Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-01 / 13. szám

SEGÉDANYAG A PÁRTOKTATÁSHOZ A szocialista demokrácia elmélyítése- a dolgozók alkotókészsége és kezdeményezése fejlesztésének feltétele A társadalmi-gazdasági fejlődés meg­gyorsításának stratégiája azt feltételezi, hogy sokoldalúbban használjuk ki a szocia­lizmus nyújtotta lehetőségeket, főleg a munka alkotó jellegét, az emberi tényező aktivizálását, a dolgozók forradalmi átalakí­tó tevékenységét. Napjainkban az a legfon­tosabb feladat, hogy szellemileg magasabb szintre emeljük az embert, figyelembe véve belső világát és megszilárdítva erkölcsi ma­gatartását. A végbemenő folyamatok megmásítha- tatlanságának legfontosabb biztosítéka az egész társadalmi élet széles demokratizálá­sa. Csakis a szocializmust jellemző demok­ratikus formák következetes fejlesztésével, az önigazgatás bővítésével érhetünk el ha­ladást a termelésben, a tudományban és a technikában, a kultúrában és a művészet­ben, a társadalmi élet valamennyi területén. Csehszlovákia Kommunista Pártja figyel­mének középpontjában a demokrácia kér­dései, a dolgozóknak az irányításban és igazgatásban való növekvő részvétele áll. A szocialista demokrácia tartalma a belső feltételek változásával párhuzamosan gaz­dagodott és bővült, s különösen a társada­lom szociális-osztálystruktúrájában kiala­kult viszonyokkal gazdagodott. A szocializmus és a demokrácia dialektikus kapcsolata Marx, Engels, és Lenin részletesen ele­mezte a szocializmus és a demokrácia kapcsolatának dialektikáját. Közismert Le­ninnek az a megállapítása, hogy úgy aho­gyan a demokrácia elképzelhetetlen szocia­lizmus nélkül, a szocialista építés sem le­hetséges a demokrácia fejlesztése nélkül. Amint Lenin rámutatott, a szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan. A dolgozók a demokratikus szabadság- jogok kivívásával hatalomra jutnak. Ez a ha­talom csak akkor szilárdítható meg, ha a demokrácia fejlődik. Lenin egyik további gondolatát is meg kell említeni: minél széle­sebb körű a tevékenység és minél mélyre­hatóbbak a változások, annál nagyobb ér­deklődést kell kelteni irántuk, és meg kell győzni az emberek millióit szükségességük­ről. Amikor napjainkban az átalakításról be­szélünk, fejlesztenünk kell tehát a szocialis­ta demokráciát is. Az átalakítás a tömegek élő, alkotó tevé­kenységére támaszkodik. A társadalom szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsí­tása megbízható és hatékony mechanizmu­sának kialakítása, a fejlődés ütemének fo­kozása egyúttal azt is jelenti, hogy felszá­moljuk a fékező tényezőket, határozottan leküzdjék a stagnálás folyamatait. Az átalakítás lényege abban rejlik, hogy összekapcsolja a szocializmust és a de­mokráciát, elméletileg és gyakorlatilag is teljes mértékben felújítja a szocialista építés lenini koncepcióját. Ebben rejlik mélysége, forradalmi szelleme és egyetemes jellege. A fejlődés mai szakaszában Lenin tanításá­nak és módszertanának szellemében tisz­táznunk kell az összegyűlt elméleti problé­mákat, a szocializmusra vonatkozó meg­rögzült elképzeléseket, s magunkévá kell tenni azt a képességet, hogy konkrétan elemezni tudjuk a konkrét helyzetet. Több szocializmust, több demokráciát Az átalakítás, valamint a szociális-gaz­dasági fejlődés meggyorsításának lényegét a legtalálóbban a több szocializmus, több demokrácia meghatározás fejezi ki. A több szocializmus gyorsabb ütemet, több alkotó­munkát, szervezettséget, törvényszerűsé­get és rendet, tudományos jelleget és kez­deményezést, hatékony irányítást, az em­berek jobb életét jelenti. A több szocializ­mus több demokráciát, erősebb kollektív szellemet, a termelési, társadalmi és emberi kapcsolatokban több kultúrát és humaniz­must jelent. A hetvenes és nyolcvanas évek nehéz­ségei és problémái nem a szocializmus válságának megnyilvánulásai, amint ezt egyes burzsoá ideológusok állítják. Inkább fordítva, a szocialista alapelvek érvényesí­tésének, az elvektől való elhajlásoknak, az elvek deformálásának, az adott történelmi feltételek között, a szocialista építés kezde­tén kialakult irányítási módszerek elavulá­sának következményei. (Ezekre a problé­mákra mutat rá Gorbacsov elvtárs Az átala­kítás és az új gondolkodásmód című köny­vében.) Fejlődik, elmélyül és új formákat ölt a szocialista demokrácia a szocialista épí­tés folyamatában. Áthatja a szocialista tár­sadalom valamennyi szféráját, alapvető összetevőjévé válik. A szocialista demokrá­cia fejlődése nem öncélú, de ugyanakkor nem automatikus, ellentmondások nélküli folyamat. A CSKP XVII. kongresszusa és a többi testvérpárt kongresszusa is rámuta­tott, hogy a szocialista demokrácia elmélyí­tése és fejlesztése során felmerülő legna­gyobb fogyatékosságokat két csoportba oszthatjuk:- nem használjuk ki? az adott lehetősé­geknek megfelelően arra, hogy a tö­megek részt vegyenek az irányí­tásban;- félünk a létező ellentmondások feltá­rásától és attól, hogy a szocialista demokrácia, vagyis nyílt politikai megoldások révén küszöböljük ki őket. A szocialista demokrácia döntő krité­riuma az, hogy a dolgozóknak milyen objek­tív lehetőségük van aktívan részt venni a társadalom irányításában. A demokrácia elsajátítása, vagyis a társadalom irányítá­sában való részvétel lehetőségeinek haté­kony kihasználása nem lehet csupán aka­rat, az egyes állampolgárok személyes adottságainak kérdése. A társadalom irá­nyításában való aktív részvétel objektív fel­tételei azok a lehetőségek, amelyek előse­gítik, hogy az állampolgár állampolgári jogai alapján részt vegyen a társadalom irányítá­sában. Elsőrendű feladat a szocialista demokrá­cia mechanizmusának, vagyis az állam­szervek, de a többi szervezet működésének tökéletesítése, azoknak a formáknak és módszereknek a javítása, amelyek révén a dolgozók részt vehetnek a társadalom irányításában és igazgatásában. Szélesebb összefüggésekben a legna­gyobb tartalék - amelyet a demokratizálás segítségével aknázhatunk ki - az emberi tényező. A szocialista demokrácia elmélyí­tésében jelentős szerepe van éppen a szubjektív tényezőnek, az ember azon képességének, hogy a társadalom érdekei­nek megfelelően tud gondolkodni és csele­kedni. Arra kell törekednünk, hogy kiegyensú­lyozott viszony alakuljon ki a gazdaság és a szociális terület között. Amennyiben a gazdasági fejlődés érdekében elhanya­goljuk a szociális érdekeket, ez negatívan befolyásolja a munkaeredményekben való érdekeltséget. Ez megnyilvánul a munka­termelékenységben, gyengül a gazdaság. Ugyanakkor nem fejleszthető a szociális terület az alap „kimerítése“ árán, mivel ezzel megszüntetjük annak lehetőségét, hogy a társadalom dinamikusan fejlődjön. Ez azt jelenti, hogy meg kell találni a harmo­nikus szociális-gazdasági fejlődés követel­ményeinek megfelelő optimális arányt. Az átalakítás folyamán elmélyül a de­mokratikus centralizmus új értelmezése. Az átalakítás viszonyai között a centralizmus­nak nincs semmi köze a termelési-tudomá­nyos kollektívák sokoldalú tevékenységé­nek bürokratikus irányításához. A demokra­tikus centralizmusnak dialektikusán össze kell kapcsolnia a céltudatos központi irányí­tás előnyeit a széles körű szocialista de­mokráciával és a szocialista önigazga­tással. Annak érdekében, hogy az új feltételek­nek és szükségleteknek megfelelő tarta­lommal töltsük meg a demokratikus centra­lizmus lenini alapelvét, le kell küzdeni a le­egyszerűsített elképzeléseket. A demokrati­kus centralizmus alapelve nem merev, egy­szer s mindenkorra adott elv. Azáltal kell javítanunk a központi irányítást, hogy meg­szüntetjük aránytalan operatív jellegét, megerősítjük az alacsonyabb szintű szer­vek önállóságát, reális felelősségét, amint azt például az állami vállalatról szóló tör­vény is meghatározza. Az önállóság és felelősség fontos feltétele a dolgozók kez­deményezése és aktivitása ösztönzésének és irányításának, a szocialista demokrácia és az önigazgatás fejlesztésének. A szocialista önigazgatás fejlesztése A társadalmi átalakítás alapját két köl­csönösen összefüggő, egymást feltételező feladat képezi - az alapvető gazdasági reform végrehajtása és a társadalom de­mokratizálásának további elmélyítése. A szocializmus elképzelhetetlen a legszéle­sebb demokrácia nélkül - a szocialista demokrácia pedig nem lehet teljes a nép önigazgatása nélkül. A további mély de­mokratizálás, a szocialista önigazgatás fej­lesztése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy alap­vető változásokat eszközöljünk a gazdaság irányításában. Ezért a gazdasági mecha­nizmus átalakításának elválaszthatatlan ré­sze a szocialista demokrácia és az önigaz­gatás kiterjesztése azon a területen, amely­nek kulcsfontosságú jelentősége van a tár­sadalom életében, vagyis a gazdaságban. Ezen a téren alapvető lépést jelentenek a vállalatok jogainak bővítésére, a kollektí­vák önigazgatására, szerveik feladataira, valamint a vezetők választhatóságára vo­natkozó intézkedések. Az adminisztratív, direktív rendszertől a gazdasági szabályozók általi irányításhoz való átmenet, az önálló elszámolás és az önfinanszírozás elveinek érvényesítése megteremti a lehetőségeket az anyagi ér­dekeltség elmélyítéséhez, a dolgozók kez­deményezésének fejlesztéséhez, a terme­lés kérdéseinek megoldásában, a szociális és kulturális szükségleteik kielégítésére vo­natkozó döntéshozatalban való részvételük bővítéséhez. Az irányításban való részvételről az ön­igazgatáshoz való átmenet szempontjából fő feladatot jelent annak elérése, hogy a dolgozók mai és jövőbeli létük igazi meg­teremtőinek érezzék magukat. Tudatosíta­niuk kell, hogy az önigazgatás fontosabb és felelősségteljesebb lépés, mint az igazga­tásban való részvétel, hogy az önigazgatás már nemcsak azt jelenti, hogy részt vállal­nak a felelősségből. Az államigazgatásban való részvételnek a nép szocialista önigaz­gatásává való átváltoztatása nem jelenti, hogy tagadjuk a szocialista demokrácia je­lentőségét és alapelveit, hanem ellenkező­leg, ezeket az elveket új, tökéletesebb ele­mekkel gazdagítjuk. Azok a tapasztalatok, amelyeket társa­dalmunk a CSKP XVII. kongresszusa által elfogadott program megvalósítása során szerzett, azt bizonyítják, hogy a gyorsítás stratégiája az átalakítás és a demokratizá­lás alapján megfelel a nép objektív szük­ségleteinek és létérdekeinek. Ez a reális út vezet ahhoz, hogy a társadalmat minőségi szempontból magasabb szintre emeljük, to­vábbá növeljük a nép anyagi jólétét és kulturális színvonalát, megszilárdítsuk a szocialista Csehszlovákia nemzetközi po­zícióját. CZAKÓ JÓZSEF, az SZLKP KB alosztályvezetője A partizánskéi Augusztus 29. Cipőipari Vállalat komá­romi (Komámo) üzemében 154 kommunistát szám­láló pártalapszervezet tevékenykedik 11 tagú bizottság irá­nyításával. Robert Longauernak, az alapszervezet elnöké­nek először is azt a kérdést tettem föl, milyen gazdasági eredményeket értek el tavaly.- Az 1987-es év gazdasági eredményeivel nem nagyon dicsekedhetünk - mondja. - Mintegy nyolcmillió koronával lemaradtunk a tervteljesítésben. Legnagyobb gondunk a munkaerőhiány. Jelenleg is 150 szakképzett dolgozónk hiányzik. Emellett a 80 százalékban nőket foglalkoztató üzemben nagy a munkaerő-vándorlás. A múlt évben gondot okozott a felsőrész anyagának gyenge minősége is. Az elavult műszaki berendezések ugyancsak komoly akadályai a hatékonyság növelésének. Korszerűsítésre a vállalat az elmúlt években kevés beruházást engedélyezett, s az üzem önállósága eddig még szóba sem került. Lemaradásukban szerepet játszottak szubjektív okok is. Elsősorban a szervezésben fordulnak elő hiányosságok. A műszaki apparátus irányító munkájának színvonala elma­rad a feladatok támasztotta követelményektől. Ezeknek a problémáknak a megoldását keresték az évzáró taggyűlé­sen. Az évzárót és a pártcsoportgyüléseket is nagy gonddal készítették elő, hiszen erős, tizenöt taglétszám körüli cso­portjaikban összpontosul a pártmunka zöme. Nem mind dolgozik ugyan kifogástalanul, de általában jó munkát vé­geznek. Mivel termelési részlegek szerint alakultak, az adott munkahely konkrét helyzetéből indulhattak ki. Számos ja­vaslattal, ésszerű kezdeményezéssel járultak hozzá az egyes részlegek termelőmunkájának és irányításának javí­tásához. Üléseiket mindig a nyílt, őszinte légkör és a bátor bírálat jellemezte. A pártelnök teljes meggyőződéssel áttítja, hogy náluk a jó szándékú, megalapozott bírálat miatt még senki semmilyen hátrányt nem szenvedett, ezért az egyenes, őszinte véle­ménynyilvánítás a pártmunka mindennapi tartozéka. Longauer elvtárs szerint a járásban egyedül náluk tarta­nak nyilvános pártcsoportgyüléseket. Ez a formája a párton­A legfőbb cél: a minőség javítása Hatékonyabb pártmunkával a jobb gazdasági eredményekért kívüliek tájákoztatásának és meggyőzésének nálunk na­gyon eredményesnek bizonyult. Egy-egy részleg pártcso­portjának nyilvános ülésén általában a dolgozók nyolcvan százaléka vesz részt. Azelőtt, míg az alapszervezet tartott csupán nyilvános ülést, az üzem dolgozóinak alig huszonöt százaléka jelent meg. A párt tömegkapcsolatának ez a for­mája sok hasznos információhoz juttatja a pártbizottságot. Longauer elvtárs elmondta azt is, hogy következetesek az ellenőrzésben is. A gazdasági vezetők rendszeresen számot adnak munkájukról. Ha súlyosabb mulasztást állapí­tottak meg, valamelyik vezetőnél, nem riadtak vissza a szi­gorúbb intézkedésektől, sőt a pártbüntetéstöl sem. Ehhez az eszközhöz azonban nem szívesen nyúlnak, csak akkor, ha másnak nincs foganatja. Különben a pártszervezet kommu­nistái minden támogatást megadnak a gazdasági vezetők­nek, hogy munkájukat eredményesen végezhessék. A vezető tisztségekre alkalmas elvtársak szakmai és politikai fejlődését a pártbizottság gondosan figyelemmel kíséri. Nevelésükről egyrészt saját erejéből, másrészt a járá­si pártbizottság segítségével gondoskodik. A jövőre vonatkozó terveket illetően a pártelnök elmon­dotta, hogy a termelésben a legfontosabb feladatuknak a gyártmányok minőségének javítását tartják. Leküzdeni ennek akadályait nehéz lesz ugyan, mivel a műszaki beren­dezés korszerűsítése, az alapanyagok minősége nem rajtuk múlik, de ezt is igyekeznek majd befolyásolni. Következete­sebbé és hatékonyabbá teszik az ellenőrzést. Beszélgetésünk a végéhez közeledett, amikor a hango- sanbeszélö az egyes részlegek elmúlt napi teljesítményét értékelte Mindenki megtudhatta belőle, hogy az egyes részlegek hogyan teljesítették tervüket. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a tájékoztatásnak ezt a módját a jövőben azzal egészítik ki, hogy az egyes részlegek vezetői a műszak után röviden értékelik beosztottjaik telje­sítményét, kiemelve a legjobbakat és a legrosszabbakat. Véleménye szerint azonban a teljesítmények növelésé­nek és a minőség javításának az igazi ösztönzője a differen­ciált bérezés. Céljuk nekik is az, hogy aki több és jobb minőségű munkát végez, az nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljön. MORVAY GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom