Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-01 / 13. szám
SEGÉDANYAG A PÁRTOKTATÁSHOZ A szocialista demokrácia elmélyítése- a dolgozók alkotókészsége és kezdeményezése fejlesztésének feltétele A társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiája azt feltételezi, hogy sokoldalúbban használjuk ki a szocializmus nyújtotta lehetőségeket, főleg a munka alkotó jellegét, az emberi tényező aktivizálását, a dolgozók forradalmi átalakító tevékenységét. Napjainkban az a legfontosabb feladat, hogy szellemileg magasabb szintre emeljük az embert, figyelembe véve belső világát és megszilárdítva erkölcsi magatartását. A végbemenő folyamatok megmásítha- tatlanságának legfontosabb biztosítéka az egész társadalmi élet széles demokratizálása. Csakis a szocializmust jellemző demokratikus formák következetes fejlesztésével, az önigazgatás bővítésével érhetünk el haladást a termelésben, a tudományban és a technikában, a kultúrában és a művészetben, a társadalmi élet valamennyi területén. Csehszlovákia Kommunista Pártja figyelmének középpontjában a demokrácia kérdései, a dolgozóknak az irányításban és igazgatásban való növekvő részvétele áll. A szocialista demokrácia tartalma a belső feltételek változásával párhuzamosan gazdagodott és bővült, s különösen a társadalom szociális-osztálystruktúrájában kialakult viszonyokkal gazdagodott. A szocializmus és a demokrácia dialektikus kapcsolata Marx, Engels, és Lenin részletesen elemezte a szocializmus és a demokrácia kapcsolatának dialektikáját. Közismert Leninnek az a megállapítása, hogy úgy ahogyan a demokrácia elképzelhetetlen szocializmus nélkül, a szocialista építés sem lehetséges a demokrácia fejlesztése nélkül. Amint Lenin rámutatott, a szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan. A dolgozók a demokratikus szabadság- jogok kivívásával hatalomra jutnak. Ez a hatalom csak akkor szilárdítható meg, ha a demokrácia fejlődik. Lenin egyik további gondolatát is meg kell említeni: minél szélesebb körű a tevékenység és minél mélyrehatóbbak a változások, annál nagyobb érdeklődést kell kelteni irántuk, és meg kell győzni az emberek millióit szükségességükről. Amikor napjainkban az átalakításról beszélünk, fejlesztenünk kell tehát a szocialista demokráciát is. Az átalakítás a tömegek élő, alkotó tevékenységére támaszkodik. A társadalom szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsítása megbízható és hatékony mechanizmusának kialakítása, a fejlődés ütemének fokozása egyúttal azt is jelenti, hogy felszámoljuk a fékező tényezőket, határozottan leküzdjék a stagnálás folyamatait. Az átalakítás lényege abban rejlik, hogy összekapcsolja a szocializmust és a demokráciát, elméletileg és gyakorlatilag is teljes mértékben felújítja a szocialista építés lenini koncepcióját. Ebben rejlik mélysége, forradalmi szelleme és egyetemes jellege. A fejlődés mai szakaszában Lenin tanításának és módszertanának szellemében tisztáznunk kell az összegyűlt elméleti problémákat, a szocializmusra vonatkozó megrögzült elképzeléseket, s magunkévá kell tenni azt a képességet, hogy konkrétan elemezni tudjuk a konkrét helyzetet. Több szocializmust, több demokráciát Az átalakítás, valamint a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításának lényegét a legtalálóbban a több szocializmus, több demokrácia meghatározás fejezi ki. A több szocializmus gyorsabb ütemet, több alkotómunkát, szervezettséget, törvényszerűséget és rendet, tudományos jelleget és kezdeményezést, hatékony irányítást, az emberek jobb életét jelenti. A több szocializmus több demokráciát, erősebb kollektív szellemet, a termelési, társadalmi és emberi kapcsolatokban több kultúrát és humanizmust jelent. A hetvenes és nyolcvanas évek nehézségei és problémái nem a szocializmus válságának megnyilvánulásai, amint ezt egyes burzsoá ideológusok állítják. Inkább fordítva, a szocialista alapelvek érvényesítésének, az elvektől való elhajlásoknak, az elvek deformálásának, az adott történelmi feltételek között, a szocialista építés kezdetén kialakult irányítási módszerek elavulásának következményei. (Ezekre a problémákra mutat rá Gorbacsov elvtárs Az átalakítás és az új gondolkodásmód című könyvében.) Fejlődik, elmélyül és új formákat ölt a szocialista demokrácia a szocialista építés folyamatában. Áthatja a szocialista társadalom valamennyi szféráját, alapvető összetevőjévé válik. A szocialista demokrácia fejlődése nem öncélú, de ugyanakkor nem automatikus, ellentmondások nélküli folyamat. A CSKP XVII. kongresszusa és a többi testvérpárt kongresszusa is rámutatott, hogy a szocialista demokrácia elmélyítése és fejlesztése során felmerülő legnagyobb fogyatékosságokat két csoportba oszthatjuk:- nem használjuk ki? az adott lehetőségeknek megfelelően arra, hogy a tömegek részt vegyenek az irányításban;- félünk a létező ellentmondások feltárásától és attól, hogy a szocialista demokrácia, vagyis nyílt politikai megoldások révén küszöböljük ki őket. A szocialista demokrácia döntő kritériuma az, hogy a dolgozóknak milyen objektív lehetőségük van aktívan részt venni a társadalom irányításában. A demokrácia elsajátítása, vagyis a társadalom irányításában való részvétel lehetőségeinek hatékony kihasználása nem lehet csupán akarat, az egyes állampolgárok személyes adottságainak kérdése. A társadalom irányításában való aktív részvétel objektív feltételei azok a lehetőségek, amelyek elősegítik, hogy az állampolgár állampolgári jogai alapján részt vegyen a társadalom irányításában. Elsőrendű feladat a szocialista demokrácia mechanizmusának, vagyis az államszervek, de a többi szervezet működésének tökéletesítése, azoknak a formáknak és módszereknek a javítása, amelyek révén a dolgozók részt vehetnek a társadalom irányításában és igazgatásában. Szélesebb összefüggésekben a legnagyobb tartalék - amelyet a demokratizálás segítségével aknázhatunk ki - az emberi tényező. A szocialista demokrácia elmélyítésében jelentős szerepe van éppen a szubjektív tényezőnek, az ember azon képességének, hogy a társadalom érdekeinek megfelelően tud gondolkodni és cselekedni. Arra kell törekednünk, hogy kiegyensúlyozott viszony alakuljon ki a gazdaság és a szociális terület között. Amennyiben a gazdasági fejlődés érdekében elhanyagoljuk a szociális érdekeket, ez negatívan befolyásolja a munkaeredményekben való érdekeltséget. Ez megnyilvánul a munkatermelékenységben, gyengül a gazdaság. Ugyanakkor nem fejleszthető a szociális terület az alap „kimerítése“ árán, mivel ezzel megszüntetjük annak lehetőségét, hogy a társadalom dinamikusan fejlődjön. Ez azt jelenti, hogy meg kell találni a harmonikus szociális-gazdasági fejlődés követelményeinek megfelelő optimális arányt. Az átalakítás folyamán elmélyül a demokratikus centralizmus új értelmezése. Az átalakítás viszonyai között a centralizmusnak nincs semmi köze a termelési-tudományos kollektívák sokoldalú tevékenységének bürokratikus irányításához. A demokratikus centralizmusnak dialektikusán össze kell kapcsolnia a céltudatos központi irányítás előnyeit a széles körű szocialista demokráciával és a szocialista önigazgatással. Annak érdekében, hogy az új feltételeknek és szükségleteknek megfelelő tartalommal töltsük meg a demokratikus centralizmus lenini alapelvét, le kell küzdeni a leegyszerűsített elképzeléseket. A demokratikus centralizmus alapelve nem merev, egyszer s mindenkorra adott elv. Azáltal kell javítanunk a központi irányítást, hogy megszüntetjük aránytalan operatív jellegét, megerősítjük az alacsonyabb szintű szervek önállóságát, reális felelősségét, amint azt például az állami vállalatról szóló törvény is meghatározza. Az önállóság és felelősség fontos feltétele a dolgozók kezdeményezése és aktivitása ösztönzésének és irányításának, a szocialista demokrácia és az önigazgatás fejlesztésének. A szocialista önigazgatás fejlesztése A társadalmi átalakítás alapját két kölcsönösen összefüggő, egymást feltételező feladat képezi - az alapvető gazdasági reform végrehajtása és a társadalom demokratizálásának további elmélyítése. A szocializmus elképzelhetetlen a legszélesebb demokrácia nélkül - a szocialista demokrácia pedig nem lehet teljes a nép önigazgatása nélkül. A további mély demokratizálás, a szocialista önigazgatás fejlesztése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy alapvető változásokat eszközöljünk a gazdaság irányításában. Ezért a gazdasági mechanizmus átalakításának elválaszthatatlan része a szocialista demokrácia és az önigazgatás kiterjesztése azon a területen, amelynek kulcsfontosságú jelentősége van a társadalom életében, vagyis a gazdaságban. Ezen a téren alapvető lépést jelentenek a vállalatok jogainak bővítésére, a kollektívák önigazgatására, szerveik feladataira, valamint a vezetők választhatóságára vonatkozó intézkedések. Az adminisztratív, direktív rendszertől a gazdasági szabályozók általi irányításhoz való átmenet, az önálló elszámolás és az önfinanszírozás elveinek érvényesítése megteremti a lehetőségeket az anyagi érdekeltség elmélyítéséhez, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztéséhez, a termelés kérdéseinek megoldásában, a szociális és kulturális szükségleteik kielégítésére vonatkozó döntéshozatalban való részvételük bővítéséhez. Az irányításban való részvételről az önigazgatáshoz való átmenet szempontjából fő feladatot jelent annak elérése, hogy a dolgozók mai és jövőbeli létük igazi megteremtőinek érezzék magukat. Tudatosítaniuk kell, hogy az önigazgatás fontosabb és felelősségteljesebb lépés, mint az igazgatásban való részvétel, hogy az önigazgatás már nemcsak azt jelenti, hogy részt vállalnak a felelősségből. Az államigazgatásban való részvételnek a nép szocialista önigazgatásává való átváltoztatása nem jelenti, hogy tagadjuk a szocialista demokrácia jelentőségét és alapelveit, hanem ellenkezőleg, ezeket az elveket új, tökéletesebb elemekkel gazdagítjuk. Azok a tapasztalatok, amelyeket társadalmunk a CSKP XVII. kongresszusa által elfogadott program megvalósítása során szerzett, azt bizonyítják, hogy a gyorsítás stratégiája az átalakítás és a demokratizálás alapján megfelel a nép objektív szükségleteinek és létérdekeinek. Ez a reális út vezet ahhoz, hogy a társadalmat minőségi szempontból magasabb szintre emeljük, továbbá növeljük a nép anyagi jólétét és kulturális színvonalát, megszilárdítsuk a szocialista Csehszlovákia nemzetközi pozícióját. CZAKÓ JÓZSEF, az SZLKP KB alosztályvezetője A partizánskéi Augusztus 29. Cipőipari Vállalat komáromi (Komámo) üzemében 154 kommunistát számláló pártalapszervezet tevékenykedik 11 tagú bizottság irányításával. Robert Longauernak, az alapszervezet elnökének először is azt a kérdést tettem föl, milyen gazdasági eredményeket értek el tavaly.- Az 1987-es év gazdasági eredményeivel nem nagyon dicsekedhetünk - mondja. - Mintegy nyolcmillió koronával lemaradtunk a tervteljesítésben. Legnagyobb gondunk a munkaerőhiány. Jelenleg is 150 szakképzett dolgozónk hiányzik. Emellett a 80 százalékban nőket foglalkoztató üzemben nagy a munkaerő-vándorlás. A múlt évben gondot okozott a felsőrész anyagának gyenge minősége is. Az elavult műszaki berendezések ugyancsak komoly akadályai a hatékonyság növelésének. Korszerűsítésre a vállalat az elmúlt években kevés beruházást engedélyezett, s az üzem önállósága eddig még szóba sem került. Lemaradásukban szerepet játszottak szubjektív okok is. Elsősorban a szervezésben fordulnak elő hiányosságok. A műszaki apparátus irányító munkájának színvonala elmarad a feladatok támasztotta követelményektől. Ezeknek a problémáknak a megoldását keresték az évzáró taggyűlésen. Az évzárót és a pártcsoportgyüléseket is nagy gonddal készítették elő, hiszen erős, tizenöt taglétszám körüli csoportjaikban összpontosul a pártmunka zöme. Nem mind dolgozik ugyan kifogástalanul, de általában jó munkát végeznek. Mivel termelési részlegek szerint alakultak, az adott munkahely konkrét helyzetéből indulhattak ki. Számos javaslattal, ésszerű kezdeményezéssel járultak hozzá az egyes részlegek termelőmunkájának és irányításának javításához. Üléseiket mindig a nyílt, őszinte légkör és a bátor bírálat jellemezte. A pártelnök teljes meggyőződéssel áttítja, hogy náluk a jó szándékú, megalapozott bírálat miatt még senki semmilyen hátrányt nem szenvedett, ezért az egyenes, őszinte véleménynyilvánítás a pártmunka mindennapi tartozéka. Longauer elvtárs szerint a járásban egyedül náluk tartanak nyilvános pártcsoportgyüléseket. Ez a formája a pártonA legfőbb cél: a minőség javítása Hatékonyabb pártmunkával a jobb gazdasági eredményekért kívüliek tájákoztatásának és meggyőzésének nálunk nagyon eredményesnek bizonyult. Egy-egy részleg pártcsoportjának nyilvános ülésén általában a dolgozók nyolcvan százaléka vesz részt. Azelőtt, míg az alapszervezet tartott csupán nyilvános ülést, az üzem dolgozóinak alig huszonöt százaléka jelent meg. A párt tömegkapcsolatának ez a formája sok hasznos információhoz juttatja a pártbizottságot. Longauer elvtárs elmondta azt is, hogy következetesek az ellenőrzésben is. A gazdasági vezetők rendszeresen számot adnak munkájukról. Ha súlyosabb mulasztást állapítottak meg, valamelyik vezetőnél, nem riadtak vissza a szigorúbb intézkedésektől, sőt a pártbüntetéstöl sem. Ehhez az eszközhöz azonban nem szívesen nyúlnak, csak akkor, ha másnak nincs foganatja. Különben a pártszervezet kommunistái minden támogatást megadnak a gazdasági vezetőknek, hogy munkájukat eredményesen végezhessék. A vezető tisztségekre alkalmas elvtársak szakmai és politikai fejlődését a pártbizottság gondosan figyelemmel kíséri. Nevelésükről egyrészt saját erejéből, másrészt a járási pártbizottság segítségével gondoskodik. A jövőre vonatkozó terveket illetően a pártelnök elmondotta, hogy a termelésben a legfontosabb feladatuknak a gyártmányok minőségének javítását tartják. Leküzdeni ennek akadályait nehéz lesz ugyan, mivel a műszaki berendezés korszerűsítése, az alapanyagok minősége nem rajtuk múlik, de ezt is igyekeznek majd befolyásolni. Következetesebbé és hatékonyabbá teszik az ellenőrzést. Beszélgetésünk a végéhez közeledett, amikor a hango- sanbeszélö az egyes részlegek elmúlt napi teljesítményét értékelte Mindenki megtudhatta belőle, hogy az egyes részlegek hogyan teljesítették tervüket. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a tájékoztatásnak ezt a módját a jövőben azzal egészítik ki, hogy az egyes részlegek vezetői a műszak után röviden értékelik beosztottjaik teljesítményét, kiemelve a legjobbakat és a legrosszabbakat. Véleménye szerint azonban a teljesítmények növelésének és a minőség javításának az igazi ösztönzője a differenciált bérezés. Céljuk nekik is az, hogy aki több és jobb minőségű munkát végez, az nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljön. MORVAY GÁBOR
