Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-01 / 13. szám
SZIGORÍTJÁK AZ ELLENŐRZÉST, NAGYOBB GONDOT FORDÍTANAK A SZOCIALISTA TULAJDON VÉDELMÉRE A Perbetei (Pribeta) Efsz zárszámadó közgyűlését a szövetkezet szépen berendezett szociális központjának nagytermében tartották meg. A résztvevők elégedetten hallották, hogy szövetkezetük a tavalyi pénzügyi mérleget 16 millió 990 ezer korona nyereséggel zárta. Jól alakult a jövedelmezőség aránya. Az egy hektárra jutó bruttótermelés értéke 36 300 koronára emelkedett. Jól gazdálkodtak tehát és megteremtették az újratermelés feltételeit. Ebben a szövetkezetben szakaszosan tartották az év végi számvetést. A három részleg eredményei és hiányosságai egymás utáni sorrendben kerültek napirendre. így az egyes problémákat alaposabban elemezhették és minden kérdésre választ adhattak a tisztségviselők. Szó esett az irányítók és a beosztottak munkájának eredményeiről, fogyatékosságairól és a távlati tervekről is. Az ember került az érdeklődés központjába. Nagy László az építkezési csoport vezetője még azt is felsorolta, hogy ki mennyit keresett az elmúlt évben. Amint elmondotta voltak jó és rossz napjaik A csoportban időnként egyesek túl sok alkoholt fogyasztottak. Néhány dolgozót ezért megbüntettek, de ez nem vezetett tartós javuláshoz. A részleg vezetője kiemelte, hogy a kollektíváknak hatékonyabb nevelőmunkát kell kifejteniük. A büntetés nem minden esetben a legmegfelelőbb nevelési módszer. Az ittas férfiak családját is sújtja Ádám Imréné. a fénycsöves világítótesteket gyártó részleg vezetője szintén minden dolgozót értékelt és arról is beszélt, hogy milyenek a képességeik. Uzsák Ilonával kapcsolatban például kiemelte, hogy ügyes, és készségesen segít másoknak is. Pontosan jár munkába, és a mezőgazdasági munkákból is szívesen kiveszi a részét. Felszólalt Uzsák József né, a bake- litlámpa-préselö üzemegység vezetője Három műszakban dolgoznak. Úrbán Máriáról például azt mondotta, hogy a teljesítménye jó és a minőségre is nagy gondot fordít. Molnár Erzsébet munkáját szintén dicsérte, aki mindig és mindenben igyekszik helytállni. Hasonló felszólalások egész sora hangzott el az értékelő gyűlésen. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy aránylag rövid idő alatt milyen jól megismerték az új részlegek dolgozóinak képességeit. S talán a legfontosabb, amiről szóltak, hogy az igényesebb feladatok teljesítésére való felkészülés során kinek miben kell tökéletesítenie a képességeit, illetve a szakmai felkészültségét ' A felszólalók megegyeztek abban, hogy aki jól akar irányítani, annak ellenőriznie kell a feladatok teljesítését. Ügyelni kell a közös vagyon védelmére. Ezt Makai Ferenc az ellenörzöbi- zottság elnöke hangsúlyozta. Elmondotta, hogy a pénztári nyilvántartásban mindent rendben találtak, pedig igazán alapos tételszerű ellenőrzést végeztek. Azt is felülvizsgálták, hogy a gépesített brigád tagjai hogyan konzerválták le, és hogyan „teleltették" a gépeket. Hiányosságokat is észleltek. Például egyes csoportvezetők nem tartották meg az érdemszerinti jutalmazás alapelveit. A munkaerők megtartására törekedve gyakran azoknál is jó napi teljesítményt mutattak fel, akik történetesen keveset vagy rosszul dolgoztak. A szocialista vagyon védelmét szolgáló javaslatukra négy megbízott szövetkezeti tag őrizte az őszi időszakban a szemes kukoricát, a szőlőt és a paprikát. Az állattenyésztésben szintén előfordultak hiányosságok. Egyes csoportok nem törekedtek eléggé a minőség javítására, és ezért a tejnek csak a 70 százalékát sorolta a feldolgozó üzem első osztályúba. Tüzetes ellenőrzéssel kiderítették, hogy a szállítási részleg dolgozói dézsmálják a közös vagyont, eltulajdonítják a műtrágyát, a cementet, a fóliát, a kerítésdrótot és a betonoszlopokat. Az ügyet átadták a rendőrségnek és a visszajelzésekből arra lehet következtetni, hogy a vétkesek a bíróságon felelnek tetteikért. A fejlődés szempontjából nagyon megszívlelendők voltak dr. Nagy Ferencnek, a szövetkezet elnökének szavai. Záróbeszédében utalt arra, hogy a mezőgazdaságban már nem lehet a régi utakon járni. A feladatok egyre igényesebbek, de teljesíthetők, ha a tagok a kibúvók helyett a megoldást keresik. Eredményesen gazdálkodhatnak a jövőben is, hisz tekintélyes nyereségre tettek szert és jelentősek a tartalékaik. Az átalakítás egyrészt igényesebb munkát követel minden tagtól, másrészt elősegíti az önálló gazdálkodás kialakulását. Az új időszakban nagyon fontos, hogy mindenki becsületesen végezze munkáját. Az elnök sokat foglalkozott a munkafegyelem megszilárdításával. Példaként megemlítette, ha például az építkezési csoportban hét órakor kezdődik a munkaidő, akkor az azt jelenti, hogy hét órakor meg kell kezdeni a munkát, nem pedig akkor kell belépni a kapun. A pontos munkábajárás és teljesítmény a fontos. A vezetőség javaslatára a csoportvezetők feljegyzést vezetnek arról, hogy ki mikor jelenik meg a munkában és milyen teljesítményt nyújtott. A szociális kérdésekről is részletesen beszélt. Az utóbbi években nagy gondot fordítanak a tagok egészségi állapotának javítására.- Nem lehet a régi módon élni és gondolkodni - mondotta dr. Nagy Ferenc, a szövetkezet elnöke. - Mindent megteszünk azért, hogy megszilárduljon a munkafegyelem és magasabb legyen a termelés színvonala. Rendszeres az orvosi ellenőrzés, kötelező a rehabilitációs kezelés. A kijelölt csoportoknak pontosan meg kell jelenniük például az iroda épületében lévő szaunában. Egyrész tehát jó munkát, nagy teljesítményt követelnek a tagoktól, másrészt mindent megtesznek azért, hogy minél jobb körülmények között éljenek és dolgozzanak. Emberközpontúan folyt le a szövetkezet alaposan előkészített zárszámadó közgyűlése. Nyíltan beszéltek a hibákról. Javaslatok hangzottak el az ellenőrzés szigorítására, a szocialista tulajdon védelmére és a munkafegyelem szilárdítására. Ez a tanácskozás döntő fordulatot hozhat a gazdálkodásban, a még nagyobb nyereség elérésére ösztönözhet. BÁLLÁ JÓZSEF Takács Zoltán mérnök (balról) és Nemcsok András programozó a számítóközpont egyik terminálja előtt (Csóka István felvétele) Nem divat, gazdasági kényszer Számítógépes adatfeldolgozás a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaságban A szakemberek a számítástechnikát már évtizedekkel ezelőtt a tudományos-technikai haladás jelentős tényezőjeként emlegették. Ma a gazdasági életnek szinte minden területén széles körben kihasználják a munkaszervezés és irányítás tökéletesítését segítő, számítógépes adatfeldolgozás előnyeit. Nálunk, a Galántai (Galanta) járásban az ipari vállalatok mellett a mezőgazdasági vállalatok közül is egyre több alkalmazza a technika eme vívmányát. A Vágtornóci Állami Gazdaságban a számítástechnika már másfél évtizede segíti a gazdasági vezető dolgozók munkáját. Hogy miként, arról Takács Zoltán mérnöktől, a számító- központ vezetőjétől érdeklődtem. Elmondta, hogy 1974-ben tértek át a legfontosabb közgazdasági információk számítógépes feldolgozására. Az első két évben a vágsellyei (Sala) Duslo nemzeti vállalat számítóközpontjának szabad kapacitását vették igénybe, majd 1976-ban vásároltak egy Minszk típusú szovjet számítógépet, s azóta önállóan igyekeznek hozzájutni a szervezés és irányítás szempontjából nélkülözhetetlen, naprakész információkhoz. A belüzemi szükségletekből kiindulva, saját programokat dolgoztak ki. A közgazdasági információk automatizált belüzemi rendszerében nyilvántartják és ellenőrzik a teljes raktárkészletet, a vállalat dolgozóinak személyi adatait és munkabérét, továbbá figyelemmel kísérik a termelési költségek és a jövedelmezőség alakulását, s év végén elkészítik a gazdálkodás mérlegét. A számítóközpont egyik termében, az új, csehszlovák gyártmányú AMEP 52-12 típusú számítógép termináljánál Nemcsok András programozóval találkoztunk. A számítógéppel való közvetlen, dialógus-rendszerű kommunikáció programjának befejezésén dolgozott. A másik helyiségben Szabó Erzsébet műszakvezetö a szovjet számítógépet kezelte. A számítóközpont kísérleti jelleggel létrehozott diszpécserközpontjában hatalmas, az állami gazdaság földterületét ábrázoló, kivilágított térkép látható az egyik falon. Rövidesen innen irányítják majd a határban dolgozó valamennyi gépet, illetve munkacsoportot. Elkészült a mezőgazdasági munkák és teljesítménynormák jegyzéke, melyben nyilvántartják, hogy az egyes munkálatok a szabvány szerint mennyi gépi és élőmunkát igényelnek, milyen az erőgépek és az önjáró munkagépek üzemanyag-fogyasztása, s milyen oerio- meggel számolnak egy-egy munkafolyamat elvégzésénél. A jegyzék alapján a számítóközpont naprakész információkkal tud szolgálni, hogy egy-egy parcella vagy növényféleség esetében hogyan alakul a termelés költségessége. Sőt. A nyilvántartásból utólag is megállapítható, hogy az egyes parcellákon mikor, ki és melyik géppel dolgozott, mennyi és milyen munkát végzett. Ez az információ azért fontos, mert a jutalmak kiosztásakor az elvégzett munka mennyiségén kívül a tényleges minőséget is figyelembe tudják venni. Takács Zoltán egyebek között kiemelte, hogy dolgozóik közül nem mindenki örül a számítógépes adatfeldolgozásnak. Mint mondotta, ez elsősorban azért van így, mert a programokat eleve úgy dolgozták ki, hogy megfelelő információk birtokában alkalmazhassák az érdem szerinti javadalmazást. A számítógépet nem lehet becsapni, tehát törvényszerű, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet keres. Más lapra tartozik, hogy olykor a vezető dolgozók is hibásak, mert nem sajátították el a „másodfokú írástudás“, vagyis a számítógéppel való kommunikáció alapjait, következésképpen nem tudják a számítógéptől „kikérni“ azokat a legfontosabb információkat, melyek ismeretében gyorsabbá, eredményesebbé, és főleg olcsóbbá tehetnék a termelést. Ezen a szakaszon mielőbb javulást kell elérni, mert a gazdaság nem állíthat minden gazdasági vezető mellé egy számítástechnikai szakembert. Egyelőre heten dolgoznak a számítóközpontban, holott legalább kétszer ennyi kezelő személyzetre volna szükség ahhoz, hogy tökéletesen kihasználhassák a korszerű technika kínálta lehetőségeket. A munkaerőhiány elsősorban abból ered, hogy sokan elmennek a számítóközpontból, mert másutt vezető beosztást kapnak. Takács mérnök bosszankodik, hogy mire betanítják az új munkaerőket, addigra más vállalatok, amelyek szintén szeretnének áttérni a számítógépes adatfeldolgozásra, elcsábítják tőlük az embereket. Olybá tűnik a helyzet, mintha az ő feladatuk volna az új számítóközpontok leendő szakembereinek előkészítése. Egy-egy programozó betanítása sok pénzébe kerül a gazdaságnak, ezért újabban stabilizációs szerződésekkel igyekeznek mérsékelni a munkaerő-vándorlást. Nem sok sikerrel, mert a fiatal szakemberek lehetőségeik ismeretében nem szívesen kötelezik el magukat hosszabb időre. Egy idő óta másodállásban foglalkoztatott programozókat is alkalmaznak, csakhogy kihasználják a számítóközpont több mint háromszorosára növelt kapacitását. Most az állattenyésztési ágazatban tervezik megvalósítani az adatfeldolgozást. Elsősorban a sertéshizlalásban elért eredmények nyilvántartását és a napi takarmányadagok számitógépes meghatározását akarják megoldani, hogy ezen a szakaszon is megteremtsék a gazdaságosabb termelés feltételeit. SZILVÁSSY LÁSZLÓ 4 tagok nagy figyelemmel hallgatták a munkájukról szóló értékelést (Kontár Gyula felvételei)
