Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
A Nagykürtösi (VeFky Krtís) járásban évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A korabeli feljegyzések már a XI. század elején említést tesznek az itt termelt borokról. Igaz, a filoxéra és a szölőbetegségek több alkalommal jelentős pusztítást végeztek az ültetvényekben, de a nemes nedű kedvelőinek ez nem vette el a kedvét a kezdeményezéstől. A szőlőtermelők újra meg újra hozzáláttak a telepítéshez. Ennek köszönhető, hogy a járást ma is az ország jelentős bortermő vidékei között tartják számon. Az Ipoly menti mezőgazdasági vállalatok többségének 100 hektárnál több szőlője van. Sőt, némely gazdaságokban az ültetvények összterülete meghaladja a 200 hektárt. S ami szintén említést érdemel:- Látom, munkaerő-gondjaik nincsenek.- Ezért elsősorban az Ipolybalogi (Balog nad Iprom) Efsz-t illeti elismerés, mert minden télen kisegít bennünket. Saját erővel nem tudnánk vállalni ekkora feladatot.- Egymillió oltvány előállításához rengeteg szőlóvessző kell. Honnan szerzik be az alapanyagot?- Nagyobb hányadát a saját szőlészetünkből, de a járás, sőt szükség esetén egész Szlovákia mező- gazdasági vállalataitól vásárolunk szőlövesszőt. Előfordult már, hogy külföldről, konkrétan Bulgáriából hoztunk be alapanyagot, mert nálunk a fagyok kárt tettek a vesszőkben, viszont a tervet teljesíteni akartuk. Az egyik helyiségben Csáky Vince és Molnár József a kiválasztott • Az alapanyag előkészítése során az asszonyok méretre vágják és százasával kötegekbe rendezik a szőlövesszőt itt kistermelőként csaknem mindenki foglalkozik szőlőtermesztéssel. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a járási székhelyen korszerű borászati üzem épült, az Apátújfalui (Opatovská Nová Vés) Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás pedig oltványtermeléssel foglalkozik, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a termelés fejlesztéséhez. A kutatóállomás szaporítótelepén a téli hónapokban is serény munka folyik. Ilyenkor készítik elő az oltványokat. Ottjártunkkor a hosszú asztalok körül népes asszonycsapat szorgoskodott. Csattogtak a met- szöollók, roppant a venyige, százas kötegekben gyűlt a méretre szabott alany- és oltóvesszö.- Itt kezdődik az oltványtermelés - magyarázta Duéan Hudec, a részleg vezetője. - Az asszonyok szabvány szerint méretre vágják, majd ..kivakítják“ a vesszőket, vagyis eltávolítják a fölösleges rügyeket. Tennivaló bőven akad, ugyanis az idén egymillió oltvány beiskolázását tervezzük. Ebből a mennyiségből legalább 400 000 elsöosztályú gyökeres oltványt kell kitermelnünk. vesszők fertőtlenítését végezte. A kötegeket alaposan megmártogat- ták a hatalmas betonteknőbe töltött fertőtlenítő oldatban. - Az előkészített oltóvesszőt egyelőre tároljuk - mondta Milan Busa, az oltványkészítő munkacsoport vezetője. - Az oltás csak akkor veszi kezdetét, ha az összes alapanyagot előkészítettük. Az oltást a saját dolgozóink végzik, mert ez a művelet nem csupán szaktudást, de gyakorlatot, jártasságot is igényel. Ezt követően a beoltott vesszőket egy hónapig nedves fúrészporba ágyazva előhajtatjuk, majd májusban kiültetjük az oltványiskolába.- Milyen a jó szőlőoltvány?- A gyökeres oltványokat ősszel szedjük fel, osztályozásukat a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet zvoleni ki- rendeltségének szakemberei végzik. Az első minőségi osztályba kizárólag azokat az oltványokat lehet besorolni, amelyek négy erős talpgyökérrel és öt érett rüggyel rendelkeznek. További alapkövetelmény, hogy az oltás helyén tökéletes legyen az alany és az oltócsap forradása.- Milyen fajták szaporításával foglalkoznak?- Az oltványtermelést mindig a keresletnek megfelelően tervezzük. Konkrétan az idén tizenkét fajta szaporítását vettük tervbe, ezek közül zöld velteliniből, olasz és rajnai rizlingből, kékfrankosból és szentlőrinciből készítünk legtöbb oltványt. A társadalmi elvárásoknak megfelelően, elsősorban a mezőgazdasági vállalatok igényeit igyekszünk kielégíteni, de a kertbarátoknak is tudunk kínálni gyökeres ültetőanyagot. böjYösJános A venyige fertőtlenítése Csáky Vince és Molnár József feladata (A szerző felvételei) LEHETŐSÉG A BIZONYÍTÁSRA Legfőbb gondjuk a tej minőségének javítása Turczi Tibor mérnök két évvel ezelőtt került a Farnadi (Farná) Efsz állattenyésztési ágazatának élére. Hogy jókor-e vagy rosszkor, az szemlélet kérdése. Ugyanis az ágazat akkor éppen hullámvölgyben volt. Aki ilyenkor vállalni meri a vezetői posztot, annak az átlagosnál lényegesen több gondot és nagyobb feladatot is el kell vállalnia. Ezzel szemben ott a lehetőség a bizonyításra, a szakmai helytállásra. Valószínű, hogy a fiatal szakember pro és kontra egyaránt megvizsgálta a helyzetet, mielőtt igent mondott volna. Ahogy ígérte, nekigyúrkőzött a feladatok megoldásának. Persze, az állattenyésztésben két év nem nagy idő. Ennek ellenére sokat változott a helyzet, de az eredmények még mindig nem kielégítőek. Még akkor sem, ha a szövetkezet zárszámadó közgyűlésén elhangzott elnökségi beszámoló az állattenyésztés szempontjából történetesen az „egyik legjobbnak" minősítette a múlt esztendőt. SEGÍTETT, DE MILYEN ÁRON? Vitathatatlan, hogy a szövetkezet állattenyésztési ágazatában az utóbbi években a progresszív fejlesztési irányzat érvényesült. Javulás volt tapasztalható a borjú- és malacnevelésben, nőtt a hízóállatok súlygyarapodása, és a tehenek is több tejet termeltek, mint korábban. Ennek ellenére, ha a tervfeladatok teljesítését vesszük alapul, akkor lényegében csak azt emelhetjük ki, hogy a szövetkezet a tervezettnél több tejet és marhahúst értékesített. Az elnökségi beszámoló azonban nem - vagy nem csak - ezért mondta egyik legjobbnak a múlt évet. Megszerkesztői mindenekelőtt arra építettek, hogy a közel 6,5 millió korona tervezett nyereség 28 százalékkal való túlteljesítését éppen az állattenyésztésnek köszönhetik. Mivel a növénytermesztésben a szélsőséges időjárás és a természeti csapások okozta kárt még vétett hibák is tetőzték, ebben az ágazatban nem lehetett terven felüli nyereségben reménykedni. Cukorrépából, szőlőből, fűszerpaprikából és dohányból jelentős terméskiesésük volt, amit a terven felül kitermelt 934 tonna gabonával, a napraforgónál és a takarmánynövényeknél elért jó eredményekkel csak hozzávetőlegesen sikerült ellensúlyozniuk. Végeredményben a bruttó mezőgazdasági termelést csak 97,7 százalékra teljesítették, ami már önmagában jelzi, hogy a bevételek, illetve a tervezett nyereség majd másfél millió koronás túlteljesítése érdekében az állattenyésztésben a jövő megalapozására szolgáló tartalékokhoz kellett nyúlni. Ki tudja, evégett nem kell-e majd az év végén újfent „kisöpörni“ az istállókat? AZ INTENZIFIKÁCIÓ ÚTJÁN Az állattenyésztési ágazat dolgozói már a zárszámadót megelőző termelési értekezleteken nyíltan beszéltek a fogyatékosságokról. Többen kiemelték, hogy az átlagos tejtermelésben elért 200 literes növekedés nagyon jó eredmény, de egyúttal azt is jelenti, hogy jobb takarmányellátás esetén a múlt évi 3700 literes fejési átlagnál jobb teljesítményre is képes volna a szlovák tarka tehénállományuk. Mindenekelőtt a takarmányok minőségén kellene javítani. Szóba került, hogy tavaly megint a tervezettnél kevesebb malac született, s mivel vásárolni sem tudtak eleget, az év végén nem nagyon nézhették, hány kilós a hízó, amikor vágóhídra küldik. Elhangzott, hogy lehetne még javítani a borjúnevelési és a hizlalási eredményeken, s többen sürgették - főleg az első januári mintavételek után -, hogy a szövetkezet vezetősége tegyen konkrét intézkedéseket a tej minőségének javítására. Az ágazat vezetője elmondta, hogy a dolgozók többsége helyesen látja a problémákat és konkrét javaslatokat is tesz a megoldásra. Ezek megvalósítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy két év alatt komoly haladást érhettek el a termelékenységi mutatók javításában. Tavaly például 1800 malaccal többet neveltek fel, mint 1985- ben. Igaz, időközben nőtt a kocaállomány, de javult a malcelválasztási eredmény is: a korábbi 11,25-ös helyett ma már 15,61 -es kocánkénti átlagról beszélnek. Az idén legalább 17 malacra számítanak egy-egy anyasertéstől. És ezt nem csupán a felsőbb szervek megnyugtatására foglalták a tervükbe. Teljesítése már csak azért is fontos, mert a szövetkezet az idén 40 tonnával több sertéshús értékesítésére vállalkozott. A múlt évi eredmények ismeretében úgy véltük, túlbecsülték a lehetőségeiket, de az ágazat vezetője kiállt amellett, hogy a feladat teljesíthető. Úgy számítja, hogy a múlt évben kimutatott 560 grammos súlygyarapodás még akkor is garantálja a sikert, ha a tagoknak kiadják az igényelt választott malacokat. Persze el kell érniük a tervezett választási átlagot, a hízókat pedig feltétlenül 120 kilogramm körüli élősúlyban kell vágóhídra küldeniük. AMIÉRT A FEJÜK FÁJ A farnadiak tavaly a tervezettnél több tejet értékesítettek, de az első minőségi osztálynak megfelelő árat csak a 72,5 százalékáért kaptak. Már ez arról árulkodott, hogy minden igyekezet ellenére sem tudtak kellőképpen felkészülni az igényesebb követelmények teljesítésére. Az idén januárban rendre a harmadik minőségi osztályba került a tejük. Tudták, hogy az új szabvány miatt gondjaik lesznek, de hogy még a második npinő- ségi osztály követelményeinek sem tudnak megfelelni, arra nem számítottak. •*- A lesújtó eredmény láttán azonnal megszerveztünk egy szakelőadást - mondta Turczi Tibor. - Az idén kis híján 1,8 millió liter tejet kell értékesítenünk, s ha nem javítjuk a minőséget, akár egymillió koronával is csökkenhet a bevételünk. Tökéletesítettük a munkaszervezést, megszigorítottuk a technológiai fegyelmet. Ma már senkinek nem jutna eszébe fejés közben etetni vagy almozni. A tehenek tőgyét mosás után papírtörlőkkel töröljük szárazra, a tejet pedig nem „savanyítjuk“ órák hosszat az istállókban vagy az ajtók előtt, hanem félóránként elszállítjuk a tejházba. így a hűtők is jobb teljesítményt nyújtanak, és a mikroorganizmusoknak sincs sok idejük az elszaporodásra. Ami nagyon fontos: bevezettük az anyagi érdekeltségen alapuló javadalmazást. A kifogástalan tejet termelő gondozóknak kétszer annyit fizetünk, mint a harmadosztályú tejet termelőknek. Mindezzel elértük, hogy februárban már volt első osztályú tejünk. A szövetkezet most mosógépek vásárlására készül, hogy a munkaruhákon kívül a tögymosó ruhákat is helyben és rendszeresen kimoshassák a tehenészetben. A minőség megőrzésében talán az is segíthetne, ha elszállításig a tejeskannákat hideg vízbe állítanák. Az ágazatvezető szerint, az említetteknél többet majd csak akkor tehetnek a tej minőségéért, ha végre birtokba vehetik az épülő, új tehénistállókat, amelyekből majd csővezetéken jut a tej a hűtőkbe. KÁDEK GÁBOR Érvényesítik a tudományos ismereteket A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági . vállalatai kiemelkedő sikereket érnek el a termelés fejlesztésében. A haladó technológiák alkalmazásában, a legújabb tudományos-technikai ismeretek népszerűsítésében és érvényesítésében nagy feladatot vállalnak a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezetei. Ezek a járás 16 mezőgazdasági vállalatánál mintegy 720 mezőgazdasági szakembert kapcsolnak be a fejlődés lehetőségeinek kutatásába. A haladás szempontjából nagy jelentőséggel bírnak az új technika napjai, amelyek egy- egy új módszer tanulmányozásán túl a gyakorlati tapasztalatok közvetlen kicserélésére, megvitatására is lehetőséget nyújtanak. Szervezésükben az országnak ezen a vidékén a légi (Lehni- ce) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz jár az élen. Gór László, a CSTMT járási mezőgazdasági bizottságának elnöke nagyra értékeli, hogy a társaság alapszervezetének tagjai aktívan bekapcsolódnak a vállalatok speciális gondjait enyhítő újítómozgalomba. Más és más feladatok megoldásán dolgoznak például az Agrostav, a Dunatőkési (Du- najsky Klatov) Állami Gazdaság, vagy mondjuk az Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat újítói, de később a társaság ismeretterjesztő tevékenységének köszönhetően a jó ötleteket valamennyi mezőgazdasági vállalatnál egyformán érvényesítik. A tudományos-műszaki társaság kedvező feltételeket teremt az ismeretek gyarapításához. Az alapszervezetek tagjai nemcsak a szaktanfolyamokra, konferenciákra és szinpóziumokra jutnak el, de hazai és külföldi tanulmányutak alkalmával is bővíthetik ismereteik tárházát, tökéletesíthetik felkészültségüket. Például a nagymagyari (Zlaté Klasy) Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat dolgozói a brnói, budapesti és lipcsei nemzetközi gépipari vásáron látottakat igyekeznek kamatoztatni mindennapi munkájukban. A társaság információs központjának jól felszerelt szakkönyvtára, valamint a számitógépes hálózat útján hozzáférhető, naprakész mezőgazdasági információk szintén az ismeretgyarapítást, a döntés- hozatalt és általában a szervező és irányító tevékenység javítását szolgálják. A jövő szempontjából biztató, hogy több mezőgazdasági vállalatnál - mint például az agrokémiai vállalatnál, a dercsikai (Ju- rová) Barátság Efsz-ben, a cukorgyárban stb. - eredményesen dolgoznak az ifjú technikusok klubjának tagjai. Az új módszerek meghonosítására irányuló törekvéseik egyre inkább éreztetik hatásukat a vállalatok gazdálkodásának eredményességében. A töretlen fejlődés, a még eredményesebb tevékenység feltételeit a CSTMT héttagú járási mezőgazdasági bizottságának kell megteremtenie. Egyrészt az alkotó műszaki kezdeményezés egészének felkarolásával, a feltaláló- és újítómozgalom rangjának megteremtésével, és nem utolsósorban a hasznos ötletek és megoldások haladéktalan megvalósításának elősegítésével. Más lapra tartozik, hogy ehhez előbb magának a társaság mezőgazdasági bizottságának kellene társadalmi rangot - a bizottságban végzett szervező és irányító munkának pedig elismerést - kapnia. Ezt Reicher János mérnök, a társaság nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának tagja is kiemelte az Agroprogres közös mezőgazdasági vállalatnál működő 58 tagú CSTMT- alapszervezet évzáró gyűlésén MÉRI ISTVÁN
