Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-08 / 14. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1988. április 8. XXI. évfolyam Ára 1 korona V égre itt a tavasz. Hiába erőlködött a tél, a természet ébredezik. Kinyíltak már az első tavaszi virágok, és a gyorsan fejlődő őszi vetések zöldre festik a határt. Eljött a nagy munkák időszaka. A földműveseknek most kevés idejük van a pihenésre. Minden óra, minden perc számít, mert nem mindegy, hogy mikor és milyen földbe kerül a mag. Kell is most az igyekezet, mert nagyon sok függ a tavaszi munkák első szakaszától, örökérvényű a mondás: ki mint vet, úgy arat. Vonatkoztathatjuk ezt más munkákra is. A jól előkészített talajban gyorsan csírázik a mag, a gyomirtó és növényvédő szerek szakszerű felhasználása kedvező feltételeket teremt a növények növekedéséhez. A műveletek jó minőségben való elvégzése hozzájárul a késői tavasznyílás okozta lemaradás pótlásához. Az elmúlt ötéves tervidőszakokban volt erre példa. A tudomány és a technika vívmányai kihasználásának köszönhetően a későn vetett tavasziak is bő termést adtak. Ilyen lehetőségek reményében dolgoznak éjjel-nappal a mezőgazdasági vállalatok gépesített brigádjai. Türelmetlenül és mégis reménykedve. Korábban indultak volna, ha kedvezőbb az időjárás. Időszakonként neki-neki lendültek, néhány száz hektáron már februárban elvetették az árpát és a mákot. Az első tavaszi nap előtt Szlovákia déli körzeteiben több ezer hektáron földbe került a tavaszi árpa, és a Komáromi (Komárno) járásban megkezdték a korai burgonya ültetését is. A munkalendületet az ismétlődő esőzések lefékezték, a földművesek átmeneti pihenőre kényszerültek. Persze a fóliasátrakban és az üvegházakban továbbra is serény munka folyik. így indult a tavasz, aggodalmakkal és bizakodással, jövőt alapozó szorgalmas munkával és tervezgetéssel. Mert a mindennapi munka közepette is sok szó esett az igényes feladatok teljesítésének lehetőségeiről, az anyagi-műszaki feltételek megteremtéséről. Számos gazdasági értekezleten elhangzott, hogy az idén döntő fordulatot kell elérni a növénytermesztésben, s pótolni kell a kieséseket. Indokolt a törekvés, mert a 8. ötéves tervidőszak első két évében a mezőgazdasági vállalatok a növénytermesztés tervét csak 94,7 százalékra teljesítették. Igaz, gabonából a tervezettnél 100 ezer tonnával többet adtak el, de más növényeknél jelentős volt a lemaradás. Amint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kommunistáinak konferenciáján elhangzott, a növénytermesztők fő feladata a gabona- és fehérjeprogram megvalósítása. Emelett a cukorrépa-, burgonya- és zöldségtermesztés korszerűsítésére kell törekedni, mert a piac igényeit a mezőgazdasági- élelmiszer-ipari komplexum egyelőre nem tudja teljes mértékben kielégíteni. A tavaszi nekilendülés időszakában felszínre kerültek mindazok a hibák és hiányosságok, amelyek fékezik a növénytermesztés fejlődését. Sokszor elhangzott, hogy tavaly a cseh országrészekben azért volt nagyobb a cukorrépa hektárhozama, mert a mezőgazdasági vállalatok kiváló csíraképességű vetőmagot kaptak. Hiba volt továbbá, hogy Szlovákiában nagy százalékban olyan parcellákon is termeltek cukorrépát, amelyek nem feleltek meg minden szempontból a növény igényeinek. Ezzel szemben a cseh országrészekben nagyor> ügyeltek a termőterület helyes kiválasztására. A tervezőmunkában észlelhető mulasztások szintén szóba kerültek. Sokan feltették a kérdést, hogy az ötéves tervidőszak elején miért csökkent egyes növények termőterülete? A gazdasági szervek intézkedéseinek hatására végre döntő fordulat történt ezen a téren. A mezőgazdasági vállalatok tervei egyre jobban a társadalmi igényekhez igazodnak. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 15. ülésén előterjesztett javaslat szerint, az idén több ezer hektárral bővül a cukorrépa, a burgonya és az olajnövények termőterülete. A múlt évi valósághoz viszonyítva tehát kedvezőbbek a szerkezeti változások a növénytermesztésben, ami valószínűleg megmutatkozik az igények zökkenómentesebb kielégítésében. Tavasz elején azt mondhatjuk, hogy a gazdasági szervek nagyobb felelősséget vállalnak a feladatok teljesítéséért, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A helyzet javításának érdekében azonban még sokat kell tenni. Továbbra is nagy gondot okoz a gépek javításához szükséges alkatrészek beszerzése, emiatt több vontató és vetögép nem üzemeltethető, s a gépesített brigádoknak megfeszített erővel kell dolgozniuk. A mezőgazdasági vállalatok vezetői színvonalasabb irányítással és rugalmasabb szervezéssel igyekeznek meggyorsítani a munkákat. Arra törekednek, hogy a nehéz feltételek között is megteremtsék a bő termés feltételeit. BÁLLÁ JÓZSEF • A Majcichovi Efsz (Trnavai járás) az idén ötszáz hektáron termel tavaszi árpát. Marian Krizán és Alojz Mizera a Skoda 180- as traktorokkal naponta százötven hektáron készíti elő a talajt a vetéshez. • A tavaszi munkák sikere nagymértékben függ a gépek élőké- ^ szítésétől. Antal András, a sárói (Sárovce) Béke Efsz gépjavító Y szocialista munkabrigádjának vezetője az indulás előtt ellenőrzi a BECKER típusú vetögép műszaki állapotát • A sládkovicovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Magtermesztö Állami Gazdaságban Remai István az ACCORD típusú vetőgéppel naponta harmincöt hektár borsót vetett el i I