Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-08 / 14. szám
Robotokról a 3 ROBOT 88 kapcsán K étévenként kerül megrendezésre Brnóban az ipari robotokat felvonultató „ROBOT“ nemzetközi kiállítás, amely másik három társbemutatójával, az AUTOPROGRES, a WELDING és a MON- TEX kiállításokkal együtt, főleg a szakemberek érdeklődésére számíthat, noha szép számmal akad a látogatók között olyan is, akit csak a technika iránti érdeklődés vonz ilyenkor a brnói kiállítási és vásárterület pavilonjaiba. így aztán bőven akadt látogató a kiállítás minden napján, minden órájában. Az idei bemutató arra a kérdésre is választ adott, hogy miért éppen ez a négy téma - az autójavítás és közúti biztonság, a hegesztés és a fémvágás, robottechnika és a szerelés automatizálása - került egymás társaságába, mert a témákat nem választották annyira külön, mint az előző öt alkalommal. Most az egyes szakcsoportokba tartozó berendezések egymás mellett voltak láthatók, és ezzel mutatkozott meg igazán, hogy sok esetben nem is olyan egyszerű dolog eldönteni, melyiket hová is kell sorolni. Néha az volt az érzése a látogatónak, hogy az egész bemutató egyetlen szabadon megrendezett ROBOT kiállítás. A hegesztóberendezések nagyrésze, az automata szerelősorok teljes mértékben, de az autójavítás és a diagnosztika eszközei közül is nagyon sok, robotokkal, manipulátorokkal van felszerelve, örvendetes ez a tény, hiszen így egyre közelebbinek látszik a cél, amelyet az eddigi, hasonló külde- tésü kiállítások is szolgáltak: az automatizá- ció eszközeinek széles körű terjesztése, alkalmazásuk elősegítése az ipar különböző ágazataiban. A LEGNAGYOBBTÓL A LEGKISEBBIG Észre kellett venni azt is, hogy a pár évvel ezelőtt a robotok kutatásában, fejlesztésében és gyártásában egyeduralkodónak számító presovi VUKOV Fémipari Kutatóintézet és a műszaki főiskolák mellett mennyire kibővült a robotokat gyártók és kínálók sora. Az autógyárakban, téglagyárakban, kerámiaüzemekben, kőipari vállalatoknál, a textilipari gépgyártásban, a nehézgépgyártás a kohóipar és a szerszámgépgyártás területén, az elektrotechnikai és más iparágakban, de a mezőgazdaságban is egyaránt foglalkoznak a robotok és manipulátorok fejlesztésével, gyártásával. Az egyik legnagyobb méretű robotot például a Trineci Vasmű mutatta be, a vasolvasztás folyamán összesült salaktömbök szétverésére szolgáló teleoperátorí, amely a nagyolvasztó nagyjavításánál használható, a tűzálló téglafalra ráégett salak-vas- keverék eltávolítására. A hidraulikus, teleszkópos karok végén nagyfrekvenciás pneumatikus kalapács végzi el a munkát, egy megadott program szerint. A robotóriások mellett voltak egészen apró kis berendezések is, például a sternberki Chrono- techna vállalat PRIM jelzésű manipulátora, amelynek már az elnevezése is elárulja, hogy az óraszerkezetek összeszerelésénél alkalmazható bizonyos műveletek elvégzésére, attól függően, hogy karját milyen fogószerszámmal látják el. Ez egy kisebb asztalon is elfér, míg az előbb említett automata teleoperátort néhány méter magas váz tartja. A robotok jelenlegi gyártói közül ki kell emelni a Martini Nehézgépipari Műveket, amely hazánkban a legnagyobb robotgyártók közé tartozik. Kínálatukban a moduláris, tehát átalakítható és bővíthető robotrendszertől és az adaptív robotoktól kezdve a robotosított munkahelyeken és automata szállítórendszereken át a nehéz, hidraulikus teleszkópokig - az utóbbit brit licenc alapján gyártják - mindenféle feladat elvégzésére alkalmas robotrendszer megtalálható. OJ 10-es alaprobotjuk pedig kiváló paraméterekkel rendelkezik, akár a világpiacon található hasonló küldetésú robotokkal összevetve is. Bemutatójukon a raktári manipuláció, a fémvágás, a munkadarabok áthelyezésének robotosításán kívül az automatizált munkahelyek összekapcsolására is találhattunk megoldásokat. AZ ÚTTÖRŐK Természetesen a legnagyobb robotfej- lesztó és gyártó egység még mindig a Presovi Fémipari Kutatóintézet, amely az eddigi kutató és gyártó egységből a múlt évben konszernné alakult át. Feladata a gépipari termelési folyamatok komplex automatizálása elemeinek, a robotoknak és manipulátoroknak, illetve a gyártási műveletek közötti manipuláció eszközeinek, berendezéseinek fejlesztésén és gyártásán kívül a szervizszolgáltatások biztosítása, a robotok alkalmazási módjainak kutatása és a felhasználás lehetőségeinek vizsgálata, illetve ezen a területen és ezzel összefüggésben a szakképzés biztosítása. A konszern megbízást kapott arra is, hogy ellássa a roboti- kával foglalkozó 05-ös állami célprogram koordinálásának feladatát, betöltse ezen a területen az információs központ szerepét és a KGST-keretében működő Interrobot társulás csehszlovákiai központja legyen. Ezen felül még számos konkrét részletfeladata is van, amelyek puszta felsorolása is hosszadalmas lenne. Érdekesebb viszont egy másik felsorolás, amely arról szól, hogy hol sikerült a robotok csoportos alkalmazását eddig a konszern segítségével megoldani. Nos, a 33 vállalat közül, amelyek az elmúlt évben a technológiai feladatok elvégzésére nagyobb számú robotot vagy manipulátort alkalmaztak, megemlíthető a Martini Nehézgépipari Művek forgattyústengelyeket gyártó bardejovi üzeme, az öntvényeket készítő nejdeki Metal, valamint a kerékpárjairól ismert chebi Eska vállalat. Ezen kívül a VUKOV konszern feladata, hogy más robotikával foglalkozó vállalatoknál is irányítsa az automatizációs eszközök új generációjának a fejlesztését, az automata szállítósorok, az ellenőrző, információs és irányító rendszerek, az optoelektronikai érzékelők és a diagnosztikai és méréstechnikai eszközök legújabb változatait. Ennek a tevékenységnek az eredménye lesz majd, ez év végén a gépipari gyártási -folyamatok komplex automatizálásához szükséges feltételek megteremtése. HOL TARTUNK MA? A kiállításon látottak alapján kialakuló összkép, több figyelemreméltó tényt is magában foglal. Elsősorban leszögezhetjük, hogy kiveszófélben van az elképzelés, miszerint a robot kerekeken guruló, fogó kezű, villogó villanykörte szemű, tehát az emberre külalakjában hasonlító mesterséges lény, amely elmossa a használt edényt, segít a gyerekek nehezebb matematikafeladatainak megoldásában, és a pihenés idejében is kellemes sakkpartner. Állíthatom, hogy ma már mindenki, aki egy kicsit is érdeklődik a technika iránt, tisztában van vele, hogy milyen is tulajdonképpen egy ipari robot és mire használható, illetve, hogy alkalmazása milyen problémákat vet fel a termelésben. Az idei brnói kiállítás a robotizáció jelenlegi hazai fejlettségi fokát hitelesen mutatta be, főleg a gépipar és az ezzel összefüggő területek viszonylatában. A legnagyobb előrelépést az jelenti, hogy a robotok gyártói nem csupán az egyes berendezések egyedi képességeinek szemléltetésére, hanem az • Az óragyártásban használatos robot a legkisebbek közé tartozott a bemutatón (A szerző felvétele) esetek döntő többségében inkább a fel- használás különböző lehetőségeinek bemutatására törekedtek. Ebben az évben kevés volt a bemutatón az önmagában álló és látszólag céltalan gyakorlatokat végző - vagy inkább csak imitáló robot. A gépek valamilyen technológiai folyamatba beépítve, valamilyen speciális feladat elvégzésére kialakítva, esetleg a komplex automatizálás alapegységeként szerepelnek, tehát a bemutató „alkalmazáscentrikus“ volt. S még egy bizonyítéka annak, hogy a robotok otthonra és munkára találtak népgazdaságunkban. Az idén a két évvel ezelőttinél 50 százalékkal nagyobb volt a kiállítók száma. Ez a növekedés örvendetes ugyan, de mégis kissé lassú, mégpedig a robottechnikában használt alkatrészek korlátozott mennyisége miatt. Elektronika, elektrotechnika, pneumatika és hidraulika - mindebből az ami jelenleg a rendelkezésre áll kevés ahhoz, amit a robotosítás megvalósítható üteme igényelne. A robotok terjedésének ez a legfőbb kerékkötője. HATÁRON INNEN ÉS TÚL Az ma már igazán természetes, hogy olyan területen, mint a robotika, lehetetlen sikereket elérni nemzetközi együttműködés nélkül. A szándék megvan, ezt nemcsak a kiállítás jelentős számú külföldi résztvevője mutatta, hanem az a tény is, hogy ezek közül sokan úgy jöttek Bmóba, hogy termékeik ismertek már a csehszlovák iparban. A fejlett tőkés államokból nem egy licencet vagy esetleg konkrét gyártósort vásároltunk, és dolgoznak nálunk a KGST-ország- ból származó, főleg lengyel, NDK-beli és bolgár robotok is, de ezen a területen az igazi nagy lehetőséget a nemzetközi közös vállalatok jelentik. E téren különösen a Szovjetunióval való kapcsolat fejlődött gyors ütemben, s a Presovban működő Robot nemzetközi tudományos és kutatási társulás már olyan konkrét feladatok megoldásán dolgozik, amelyeket a két ország üzemeinek és vállalatainak megrendelései alapján dolgoztak ki. Az 1985-ben létrejött Interrobot még szélesebb keretek között fejti ki tevékenységét és a KGST-n belül hangolja össze a robotika területén felmerülő feladatok megoldását. Itt is az olyan konkrét feladatok megoldása a cél, amelyek sikeresen és gyorsan alkalmazhatók az egyes tagországokban. A látottak alapján tehát megállapítható az első és legfontosabb lépéseket megtette már a hazai „robotipar“ a teljesen automatizált gyártósorok és üzemek létrehozása, mint távlati feladat felé. A következő lépésben arra volna szükség, hogy minden tekintetben, mennyiségben és minőségben ké- / pesek legyenek az érintett vállalatok legyártani azt, amit bemutattak. A kérdés ugyanis ma már nem az, hogy mennyi robot dolgozik az egyes ágazatokban és milyen munkát találtak (vagy ahogyan korábban néha előfordult: találtak ki) a számukra, hanem az, hogy ezek az új eszközök mennyire integrálódtak be a termelésbe, hogy a technológiák milyen rugalmasan tudnak alkalmazkodni a robotok sajátosságaihoz. A kiállítás azt mutatta, hogy ez a folyamat, noha még csak a kezdeténél tart, jó irányba indult el. SZÉNÁSI GYÖRGY AZ OMNIA ELMÚLT ÉVI TAPASZTALATAI EGYRE NEHEZEBBEK A KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS FELTÉTELEI Az utóbbi években egyre több szó esik a külkereskedelemről, annak a népgazdaságban elfoglalt helyéről, hatékonyságáról, rugalmasságáról. Szinte minden szempontból nagyító alá kerül, s újra meg újra azt állapíthatjuk meg, hogy az exportfeladatok teljesítésében lemaradások vannak Vajon miért? Az okok között valószínűleg az szerepel az első helyen, hogy a kínálatból jobbára még hiányoznak azok a magas műszaki színvonalú termékek, amelyek iránt a világpiacon kereslet mutatkozik. A külkereskedelem mérlegét elemezve már régóta nem állja meg a helyét az a nézet, mely szerint a külpiacokat leginkább a külkereskedelmi vállalatok szakemberei ismerik, míg a gyártóknak meg kell elégedniük az olykor nem éppen bőbeszédű katalógusokkal. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a külföldi szolgálati utak 70 százalékában a termelők képviselői vesznek részt. Nem helytálló tehát az az állítás, hogy a gyártó vállalatok tapasztalatok hiányában nem tudják a piac igényeihez igazítani termelési programjukat. A kérdés az, hogy a külföldön szerzett tapasztalatokat a termelő milyen mértékben tudja és akarja a saját feltételeihez igazítva hasznosítani. A fentebb leírtak lényegében a külkereskedelem valameny- nyi szakterületére, így a gépipari fogyasztási cikkekre is jellemzők. Ezeket a termékeket a bratislavai Omnia külkereskedelmi vállalat továbbítja határainkon túlra. Július Heriban mérnöknél, a vállalat gazdasági igazgatójánál az iránt érdeklődtünk, hogy az említett körülményeket figyelembe véve miként alakult külkereskedelmi mérlegük.- Az elmúlt évben a gépipari fogyasztási cikkeket illetően még nehezebbé váltak az értékesítés feltételei a világpiacon - magyarázza a gazdasági igazgató. - Ez részben annak a következménye, hogy kiéleződött a gazdasági verseny, másrészt pedig körülményesebbé vált a devizaköveteléseink elszámolása főként a harmadik világ országaival. Tekintene! hazánk devizahelyzetére és az említett körülményekre, tavaly nemcsak az exportfeladatok teljesítésére kellett törekednünk, hanem devizaköveteléseink realizálására is. Külkereskedelmi vállalatunk a bel- és a külgazdasági helyzethez igazodva lényegében teljesítette feladatait. Nemcsak a szocialista országokba szállítottunk többet a tervezettnél, hanem a nem szocialista partnerek piacán is nagyobb mennyiséget értékesítettünk, mint azt korábban feltételeztük. Kedvezően alakult a kivitel hatékonysága és a devizakövetelésekből is a vártnál jelentősebb összeg folyt be. Egyébként munkánkban az volt az első számú szempont, hogy a kivitt áru értéke mielőbb megtérüljön.- De nyilván nem csupán ez a cél határozta meg tevékenységüket.- Napjainkban az egyszerű külkereskedelmi ügylet helyébe az Omnia külkereskedelmi vállalatnál is azok a műveletek lépnek, amelyek a fizetési és hitelfeltételek optimalizálására irányulnak, az ország devizahelyzetének megszilárdítása szempontjából. A tevékenységnek meglehetősen bonyolult formája ez, mivel az inkasszót reexport-ügyeletekkel és más összetett műveletekkel tudjuk csak biztosítani. Egyébként ezek a külkereskedelmi ügyletek világviszonylatban már gyakorlattá váltak. A legnagyobb exportőrök a fejlődő országokba irányuló kivitel során szorosan együttműködnek a bankokkal, amelyek a követelések megtérítését intézik. Az ilyen esetekben a bankok vállalkozókként lépnek fel, szem előtt tartva az ügylet lebonyolításával járó esetleges kockázatot. Ez a megoldás számunkra egyelőre nem reális.- A termelővállalatok nagyobb önállósága, főleg a külkereskedelmi tevékenységre való feljogosításuk bizonyára jelentősen befolyásolja majd az önök munkáját is.- Úgy hiszem, ezzel kapcsolatban kissé téves nézetek alakultak ki olyan irányban, hogy az önálló elszámolás elvei szerint dolgozó vállalat, amely egy személyben külkereskedő is lehet, megoldja az eddigi problémákat. Ezzel összefüggésben mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy vannak ügyletek, amelyeket a termelővállalatok nem tudnak önállóan lebonyolítani. Egyébként a kivitel hatékonysága elsősorban nem az értékesítés módjától, hanem a termékek műszaki színvonalától függ. Abban az esetben pedig, amikor a vállalat alapvető termelési problémákkal küzd - gondoljunk csak az elöregedett állóeszkozoxre, az axaaozo szállítói-megrendelői kapcsolatokra - nem a külkereskedelmi tevékenységre való feljogosításban látom a gondok megoldásának biztosítékát. Arról nem is szólva, hogy világviszonylatban teljesen más irányban halad a fejlődés. A legtöbb országban ugyanis a szakosítás tör magának utat.- Ha az eddig elmondottakat a gépipari fogyasztási cikkekre vonatkoztatjuk, miként látja a jelenlegi helyzetet a külkereskedelemben?- A vállalatoknál a termelési-műszaki alap meglehetősen elhasználódott, s a beruházásokkal - különböző okok miatt - eddig még nem sikerült kellő mértékben javítani a helyzeten. Ennek logikus következménye, hogy a termékek versenyképessége nem javul, hanem inkább csökken.- Mi vár az Omniára ebben az észtendőben?- Mindenekelőtt az újszerű kereskedelmi ügyletre, úgynevezett csereakcióra összpontosítjuk a figyelmünket - mondja befejezésül Július Heriban. - A célunk az, hogy a terven felüli kivitel fejében olyan termékeket hozzunk be, amelyek nálunk a hiánycikkek listáján szerepelnek. Ezenkívül a termeléshez szükséges egyes részegységek behozatalával is számolunk. Ami pedig közvetlenül az Omnia belső gazdálkodását illeti, az önálló elszámolás megvalósítására készülünk, s a kereskedelem számára olyan szervizszolgáltatást igyekszünk biztosítani, amely olcsóbb és hatékonyabb lesz, mint a saját szolgáltatás. KOVÁCS EDIT
