Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-01 / 13. szám
Vasárnap 1988. április 3. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.11, nyugszik 19.10, Közép-Szlovákia: 06.18, nyugszik 19.17, Nyugat-Szlovákia: 06.24, nyugszik 19.23 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 20.43, nyugszik 06.20, Közép-Szlovákia: 20.50, nyugszik 06.27, Nyugat-Szlovákia: 20.56, J nyugszik 06.33 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük BUDA, RICHARD nevű kedves olvasóinkat • 1848-ban született Georges OHNET francia regényíró (fi 918) • 1903-ban született Peter HUCHEL német költő (ti 981) • 1918-ban született Olesz GONCSAR szovjet-ukrán író. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A TUDOMÁNYOS KOMMUNIZMUS ELMÉLETE FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGE Július Bieliknek, a CSKP KB Politikai Főiskolája Bratislava! Kara munkatársának írása AZ ASSZONYBRIGÁD HELYTÁLL Egr< Ferenc riportja ROBOTOKRÓL A ROBOT ’88 KAPCSÁN Szénást György írása TÜRELEMMEL ÉS SZERETETTEL Péterfi Szonya riportja ÁRUHÁZ A VÁROS PEREMÉN Deák Teréz írása IDŐMILLI0M0S0K(?) Gazdag József riportja „VÁLLALOM A KÜLSŐMET“ Szabó G. László beszélgetése Lang Györgyivel ARTEMENK0 A HÍDFŐÁLLÁSRÓL Olesz Honcsar novellája A Zvoteni Erdőgazdasági Kutatóintézet munkatársai az állami tudományos-műszaki fejlesztési terv keretében a jelenlegi időszakban a túlevelek takarmányozási célokra való felhasználásával foglalkoznak. A Breznói Erdőgazdaság dolgozóival együttműködve a túlevelekböl, szénából, takarmányszalmából, mezőgazdasági darából, melaszból és különféle vitaminokból készülő szemcsék gyártására új gépsort helyeztek üzembe. Az igy nyert granulátumok minőségének vizsgálata során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a termék alkalmas a felhasználásra. A felső képen: Milan Purgát a szemcsé- sítö berendezést kezeli. Az alsó képen: Marian Ridzon (baloldalt) és Ján llavsky mérnök a granulált takarmány minőségét ellenőrzi. (Peter Lenhart felvételei - CSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A gazdaság intenzifikálásának feltétele a gazdasági mechanizmus átalakítása. Ezt már a CSKP XVII. kongresszusa is ösztönözte, s a CSKP KB múlt évi decemberi 7. ülésén már nagyon konkrét formában hagytuk jóvá alapelveit. Abból az egyszerű és egyedül helyes eszméből indulunk ki, hogy céljainkat csakis akkor érhetjük el, ha az emberek megértik, elfogadják őket és aktívan hozzájárulnak elérésükhöz. Ezért szükséges, hogy nem csak munkájukkal járuljanak hozzá a problémák megoldásához, hanem ötleteikkel, észrevételeikkel is. Ezért törekszünk egész társadalmi életünk széles körű demokratizálására. Az állami vállalatról, a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény a szocialista önigazgatás széles körű érvényesítése mellett a vállalatok jogkörének és felelősségének lényeges kibővítésével számol az önigazgatás és az önfinanszírozás elvei alapján. A vállalatnak meg kell teremtenie az eszközöket a fejlesztéshez, és ugyanakkor meg kell birkóznia az állami költségvetésbe való befizetésekkel is. Az állam nem kaphat kevesebbet, hiszen fedezi az egészségügy, az iskolaügy, a szociális biztosítás, a családi pótlék, a családról való gondoskodás költségeit, utakat, vasutakat épít, vagyis közhasznú dolgokat. Az államnak az ország védelmét is megfelelő szinten kell tartania. Tehát nem az igények csökkentéséről van szó, a jövőben ezek megnövekszenek. A dolgozókollektíváknak nagy lehetőségük van arra, hogy jó munkával, a nem kis emberi és termelési kapacitás kihasználásával teljesítsék a feladatokat, nagyobb nyereséget érjenek el, s ebből többet fordítsanak mind a vállalat fejlesztésére és a bérekre, mind pedig más szociális szükségletek kielégítésére. Természetesen van itt egy körülmény: nem minden vállalat indul azonos szintről, némelyek nyereségét más területre fordították. Vannak vállalatok, amelyek állami eszközökből épültek, mindenük megvan ahhoz, hogy jól termelhessenek, a szükséges műszaki színvonalon. Igazságtalanság lenne azt állítani, hogy minden vállalatnak azonosak a körülményei. Ezért néhol átmenetileg többet kell majd elvonni, más vállalatok viszont dotációhoz jutnak, hogy a starthelyzet egyenlő legyen. A gazdaság intenzifikálása szükségszerűen megköveteli a népgazdaság szerkezeti átalakítását. Ennek fontos feltétele a KGST-országok keretében a szocialista gazdasági integráció elmélyítése. Ezért vagyunk annyira érdekeltek a 15-20 évre szóló nemzetközi munkamegosztási koncepció kidolgozásában. Nem a nyersanyag- és anyagigényes termelésre kell összpontosítanunk, hiszen ehhez nincsenek meg a feltételek, hanem az emberek képességei, szakmai ügyessége szempontjából igényes termékekre, a tudomány és a technika eredményeinek érvényesítésére. (Milos Jakesnek, a pardubicei Tesla üzemi pártkonferenciáján mondott beszédéből) A vállalatok, üzemek tevékenysége sem halad mindig egyenes vonalban előre. Egyszer kapósak a termékek, jó a kereslet, fejlődik a vállalat, azután megváltozhat néhány fontos körülmény, vagy akár csak egy is és az eddig keresett áru már nem kelendő, esetleg nincs miből gyártani, a jó szakemberek elmennek, a munkahelyeken „úgyis mindegy“ hangulat lesz úrrá, s a termelés ugyan tovább folyik, de már hanyatló irányban. Ilyenkor külső és belső segítségre egyaránt szükség van. Arra, hogy az üzemet vagy a vállalatot megtartsa a felettes szerv, az ágazat, és segítsen új gyártási programot találni, erre berendezkedni, aztán az új, jövedelmezőbb termelést beindítani. Az ilyen bizonytalan időszakban azonban az adott helyen lenniük kell olyan, embereknek is, akik ragaszkodnak munkahelyükhöz, nem mennek el az első két laposabb boríték után, akik bíznak abban, hogy a helyzet megjavul, s keresik a megoldást, hogy mivel lendíthetnék előbbre üzemük, vállalatuk tevékenységét. A fentebb vázolt állapot talán túlzottan borúlátónak hat a Tesla Bratislava dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) üzemének jellemzésére, de tény, hogy most, 1988 első negyedévének végén dolgozói nincsenek éppen rózsás helyzetben. Nem könnyű a dolguk a termelés irányítóinak, közöttük Kántor Árpádnak, aki jelenleg a 2-es számú üzemrészleg vezetője.- A katonaság után kerültem ide, majdnem húsz évvel ezelőtt, akkoriban indult meg itt a gyártás. Tanulmányaim során energetikai gépekkel foglalkoztam, de érdekelt az elektrotechnika is, s volt bátorságom belefogni. Mester, majd művezető lettem, s a termelési részleget irányítottam. Most az egyik üzemrészleget vezetem. Fiatal ember ül velem szemben, energikus mozdulatai elárulják, hogy nem az a fajta, aki könnyen meghátrál, vagy aki csak befelé fordulva, magának él. Magánéletéről szűkszavúan beszél, de azt megtudom, hogy valamikor futballozott, edzóskö- zödött is, s most a virágkertészet érdekli. Tévét, rádiót a sajátját javítja, de nem is igen jut idő másra, mert nagyon sokat elvesz - a kötelességeken felül is - az üzem. Volt rá példa, hogy éjfélkor került haza, pedig a reggeli műszakra ment be. Akkor lendül bele igazán a beszédbe, amikor arra fordul a szó, ami most az üzem dolgozóit foglalkoztatja: a minőség romlása, a külső ellenőrzés. Arra is gondolt már, hogy elmegy, akár fizikai munkát végezni is, csak máshová. De - mert 19 év után nem könnyű otthagyni egy munkahelyet, s bízik abban, hogy kilábolnak a jelenlegi problémákból - maradt. Új, keresett termék gyártását kezdték - kezdik meg, s noha sokan elmentek a szakemberek köqil, azért még mindig vannak olyanok az üzemben, akikkel fel lehet lendíteni a termelést. Úgy véli, ha megvannak a feltételek, a munkások és technikusok bármilyen igényes munkát jól el tudnak végezni. Csakhát öregek a gépek, nincs elég anyag, meghibásodnak az alkatrészek... Egészen belemelegszik, ahogyan sorolja, hogy min kellene változtatni, s mire lehet támaszkodni. Az érdeklődés, amellyel üzemük gondjairól beszél, az igazgató szavait erősítik meg, aki részlegvezetőjében az optimizmusát, kitartását, s főleg azt tartja sokra, hogy nem kerüli meg a problémákat, meg tudja győzni igazáról a többieket is.- Nem mondom, hogy bennünk nincs hiba, hogy csak tőlünk független okok miatt romlott például á nálunk gyártott autórádiók minősége, de az évek óta nem javuló körülmények, s a közben sokasodó feladatok bizony nem hatnak éppen lelke- sitöleg az emberekre. Pedig ahhoz, hogy változás álljon be, lelkesedésre is szükség lesz. Az új program önmagában nem elég, azt valóra is kell váltani, s az sem lesz könnyű. Remélem, a jövőben jobban ügyelnek ránk, érdeklődnek majd gondjaink felöl a felsőbb szervek is. Ha valakit a nehézségek nem riasztanak vissza, s a megoldást keresi, ha valami nem megy, általában meg is találja azt. A dunaszerdahelyi Tesla kettes számú részlegének a vezetője ilyen ember. S ezt nemcsak közvetlen munkatársai tudják róla, hiszen már 1986-ban az egész termelési-gazdasági egység legjobb dolgozóinak járó kitüntetésben részesült. SZÉNÁSI GYÖRGY Bízni akkor is, ha nehezen megy ÚJ 1988. IV. 1
