Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-08 / 14. szám

Csak a pénzüket irigyelik, a munkájukat nem

Ha valakivel a fejőkről beszélgetek és azt mondja, jó nekik, mert szépen keresnek, attól rendszerint megkérdezem, cserélne-e velük? Nos, a válasz általában nem. Sejtem, miért a gyors, egyértelmű elutasító válasz. Alighanem azért, mert a fejőknek nemcsak a bérükkel vagyunk tisztában, hanem a munkájukkal is. Tudjuk, hogy a tejtermelés kulcsemberei megdolgoznak a fizetésükért, hiszen télen- nyáron, munka- és ünnepnapokon egyaránt sok a dolguk a jószág körül.

Hogy a restei (Resica) Kalász Margitnak és Csepely Erzsébetnek annak idején feltette-e valaki az iménti kérdést, nem tudom. Tény viszont, hogy ók aligha idegenkedtek ettől a munkától, hiszen jó ideje a helyi tehéntelep a munkahelyük. Hogy pontosak legyünk: Ka- lásznénak már negyedszázada, Csepegnének pedig tizenegy esztendeje. S mi több, a Buzitai (Buzica) Május 1 Efsz-ben mindkettőjüket a példás dolgozók között emlegetik.

Röviddel a reggeli „műszak“ után beszélgetünk. Terepszemle közben keressük a munkájukra leginkább illő jelzőt. - Nehéz...? Fárasztó...? - próbálom kitalálni, de ők csak a fejüket ingatják.- Ha pusztán azt mondanánk, hogy nehéz vagy fárasztó, nem fedné teljesen a valóságot - érvelnek. - A mi szakmánkat egyetlen szóval tulajdonképpen lehetetlen hűen jellemezni. Mert igaz, hogy nem könnyű, kell hozzá erő és főleg kitartás, ám ugyanakkor szép is ez a munka. Jóllehet, csak annak, aki szereti az állatokat. És mi szeretjük.

Egymást kiegészítve folytatják: - A tehén igen hálás jószág, csak tudni kell bánni vele. Reggel köszönni neki, megkérdezni, hogyan telt az éjszaka, s közben megsimogatni, hogy érezze, szeretjük. Az állat viszonozza a szeretetek ragaszkodik a gazdájához. Hányszor előfordul, hogy az istállónkból az elletőbe került tehén elbőgi magát, ránk köszön, amikor meglát, vagy meghallja a hangunkat. Vagy mennyire kifejező, mennyire panaszos szemmel tud nézni a gondozójára a beteg állat, s milyen hálás, ha istápoljuk, gyógyítgat- juk. A gyárban a munkás és a szerszámgép között nem alakulhat ki ilyen kapcsolat. Hát ez a szép ebben a szakmában, amiért érdemes itt dolgozni...

Beszélgetés közben nemcsak a testetlen arcukat figyelem, hanem a kezüket is. Érdes, edzett tenyerük mint a tükör, mindennél jobban bizonyítja a szakma munkaigényességét.-A fejő nem tagadhatja le kilétét még akkor sem, ha kiöltözik - jegyzi meg Kalász- né. - A bőre elárulja. Persze, én nem is akarom letagadni, szívesen vállalom, elvégre a munka nem szégyen. Igaz, a miénknek a társadalmi rangja nem vetekszik a különböző szakmák és mesterségek többségének rangjával, viszont fontossági szempontból

A felbári (Horny Bar) Csallóköz Efsz-ben Bugár Árpáddal, a szövetkezet elnökével és Husvéth Lászlóval, az üzemi pártalapszerve- zet elnökével nemrég a múlt évi eredményekről és arról beszélgettünk, hogy a gazdaság vezetői és tagjai milyen erőfeszítéseket tesznek a termelési eredmények javítása érdekében. A három falu - Felbár, Bodak (Bodíky) és Süly (Sulany) - határát egyesítő, sajátos feltételeiből következően mégis mindössze ezerkétszáz hektáron gazdálkodó szövetkezet országos viszonylatban sem ismeretlen, hisz főleg a növénytermesztésben rendre jobb eredményeket ér el, mint a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok.

A negyvenöt éves elnök tájékoztatójából alapos áttekintést szereztem a szövetkezet gazdálkodásáról. Bugár Árpád egyebek között elmondta, hogy a többéves hagyománynak megfelelően, 1987-ben is kiemelkedő sikereket értek el valamennyi ágazatban. A legjobb eredményeket a növénytermesztésben érték el, s a kalászos gabonafélék és a szemes kukorica hektáronkénti terméshozamát tekintve, továbbra is a legjobbak közé tartoznak az országban. Például búzából a tervezett 6,5 tonna helyett 8,1 tonnát, kukoricából pedig 7 tonna helyett 9,2 tonnát takarítottak be egy hektár átlagában, s gabonaféigen előkelő hely illeti, hiszen mi lehet fontosabb az élelmiszernél.

A kezére pillant, összedörzsöli repedezett ujjait, majd halkan, mintha csak magának mondaná, folytatja:- Huszonöt évvel ezelőtt, amikor munkába álltam, még nem volt fejögép. Hat évig kézzel fejtem, olykor hatvan tehenet naponta. Még vízvezeték sem volt, a tőgymosáshoz meg a kannák öblítéséhez a kútról hordtuk vödrökkel a vizet... A gép lényegesen megkönnyítette munkánkat, de azért még ma is bőven

Csepely Erzsébet tizenegy, Kalász Margit huszonöt éve dolgozik a tehenészetben

(A szerző felvétele)

akad dolgunk. Nincs fejőház, nincs körfejőgép, hát csak itt az istállóban fejjük a teheneket.

Komoly feladatot teljesítenek, hiszen köztudott, hogy a tehenészetben a fejés a legidő- igényesebb és legtöbb figyelmet igénylő munka. Időigényesség? A kívülállók szerint a fejő időmilliomos, mert reggeltől estig otthon lehet. Csepely Erzsébet másképpen vélekedik:-Aki reggeltől estig figyeli a munkánkat, annak valóban úgy tűnhet, hogy sok a szabadunk. Csakhogy mi nem reggel kezdjük a napot. A férjem is a tehenészetben dolgozik, így mindketten három óra előtt kelünk. Ilyenkor csörög az ébresztőóra a többi állatgondozónak is. Akinek kiskorú gyermekei vannak, az előbb reggelit készít, aztán irány a telep. Itt hétig nincs megállás. Az ügyeletes délben is sgolgál, mert törődni kell a borjakkal. Ezután

lékből összesen 9310 tonnát termeltek terven felül.

Az állattenyésztési ágazatuk évek óta szintén átlagon felüli eredményeket produkál. Évi átlagban 1400-1500 szarvasmarhát és 3500 sertést tartanak-tenyésztenek s 260 tonna marhahúst, 410 tonna sertéshúst, valamint

1,6 millió liter tejet értékesítenek.

A termelés intenzitását jelző adatokból világosan kitűnik, hogy a gazdaság nem zárkózik el a korszerű módszerek alkalmazása, a legújabb tudományos ismeretek érvényesítése elöl. Újabban - Csehszlovákiában elsőkként - figyelmet érdemlő kísérleteket folytatnak a hústípusú szarvasmarhák tenyésztésével. Az alacsony tejhozamú holstein-fríz teheneket hústípusú limousin bikákkal fedeztetik, s a keresztezésből származó utódokat vágóállatként hasznosítják. Azért szánták el magukat ilyen lépésre, mert az észlelt talajvíz- szennyezés miatt a bodaki sertéstelepen mérsékelniük kell a termelést, és a bruttó mezőgazdasági termelés, illetve a korábbi nyereség szintjének megtartása céljából növelni akarják a marhahizlalást. A húsmarhate- nyésztés tudnivalóit részben a szakirodalomból, részben a magyarországi Tápon és környékén tanulmányozták. Több gazdaságban érdeklődtek a módszerek és a tapasztalatok iránt. Például a Tápi Mezőgazdasági Termedélután háromtól vagy fél négytől este hétig ismét fejés... ,

Közben otthon, a lakásban és a háztájiban is akad munkájuk, hisz tehenet, sertést és baromfit mindkét portán nevelnek. Igaz, hogy Kalászné két mérnökfia már elhagyta a szülői házat, s Csepelyéknél is felnőttek a gyerekek, ám a szülő-gyermek kapcsolat egyik családban sem szakadt meg, továbbra is igyekeznek segíteni egymáson, egymásnak. Főleg a szülők a fiataloknak. Van tehát értelme a háztáji munkának, értéke a hazai zöldségnek, gyümölcsnek, húsfélének.

Nem tagadják, a múltban sok bírálat érte a restei telepet, mert a tejtermelés igencsak gyenge volt. Amint mondják, ők maguk sem voltak elégedettek az eredményekkel. Már csak azért sem, mert nem vették félvállról a munkát. Amióta átalakították az istállót és rostos fekvőhely helyett szalmán pihennek a tehenek, azóta fokozatosan javul az állatok közérzete, egészségi állapota, s a tejtermelés is növekedik. Az utóbbi főleg most kezd igen biztatóan alakulni, amihez a szakszerűbb, átgondoltabb takarmánygazdálkodás is hozzájárul. Tavaly nyártól állandóan elegendő és jó minőségű eledel kerül a jászolba, s ez az eredményeken is meglátszik: tavaly januárban 6,3 liter volt Restén az egy tehénre jutó napi tejtermelés, az idén viszont 9,8 liter.- Most a minőség javítása a legfontosabb feladat - vallják a fejők. - Az alapszabályokat igyekszünk megtartani, pedig mi tagadás, rengeteg van belőlük. Az állatokat a fejéshez jól elő kell készíteni. A melegvizes tőgymosás és a tőgymasszázs alapkövetelmény. Fejés előtt minden tőgynegyed tejét külön megvizsgáljuk, nehogy fertőzött tej kerüljön a gyűjtőtartályba. Ügyelünk a tőgy és a gép fertőtlenítésére, a fejőegységek szakszerű felhelyezé- . sére, valamint arra, hogy a tőgy előkészítése és a fejés megkezdése között minél rövidebb idő teljen el. Persze, ezen kívül még számos tényező befolyásolja munkánk eredményét. A tej minősége például függ az istálló és a tejvezetékek tisztaságától, s nem utolsósorban a tenyésztői munka színvonalától. A múltban előfordult, hogy olyan tehenet is megtűrtünk a többi között, amelyik alig egykét liter tejet adott, mert az volt az alapelv, hogy borjú ilyen tehéntől is nevelhető. Nos, újabban a gyenge termelöképességú teheneket gyorsan kiselejtezzük.

Lassan mindketten elérik a nyugdíjkort. Hogy mi lesz tovább, maradnak-e vagy sem, azt egyelőre nem döntötték el. Mindenesetre akkor búcsúznának elégedetten, ha a Buzitai Efsz a tejtermelésben „befogná“ a Kassa (Kosice)-vidéki járás élenjáró mezőgazdasági üzemeit. Kalász Margit és Csepely Erzsébet mindent megtesz ennek érdekében.

GAZDAG JÓZSEF

löszövetkezetben, amellyel évek óta baráti kapcsolatot tartanak fenn, nem a holstein-fríz, hanem a kettős hasznosítású szimmentáli fajtával folytatnak haszonkeresztezési kísérleteket. Ez már csak azért is érdekes, mert az együttműködés lehetőséget kínál a kétféle eljárás eredményeinek és konkrét tapasztalatainak kölcsönös összehasonlítására, a gazdaságokban alkalmazott haszonkeresztezési és tartástechnológiai módszerek tökéletesítésére.

A termelésben és az értékesítési feladatok teljesítésében elért eredményekről szólva, a szövetkezet elnöke kiemelte, hogy a korszerű módszereken, az egyre színvonalasabb szervező és irányító tevékenységen kívül a sikerekhez a dolgozók önfeláldozó helytállása szintén jelentős mértékben hozzájárult. S amiről szintén szólni kell: a szövetkezet vezetősége hatékony segítséget kap az üzemi pártbizottságtól.

Husvéth László, az üzemi pártbizottság elnöke a pártalapszervezet sajátos helyzetéről beszélt. Elmondta, hogy a községben élő, az alapiskolában és a társadalmi szervezetekben működő kommunistákat is beleszámítva, összesen 63 tagja van a pártszervezetnek. A szövetkezetben dolgozó kommunisták három pártcsoportban fejtik ki tevékenységüket, de egyúttal az egész község pártéletében részt vesznek, a munkában és a magánéletben egyaránt jó példát mutatnak. Helytállásuk, bátor kezdeményezésük a szövetkezet valamennyi tagját még jobb munkára ösztönzi, ami nagyban hozzájárul a fejlesztési elképzelések megvalósításához.

MIKUS SÁNDOR

Az Újbódvai (Nová Bodva) Efsz hosz- szú évek óta a Kassai (Kosice)-vidéki járás egyik legjobb mezőgazdasági üzeme. összesen 3713'hektár mezőgazda- sági, illetve 2748 hektár szántóterületen gazdálkodik. A szántónak 55 százalékán gabona, 38 százalékán pedig takarmány terem, a többit a kertészet és a szőlészet hasznosítja.

Tavaly ezen a vidéken is sok főfájást okozott a mezőgazdasági dolgozóknak az időjárás. Az aszályt valamennyi növénykultúra megsínylette, viszont az ismétlődő szélviharok szerencsére csak a szőlőben és a kukoricában tettek kárt. Köteles János mérnök, a szövetkezet elnöke mindezt úgy foglalta össze, hogy nehéz évük volt, de az emberi szorgalomnak köszönhetően még ilyen feltételek között is nyereségesen tudtak gazdálkodni. A kalászos gabonaféléknél a szövetkezet fennállása óta a második legjobb terméshozamot érték el. Takar- mányfélékböl kevesebb termett a tervezettnél, a minőség viszont jobb, és a hiányzó mennyiséget is pótolni tudták részben vásárolt, részben nem hagyományos takarmányféleségekkel. Repcéből és napraforgóból a tervezettnél több, étkezési hüvelyesekből viszont kevesebb termett, ráadásul - főleg a repcénél - a minőséggel is baj volt, s így nem értékel a tervezett értékesítési átlagárat. A jövedelmezőség javítása érdekében a jövőben mindenekelőtt

MINDENKI ÉRDEKELT A FELADATOK TELJESÍTÉSÉBEN

a tisztítás technológiáját kell tökéletesíteniük. A szántóföldi termelésben észlelt 16 százalékos lemaradás ellenére a növénytermesztési ágazat pénzügyi vonatkozásban eredményes évet zárt, amihez egyebek között a kertészeti részleg sikere és az Állami Biztosítótól kapott kártérítés is hozzájárult.- Szövetkezetünk fennállása óta tavaly értünk el legjobb eredményeket az állattenyésztésben - hangsúlyozta Köteles mérnök. - Erről az évzáró párt- ' taggyűlésen és a zárszámadó közgyűlésen egyaránt sok szó esett. Persze, nem melldöngetési céllal, hanem azért, hogy a köztudatba vigyük: szakszerű munkával, a feladatokhoz való jobb hozzáállással megismételhetők, sőt tovább javíthatók ezek az eredmények. Főleg akkor, ha még következetesebben fogjuk érvényesíteni a brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás alapelveit, s az egyének, illetve a dolgozó- kollektivák anyagi érdekeltségének elmélyítésével arra fogjuk nevelni az embereket, hogy igyekezzenek jó gazdáivá lenni a saját munkahelyüknek. Az érdem szerinti díjazással jó tapasztalatokat szereztünk, de még akadnak tartalékaink. Javult a munkafegyelem, nőtt az állatok termelékenysége, csökkent az elhullás és a termelési költség. Hogy csak egy példát említsek, öt év alatt több mint ezer literrel nőtt a tehenek évi tejtermelése. A múlt évben 4186 literes átlagot könyvelhettünk el, s az eladott tejnek a 94,7 százalékát az első minőségi osztályban tudtuk értékesíteni.

A juhtenyésztésben szintén bevált az érdem szerinti javadalmazás. Itt mindenekelőtt a gyapjútermelés nőtt, de javult a minőség is. A baromfitenyésztésben ez a szövetkezet dicsekedhet a legjobb eredményekkel. Az anyagi érdekeltség jobb munkára ösztönözte az embereket, ami az elhullás csökkenésében és a termelés gazdaságossági mutatóinak javulásában mutatkozott meg.

A nyereséges gazdálkodás megszilárdította a szövetkezet pénzügyi helyzetét, megteremtette a bővített újratermelés feltételeit, és lehetővé tette, hogy a gazdaság még többet áldozzon a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. Köteles János mérnök bízik abban, hogy a brigádrendsze- rü munkaszervezés és javadalmazás alapelveinek érvényesítésével még eredményesebbé tehetik a termelést és tökéletesen felkészülhetnek a jövő még igényesebb feladatainak teljesítésére.

FECSÓ PÁL