Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-04 / 9. szám

Körkép A mint arról az 1986-1990-es évekre szóló tervek koordi­nációja idején megállapodás történt, Lengyelország és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának orszá­gai között az árucsere értéke 113 milliárd rubelre növekszik. Tekintet­tel arra, hogy ebben az összegben az 1985-ös árszint figyelembe véte­lével egyeztek meg, ez a növekedés 29,1 százalékot tesz ki - ennyivel nő vekszik a mezőgazdasági és az élel­miszeripari termékek cseréje. Lengyelország immár évek óta a fogyasztási cikkek jelentős expor­tőre. így például a szovjet piacra gáztűzhelyeket, varrógépeket, koz­metikai cikkeket, világitó testeket, telefonkészülékeket és konfekciót, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek közül pedig elsősorban friss és feldolgozott gyümölcsöt va­lamint zöldséget szállít. A Szovjet­unió után Csehszlovákia Lengyel- ország második legnagyobb keres­kedelmi partnere. Északi szomszé­dunk elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkeket szállít ha­zánkba. E kereskedelem fontossá­gáról tanúskodik például az a tény, hogy a termékek árusítására kiépült a Hortex üzlethálózat. Az említett árukon kívül keresettek az ipari fo­gyasztási cikkek is, bár ezekből Len­gyelország többet importál, mint ex­portál. A szóban forgó termékeket természetesen nemcsak hazánkba, hanem a többi KGST-országba is szállítja. Ami a fogyasztási cikkek lengyel importját illeti, ebben az ötéves terv­időszakban a KGST-országoktól automata mosógépeket, hütógépe­Lengyelország az elmélyülő nemzetközi együttműködésben Több és jobb fogyasztási cikk - közösen tehát Lengyelország és a KGST- országok árucseréje a korábbi öt­éves tervidőszakhoz viszonyítva, s az ún. piaci áruk területén a növe­kedés 34 százalékot tesz ki. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztási cikkek forgalma, függetlenül attól, hogy 1990-ben a teljes árucserének alig valamivel több mint 10 százalékát teszi majd ki, Lengyelország és a KGST-országok kereskedelmé­ben egyre nagyobb szerepet játszik. Ha teljes képet akarunk nyerni Lengyelország és a baráti országok együttműködéséről a fogyasztási cikkek közös gyártásában, tudnunk kell, hogy ebben az ötéves tervidő­szakban csaknem egynegyedével - pontosabban 25 százalékkal - nő­ket, mélyhűtőket, színes televízióké­szülékeket, személygépkocsikat, motorkerékpárokat, rádiókészüléke­ket, órákat, fényképező- és filmfel­vevő gépeket, a könnyűipari termé­kek közül pedig szőnyegeket, függö­nyöket, bőrkészítményeket, sport- és turistafelszerelést vásárol. A len­gyel exportban elsősorban a sze­mélygépkocsik, szövetek, konfekci­ók, kötöttáruk, az üveg- és kerámia­készítmények, háztartási berende­zések, sport- és turistakellékek, bőr- díszműáruk, gyógyszerek és kéz­műipari termékek játsszák a fősze­repet. A lengyel árucserében a szóban forgó cikkek növekvő részaránya a KGST-országok egyre elmélyülő Másfél évvel ezelőtt alapították meg Budapesten az első magyar -japán vegyesvállalatot, a Polifoamot. Termékeit - a könnyű polietilént - nagyobb érdeklődéssel fogadták, mint azt korábban feltételezték. A nyereség tervét az elmúlt évben teljesítették. A könnyű polietilént japán gépeken, japán technológiával gyárt­ják, és ezenkívül készítenek még más, főként bőripari terméke­ket. A cég nyugati piacra is szállítja gyártmányait, az ide irányuló kivitel több millió forintot tett ki és volumene az idén várhatóan tovább növekszik. A vegyesvállalatnak az a célja, hogy egyre több készterméket exportáljon és egyúttal a magyar piac igé­nyeit is kielégítse. A felvételen a polietilén japán gépeken történő gyártása látható. (CSTK felvétel) gyártásszakosításának és kooperá­ciójának köszönhető, amely a tudo­mányos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programjának meg­valósítására épül. Ezzel összefüg­gésben fontos szerepet kapnak a fo­kozatosan megalakuló vegyesválla­latok. Egyébként a közös munka ered­ménye, hogy 1990-ig Lengyelország és a KGST-országok kereskedel­mében a közvetlen együttműködés­ből származó áruk cseréje 25-30 százalékra nő. A vegyesvállalatok révén megvalósuló együttműködés elsősorban gépek és műszaki be­rendezések gyártását érinti. Azon­ban a gyártásszakosítás és koope­ráció eredményeként nagyon sok fogyasztási cikket is gyártanak majd. Ezen a területen különösen Cseh­szlovákiával fejlődnek sokat ígérőén a kapcsolatok. Például a lubartowi Unitra és a pardubicei Tesla vállala­tok a jövőben közösen gyártják a Condor fantázianevű kazettás sztereo rádiómagnetofont. További lengyel-csehszlovák szerződés alapján történik a képernyők gyártá­sa és cseréje: Lengyelország gyártja a kis képernyőket a hordozható té­vékészülékekhez, amelyekért cse­rébe nagy képernyőket importál. A holeáovicei Tesla vállalat pedig Lengyelországban gyártott üvegbu­rát használ égőihez. Korábban vi­szont hazánk nyújtott hitelt a len­gyelországi Pila városában épített üvegburát gyártó üzem létrehozá­sához. Mindkét ország nagy súlyt fektet az elektronika terén történő együtt­működésre. Ezt alátámasztja a két ország között aláírt, 2000-ig szóló tudományos-műszaki megállapodás is. Ebben a programban többek kö­zött azt hangsúlyozzák, hogy az ed­diginél szorosabb együttműködést folytatnak a színes tévékészülékek képernyőinek fejlesztésében és gyártásában, elmélyítik a gyártás- szakosítást és kooperációt az elekt­ronikai fogyasztási cikkek termelé­sében, közösen fejlesztik és gyártják a rádiómagnetofonok új generáció­ját, és javítják az együttműködést a színes tévékészülékek és az egyéb audiovizuális berendezések gyártása során. Ugyanez a doku­mentum tulajdonit nagy fontosságot annak a törekvésnek, amely az élel­miszeripari termékek cseréjét szor­galmazza, különösen azokót, ame­lyek hosszú garanciális idővel ké­szülnek, és nagy a nyersanyagigé­nyük. Lengyelország és a KGST-orszá­gok együttműködésében nagy jelen­tőségű a vegyesvállalatok hálózatá­nak tervszerű kiépítése. Ebben a te­kintetben a lengyel félnek régi ta­pasztalatai vannak, hiszen a katowi- cei vajdaságban immár több mint huszonöt éve működik a Haldex len­gyel-magyar közös vállalat, amely a meddőhányók termékennyé téte­lével foglalkozik. De van több len- gyel-NDK-beli közös vállalat is. Lengyelország és a Szovjetunió kö­zött szintén létrehoznak hasonló ve­gyesvállalatokat, azonban az emlí­tettektől eltérő, újszerű formában. A két ország egyelőre összesen 12 ilyen vállalat létrehozását tervezi, ezekből ötöt építenek lengyel terüle­ten. Köztük vannak olyan vállalatok is, amelyek fogyasztási cikkeket vagy pedig azok előállításához szükséges alapanyagot gyártanak majd. Ezek egyike a krakkói Pollen- na-Miraculum vegyesvállalat, amely majd kozmetikai cikkeket gyárt. Egyébként ezek a vállalatok a teljes önelszámolás elvei alapján mű­ködnek. A lengyel törvények lehetővé te­szik, hogy az ország ipari üzemei és vállalatai, valamint mezőgazdasági kombinátjai széles körű, tartós ter­melési kapcsolatot létesítsenek kül­földi partnerekkel, és az így szerzett tapasztalatokat az elkövetkező évek során a többi KGST-országban is kamatoztatni akarják. Az ilyen kap­csolatok ugyanis mindkét fél számá­ra jó lehetőséget biztosítanak nem­csak a termelésben, hanem a pia­con is. Lengyelország és szocialista partnerei együttműködése már ed­dig is komoly eredményeket hozott. Lényegesen javult például a terve­zőmunka, olcsóbb lett a termelés, s közös erővel a műszaki problémák megoldása sem okozott nagy gon­dot. Mindennek az igazi jelentősége abban van, hogy ily módon köny- nyebben kielégíthetők a lakosság igényei a korszerű fogyasztási cik­kek, a világszínvonalú termékek vá­sárlását illetően. M. J. Az NDK-beli ascherslebeni gyermekruházati üzem leánykakabá­tok gyártására szakosodott. Tervezöműhelyeiból évente új modellek kerülnek ki, amelyek a termékek választékát 70 száza­lékban változtatják meg. A felvételen Nicole és Stephanie, a kis manökenek elsőként próbálhatják fel az üzemben készült kabá­tokat. (CSTK-felvétel) Kedvezőbb eredmények Magyarország pénzügyi mérlege 1987-ben Bár a magyar népgazdaság az elmúlt évben kedvezőbb eredmé­nyeket ért el, nem sikerült elérni a források és a szükségletek közti megfelelő összhangot. Tavaly sem került sor lényeges fordulatra a népgazdaság stabilizálását illetően. Erre lehet következtetni Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az 1987-es esztendő gazdasági eredményeiről, valamint a pénzügyi és bankrendszer idei feladatairól szóló beszámolójából. A külföldi fizetési mérleg az 1986-os évhez viszonyítva kedvezőb­ben alakult, így a konvertibilis valutában jegyzett deficit 900 millió dollárt tett ki az előző évi 1,4 milliárddal szemben. A turistaforgalom­ból származó bevételek rekordszintet értek el és hozzájárultak a külkereskedelem helyzetének javításához. Az eladósodás nagyobb mértékben növekedett, mint azt eredetileg feltételezték, s ez újabb kölcsönökhöz vezetett. A nemzeti bank hosszú távú egyezményt kötött a Világbankkal, amelynek keretében 150 millió dollárt kap az ipar szerkezeti átépítésének megvalósítására és 70 millió dollárt a távközlés fejlesztésére. Tavaly nyáron a Magyar Nemzeti Bank 400 millió dollár hitelt kapott a nyugatnémet banktól, a japán piacon pedig 60 milliárd jen értékű értékpapírt adott el. Az év végén 1 milliárd nyugatnémet márka hitelt kapott 12 éves lejárattal. A Magyar Nemzeti Bank összes kölcsöne tavaly 3,5 milliárd dollár volt. Feltételezik, hogy ez az összeg ebben az évben 2,5 milliárdra, 1989-ben pedig 1,75 milliárdra csökken. A rubel elszámolású külkereskedelmi forgalomban a vállalatok 280 millió rubeles aktívumot értek el, mivel valamennyi KGST tagor­szágba több árut szállítottak, mint vásároltak. Ennek köszönhetően rubel elszámolású adósságaik csökkentek. Az ez évi legfontosabb feladat viszont tovább csökkenteni a konvertibilis valutában jegyzett deficitet, amelynek ebben az évben nem szabad túllépnie az 510 millió dollárt. (ŐSTK) Vegyesvállalatok a Szovjetunióban Az FKI Babcock érdekeltségéhez tartozó torinói Fata csoport megálla­podást irt alá a szovjet Prommasex- port külkereskedelmi egyesüléssel vegyesvállalat alapítására. A szer­ződés szerint a két alapító 50-50 százalékban lesz tulajdonosa a részvénytársasági formában mű­ködő új vállalatnak, amely elsősor­ban komplett gyárberendezéseket tervez és exportál majd, főleg az indiai szubkontinensre és afrikai or­szágokba. Az 500 főt foglalkoztató Fata, amelynek tevékenységi köre az élelmiszeriparra (hűtóházak és csomagolóberendezések), a gép­iparra és öntödékre koncentrálódik, 1987-ben mintegy 400 milliárd líra eladási forgalmat ért el, s ennek kereken háromnegyede származott exportból. Az új vegyesvállalat szék­helye Torinóban lesz, de - mint a Fata elnöke bejelentette - rövide­sen hasonló közös vállalkozást ala­pítanak, amely a Szovjetunióban fog működni. XXX A Dinamika új szovjet-brit vállalat ez év elején kezdte meg tevékeny­ségét a szovjet fővárosban. Iskolák számára készít számítástechnikai berendezéseket, s termékeit a világ­piacra szállítja. A Szovjetunióval lét­rehozott közös vállalat jelentős gaz­dasági előnyökkel bír, s többek kö­zött lehetőséget nyújt a más terüle­tek szakembereivel folytatott konzul­tációkra. xxx A Szovjetunióban már egy éve vám érvényben az a törvény, amely lehetővé teszi vegyesvállalatok léte­sítését. Az eltelt tizenkét hónap alatt 18 vállalatot alapítottak, mégpedig NSZK-beli, finn, amerikai, japán, olasz, francia, svájci és indiai cégek részvételével. A közeljövőben még tíz vegyesvállalatot alapítanak, s to­vábbi negyvenről most folynak a tár­gyalások - mondta újságíróknak Ivan Ivanov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa külgazdasági kapcsola­tokkal foglalkozó állami bizottságá­nak elnökhelyettese. A szocialista és kapitalista tőkével rendelkező vállalatok egyéves ta­pasztalatai azt mutatják, hogy alap­talanok voltak azok a feltevések, melyek szerint amennyiben a tőke több mint fele a szovjet fél kezében összpontosul, az diktatúrához vezet az irányításban. Jelenleg valameny- nyi vegyesvállalatnál az igazgatóta­nács tagjai külföldiek, akik felelősek például a gyár műszaki politikájáért, a minőség ellenőrzéséért, vagy az exportfeladatok teljesítéséért. A vegyesvállalatok rugalmasabb tevékenységét új jogi előírások segí­tik. Többek között pontosították az adókedvezmény nyújtásának idő­pontját, s meghatározták, hogy azt az első alkalommal elért nyereségtől számítva két éven belül kell alkal­mazni. Ivan Ivanov továbbá elmondta, hogy megkezdték a vegyesvállala­tok irányításában részt vevő dolgo­zók felkészítését. Ezenkívül iskolá­kat létesítenek, amelyeket szovjet és külföldi hallgatók látogatnak majd, s a tanárok között szintén szerepelnek külföldiek. tusa 1988. Ili

Next

/
Oldalképek
Tartalom