Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-25 / 12. szám

> JSZÚ a 11.25. követelmények. Vezető tisztségeket nem tölthetnek be olyan emberek, akik megsértik az érvényes törvényeket, akiknek életmódja és magatartása ellentétben áll a szocialista etikával.“ Véleményem szerint ez egyik fontos előfeltétele a CSKP KB Elnöksége Leveléből következő feladatok következe­tes és sikeres teljesítésének. A szocialista törvényességet ugyanis csak az a tisztség- viselő, vezető dolgozó óvhatja meg, csak az harcolhat eredményesen a társadalomelle­nes tevékenység ellen, aki megtartja a tör­vényeket, a szocialista erkölcs alapelveit. E tekintetben a fordulat elérésének új lehetőségeit tárja fel a társadalmi megelő­zés, mégpedig az Önvédelmi rendszerek tökéletesítése formájába. Ezzel számol az 1986-1990-es évekre kidolgozott program is, amelynek célja a bűnözés és az egyéb társadalomellenes tevékenység szociális megelőzésének tökéletesítése az SZSZK egyes kiválasztott járásaiban, központi köz­ségeiben, vállalataiban és üzemeiben. Je­len időszakban a figyelemnek összponto­sulnia kell e program fokozatos megvalósí­tására további területi egységekben is. Egy­ben hozzá kell fogni e program keretein túlmenően is az önvédelmi rendszerek fej­lesztéséhez, főleg azokban a szocialista szervezetekben, amelyek részt vesznek az önállóság és a felelősség növelésének komplex kísérletében. Hatni kell a szocialis­ta önigazgatás kihasználására, amelynek közvetítésével a dolgozó kollektívák és tag­jaik élnek jogaikkal, s eleget tesznek a szo­cialista tulajdoni viszonyok lényegéből kö­vetkező kötelességeiknek. Sokoldalúan támogatni kell a vállalat gazdaságát védő bizottságok létesítését, amelyek a megelőzés minőségileg maga­sabb szintjét képviselik a szocialista szerve­zetekben, s egyben a CSKP KB Elnöksége Levele következetesebb megvalósításának előfeltételét is. 1 Dr. PAVOL KIS, a Szlovák Szocialista Köztársaság leg­felsőbb ügyésze 1. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az ügyészségi tapasztalatok arról tanús­kodnak, hogy a Levél ösztönzőleg hatott a lakosok érdeklődésére a törvényesség, a fegyelem, a szocialista igazságosság és a szocialista humanizmus szigorú megtar­tása követelményeinek érvényesítése iránt. Az emberek gyakrabban és nyíltabban mu­tattak és mutatnak rá például a nyerészke­dés eseteire. Az ügyészségi szervek 1983 óta több bejelentést kapnak ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatban. Növe­kedett a szocialista szervezetek által be­nyújtott bejelentések száma is. Az ügyészek öt év leforgása alatt, vagyis 1983-tól 1987-ig bezárólag 26 103 állam­polgár ellen emeltek vádat olyan bűncselek­ményekért, amelyekre a Levél hívta fel a figyelmet. Közülük messze a legtöbben, 18 773-an a szocialista társadalmi tulajdont károsították meg. Bíróság elé kerültek a rá­juk bízott áru eltulajdonításáért, az ezzel kapcsolatos törvénytelen manipulációért, a raktárkészletek dézsmálásáért stb. Az sem volt szórványos jelenség, hogy egyéni meggazdagodásra visszaéltek az egységes fölműves-szövetkezetek melléküzemági termelésével, illetve egyes testnevelési egyletek berendezéseivel. Egyes nyerész­kedők sok százezer koronás kárt okoztak. Az ügyészek vádat emeltek 30 olyan sze­mély ellen, akik egyenként több mint félmil­lió korona értékben károsították meg a tár­sadalmi tulajdont. A nemkívánatos jelenségek elleni harc­ban ugyan bizonyos előrelépést értünk el, de nem alapvető fordulatot. Sokhelyütt még nem tapasztalható a szükséges következe­tesség. Ezt a megállapítást megerősítik a CSKP és az SZLKP központi szervei tanácskozásainak következtetései is. A CSKP KB Elnöksége 1988. február 19-én a párt alapszabályzata szerint szigorú kö­vetkeztetéseket vont le annak a párton belüli ellenőrzésnek eredményei alapján, amely Stanislav Babinsky és társai bűnte­vékenységével kapcsolatban a párt több tagját érintette a szocialista törvényesség és a kommunista erkölcs megszegésével összefüggésben. Ehhez hasonlóan a CSKP KB Elnöksége 1988. január 29-én a CSSZSZK biztonsági helyzetéről szóló jelentést megtárgyalva, figyelmeztetett a vagyon elleni bűncselekményeknek, a tár­sadalmi tulajdon megkárosításának, a gaz­dasági és a technológiai fegyelem megsér­tésének számos esetére. Hangsúlyozta, hogy az ilyen visszás jelenségek kiküszö­bölésére ésszerűbbé kell tenni és meg kell gyorsítani a bűncselekmények kivizsgá­lását. Egyébként a CSKP KB Elnökségének Levele időszerű lesz addig, amíg előfordul­nak a fennhéjázásnak, az önzésnek, a tiszt­ségekkel való visszaéléseknek, s a jogta­lan, munka nélküli vagyongyarapításnak bármiféle megnyilvánulásai. A párt-, a szak- szervezeti és az ifjúsági szervezetek, vala­mint a dolgozókollektívák növekvő aktivitá­sa záloga annak, hogy leküzdjük az érdek­telenséget, a közömbösséget mindazzal szemben, ami ellentétben áll a szocialista erkölcs alapelveivel. S ez egyben záloga annak is, hogy a lakosok mindinkább tuda­tosítják annak feltétlen szükségét, miszerint a jogszabályok megsértését következete­sen sújtani kell nemcsak jogilag, hanem társadalmi-politikai és erkölcsi felelösségre- vonással is. 2. A CSKP KB Elnöksége Levele köve­telményeinek érvényesítésében helyettesít- hetetlen szerepük van az állam hatalmi szerveinek, elsősorban a Nemzetbiztonsági Testületnek, az ügyészségnek és a bírósá­goknak. El kell azonban érnünk azt, hogy a törvények megtartása és a fegyelem meg­szilárdítása valamennyi szerv és szervezet ügyévé váljon. Ezért a gazdálkodó szerve­zetek vezető dolgozóitól jóval igényeseb­ben szorgalmaznunk kell munkakötelessé­geik teljesítését. Hiszen ők közvetlenül irá­nyítják a dolgozókollektívákat s a társada­lom megbízásából jelentős anyagi és pénzeszközökkel rendelkeznek. Joguk, de egyben kötelességük is alárendeltjeiktől megkívánni minden jogszabály és erkölcsi alapelv fenntartás nélküli, fegyelmezett tisz­teletben tartását. Magától értetődő, hogy a vezető dolgozónak példát kell mutatnia. A vezetők és a tiszségviselök magatartása és cselekvése alapján vélekednek ugyanis az emberek a szocializmusról, államunkról és pártunkról. A CSKP rendkívüli jelentősé­get tulajdonít a kommunisták személyes példamutatásának. A becsületesség, az őszinteség, a szerénység, az erkölcsösség, de elsősorban a szavak és a tettek egysége - ezek azok a tulajdonságok, amelyekkel a kommunistáknak s a többi vezető dolgo­zónak minden embert meg kell nyerniük a szocialista törvényesség, erkölcs és a fe­gyelem megszilárdításáért vívott harcnak. A törvényesség megtartásának köteles­sége kivétel nélkül mindenkire vonatkozik. Az ügyészek egész tevékenységükkel töre­kednek és törekedni fognak ezen alapelv maradéktalan érvényesítésére. Feltételez­zük, hogy a szocialista szervezetek vezető dolgozói és felettes szerveik, valamint a tár­sadalmi szervezetek, elsősorban a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség is élni fog minden olyan formával, amely elmélyíti a törvény­tiszteletet. 3. A negatív jelenségek háttérbe szorítá­sa, korlátozása érdekében folytatott társa­dalmi harcot minden üzemben, szövetke­zetben és hivatalban mentesítenünk kell a formalizmustól és az opportunizmustól. Meg kell szüntetni a hibákkal és a fogyaté­kosságokkal szembeni megalkuvást, a ren­detlenséggel és a fegyelmezetlenséggel kapcsolatos közömbösséget és a törvények megszegésének elnézését. S nem léphe­tünk előbbre, ha megelégszünk a fogyaté­kosságok nyilvános kipellengérezésével, de semmit sem teszünk kiküszöbölésükre, s főleg ismétlődésük megakadályozására. E tekintetben döntő szerepet kell betöltenie az irányítás szférájának, az eredményes ellenőrzésnek és a dolgozók közvélemé­nyének. A vezető dolgozók a Munka Törvény- könyvével ellentétben még mindig nem tel­jesítik minden esetben azt a kötelességü­ket, hogy felelősségre vonjanak a munkafe­gyelem megsértéséért. A saját hatáskörük­ben nem gátolják meg a konfliktusok elmé­lyülését, s ennek folytán az apró-cseprő hiányosságok nem egyszer bűncselekede­tekbe torkollnak. A szocialista szervezetek ellenőrző ala­kulatai munkájának eredményességét is nemegyszer jogos társadalmi bírálat érte. Az igazat megvallva, még mindig hiányoljuk a kedvező fordulatot, noha szüntelenül hangsúlyozzuk az ellenőrző tevékenység megelőző jellegének fontosságát. A visszás jelenségek kiküszöbölésének legjobb fegyvere a nyílt bírálat. A szocialista demokrácia elmélyítésének jelenlegi folya­matában fontos feladat mozgósítani a dol­gozókat arra, hogy felhívják a figyelmet mindennemű rendetlenségre, fegyelmezet­lenségre és törvénytelenségre és követeljék a helyrehozást. Ezt a célt annak tudatában tűzzük ki, hogy a szocialista demokrácia elválaszthatatlanul összefonódik a szocia­lista törvényességgel. 4. Stratégiánk megvalósítása megkíván­ja a dolgozók alkotókészségének aktivizálá­sát, a gazdasági mechanizmus átalakítását, a szocialista demokrácia elmélyítését és a szocialista önigazgatás fejlesztését. A teljes önelszámolás, önfinanszírozás és önigazgatás feltételei között nyilván min­den kollektívában nyíltan értékelni fogják az alkotó szellemű munkát, a kezdeményezést és a felelősséget, s egyben meg nem alku- vóan szorgalmazni fogják a rendet és a fe­gyelmet. Elmélyül a harc a törvénytelensé­gek, a spekuláció, a társadalmi tulajdon megkárosítása és a nyerészkedés egyéb formái ellen. Persze a gazdasági mechanizmusnak és társadalmunk élete minden területének áta­lakítása megkívánja jogrendünk további tö­kéletesítését is. A színvonalas jogszabá­lyok, de elsősorban következetes alkalma­zásuk a társadalmi gyakorlatban fontos elő­feltétele a CSKP KB 7. ülésén, majd az SZLKP KB ülésén kitűzött feladatok teljesí­tésének. Csakhogy még a legtökéletesebb jogszabályok sem szavatolják gépies meg­tartásukat. Következetes érvényesítésükre, a szocialista törvényesség megszegése el­leni harcnak meg kell nyernünk az emberek túlnyomó többségét. El kell érnünk azt, hogy ne csak bíráljanak, hanem egyben a társfelelősséget vállalva, cselekvőén har­coljanak a törvények és az egyéb jogszabá­lyok öntudatos megtartásáért. JÁN BENCURA, a Szlovák Szocialista Köztársaság Leg­felsőbb Bíróságának elnöke 1. Nem állíthatjuk azt, hogy az elnökség Levelét megelőzően a törvényességről nem esett volna szó, az illetékes szervek ne foglalkoztak volna helyzetének értékelésé­vel, de megtartására, s főleg megszegésé­ért a következetes felelősségre vonásra nem helyeztek olyan nagy hangsúlyt. A Le­vél egyben hozzájárult ahhoz is, hogy dol­gozóink kritikusabban, nyíltabban és meré­szebben mutattak rá környezetükben, főleg a munkahelyükön a társadalomellenes je­lenségekre. A becsületesen dolgozó és élő emberek nem hajlandók már eltűrni a társa­dalmi ügyek rendezésének indokolatlanul eltérő megközelítését, a kétarcú erkölcsöt, a zűrzavart és a rendetlenséget és szorgal­mazzák a helyzet javítását, egyebek között a törvények megtartását, valamint a követ­keztetések levonását a rossz gazdálkodás­ból, a tisztségekkel való visszaélésből és a társadalmi tulajdon megkárosításából. Ezáltal kialakult az etikai, az erkölcsi és a jogi normák megszegésével szembeni engesztelhetetlenség kedvező légköre, az olyan társadalmi közeg, amely lehetővé teszi, hogy minden bűnelkövetőt leleplezze­nek és a törvénynek megfelelően megbün­tessék. Ez a körülmény is hozzájárult ah­hoz, hogy tavaly az előző évhez képest a bűnözés ugyan általában csökkent, de a Szlovák Szocialista Köztársaságban a gazdasági bűncselekményekért jogerő­sen elítéltek száma 8,9 százalékkal növe­kedett, s a bűncselekményeknek ez a kate­góriája az előfordulást tekintve a második volt a sorrendben. A gazdasági bűncselekmények társadal­munknak jelentős károkat okoznak. Ezzel kapcsolatban szeretnék megemlíteni egy­két példát. A Szlovák Szocialista Köztársa­ság Legfelsőbb Bírósága a már nyilvános­ságra hozott esetektől eltekintve fellebviteli eljáráson több ilyen esettel foglalkozott. Az ilyen bűncselekmények egy része kedve­zőtlenül hatott a közellátásra, így pl. Ján Herman, a bratislavai Sevcsenko utcai élel­miszerbolt volt vezetője szállítóitól eltulajdo­nított péksütödei, továbbá hústermékeket és egyéb élelmiszereket vásárolt, majd az általa vezetett üzletben nyilvántartásba nem vett áruként értékesített, amivel jogtalanul több mint 180 ezer korona haszonra tett szert. Ezért tízévi szabadságvesztésre és 50 ezer korona pénzbüntetésre ítélték. Viliam Rehák, a Bánovce nad Bebra- vou-i Tatra nemzeti vállalat dolgozója, il­letve ugyanitt Július Simko, a Mototechna boltjának vezetője, valamint Vladimír Lu­can, a prievidzai Mototechna vezetője a gépkocsialkatrészek hiányával élt vissza. Az 1980-1986-os években Tatra gépkocsik alkatrészeinek eltulajdonításával és értéke­sítésével több mint 715 ezer korona jogta­lan nyereségre tettek szert. Viliam Rehák ezért 11, Július Simko 8, Vladimír Lucan pedig 9 évet, s magas pénzbüntetést ka­pott. 2. Az elnökség Levelével való foglalko­zás valóban nem egyszeri akció. Rendsze­res munkát követel. Ez az új emberek erkölcsi, jellembeli tulajdonságai és szocia­lista életmódja formálásának szakadatlan folyamata. Nagyon fontosnak tekintem a fiatalok becsületességre nevelését, mégpedig nem­csak az iskolában, a pionírszervezetben vagy a SZISZ-ben. Ennek a nevelésnek súlypontja a család, és a személyes példa- mutatás A gyerekeknek példaképet kell látnia a szüleiben, a diáknak a pedagógus­ban, a szakmunkástanulónak a mesterben. A fiatal embernek környezete gyakorlati tettei alapján kell meggyőződnie arról, hogy az anyagi javaknak, egyebek között a fényűző hétvégi háznak és személygépko­csinak hajhászása idegen a mai korszerű életfelfogástól s elítélést érdemlő, ha ez más embernek, a társadalmi tulajdonnak kárára történik. 3. Amint erre már utaltunk, a legnagyobb tartalékok nyilván nevelőmunkánkban van­nak Hadd jegyezzem meg azonban, hogy * a problémák szélesebb körére gondolok, nem csupán a tilalmakra és a büntetőjogi következményekre. A CSKP KB Elnöksé­gének Levele sem szorítkozott csupán a spekuláció, a társadalmi tulajdon megká­rosítása, esetleg a megvesztegetés előre­haladásunkat leginkább megkárosító jelen­ségei elleni harcra. Társadalmunk további fejlődése, a rend és a fegyelem megterem­tése, a gazdasági reformok megvalósítása nélkülözhetetlen előfeltételeként azt az igen fontos igényt támasztja, hogy a családban, a munkahelyen, az állampolgári érintkezés­ben érvényesüljenek a szocialista kapcsola­tok. Igaz, nyugtalanít bennünket, hogy miért nem csökken nagyobb mértékben a bűnö­zés, de még nyugtalanítóbb, hogy Szlovákiá­ban növekszik a válásoknak és a csonka csa­ládoknak a száma, s bíróságainkat évente még mindig mintegy 60 ezer polgári- és munkajogi per foglalkoztatja. Hol vannak a tartalékok? Nyilván a megelőző nevelő­munka nagyobb mérvű következetességé­ben és gazdasági mechanizmusunk egyes szervezési kérdéseinek megoldásában. 4. A gazdasági mechanizmus komplex átalakítását és a szocialista demokrácia elmélyítését objektív szükségszerűségnek tekintjük - hangsúlyozta Jakes elvtárs, a CSKP KB főtitkára a CSKP KB 7. ülésén. E feladatok sikeres megvalósítása érdeké­ben utunkból el kell távolitanunk mindazt, ami fékezi előrehaladásunkat. Kétségtele­nül az ilyen fékező tényezők közé tartoznak a társadalomellenes jelenségek is. S miután megállapítottuk, hogy ezen a területen még nem következett be a kívánatos fordulat, sürgető fontosságú az a feladat, amelyet a CSKP KB 7. ülése a biztonsági, az ügyészségi és a bírósági szervek elé tűzött ki: ,,A lehető legszigorúbban kell büntetni a szocialista tulajdon, a személyi biztonság elleni bűncselekedeteket, nyilvánosságra kell hozni azok igazságos megbüntetését, akik durván megsértették a szocialista élet szabályait". Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista államhatalmi szervek azonban sohasem tekintették a társadalomellenes jelenségekkel szembeni harcban elsőrendű fontosságúnak a megtorlást. Ezt csak ak­kor alkalmazták, miután csődöt mondtak a megelőzés módszerei avagy súlyos bűn- cselekményt elkövetővel szemben kellett védeni a társadalmat. Ezzelá differenciált megközelítéssel összhangban áll a vétsé­gekről szóló törvény előkészítés alatt álló hatálytalanítása, illetve a szabálysértések­ről szóló törvény novellizálása. Ennek célja, hogy a kisebb törvénysértéseket, illetve a szocialista erkölcs szabályainak megsér­tését a hely színén, a közeli környezethez tartozó emberek ítéljék meg. Az említett jogszabályok feltételezett módosítása azzal számol, hogy a szabálysértések a nemzeti bizottságok jogkörébe fognak tartozni. így erőteljesebben érvényesülhet a közvéle­mény nevelő hatása, és elmélyül a társada­lomellenes tevékenységgel szembeni meg nem alkuvás. A vállalatoknál a társadalmi értékek eredményesebb védelmének, illetve a tár­sadalmi tulajdon megóvásában a dolgozók nagyobb és közvetlenebb érdekeltségének további fontos tényezője lesz az önfinanszí­rozás rendszere. Ebben a rendszerben ugyanis a rossz gazdálkodás következmé­nyei nagyon konkrétan lecsapódnak magá­ban a dolgozókollektivában. így azután a vezető dolgozók és a szervezetek első­rendű feladatuknak fogják tekinteni a társa­dalmi értékek védelmét, ellenőrzését és gondos kezelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom