Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
KISS JÓZSEF ÚJ szú 1988. III. 25. „AZ ÖSSZES NEMZETEK MÁRCIUSÁÉRT“ ötven évvel ezelőtt jelent meg a Magyar Nap különszáma T öbbszöri beharangozásban adta hírül ötven évvel ezelőtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának népfrontszellemiségű napilapja, a Magyar Nap, hogy március végén különszámban emlékezik meg az 1848-as forradalom és szabadságharc 90. évfordulójáról. Az egész címoldalt betöltő, metszetekkel tarkított vezércikk, melyet az egykori sarlós, a lap belső munkatársa, Ferencz László írt, egyértelműen utalt a jelenhez szóló időszerű üzenet kibontására. Az analógiakeresésnek az akkori nemzetközi helyzet, Ausztria bekebelezése és a fasiszta térhódítás elleni széles körű nemzetközi összefogás szorgalmazása kölcsönzött drámai feszültséggel teli jelentőséget. A hagyományébresztés időszerű céljait szolgálta Ladislav Novomeskynek Nem ellenetek, hanem veletek!... című felfigyeltetö Írása. Novomesky cikke már címében, önmagáért beszélve jelezte mondandójának lényegét. Az írás nem szerepel a Novo- meskytől származó válogatások és gyűjtemények között, számontartják viszont a bibliográfiai feldolgozások. Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt című értékes, a Magyar Napról szóló monográfiája utal e Novomesky-cikk megjelentetésére, s idézi is néhány gondolatát. Mégis úgy tűnik, fehér foltok mutatkoznak a szóbanforgó cikknek a Novomesky-publicisztika egészén belüli elhelyezését tekintve, pontosabban az 1848-49-es forradalom és felkelés marxista értelmezésére irányuló Novomesky-felfo- gás összefüggésrendszerébe ágyazódását illetően. Ismeretes, hogy 1933-ban, Marx halálának 50. évfordulója alkalmából Novomesky tollából jelent meg az 1848-as forradalom és a szlovák nemzeti mozgalom kapcsolatára vonatkozó marxi nézetek osztályszempontú megvilágítása Marx és a szlovák nemzet címmel. Cseh, valamint magyarországi viszonylatban erre Ján Sverma, illetve Révai József vállalkozott. Novomesky tanulmánya eredetileg előadásként készült, amit viszont a hatóságok betiltottak, s így a DAV kiskönyvtárában jelent meg. Nem mellékes a kiadás időpontja. Az értekezés akkor látott napvilágot, amikor a nemzetközi kommunista mozgalmon belül a forradalmi perspektívák leegyszerűsítő értelmezése érvényesült. Novomesky írásában a szlovák nemzeti mozgalom végkifejletéből, a bécsi abszolutizmus támogatójává vált magatartásából indult ki. Persze, rámutatott arra, hogy a magyar nemesség nemzetiségi politikájának szúkkeblüsége és nacionalizmusa érzékenyen érintette az ébredező szlovák nemzeti törekvéseket. Rátapintott a nemzeti mozgalmak és az európai demokratikus forradalom közötti összefüggések fontosságára. Ugyanakkor elkerülték figyelmét a korabeli marxi forradalomfelfogás sajátosságai Nem valószínű, hogy kellőképpen érzékelte volna: Marx és Engels az európai demokratikus forradalmakat láncreakció- szerüen terjedő és egyre mélyülő társadalmi átalakulásként fogta fel. A meghatározó számukra az egész Európát lángba borító, a cári Oroszország elleni háború volt, s a nemzeti mozgalmakat a forradalom gócpontjaihoz való viszonyuk alapján ítélték meg. Síkraszálltak a népek forradalmi szövetsége és együttes fellépése mellett. Mindez viszont - ahogy Molnár Erik hangsúlyozza posztumusz munkájában - problematikus gondolatmenetekkel párosult. ,,Azt, hogy meghatározott nemzetek a forradalom táborában harcoltak, életképességük bizonyítékának tekintették, és fordítva, abból, hogy az ellenforradalomhoz csatlakoztak, élet- és fejlődésképtelenségükre következtettek. Abból tehát, ami átmeneti történeti körülményekkel függött össze, végleges következtetést vontak le az egyes nemzetek történeti sorsára nézve“ - állapítja meg a neves magyar marxista történész. S ennek szellemében - ami már kevésbé ismert - miután a magyar szabadságharc elbukott, a magyarok szerepét illetően is elmarasztaló kijelentéseket tettek. A korabeli szlovák történetírás leegyszerűsítő, az 1848-as események bonyolultságát, osztályalapjait nélkülöző szemlélettel Novomesky a komplex látásmódot nehezítő minden hézagosság ellenére is szembeszállt - ahogy ezt Zdenka Holotíková Novomeskyról készült biográfiájában hangsúlyozza. E kérdésre többször is visszatért, s a közvetlen tanulságlevonás igényével foglalkozott vele a DAV hasábjain 1938 tavaszán. Ez irányú fejtegetései minden bizonnyal hozzájárultak a Magyar Napban megjelent cikk végleges formábaönté- séhez. Az írás az aktualizálás jegyében született árnyaltságról vall. A szerző egyértelműen ki is mondja, hogy ,,a történelmet nem úgy nézzük, mint különálló események torlódását, hanem folyamatnak, hullámzásnak tekintjük, amely egyszer elfojtja, máskor felveti az eseményeket. “ 1848 márciusának 90. évfordulóját, annak politikai légkörét rendkívüli jelentőségűnek tartotta magának az eseményeknek az alapvető értékelése szempontjából. Rámutatott arra, hogy e Márciusnak torz, a nemzeti felsőbbrendűség hirdetését szolgáló beállítottsága eleve szembeállította vele az öntudatukban ébredező szomszédos népeket. Tanulságként szögezte le: ,, nemzeti öngyilkosság minden olyan nemzeti szabadságharc, mely más nemzetek ellen irányul, mert a valóságban csak az összes nemzetek szabadságharca lehetséges a közös rabtarlók ellen. “ A felfedezés erejével reagált a magyar szociológiának és történelemkutatásnak, főként Illyés Gyula Petöfi-jének arra irányuló igyekezetére. hogy kimutassa a népies és demokratikus törekvések szerepét. Mindebben érzékelni tudta Március bírálatát és a vereségek % okait is. Ugyancsak a ráeszmélés hatásával szól Petőfi és Jankó Kráf húbérellenes politikai-szellemi rokonságáról. Talán a köl- tötársi megérzés szemérmességének tudható be, hogy nem feszegette a polgári radikálisok ideológiájában jelentkező intran- zigenciát a nacionalista mozzanatok felerősödését, mely épp az ellenforradalom elleni következetességből fakadt. Novomesky minden bizonnyal már ekkor ráeszmélt arra (amiről később, az 1949-ben megjelent Petőfiről szóló írásában vallott), s amit Pándi Pál a tudós precizitásával fogalmazott meg: Gyakorlati tapasztalatok halmozódtak fel, amelyek ideológiai tartalmukkal előkészítették a nacionalizmus kodátainak lebontását, kereteinek szétfeszítését. S így Novomesky a nemzeti felszabadító harc és a forradalmi demokratizmus összekapcsolódásán tűnődve mondja ki fejtegetéseinek végkövetkeztetéseit: ,,s ha eszünkbe idézzük, hogy ilyen formában már akkor, 90 évvel ezelőtt az összes nemzetek Márciusa lehetett volna - a mienk is úgy ezt azért tesszük, hogy világosan megmondjuk: a magyarok ilyen irányú törekvésükben ma már nem találnának bennünket magukkal szemben, hanem az oldalukon!" A fasizmus elleni népfrontpolitika kibontakozása eleven termőtalajra lelt az 1848- as forradalom örökségének intelmeiben. A történelem közvetlen okulásként szolgáltatott ösztönzést a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek összetartozásának erősítéséhez és a szélesebb kelet-európai összefogást segítő népmozgalom kiterebé- lyesedéséhez. Fábry Zoltán már 1936-ban az 1848 hagyományait meghamisító magyarországi reakciós politikát ostorozva, azért is síkraszállt, hogy a. csehszlovákiai haladó közvélemény vállaljon közösséget 1848 márciusának együttérzésre érdemes emlékével. ,,Mi azt a 48-at óvjuk és védjük, amely mindenkié“ hirdette Fábry a Magyar Nap hasábjain. S épp ez idő tájt Vladimír Clementis parlamenti beszédben vont le a korabeli jelenhez szóló sorsdöntő következtetéseket, élve a marxista történelem- szemlélet nyújtotta támpontokkal. A kölcsönös megértökészségröl és az együttműködés irodalmi síkon jelentkező előmozdításáról őriz szellemi köztudatunkban meglehetősen ismeretlen mozzanatokat Peter Jilemnickynek kétkötetes. Karol Rosenbaum összeállításában napvilágot látott levelezése. Azokból a levélváltásokból, amelyek 1935-tól egyre sűrűsödtek Jilemnicky és a cseh marxista esztétika úttörő egyénisége, Bedrich Václavek között, nyomon követhető az U-Blok című folyóirat születése és szerkesztési vonalvezetésének kikristályosodása. A negyedévenként, 1936 februárjától 1938 őszéig megjelent folyóirat feladatának tekintette a csehszlovákiai haladó, antifasiszta irodalom nemzetiségi különbségeken felülemelkedő egységbefogását. S e törekvés szellemében fogant Jilemnickynek még 1935-ből származó, Václavekhez intézett figyelmeztetése: .....múlhatatlanul szükséges, hogy ne feledk ezzünk meg a csehszlovákiai magyarokról sem. Vannak közöttük olyanok, akik rászolgálnak figyelmünkre (és nemcsak a mienkére). Fordítani kellene a dolgaikat, hogy megjelenhessenek csehül vagy szlovákul. A fordítások előkészítése, gondolom Bratislavában nem okozna különösebb gondot. Mindenképpen elkerülhetetlen, hogy az együttműködésbe bevonjuk Fábry Zoltánt Stószról... A többiekröt nyilatkozzék Bratislava, s mondjon valamit azokról, akik a Sarló (afféle magyar DAV) munkatársai voltak...“ P ár hét múlva Jilemnicky már arra is kitért levelében, hogy üzent Stószra ,,Fábry megagitálása“ érdekében. S ezzel kezdetét vette a majd egy évig tartó sürgetés, egy átfogó, a csehszlovákiai magyar irodalmat bemutató Fábry-irás elkészítésére és cseh nyelvű megjelentetésére. A szüntelen halogatás meglehetősen próbára tette Jilemnicky egyébként kitartó türelmét. Az ígért és nagy érdeklődéssel várt Fábry-irás az U-Blokban végül is nem jelent meg. A részletekre is kiterjedő, alapos biográfiai kutatás talán kideríthetné ennek hátterét. Az igazi ok alighanem a fábryi stilus utánozhatatlansága, amelyet feltehetően Jilemnicky is megsejtett, amikor tapasztalnia kellett Fábry ódzkodását a cseh, illetve a szlovák nyelvű átültetéstől, valamint azt a felfokozott felelősségérzetet, amit a német nyelvű eredeti szöveg elkészítésének magára vállalása okozott számára Nincs tudomásunk arról, hogy Jilemnicky személyesen is találkozott volna ebben az időben Fábryval. A korabeli sajtótájékoztatók szerint Fábry nem volt jelen azon a magyarszlovák kulturális rendezvényen, amelyet a Magyar Fiatalok Szövetségének rima- szombati (Rimavská Sobota) Új Munka egyesülete szervezett. Novomesky, Jilemnicky és Morvay Gyula részvételével. Jilemnickynek a szlovák-magyar közeledést szorgalmazó megnyitó előadása után szlovák, illetve magyar fordításban József Attila, Morvay Gyula. Forbáth Imre és Ján Ponican versei hangzottak el. Az est lefolyásáról Jilemnicky naprakészen beszámolt Václa- veknek; kiemelve, hogy előadásában hangsúlyozta: az U-Blok a kezdettől fogva a megértés és az együttműködés szószólója. F ábry Zoltán napjai - cikkeinek tanúsága szerint - lélekben úgyszintén e közeledési szellem hullámhosszára hangolódva teltek. A Magyar Nap azokban a napokban jelentette meg Nejedly profesz- szorról szóló jegyzetét, abból az alkalomból, hogy - amint írta - a cseh Romain Rolland 60 éves születésnapját országszerte ünnepük. Fábry szinte az önkárhoztatás hangnemében vallott arról a veszteségérzetről és tudatról, hogy Nejedly és Salda műveit nem olvashatja eredetiben. A fordítókhoz és a kiadókhoz fellebbezett, hogy leleményességükkel és igyekezetükkel hozzák közelebb a haladó cseh szellemi élet csúcsteljesítményeit. A nemzetközi helyzet alakulása kitágította a szolidaritás kereteit. Ladislav Novomesky a rimaszombati rendezvényen is felhívta a figyelmet a magyarországi haladó törekvésekre. A már említett közlemény szerint: .....gyönyörűen felépített szlovák előadásába n kitért a magyar népi irodalom harcos íróira)...) együttműködésre szólította fel a cseh és szlovák ifjúságot a magyar fiatalokkal.“ A magyarországi, figyelmet keltő fejleményekre önálló cikkben reagált Csehszlovákia Kommunista Pártja szlovákiai népfrontszellemú lapja, a Slovenské zvesti. A demokratikus változásokat óhajtó fiatal magyar értelmiség útkeresését méltányolva foglalkozott a népi irók által kezdeményezett haladó tömörülés, a Márciusi Front újrafogalmazott programjával. A tudományos kutatás feltárta azt a szerepet, amit a Magyar Nap a magyarországi demokratikus szellemi törekvések közeledése és politikai tömegkapcsolatai kiépítésének szorgalmazása érdekében vállalt. A szlovák részről tanúsított érdeklődés középpontjában érthetően a kelet-európai összefogás irányába mutató célkitűzések és kezdeményezések álltak. A cikk rendkívüli elismeréssel adózott a Nobel-díjas Szent-Györgyi professzor fellépésének, mely egyet jelentett a népek közötti megértésért, a szellemi együttműködésben rejlő összekötöszálak erősítéséért, a gyűlölködés felszámolásáért kiálló szolgálatvállalással. Biztató jelként kapott hangot a cikkben, hogy a nép boldogulását gúzsba kötő és a szomszéd népek ellen irányuló reakciós magyarországi politika egyre inkább megvetéssel találkozik. ,,A magyar ifjúság keresi saját szellemét, új márciusát, új nemzeti és európai eszményeit" - hangsúlyozta a Márciusi Front belsö ellentmondásait is tudatosító írás. 0 ’ nkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon történelmi közvetítések révén nem alakulnak-e' ki erőltetett párhuzamok és illúziók. A hagyományidézés - tudjuk - a történeti hűség betartásával töltheti be tudatformáló szerepét. S ez vonatkozik a sorsfordulók, folyamatok értelmezésének eszmetörténetére is. A közvetlen, korhoz kötött, szűkebb időszelvényben mozgó tudatformálás is csak elemző vizsgálódások tárgyává válva közvetíthet mához szóló üzenetet. Persze, a jelenkor igényei befolyásolják a múlt iránti érdeklődés irányát. Az 1848-49-es forradalom a kelet-európai történelem rendkívül bonyolult, vitákat kiváltó problémaköréhez tartozik. Az értelmezés közös alapja és a nemzeti látószög összhangba hozása nézetek megütközésével jár együtt. Napjainkban a gyorsítás stratégiájának útjára térő szocialista országokat egyaránt jellemzik a sajátos megközelítések és a közös vonások. S ennek tudati tükröződése egyre jobban megköveteli a múltból a jelenbe vezető fejlődésszálaknak nemcsak összehasonlító vizsgálatát, hanem közkinecsé tételét is. S a tanulságok, amelyek maguk is történelmi utat járnak be, így válhatnak egymás jobb megismerését és az együtthaladást segítő tényezővé. Nem ellenetek, hanem veletek!.. A szlovák nép és 1848 tanulságai ***>j\) ■** vé* tek Wkmwswm énwfMlmz rmMH-m* A mai tméxh-m &ét8Áé$éit&i **«amk a s értése «* fetetőv« tesai aamka*fc az «méliftté xvMsr» i I,'if.urfV.TA1 frf-iiV-fnfrrfr r WÉ a már&mf aasgjrar érmmét a J84F& atomira a msmvetí „ „ UIJL vitte é* kérdett----------------------------BoWkíl téstoü- fc~ tM» >»«*t «me » MMmm* er B ervik etm mi*u. ,niiM «iS. iéa.'«am. « ü*mw kaveOwro ovettw« an • crtaWi ad a a»i taetveot, a Mentor. j »««IS» -wmtoJa»*" MotaUto, amely ai ,, WMtotoKriKact utódai,,i No* i Waß&mim* a mm&t*. fele**« awitSfc a to&ä&aku?xlvm m emk mi M bath HM, twx\> irxttfkm tmépaH ■■ mmtm. és wrt **L Semmi többet. A mmzm lú*rátwlM bmcmk méz mk «rar »m hshemL Mmm ém. st iMma a sw&ssb ’kw-éetu i mmxelwtk amn rémmik itmlwkmk M» éréekó y<éh M hm céké érteti**» & e*é& a r&mék. ttem voltak Hm mám ~ájí mim Magyar—szlovák kulim est március jegyében N—V. ««“iuSeiÄim?* * március 7. A iusi eszme jegyében r:ndez- te mer az ..Uj Mamka** első bemutatkozó előadását, Valamenynvi társadalmi egyesületek es a különböző társadalmi ütegek zsúfolásig töltötték "««a rat« szálló nagytermét. Moryay uyu- la Író megnyitó yá zsef Attila vénét ^ zó Éva- — Wemntcky Péter szlovák író előadásban rátért arra. A Magyar Nap ötven évvel ezelőtti számaiból Éva magyar fordítást szm el Novomesky “ gyönyörű versét. Oyula „Oép“ cbmi y***. “JZj ta el nagyszerű £<*myed szettel. - Berko Sándorban ‘két magyarra IveSr fe VHrtI zek“ című versdt szavalta el a mó* kott tehetséges I rvflBVOrw»
