Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
P ártunk és társadalmunk olyan időszakot él át, amely elvi jelentőségű a társadalmi-politikai, a gazdasági, az eszmei és a kulturális életben, a társadalom irányítási mechanizmusában és külpolitikai aktivitásunkban történő mélyreható változások megkezdése szempontjából. Belső feladatainkat mindig a nemzetközi teendőkkel kapcsoltuk össze, a bel- és a külpolitikai tényezők dialektikájához tartottuk magunkat. Számunkra a legfontosabb, hogy hazánk szilárd láncszeme legyen a szocialista közösségnek, hogy tovább erősödjön Csehszlovákia tekintélye a világban. Tömören mondva: két alapvető feladatot kell megvalósítanunk - kedvezőbb külső feltételeket kell létrehoznunk a fejlett szocialista társadalom építéséhez és fokoznunk kell Csehszlovákia befolyását és tekintélyét a világban, mégpedig társadalmunk sokoldalú fejlesztése révén. Gazdasági és szellemi potenciálunk kibontakoztatásával szeretnénk növelni hazánk hozzájárulását a békéért, napjaink alapvető problémáinak a megoldásáért vívott küzdelemhez. A GYORSÍTÁS STRATÉGIÁJA Miből indulunk ki? Az utóbbi években a nemzetközi politikában az egész háború utáni időszakban érlelődő számos kérdés éleződött ki. Ez különösen vonatkozik az emberiség túlélésének problémájára. Emellett bonyolódtak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, és fokozódott a népek és az államok közötti kölcsönös függőség. Ennek következtében elmélyült sokoldalú és ellentmondásos világunk egységes jellege. Ez pártunktól, akárcsak a többi kommunista és munkáspárttól, megköveteli, hogy újból megvizsgálják a békés egymás mellett élés politikájának tartalmát és lehetőségeit, értékeljük és átgondoljuk feladatainkat. Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetközi kapcsolatokban meg kell vizsgálni a múltat, továbbá a jelen korszak jellegét, a haladás mozgatóeröit, azok lehetőségeit és korlátáit. Olyan új jelenségekkel állunk szemben, amelyek az osztályszempontból megosztott világon belül a kölcsönös viszony új bázisát teremtik meg, s az emberiség megmentése az önpusztítás veszélye elöl kedvezőbb feltételek között valósulhat meg. A helyzet elemzése és értékelése alapján az SZKP-val és a többi testvérpárttal együtt arra a következtetésre jutottunk, hogy fokoznunk kell a szocialista példa forradalmi erejét, s így kell életre hívnunk azokat az új erőket, amelyek képesek biztosítani az egyetemes társadalmi haladást. A CSKP XVII. kongresszusa és pártunk központi bizottságának 7. ülése épp ebből indult ki. A Csehszlovákia népe és az egész emberiség iránti felelősségünk szüntelenül nő. Előtérbe kerül szocialista társadalmunk gazdasági és szociális fejlődése komplex átalakításának a meggyorsítása. Hasonló feladatok állnak az egész szocialista közösség előtt. A kommunista és munkáspártok legutóbbi kongresszusai, különösen az SZKP XXVII. kongresszusa, új fejezetet nyitottak a szocialista világ életében. Ezektől a kongresszusoktól számítható a szocialista fejlődés új szakaszának kezdete, létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy a szocialista országok életének alapvető kérdéseit a történelmi fejlődés adott fokán megoldjuk. A gyorsítás stratégiája, elméleti alapjait tekintve, a dialektikus-materialista értelmezésre és a társadalmi élet törvényszerűségeinek következetes érvényesítésére támaszkodik. Lényege annak megismerésében rejlik, ami megtörtént, továbbá mindannak a felszámolásában, ami fékezi a szocializmus haladását, ami a nem könnyű objektív körülmények, illetve a durva szubjektív hibák eredménye. A gyorsítás nem csuprán, vagy nem mindenekelőtt válasz a kérdésre, hogyan lehet fokozni a gazdasági és a tudományos- műszaki haladás ütemét. Ez olyan hatékony utak és eszközök keresése is, amelyek segítségével a belátható jövőben a szocialista társadalomnak minden haladó és humánus dolog megtestesítőjévé, a szociális hatékonyság és a szellemi gazdaság példaképrévé kell válnia. A testvérpártok erőfeszítései jelenleg arra összpontosulnak, hogy kidolgozzák az átalakítás eszmei-elméleti platformját és így mélyítsék el a forradalmi változások folyamatait. A történelmi kihívás minden szocialista országot érint, a szocialista közösség minden egyes tagja felelős' az időszerű feladatok teljesítéséért. Ennek során döntő szerepet játszik összeforrottságuk és együttműködésük. Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy még bonyolult problémák előtt állunk, hogy kitartásra és bátorságra lesz szükségünk, szembe kell néznünk a realitásokkal, újszerűén kell hozzálátnunk a felgyülemlett problémák megoldásához, el kell hárítanunk mindent, ami akadályozza a belső és a nemzetközi problémák megoldását. EGYSÉG A SOKARCÚSÁGBAN Az átalakítás egyre inkább bizonyítja, hogy lényege internacionális. És ez logikus, mivel a szocializmus megújulása és a szocialista társadalom tökéletesítése tartós folyamat. Ez rendszerünk, az elmélet és a gyakorlat része. Ugyanakkor minden szocialista országnak megvannak a sajátosságai, és a testvérpártok a nemzeti feltételek figyelembe vételével határozzák meg a politikai irányvonalat. Amikor Mihail Gorbacsov a szocialista országok jelenlegi politikáját úgy jellemezte, hogy az a szocializmus válasza a kor kihívására, akkor hangsúlyozta, hogy konkrét formáit tekintve ez a válasz sokarcú lesz, ki fogja fejezni a testvéri országok fejlődésének sajátosságait, azonban „elvi alapjait tekintve ez a válasz egységes". Ha a szocializmus fejlődésében a nemzeti sajátosságokat elemezzük, eléggé sokszínű képiét látunk. És ennek így kell lennie. Már Lenin azt a véleményét hangoztatta, hogy csupán a szükségszerűen egyoldalú, nem teljes kísérletekből alakulhat ki az egységes egészet alkotó szocializmus. A szocialista országokban ezért törvényszerűen keresik annak útjait, hogyan lehet nagyobb dinamikát kölcsönözni a társadalmi életnek, a gazdaságnak és a politikának. Az átalakítás jobban lehetővé teszi, hogy az egyes országok közötti kapcsolatokat az olyan általánosan elismert elvek alapján építsük, mint az egyenlőség, a kormányzó párt felelőssége az állam ügyei iránt, a szocializmus közös ügye iránti gondoskodás, a kölcsönös megbecsülés, az önkéntes sokoldalú együttműködés. A kommunista pártok és a szocialista államok levonták a tanulságot abból, milyen károkat okozhat ezen elvek meggyengülése, különösen plédig a kölcsönös előnyösség és a kölcsönös segítség elvétől való eltávolodás, vagy a szocializmus nemzetközi tevékenységében meglévő érdekek elhanyagolása. A testvérpártok internacionalista politikájának nagy sikere, hogy az utóbbi időben a szocialista országok és az egyes pártok közötti kapcsolatok dinamikusabbá váltak, tökéletesednek. Az az elv az uralkodó, mely szerint a politikában és minden más területen az a döntő, ami az egyes pártok és országok érdekeit a szocializmus általános érdekeivel összeköti. Ehhez járul hozzá a maga részével a CSKP is. A szocializmus tökéletesítése korábban mindenekelőtt az anyagi-műszaki bázis fejlődésével kapcsolódott össze. Most számos szocialista ország szükségét érzi a politikai mechanizmusok és a szociális viszonyok átalakításának, ami nélkül a gazdaságban és a technika területén lehetetlen a változás. A felépítmény szférájában végbemenő változások a politikai élethez való új hozzáállást jelzik. Az új hozzáállás legfőképpen az önigazgatás, a nyilvános beleegyezés, az öntudatos fegyelem, az erkölcsi tekintély és a politika szerepének a fokozása, s nem az adminisztratív formaságok felé mutat. A kommunista pártok világosan kitűzik a politikai átalakítás és a szocialista demokrácia további fejlődése útját. Igyekszünk megtalálni azokat a mechanizmusokat, amelyek képesek tiszteletben tartani az érdekek pluralizmusát, kibővíteni a társadalmi egyetértés bázisát. Az egyes országokban kialakult válsághelyzetek megmutatták, milyen veszélyes figyelmen kívül hagyni a társadalmi ellentmondásokat és megakadályozni következetes megoldásukat. A testvéri országokban az utóbbi időben a hagyományos intézmények mellett újak is alakulnak - különböző mozgalmak, egyesületek, alapítványok, politikai klubok stb. Mindenütt gazdagodik a szocialista demokrácia struktúrája. A lengyel és a magyar kommunisták ezzel összefüggésben szocialista pluralizmusról beszélnek, amely alatt nem a politikai erők ismert „szabad" játékát értik, hanem a nemzeti közmegegyezés platformjának a kibővítését a kommunista párt vezető szerepe érvényesítésének a feltételei között. Valamennyi szocialista ország igyekszik jobban megszervezni a képviseleti szervek, a nemzeti és népfrontok, s az őket alkotó pártok, társadalmi szervezetek munkáját. Ezt a munkát gazdagítani kell és hatékonyabbá kell tenni, összhangba kell hozni a gyakorlati igényekkel, javítani kell a politikai döntések előkészítésének és elfogadásának stílusát. A társadalom politikai szervezetének átalakítása során nem szabad megfeledkezni a pártmunka módszereiről és a marxista-leninista párt vezető szerepe érvényesítésének módszereiről sem. Amint azt a mi tapasztalatunk mutatja, a kormányzó párt és az állam, a párt és a társadalom közötti kapcsolatok bíráló elemzése rendkívül aktuális. Aktívan keressük e probléma konstruktív megoldásának módjait. KIHASZNÁLNI A SZOCIALIZMUS ELŐNYEIT Az átalakítás a testvéri országokban jobban lehetővé teszi a szocialista internacionalizmus mechanizmusának aktivizálását. Ez megmutatkozott a Varsói Szerződés szerveinek, főleg a Politikai Tanácskozó Testület üléseinek a munkájában, amely élénkebb lett. Ennek köszönhetően az utóbbi időben fokozni lehetett a szocialista országok egyeztetett békeerőfeszítéseit. Az átalakítás során egyre sürgetőbben vetődik fel annak szükségessége, hogy a szocialista országok mind nagyobb mértékben használják ki a gazdasági élet inter- nacionalizálásának előnyeit. A testvéri pártok és országok képviselőinek az utóbbi időben egyre gyakoribb találkozóin épp erről esik a legtöbb szó. A KGST-országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek 1986 novemberében v Moszkvában megtartott munkaértekezletén a következő feladatot tűzték ki: ki kell dolgozni a gazdasági együttműködés olyan mechanizmusát, amely a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulna az integrációs folyamatok elmélyítését és intenzívebbé tételét meghatározó stratégia, az 1984- es legfelsőbb szintű gazdasági értekezleten kitűzött feladatok megvalósításához. A testvéri országok szakemberei és tudósai megkezdték a munkaértekezleten meghatározott feladatok következetes teljesítését. Ez nem volt könnyű, a fő irányokat tekintve azonban az egyes országok álláspontja megegyezett. A KGST tevékenységének, az együttműködés mechanizmusának az átalakítására mindnyájuknak szüksége van, tekintet nélkül a gazdasági fejlődés és a népgazdasági struktúra sajátosságaira. Az 1986-ban és 1987-ben lezajlott KGST-üléseken intézkedéseket hagytak jóvá arra vonatkozóan, hogy az együttműködés maximális mértékben segítse elő a tagállamok népgazdaságának intenzifikálását, dinamikus és harmonikus fejlődését, a lakosság jólétének a növelését a tudományos-műszaki haladás alapján, a nemzetközi szocialista munkamegosztás hatékonyabb kihasználását és pozícióik megszilárdítását a világgazdaságban. Ebben a szellemben mélyül el Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködése is. Milos Jakesnak, a CSKP KB főtitkárának moszkvai látogatása alkalmával Mihail Gorbacsov külön kihangsúlyozta azt a gondolatot, amely valamennyi testvéri párt és ország számára közös: „Az átalakítás során szerzett tapasztalatok felvérteztek bennünket annak megértésével, hogy a szocialista rendszer előnyei nem érvényesülnek önma- guktól, s ez vonatkozik a gazdasági együttműködés területére is. A Szovjetuniónak és Csehszlovákiának most tudományosan indokolt és hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési koncepcióra van szüksége a következő 15-20 évre. Ez rendkívül fontos feladat, és komolyan kell hozzáállni. Az integrációt akadályozó gátak felszámolásáért szállunk síkra. A tudományos-műszaki haladás problémáinak közös megoldása érdekében meg kell kezdeni a felgyülemlett tapasztalatok és az újszerű gondolatok kihasználását, fel kell szabadítani a tömegek alkotó energiáját.“ A KGST-országok gazdaságpolitikai koordinációjának alapja lesz az 1991-2005 közötti időszakra vonatkozó kollektív koncepció. Ennek elsősorban a nemzetközi szocialista munkamegosztás végső és fokozatos céljait kellene meghatároznia. Csehszlovákiának érdeke a kollektív koncepció mielőbbi kidolgozása és megvalósítása. Ez ugyanis megnyitná az utat a jelentős strukturális változások előtt, amelyekre a szociális és gazdasági fejlesztés gyorsítása stratégiájának megvalósításához elengedhetetlenül szükség van. Csehszlovákia és a KGST-tagországok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése reális és racionális stratégiájának a kidolgozása az egyik kulcsfontosságú feladat. Az egyetemes munkamegosztásra való tekintettel Csehszlovákia a feldolgozóipar ágazatainak viszonylag szűk körében válna fontos exportőrré. Ebben az irányban már történtek léjiések, megkezdődött nálunk a gazdaság és a felépítmény alapvető rekonstrukciója, úgy, ahogy az a Szovjetunióban és más szocialista országokban megy végbe. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK DEMOKRATIZÁLÁSA Az átalakítást szélesen értelmezzük. Bélés külpolitikánk egész szférájában, a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén szorgalmazzuk az átalakítást. Már ma látható, hogy az emberiség előtt álló sürgető kérdések megoldása előtt széles lehetőségek nyílnak. A szocializmus fejlődésének új dinamikája lehetővé tette külpolitikánk rendkívüli aktivizálását, hatékonyságának fokozását. A szocialista közösség közös békeeröfe- szítései során, természetesen, a Szovjetunióra hárul a legfőbb feladat. A Szovjetunió következetes és ugyanakkor újszerű politikája elvi jelentőségű a béke és a nemzetközi stabilitás megszilárdítása útján történő haladás szempontjából. A nemzetközi élet legkimagaslóbb eseménye 1987-ben vitathatatlanul a szovjet-amerikai csúcstalálkozó volt, amelyen aláírták a közepes és rövídebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést. Ez hatalmas eredmény az atommentes világ felé vezető, a Mihail Gorbacsov 1986. január 15-én tett nyilatkozatában felvázolt úton. Érthetően ez csupán az első lépés. A további találkozókon a Szovjetunió kitartóan fog törekedni a konkrét eredményekre a nukleáris fenyegetés megszüntetésének kulcsterületén - a hadászati támadófegyverek csökkentése és a világűr militarizálásá- nak megakadályozása kérdésében. A szocialista külpolitika ereje abban rejlik, hogy a testvéri pártok és országok együtt dolgozzák ki és egyeztetve hajtják végre miközben a fő stratégiai kezdeményezéseket az egyes országok által tett különböző specifikus javaslatok támogatják, így jár el a mi pártunk és államunk is. A csehszlovák külpolitikai erőfeszítéseket a szocialista közösség egyeztetett politikája keretében bontakoztatjuk ki. A testvéri országokkal folytatott együttműködés a nemzetközi porondon kiszélesíti lehetőségeinket és egyben hozzájárul a közös célok eléréséhez, amelyek teljes mértékben kifejezik az egész békeszeretö emberiség érdekeit. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. Arra törekszünk, hogy a bécsi utótalálkozón a közép-európai haderócsökkentési tárgyalásokon, a genfi leszerelési konferencián és más fórumokon konkrét eredmények szülessenek. Jelenlegi politikánk filozófiájának lényege a nemzetközi kapcsolatok demokratizálása és humanizálása új lehetőségeinek a megteremtése. A világ népei között a szellemi együvé tartozás érzését igyekszünk ápolni, s erősíteni azt a tudatot, hogy a civilizáció egységes, a világ egységes egészet alkot. A nemzetközi kapcsolatokban az utóbbi időben bevált változások megerősítik, hogy az átalakításban a békés együttműködés jelentős tartalékai rejlenek. Az átalakítás folyamata, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország által az utóbbi években elindított hatalmas békeoffenziva között szoros és törvényszerű kapcsolat létezik. Ez a szerves kölcsönös összefüggés azáltal adott, hogy a belső feladatok sikeres megoldása segíti a szocialista építés kedvező külső feltételeinek a létrehozására irányuló erőfeszítések aktivizálását. Az új politikai gondolkodásmód megmutatja a két világ konfrontációjának zsákutcájából kivezető utat és elősegíti az emberiséget egyre inkább aggasztó problémák megoldását. Megerősítést nyer, hogy a szocializmus olyan társadalmi rendszer, amely békét, szabadságot, egyenlőséget és jólétet hoz az emberiségnek. Irta: Michal Stefaőák, a CSKP KB tagja, a KB osztályvezetője
