Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-11 / 10. szám

P ártunk és társadalmunk olyan időszakot él át, amely elvi jelentőségű a társadalmi-politikai, a gazdasági, az eszmei és a kulturális életben, a társadalom irányítási mechanizmusában és külpolitikai aktivitásunkban történő mélyreható változások megkezdése szempontjából. Belső feladatainkat mindig a nemzetközi teendőkkel kapcsoltuk össze, a bel- és a külpolitikai tényezők dialektikájához tartottuk magunkat. Számunkra a legfontosabb, hogy hazánk szilárd láncszeme legyen a szocialista közösségnek, hogy tovább erősödjön Csehszlovákia tekintélye a világban. Tömören mondva: két alapvető feladatot kell megvalósítanunk - kedvezőbb külső feltételeket kell létrehoznunk a fejlett szocialista társadalom építéséhez és fokoznunk kell Csehszlovákia befolyását és tekintélyét a világban, mégpedig társadalmunk sokoldalú fejlesztése révén. Gazdasági és szellemi potenciálunk kibontakoztatásával szeretnénk növelni hazánk hozzájárulását a békéért, napjaink alapvető problémáinak a megoldásáért vívott küzdelemhez. A GYORSÍTÁS STRATÉGIÁJA Miből indulunk ki? Az utóbbi években a nemzetközi politikában az egész háború utáni időszakban érlelődő számos kérdés éleződött ki. Ez különösen vonatkozik az emberiség túlélésének problémájára. Emel­lett bonyolódtak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, és fokozódott a népek és az államok közötti kölcsönös függőség. Ennek következtében elmélyült sokoldalú és el­lentmondásos világunk egységes jellege. Ez pártunktól, akárcsak a többi kommunista és munkáspárttól, megköveteli, hogy újból megvizsgálják a békés egymás mellett élés politikájának tartalmát és lehetőségeit, érté­keljük és átgondoljuk feladatainkat. Tudatában vagyunk annak, hogy a nem­zetközi kapcsolatokban meg kell vizsgálni a múltat, továbbá a jelen korszak jellegét, a haladás mozgatóeröit, azok lehetőségeit és korlátáit. Olyan új jelenségekkel állunk szemben, amelyek az osztályszempontból megosztott világon belül a kölcsönös vi­szony új bázisát teremtik meg, s az emberi­ség megmentése az önpusztítás veszélye elöl kedvezőbb feltételek között valósulhat meg. A helyzet elemzése és értékelése alap­ján az SZKP-val és a többi testvérpárttal együtt arra a következtetésre jutottunk, hogy fokoznunk kell a szocialista példa forradalmi erejét, s így kell életre hívnunk azokat az új erőket, amelyek képesek bizto­sítani az egyetemes társadalmi haladást. A CSKP XVII. kongresszusa és pártunk központi bizottságának 7. ülése épp ebből indult ki. A Csehszlovákia népe és az egész emberiség iránti felelősségünk szüntelenül nő. Előtérbe kerül szocialista társadalmunk gazdasági és szociális fejlődése komplex átalakításának a meggyorsítása. Hasonló feladatok állnak az egész szo­cialista közösség előtt. A kommunista és munkáspártok legutóbbi kongresszusai, kü­lönösen az SZKP XXVII. kongresszusa, új fejezetet nyitottak a szocialista világ életé­ben. Ezektől a kongresszusoktól számítha­tó a szocialista fejlődés új szakaszának kezdete, létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy a szocialista országok életének alapvető kérdéseit a történelmi fejlődés adott fokán megoldjuk. A gyorsítás stratégiája, elméleti alapjait tekintve, a dialektikus-materialista értelme­zésre és a társadalmi élet törvényszerűsé­geinek következetes érvényesítésére tá­maszkodik. Lényege annak megismerésé­ben rejlik, ami megtörtént, továbbá mindan­nak a felszámolásában, ami fékezi a szo­cializmus haladását, ami a nem könnyű objektív körülmények, illetve a durva szub­jektív hibák eredménye. A gyorsítás nem csuprán, vagy nem min­denekelőtt válasz a kérdésre, hogyan lehet fokozni a gazdasági és a tudományos- műszaki haladás ütemét. Ez olyan hatékony utak és eszközök keresése is, amelyek segítségével a belátható jövőben a szocia­lista társadalomnak minden haladó és hu­mánus dolog megtestesítőjévé, a szociális hatékonyság és a szellemi gazdaság példa­képrévé kell válnia. A testvérpártok erőfeszí­tései jelenleg arra összpontosulnak, hogy kidolgozzák az átalakítás eszmei-elméleti platformját és így mélyítsék el a forradalmi változások folyamatait. A történelmi kihívás minden szocialista országot érint, a szocialista közösség min­den egyes tagja felelős' az időszerű felada­tok teljesítéséért. Ennek során döntő szere­pet játszik összeforrottságuk és együttmű­ködésük. Nagyon is tudatában vagyunk an­nak, hogy még bonyolult problémák előtt állunk, hogy kitartásra és bátorságra lesz szükségünk, szembe kell néznünk a realitá­sokkal, újszerűén kell hozzálátnunk a fel­gyülemlett problémák megoldásához, el kell hárítanunk mindent, ami akadályozza a bel­ső és a nemzetközi problémák megoldását. EGYSÉG A SOKARCÚSÁGBAN Az átalakítás egyre inkább bizonyítja, hogy lényege internacionális. És ez logikus, mivel a szocializmus megújulása és a szo­cialista társadalom tökéletesítése tartós fo­lyamat. Ez rendszerünk, az elmélet és a gyakorlat része. Ugyanakkor minden szocialista ország­nak megvannak a sajátosságai, és a test­vérpártok a nemzeti feltételek figyelembe vételével határozzák meg a politikai irány­vonalat. Amikor Mihail Gorbacsov a szocia­lista országok jelenlegi politikáját úgy jelle­mezte, hogy az a szocializmus válasza a kor kihívására, akkor hangsúlyozta, hogy konkrét formáit tekintve ez a válasz sokarcú lesz, ki fogja fejezni a testvéri országok fejlődésének sajátosságait, azonban „elvi alapjait tekintve ez a válasz egységes". Ha a szocializmus fejlődésében a nem­zeti sajátosságokat elemezzük, eléggé sok­színű képiét látunk. És ennek így kell lennie. Már Lenin azt a véleményét hangoztatta, hogy csupán a szükségszerűen egyoldalú, nem teljes kísérletekből alakulhat ki az egységes egészet alkotó szocializmus. A szocialista országokban ezért törvény­szerűen keresik annak útjait, hogyan lehet nagyobb dinamikát kölcsönözni a társadal­mi életnek, a gazdaságnak és a politikának. Az átalakítás jobban lehetővé teszi, hogy az egyes országok közötti kapcsolatokat az olyan általánosan elismert elvek alapján építsük, mint az egyenlőség, a kormányzó párt felelőssége az állam ügyei iránt, a szo­cializmus közös ügye iránti gondoskodás, a kölcsönös megbecsülés, az önkéntes sokoldalú együttműködés. A kommunista pártok és a szocialista államok levonták a tanulságot abból, milyen károkat okozhat ezen elvek meggyengülése, különösen plé­dig a kölcsönös előnyösség és a kölcsönös segítség elvétől való eltávolodás, vagy a szocializmus nemzetközi tevékenységé­ben meglévő érdekek elhanyagolása. A testvérpártok internacionalista politikájá­nak nagy sikere, hogy az utóbbi időben a szocialista országok és az egyes pártok közötti kapcsolatok dinamikusabbá váltak, tökéletesednek. Az az elv az uralkodó, mely szerint a politikában és minden más terüle­ten az a döntő, ami az egyes pártok és országok érdekeit a szocializmus általános érdekeivel összeköti. Ehhez járul hozzá a maga részével a CSKP is. A szocializmus tökéletesítése korábban mindenekelőtt az anyagi-műszaki bázis fej­lődésével kapcsolódott össze. Most számos szocialista ország szükségét érzi a politikai mechanizmusok és a szociális viszonyok átalakításának, ami nélkül a gazdaságban és a technika területén lehetetlen a válto­zás. A felépítmény szférájában végbemenő változások a politikai élethez való új hozzá­állást jelzik. Az új hozzáállás legfőképpen az önigazgatás, a nyilvános beleegyezés, az öntudatos fegyelem, az erkölcsi tekintély és a politika szerepének a fokozása, s nem az adminisztratív formaságok felé mutat. A kommunista pártok világosan kitűzik a politikai átalakítás és a szocialista demok­rácia további fejlődése útját. Igyekszünk megtalálni azokat a mechanizmusokat, amelyek képesek tiszteletben tartani az ér­dekek pluralizmusát, kibővíteni a társadalmi egyetértés bázisát. Az egyes országokban kialakult válsághelyzetek megmutatták, mi­lyen veszélyes figyelmen kívül hagyni a tár­sadalmi ellentmondásokat és megakadá­lyozni következetes megoldásukat. A testvéri országokban az utóbbi időben a hagyományos intézmények mellett újak is alakulnak - különböző mozgalmak, egyesü­letek, alapítványok, politikai klubok stb. Min­denütt gazdagodik a szocialista demokrácia struktúrája. A lengyel és a magyar kommu­nisták ezzel összefüggésben szocialista pluralizmusról beszélnek, amely alatt nem a politikai erők ismert „szabad" játékát értik, hanem a nemzeti közmegegyezés platformjának a kibővítését a kommunista párt vezető szerepe érvényesítésének a fel­tételei között. Valamennyi szocialista or­szág igyekszik jobban megszervezni a kép­viseleti szervek, a nemzeti és népfrontok, s az őket alkotó pártok, társadalmi szerve­zetek munkáját. Ezt a munkát gazdagítani kell és hatékonyabbá kell tenni, összhang­ba kell hozni a gyakorlati igényekkel, javíta­ni kell a politikai döntések előkészítésének és elfogadásának stílusát. A társadalom politikai szervezetének átalakítása során nem szabad megfeled­kezni a pártmunka módszereiről és a mar­xista-leninista párt vezető szerepe érvé­nyesítésének módszereiről sem. Amint azt a mi tapasztalatunk mutatja, a kormányzó párt és az állam, a párt és a társadalom közötti kapcsolatok bíráló elemzése rendkí­vül aktuális. Aktívan keressük e probléma konstruktív megoldásának módjait. KIHASZNÁLNI A SZOCIALIZMUS ELŐNYEIT Az átalakítás a testvéri országokban job­ban lehetővé teszi a szocialista internacio­nalizmus mechanizmusának aktivizálását. Ez megmutatkozott a Varsói Szerződés szerveinek, főleg a Politikai Tanácskozó Testület üléseinek a munkájában, amely élénkebb lett. Ennek köszönhetően az utób­bi időben fokozni lehetett a szocialista or­szágok egyeztetett békeerőfeszítéseit. Az átalakítás során egyre sürgetőbben vetődik fel annak szükségessége, hogy a szocialista országok mind nagyobb mér­tékben használják ki a gazdasági élet inter- nacionalizálásának előnyeit. A testvéri pár­tok és országok képviselőinek az utóbbi időben egyre gyakoribb találkozóin épp er­ről esik a legtöbb szó. A KGST-országok kommunista és mun­káspártjai vezetőinek 1986 novemberében v Moszkvában megtartott munkaértekezletén a következő feladatot tűzték ki: ki kell dol­gozni a gazdasági együttműködés olyan mechanizmusát, amely a lehető legna­gyobb mértékben hozzájárulna az integrá­ciós folyamatok elmélyítését és intenzíveb­bé tételét meghatározó stratégia, az 1984- es legfelsőbb szintű gazdasági értekezleten kitűzött feladatok megvalósításához. A test­véri országok szakemberei és tudósai meg­kezdték a munkaértekezleten meghatáro­zott feladatok következetes teljesítését. Ez nem volt könnyű, a fő irányokat tekintve azonban az egyes országok álláspontja megegyezett. A KGST tevékenységének, az együttműködés mechanizmusának az átalakítására mindnyájuknak szüksége van, tekintet nélkül a gazdasági fejlődés és a népgazdasági struktúra sajátosságaira. Az 1986-ban és 1987-ben lezajlott KGST-üléseken intézkedéseket hagytak jó­vá arra vonatkozóan, hogy az együttműkö­dés maximális mértékben segítse elő a tag­államok népgazdaságának intenzifikálását, dinamikus és harmonikus fejlődését, a la­kosság jólétének a növelését a tudomá­nyos-műszaki haladás alapján, a nemzet­közi szocialista munkamegosztás hatéko­nyabb kihasználását és pozícióik megszi­lárdítását a világgazdaságban. Ebben a szellemben mélyül el Csehszlo­vákia és a Szovjetunió együttműködése is. Milos Jakesnak, a CSKP KB főtitkárának moszkvai látogatása alkalmával Mihail Gor­bacsov külön kihangsúlyozta azt a gondola­tot, amely valamennyi testvéri párt és or­szág számára közös: „Az átalakítás során szerzett tapasztalatok felvérteztek bennün­ket annak megértésével, hogy a szocialista rendszer előnyei nem érvényesülnek önma- guktól, s ez vonatkozik a gazdasági együtt­működés területére is. A Szovjetuniónak és Csehszlovákiának most tudományosan in­dokolt és hosszú távú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködési koncep­cióra van szüksége a következő 15-20 évre. Ez rendkívül fontos feladat, és komo­lyan kell hozzáállni. Az integrációt akadá­lyozó gátak felszámolásáért szállunk síkra. A tudományos-műszaki haladás problémái­nak közös megoldása érdekében meg kell kezdeni a felgyülemlett tapasztalatok és az újszerű gondolatok kihasználását, fel kell szabadítani a tömegek alkotó energiáját.“ A KGST-országok gazdaságpolitikai ko­ordinációjának alapja lesz az 1991-2005 közötti időszakra vonatkozó kollektív kon­cepció. Ennek elsősorban a nemzetközi szocialista munkamegosztás végső és fo­kozatos céljait kellene meghatároznia. Csehszlovákiának érdeke a kollektív kon­cepció mielőbbi kidolgozása és megvalósí­tása. Ez ugyanis megnyitná az utat a jelen­tős strukturális változások előtt, amelyekre a szociális és gazdasági fejlesztés gyorsítá­sa stratégiájának megvalósításához elen­gedhetetlenül szükség van. Csehszlovákia és a KGST-tagországok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése reális és racionális stratégiájának a kidolgo­zása az egyik kulcsfontosságú feladat. Az egyetemes munkamegosztásra való tekin­tettel Csehszlovákia a feldolgozóipar ága­zatainak viszonylag szűk körében válna fontos exportőrré. Ebben az irányban már történtek léjiések, megkezdődött nálunk a gazdaság és a felépítmény alapvető re­konstrukciója, úgy, ahogy az a Szovjetunió­ban és más szocialista országokban megy végbe. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK DEMOKRATIZÁLÁSA Az átalakítást szélesen értelmezzük. Bél­és külpolitikánk egész szférájában, a nem­zetközi kapcsolatok valamennyi területén szorgalmazzuk az átalakítást. Már ma lát­ható, hogy az emberiség előtt álló sürgető kérdések megoldása előtt széles lehetősé­gek nyílnak. A szocializmus fejlődésének új dinamikája lehetővé tette külpolitikánk rend­kívüli aktivizálását, hatékonyságának foko­zását. A szocialista közösség közös békeeröfe- szítései során, természetesen, a Szovjet­unióra hárul a legfőbb feladat. A Szovjet­unió következetes és ugyanakkor újszerű politikája elvi jelentőségű a béke és a nem­zetközi stabilitás megszilárdítása útján tör­ténő haladás szempontjából. A nemzetközi élet legkimagaslóbb eseménye 1987-ben vitathatatlanul a szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó volt, amelyen aláírták a közepes és rövídebb hatótávolságú rakéták felszámolá­sáról szóló szerződést. Ez hatalmas ered­mény az atommentes világ felé vezető, a Mihail Gorbacsov 1986. január 15-én tett nyilatkozatában felvázolt úton. Érthetően ez csupán az első lépés. A to­vábbi találkozókon a Szovjetunió kitartóan fog törekedni a konkrét eredményekre a nukleáris fenyegetés megszüntetésének kulcsterületén - a hadászati támadófegyve­rek csökkentése és a világűr militarizálásá- nak megakadályozása kérdésében. A szocialista külpolitika ereje abban rej­lik, hogy a testvéri pártok és országok együtt dolgozzák ki és egyeztetve hajtják végre miközben a fő stratégiai kezdemé­nyezéseket az egyes országok által tett különböző specifikus javaslatok támogatják, így jár el a mi pártunk és államunk is. A csehszlovák külpolitikai erőfeszítéseket a szocialista közösség egyeztetett politikája keretében bontakoztatjuk ki. A testvéri or­szágokkal folytatott együttműködés a nem­zetközi porondon kiszélesíti lehetőségein­ket és egyben hozzájárul a közös célok eléréséhez, amelyek teljes mértékben kife­jezik az egész békeszeretö emberiség ér­dekeit. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az európai biztonság és együttműködés kérdé­seire. Arra törekszünk, hogy a bécsi utóta­lálkozón a közép-európai haderócsökken­tési tárgyalásokon, a genfi leszerelési kon­ferencián és más fórumokon konkrét ered­mények szülessenek. Jelenlegi politikánk filozófiájának lénye­ge a nemzetközi kapcsolatok demokratizá­lása és humanizálása új lehetőségeinek a megteremtése. A világ népei között a szellemi együvé tartozás érzését igyek­szünk ápolni, s erősíteni azt a tudatot, hogy a civilizáció egységes, a világ egységes egészet alkot. A nemzetközi kapcsolatokban az utóbbi időben bevált változások megerősítik, hogy az átalakításban a békés együttműködés jelentős tartalékai rejlenek. Az átalakítás folyamata, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország által az utóbbi években elindított hatalmas békeoffenziva között szoros és törvényszerű kapcsolat létezik. Ez a szerves kölcsönös összefüggés azáltal adott, hogy a belső feladatok sikeres meg­oldása segíti a szocialista építés kedvező külső feltételeinek a létrehozására irányuló erőfeszítések aktivizálását. Az új politikai gondolkodásmód megmu­tatja a két világ konfrontációjának zsákutcá­jából kivezető utat és elősegíti az emberisé­get egyre inkább aggasztó problémák meg­oldását. Megerősítést nyer, hogy a szocia­lizmus olyan társadalmi rendszer, amely békét, szabadságot, egyenlőséget és jólétet hoz az emberiségnek. Irta: Michal Stefaőák, a CSKP KB tagja, a KB osztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom