulgária és a többi szocialista ország kereskedelmi kapcsolatainak bővítéséhez, jó feltételeket teremtettek a partnerek új kínálatának megismeréséhez, gyártási lehetőségek, kooperációk feltárásához. Az idei plovdivi vásárok jelentőségét növeli, hogy a bolgár gazdaságban az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe. Fontos, hogy a szocialista országok termelő- és külkereskedelmi vállalatai is megismerkedjenek ezekkel a változásokkal, mert ezek új feltételeket teremtenek a Bulgáriához fűződő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. Az infláció mértéklése és a gazdaság stabilizálása a két legfontosabb feladat, amelyet 1988-ban Jugoszlávia gazdasági és szociális fejlesztése keretében meg kell oldani. Ebben az időszakban a társadalmi össztermék két százalékos növekedésével számolnak, amelyeket mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés kettő, illetve négy százalékos növelésével kívánnak elérni. Várhatóan javul a foglalkoztatottság, s emelkedik a lakosság életszínvonala. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az exportfeladatok teljesítésére, s feltételezik, hogy 4,9 százalékkal növekszik a kivitel. Kína és Bulgária kölcsönös külkereskedelmi forgalma az idén várhatóan 10 százalékkal növekszik. Bulgária különböző élelmiszeripari gépeket, teherautókat, hajókat, számítás- technikai berendezéseket szállít Kínába, viszont az onnan érkező szállítmányok mindenekelőtt vegyi anyagokból, gyógyszeripari termékekből, színesfémekből és más hasonló termékekből állnak majd. A PERESZTROJKA NEM KÖZHELY Az átalakítás során a konkrét tettek kerülnek előtérbe Attól tartok, ha túlzott mértékben használjuk a peresztrojka szót, akkor nemsokára közhellyé válik. Nem véletlen az, hogy a szovjet sajtóban újabban olyan cikkek jelennek meg, amelyek óva intenek a várnató változások például ilyen naiv felfogásától: az év utolsó napján, úgymond, a régi gazdasági rendszerben alszunk el, 1988. január 1-jén pedig már az új rendszerben ébredünk, amely olyan pontosan működik, akár az óra. Úgy tűnik a teljes gazdasági önelszámolás és az önfinanszírozás bevezetésének kísérlete számos ágazatban jól beválik. A vállalatoknak - legyenek sikeresek, vagy kevésbé jól gazdálkodók - tudatosítaniuk kell, hogy az új feltételek között nem lehet végtelen dotációkat remélni és „senkinek sem repül majd a sült galamb a szájába“. A VATRA termelési egyesülés (Tyernopol) az elektrotechnikai ágazat élenjáró vállalatai közé került. A gazdasági önelszámolás bevezetése révén négyszeresére fokozta a termelés volumenének növekedési ütemét és 10 százalékkal javította a minőségi mutatókat. Az egyesülés dolgozókollektívái önerőből rendelő- intézetet, sportkomplexumot, két lakóházat, kultúrpalotát építettek. J. Jeremcsuk, a Vatra vezériga- zatója, úgy véli, hogy az adminisztratív irányítási rendszer bonyolult örökségét még nem küzdötték le. A minisztérium tisztviselői például változatlanul kezükben tartják a tudományos és műszaki fejlesztés mutatóinak egész „csomagját". Zárt ajtók mögött, a vállalatok dolgozó kollektíváinak részvétele nélkül vizsgálják meg a tudományos-műszaki haladás problémáit. Az elektrotechnikai iparban és a többi ágazatban, amelynek vállalatai részt vesznek a kísérletben, és a teljes gazdasági önelszámolás viszonyai között dolgoznak, a termelési terv teljesítése a szerződéses kötelezettség tekintetbevételével kissé jobban alakult, mint az iparban általában. A nyereség tervét azonban csak a gépkocsigyártásban sikerült teljesíteni. Hát a többi? Ezek közül soknál megnövekedett a termékek késedelmes szállítása miatt kirótt pénzbüntetések összege, nagyobb lett a termeléssel összefüggő, terven felüli költsége. Ezeknél a vállalatoknál, mivel nem érik el a várható nyereséget, csak minimális anyagi eszközök maradnak a termelés és a szociális fejlesztés céljaira. A kísérlet iránt nagy érdeklődés mutatkozik, s eredményei és hiányosságai gyakran szenvedélyes hangú kommentárokat idéznek elő. De ne feledjük: a kísérletben részt vevő vállalatok és egyesülések az ország népgazdasági komplexumának csupán kis részét alkotják. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: mégis minek révén küzdheti le az egész komplexum a pangási jelenségeket és gyorsíthatja a növekedés ütemét? Már októberben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán, amely megvizsgálta az 1988-ra szóló tervet, megállapították, hogy a gazdaság fejlődése dinamikusan, az ötéves terv (1986-1990) fő feladataival összhangban folyik. A közgazdászok úgy vélik, hogy az ötéves terv első két évében a mutatók telesitésében nem lesz lemaradás. A gazdasági helyzet javulásának kedvez az országban uralkodó politikai légkör. Az üzemi demokrácia ma nem üres szólam. Konkrét tartalommal telik meg - megnyilvánul a valamennyi szintű vállalati vezetők választásában, a termelési és szoÚJSZERŰ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Hazánk partnere ezúttal Jugoszlávia Már négy hónapja, hogy érvénybe lépett az az új hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési program, amely Csehszlovákia és Jugoszlávia között jött létre a 2000-ig terjedő időszakra, s megteremti a feltételeket a gazdasági kapcsolatok minőségileg fejlettebb formáinak alkalmazására, és lehetővé teszi a nyersanyagforrások és a munkaerő hatékonyabb felhasználását. A program szerves része és nem kevésbé fontos célja mindkét ország tudományos-műszaki potenciáljának jobb kihasználása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Csehszlovákiában és Jugoszláviában a tudósok és kutatók arra irányítják figyelmüket, hogy a közös termelési programokat már a fejlesztés szakaszában jól előkészítsék. A két ország együttműködésében ez újdonságnak számít, és remélhetően a modern technológiák gyorsabb elsajátítását, valamint magas műszaki színvonalú berendezések és egyéb termékek gyártását eredményezi. Mind a két fél felhasználja majd azokat a tapasztalatokat és ismereteket, amelyeket a közvetlen tudományos- műszaki együttműködés keretében kidolgozott, csaknem valamennyi ágazatot érintő 160 tervnek a megvalósításakor szereznek. Megvalósításuk ezen kívül jelentős devizamegtakarítást eredményez mindkét fél számára. A két ország tudományos-műszaki együttműködése eddig leginkább a kohászatban, a nehézgépiparban, az általános gépiparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a legfontosabb. Jelentős sikereket hozott például a villanymotorok, hegesztöberendezések, s közlekedési eszközök kifejlesztésében és gyártásában, valamint azon közösen kidolgozott technológiák terén, amelyek elektromos berendezések számító- gépes tervezésére szolgálnak. Ezenkívül kiterjed a termékek műszaki színvonalának emelésére és a technológiai eljárások korszerűsítésére. A program elsősorban a gyártásszakosítást és a gyakoribb termelési együttműködést segíti, amely 1986-1990-ben várhatóan lehetővé teszi, hogy a két ország árucsere-forgalma elérje a 450 millió koronát. ciális kérdések kollektiv, nyilvános megtárgyalásában, a rendért és a fegyelemért vívott harcban, a belső tartalékok felhasználásának keresésében. Az üzemi közösség a szocialista igazságosság olyan fontos alapelve tiszteletben tartásának ellenőrzésébe is bekapcsolódik mint az, hogy a fizetésnek a munkához kell igazodnia? és egyenlösdinek nem szabad lennie. S hogy mit tartogat a szovjet gazdaság számára az 1988-as esztendő? Mindenekelőtt a kezdeményezések egész sorát. Az évet az állami vállalatról (egyesülésről) szóló törvény nyitotta - január 1-jén lépett hatályba. Megkezdődött harminc ágazat átállítása a teljes gazdasági önelszámolásra, rentabilitásra és önfinanszírozásra (azokat is beleértve, amelyek részt vettek a kísérletben). A központi gazdasági szervek, melyeknek átalakítása alapjában véve befejeződött, az év első napjaitól kezdve új módon tevékenykednek. Az új esztendőben a vállalatok anyagi-műszaki ellátásának megszervezésére a gazdasági módszerek lesznek jellemzők. Tehát az új év azzal kopogtatott be hozzánk, hogy a népgazdaság irányításának gyökeres átszervezése nagyméretű és komplex jellegű lesz. Igaz ugyan, az új évben egyelőre még kétféle - régi és új típusú gazdasági önelszámolási viszonyok és irányítási módszerek lesznek érvényesek. Vajon mit nyújt majd az átalakítás a szovjet embereknek? Bárhol dolgozzon és bármivel foglalkozzon is valaki, szervezettebben és fegyelmezettebben, termelékenyebben és jobb minőséggel kell dolgoznia. Okvetlenül tanulnia kell, hogy elsajátítson bizonyos teljesen új szakmákat vagy néhány rokonszakmát és egyúttal gazdasági ismeretekre is szert tegyen. A gazdasági ismeretek most rendkívül szükségesek minden munkás és szakember számára, hogy tudatosan és hasznosan vehessenek részt a termelés irányításában. Mint látjuk, az átalakítás során a dolgozókkal szemben támasztott követelmények skálája egyre bővül. Az 1988-ra szóló terv intézkedéseket irányoz elő a szociális kérdések gyors ütemű megoldása, elsősorban a szociális terület anyagi bázisának fejlesztése terén. A közoktatásra, tudományra, egészségügyre és társadalombiztosításra fordított kiadások összege kétszer olyan gyors ütemben fog növekedni, mint a nemzeti jövedelem. Jelenleg a konkrét tettek kerülnek előtérbe, mondotta az SZKP KB tanácskozásán Mihail Gorbacsov. Hangsúlyozta, hogy minden kommunistának, minden pártszervezetnek komoly vizsgát kell kiállnia: a mai korral és az átalakítás követelményeivel való összhang vizsgáját. FJODOR BREUSZ az APN szemleírója ■ A Bánovce nad Bebravou-i Tatra vállalat Európa tizennégy országába szállítja termékeiket. A dolgozók tavaly túlteljesítették tervfeladataikat. Legjelentősebb megrendelőjük a Szovjetunió, ahová csaknem 3400 darab T815S1 A és S1 B típusú teherautót szállítottak, s így a kivitel tervét 103 százalékra teljesítették. A kivitel alapját a billenökocsik képezik, a kínálatot azonban különböző típusú kocsialvázak is bővítik. A felvételen Ján Krko a Tatra teherautó üzemanyagtisztítóját állítja be. (A ŐSTK felvétele) Ha azt mondom: ROBOT Mindenki valami mást képzel el a robot fogalma alatt. A nőknek általában a konyhai segítőtárs, másoknak Capek regénye az RUR jut az eszükbe. A robotok azonban már nemcsak az elképzelésekben élnek, hanem lassanként mindennapi életünk tartozékaivá válnak. Erről győztek meg bennünket a VEB Kombinát Központi Ipari Berendezéseket Gyártó Vállalat (Zentraler Industrieanlagenbau der Metallurgie) dolgozói a Némzet Demokratikus Köztársaságban. Ahogyan az elnevezés is jelzi, ez a berlini, a Buchholzer Strasse-n levő munkahely, főleg a vaskohászatban alkalmazott robotok állandó, folyamatos továbbfejlesztésével foglalkozik. Az itt konstruált robotok és manipulátorok széles körben alkalmazhatók - mivel az úgynevezett rugalmas rendszerekről van szó, amelyek különböző vállalatoknál hasznosíthatók. A ZIM jelzésről ismerhetők fel, a cégjelzés után levő szám pedig teherbírásukról ad információt. A munkahely az NDK egész gépiparának racionalizációs központja. A kombinát 3600 dolgozója öt üzemben végzi munkáját, a berlini alapüzemen kívül, amely robotok fejlesztésével és tervezésével foglalkozik - Lipcsében is van üzem a mikroelektronikai berendezések gyártására, és a messeni üzemben készítenek olvasztókemencéket és höálló anyagokat. Az ipari robotokat fejlesztő részleg vezetője Volker Hedergott mérnök megemlíti az NSZEP X. kongresszusának határozatát, amely a robotok széles körű alkalmazására irányul. Többek között az alkalmazás területe is a kombinát feladatai közé tartozik és az, hogy állandóan gondoskodjanak a választék felújításáról. Kifejlesztették például a MÍG/ MAG egységet az ívhegesztésre, amely képes megoldani a hegesztés alapvető problémáit. Ugyanúgy sikerként könyvelhető el a ZIM 61-63- as nagyobb robottípus súlyának csökkentése változatlan (150- 300 kg) megterhelés mellett, és a ZIM 20G speciális öntödei robot, amely az alumínium öntésénél használható. Hedergott mérnök szavai szerint 1984-ig a kombinát dolgozói nyolcszáz manipulátort és robotot fejlesztettek ki és gyártottak le, amelyek az NDK iparának különböző ágazataiban dolgoznak. Már két éve együttműködnek külföldi partnereikkel is, közöttük a brnói Královo Pole-i Gépgyárral és a Chemapet- rollal is. A kombinát dolgozói nem pihennek, állandóan növelik a berendezések megbízhatóságát, amelyhez nagy segítséget nyújt az a csapat, amely a robotok munkába állításánál segít az egyes vállalatoknál. Nemcsak az új típusokon dolgoznak, hanem amennyiben a megrendelő meghatározza, mit vár a robottól, együttműködnek annak elkészítésében is.- A gyakorlatból tudjuk - mondja Hedergott mérnök -, hogy ilyen berendezés meghibásodása esetén biztosítani kell a szervizszolgálatot is. A mi technikusaink helyben az egyes vállalatnál végzik el a javításokat. Az eddigi létszámmal a robotok számának állandó növekedése mellett azonban egyre inkább képtelenek vagyunk ellátni ezt a feladatot. Ezért most további szervizközpontok létesítéséről tárgyalunk, például Lipcsében, de külföldön is. Igyekszünk már a robot átadásakor kiképezni a személyzetet arra, hogy a javításokat maga is el tudja végezni. Ilyen gondok vannak tehát a robotok körül, amelyeknek gyártása a legfontosabbak közé tartozik az NDK-ban. De nemcsak róluk van szó. Itt már a robotok harmadik generációját fejlesztik - mesterséges intelligenciával ellátva -, amelyek programjukat a szenzoros érzékelők információi alapján választják meg. Ezen az igényes programon nemcsak a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján dolgozó kollégákkal működnek együtt, hanem a presovi Fémipari Kutatóintézettel is. Ehhez az NDK-beli Robotron cég elektronikai berendezéseit használják. A tudomány és technika fejlődése arra irányul, hogy minél több robotot kapcsoljon be az emberi tevékenységbe főleg ott, ahol fizikailag megerőltető munkát kell végezni, vagy ahol káros környezeti hatások vannak. A szocialista országok együttműködése, a KGST-tagországok komplex tudományos-műszaki programja keretén belül jó feltételeket biztosít a robotosítás és automatizálás széles körű elterjedéséhez. (RP) 1988.1
