Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
Bútoriparról itthon és külföldön A bratislavai Drevounia külkereskedelmi vállalat egyik alapvető feladata, hogy a nyersanyagok és félkész termékek exportját fokozatosan a késztermékek kivitelével váltsa fel. Ez azért is elengedhetelen, mert a fa hazánk nyersanyagbázisának fontos része. A külkereskedelmi vállalat az elmúlt 15 év során komoly fejlődésen ment keresztül, a bútor kivitele ez idő alatt meghatszorozódott. A hetvenes évek elején a kivitel szerkezetében a bútor mindössze 31 százalékot tett ki, napjainkban ez az arány 82 százalékra emelkedett. A nem szocialista országokba irányított szállítmányokban a bútornak szintén fontos szerep jut, az elmúlt 15 év alatt részaránya 11 -ről 56 százalékra növekedett. A kivitel volumenének és hatékonyságának növelését a jelenlegi körülmények között csak a termelő szféra és a külkereskedelmi vállalat szoros együttműködésével lehet biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a termelésben és a külkereskedelemben olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják a csehszlovák bútorok versenyképességét. Mindez elsősorban a bútorok műszaki és esztétikai színvonalának növelésével, a szervizszolgáltatás tökéletesítésével, a termelési költségek csökkentésével, s nem utolsósorban a bútoroknak a külpiac igényeihez való igazításával érhető el. E cél érdekében a Drevounia a brnoi Bútoripari Termelési-Gazdasági Egységgel és a zilinai Fa- és Bútoripari Tröszttel együttműködve olyan programokat készít elő, amelyek a kivitel rövid és hosszú távú célkitűzéseit tartalmazzák. A szervizszolgáltatás egyik sikeres formáját hazánk legjelentősebb megrendelője, a Szovjetunió esetében alkalmazzák: Moszkvában a csehszlovák bútorok szaküzleteiben szakembereink szolgálják ki a vásárlókat. A közeljövőben más városokban is nyílnak ilyen szaküzletek. A szovjet bútoripar termelése 1981-1985-ben 6 százalékkal, tavaly pedig további 5 százalékkal növekedett és értéke elérte a 8,3 milliárd rubelt. Az ágazat termelése növekedésének üteme az évtized végéig valószínűleg változatlan marad. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások fejlesztésének komplex programja az 1986-tól 2000-ig terjedő időszakban azzal számol, hogy a bútorgyártás értéke eléri a 15-16 milliárd rubelt. Ennek ellenére a bútor a szovjet piacon továbbra is hiánycikk lesz. Ugyanis a kinálat a behozatallal együtt a keresletnek csupán 80-85 százalékát fedezi. A szovjet bútoripar fejlődését elsősorban a nyersanyagok hiánya fékezi. A Szovjetunió tavaly félmilliárd rubel értékben importált bútort főként a szocialista országokból, mindenekelőtt Csehszlovákiából, az NDK-ból, Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból, Jugoszláviából és Magyarországról. (SH) AZ ALAPKUTATÁSTÓL A TERMELÉSI HASZNOSÍTÁSIG A bank szerepe a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében Ahhoz, hogy társadalmi fejlődésünk során elérjük az alapvető szociális-gazdasági célokat, az eddiginél következetesebben kell megvalósítanunk a népgazdaság intenzifi- kálását Ennek viszont döntő feltétele a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek gyakorlati alkalmazása. A C3KP XVII. kongresszusán, s az azt követő üléseken és tanácskozásokon rámutattak arra, hogy a tudomány és technika eredményeinek alkalmazását illetően a gazdasági szférában nem használunk ki minden lehetőséget. Nagy súlyt helyezünk a nemzetközi együttműködésre, amelynek az utóbbi időben egyre fontosabb szerep jut. Ezt állapította meg a KGST 41. ülése is, amelyen jóváhagyták a tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladásának komplex programját. Jelentős dokumentumról van szó, amely meghatározza az együttműködés fejlesztésének fő irányait, s ezzel egyidejűleg megállapítja az egyes tagországok kölcsönös felelősségét a szocialista társadalmi rendszer előrehaladásáért ezen a területen. Hangsúlyozza a szocialista országok együttműködésének szükségességét az egész innovációs ciklus során, vagyis az alapkutatástól az eredmények termelésben való megvalósításáig, kihasználásáig. Amellett olyan jelentős szakterületekről van szó, mint például a népgazdaság elektronizálása, a komplex automatizáció, az atom- energetika, új anyagok kifejlesztése, a biotechnológia továbbfejlesztése stb. Az együttműködés elmélyítésének, s egyúttal a komplex program teljesítésének egyik meghatározó formája a közvetlen kapcsolatok felvétele, amelynek alapját különböző szerződések képezik a kutatás, fejlesztés, termelés, esetleg értékesítés terén. Ebből kifolyólag az országok elsőrendű feladata a kormányközi egyezményekből adódó kötelezettségek, a népgazdasági tervek koordinációja során felmerülő feladatok és a hosszú távú kereskedelmi egyezmények teljesítése a közvetlen kapcsolatok keretében, amelyek a partnervállalatoknak egyúttal lehetőséget adnak a kezdeményező vállalkozásra. Mivel a közvetlen kapcsolatok az együttműködésben nagy jelentőséggel bírnak és gyors fejlődésükhöz- amely meglehetősen kívánatos- meg kell teremteni a feltételeket, a csehszlovák kormány úgynevezett keretszabályokat adott ki, amelyek az együttműködésnek ezt a formáját hivatottak segíteni. Ezek értelmében a közvetlen kapcsolatok gyártássza- kositás, kooperáció, közös munkahelyek, intézetek, vállalatok és egyesülések létrehozása formájában valósulnak meg. A keretszabályokat a finanszírozás, hitelezés és a könyvvitel alapelvei egészítik ki, amelyeket a Szövetségi Pénzügyminisztérium és a Csehszlovák Állami Bank adott ki. Ami a bank álláspontját illeti a közvetlen kapcsolatok vonatkozásában, hangsúlyozni kell, hogy szabályozórendszerével megfelelő teret nyújt az együttműködés egyes formáinak fejlesztéséhez, legyen szó akár a szükséges termelési vagy értékesítési készletek hitelezéséről, vagy a külföldi követelések finanszírozásáról. Amellett teljes mértékben figyelembe veszi, hogy például a nemzetközi gazdasági szervezetek olyan feladatokat oldanak meg, amelyek nem részei az állami tervnek, illetve számukra nem határoznak meg kötelező feladatokat. Azoknak a szervezeteknek a szükségleteit, amelyek közvetlen kapcsolatokat létesítettek a népgazdasági terv mérlegein kívül, a bank pénzügyi tervében kialakított tartalékokból fedezik. Azok a szervezetek, amelyek hitelműveleteik egy részét devizában bonyolítják le, devizaszámlát nyithatnak. Ha az eddig megkötött közvetlen kapcsolatokat értékeljük elmondhatjuk, hogy a csehszlovák szervezetek megközelítőleg 200 szerződést kötöttek, amelyeknek legnagyobb része keretjellegű és a gyártásszakosításra összpontosul. Nagy jelentőségűek a közös vállalatok és munkahelyek is, ezek bizonyítják igazán a közvetlen kapcsolatok szükségességét. Példaként szolgálhat a preso- vi Robot nemzetközi tudományostermelési társulás, amely egész sor kiemelt feladatot old meg a robot- technikában és az ipar automatizálásában, méghozzá nagyon jó eredménnyel. Az SZKP KB is nagyra értékelte ennek a társulásnak a munkáját, s határozatában többek között hangsúlyozta: ez a példa rámutat a széles körű együttműködés lehetőségeire a műszaki haladás meggyorsításában az ipar minden területén, kihasználva a szocialista országok tudományos-termelési potenciálját. Elemezni és értékelni kell a közvetlen kapcsolatok felvételének más eseteit is, amelyek az SZSZK hatáskörébe tartoznak. A tavalyi év végéig 23 szerződés megkötésére került sor,~s ezek főként a vegy- és könnyűiparra, valamint a mezőgazdaságra vonatkoznak. Ez esetben azt a közös biotechnológiai laboratóriumot hozhatnák fel példaként, amelyet a nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet és a szovjetunióbeli Go- sagroprom hozott létre, s amelynek az a célja, hogy az állattenyésztés jobb eredményeinek érdekében különféle biotechnológiai módszereket dolgozzon ki. További 30 esetben már elő van készítve a közvetlen kapcsolatfelvétel, s valamennyi még most az év elején konkrét formát kap Ennek alapján a közeljövőben az együttműködés a viszkózszálak és kötöttáruk gyártására, a jó minőségű szövetek gyártási technológiájának tökéletesítésére, a cipőfelsőrészek esetében a gyártásszakosításra is kiterjed. Mivel a közvetlen kapcsolatok felvétele nemrégen vált gyakorlattá, konkrét eredményekről még nem lehet beszámolni. Az első információk azonban csupa pozitív példát említenek, amelyek kedvezően befolyásolják a partnerek gazdasági eredményeit. Az együttműködésben a közvetlen kapcsolatokat illetően még csak az elején tartunk. Több reszort és szervezet óvatoskodó hozzáállása és néhány más probléma következtében ez a folyamat csak nagyon lassan halad előre. Komoly akadály, hogy a szerződő felek gyakran túlértékelik a szállítási kötelezettségek elmulasztásának kockázatát. A nem egységes műszaki normák, valamint az árpolitikában jelentkező különbségek, amelyek a hatékonyságot ugyancsak befolyásolják, szintén nehezítik a közvetlen kapcsolatok felvételét. Ezek a tények arra utalnak, hogy a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztéséhez az eddiginél következetesebben kell megteremteni a feltételeket. A KGST tagországok gazdasági mechanizmusának átalakításával az együttműködést fékező tényezők nagy része kiküszöbölhető. A megoldáshoz a KGST 1987-ben lezajlott 43. ülése határozatainak teljesítése jelenti a kiindulópontot. A határozatokban egyértelműen megfogalmazódott a szocialista országok egységes, vagy közös piaca kialakításának szükségessége^ Ezt a célt nem lesz könnyű elérni, hiszen ebben a vonatkozásban még sok probléma vár megoldásra. Alapvető feltétel, hogy az egyes országok gazdaságai ne legyenek elszigetelve egymástól, s egyben ez az alapja a tudományos-műszaki fejlődés gyorsításának és népgazdaságunk teljesítőképessége és hatékonysága növelésének is. DUSÁN PAULÍK mérnök, a Csehszlovák Állami Bank vezérigazgató-helyettese A Bulgáriában levő Panaguriste város üzeme különféle törülközőket és textilipari alapanyagokat gyárt. Termelésének 80 százalékát minden évben innoválja. Az üzem a törülközőket az NSZK-ba, Ausztriába, Angliába, Dániába, Angolába, Nicaraguába, Líbiába és más országokba exportálja. Az új technológiák és gépsorok lehetővé teszik, hogy gyártási programját ezentúl is gazdagítsa. A felvételen Nedelja Godzsevurgova, aki már 21 éve dolgozik az üzemben, az új gépsort kezeli. (A CSTK felvétele) • Lengyelország második legnagyobb tengeri kikötője Gdanszkban található. Évente itt több száz tengerjáró hajó kiköt és a kirakott, illetve berakott áru mennyisége több millió tonnára tehető. A felvételen a Kínából érkező mogyorót rakják ki. (Képtávírón érkezett - CSTK) Jó eredmények az energiaiparban A szovjet energiaipar dolgozói új sikerekkel köszöntötték ünnepüket, az energiaipar napját. Az áramtermelés 1987-ben a Szovjetunióban 4 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Tavaly terven felül 11 hónap alatt 1 millió kilowattórát termelt az ágazat. Az áramtermelés terén a Szovjetunió világviszonylatban a második helyen áll. Kiemelt figyelmet szentelnek az atomenergia-ipar fejlesztésének és a vízenergia felhasználásának. Annak ellenére, hogy a villamos energia előállításában a hőerőművek játszanak elsődleges szerepet, egyre nagyobb feladat hárul az atomerőművekre. A nyolcvanas évek végén a tervek szerint ezek biztosítják majd a szovjet áramtermelés egyötödét. Napjainkban gyors ütemben folyik az ország hőerőműveinek rekonstrukciója és korszerűsítése. Ennek célja a földgázra vagy szénre való átállás, mivel ezek a tüzelőanyagok lényegesen olcsóbbak és hatékonyabbak, mint az eddig használt pakura. A szovjet energiaipar tavaly egybillió 665 milliárd kilowattóra elektromos energiát termelt. A múlt év folyamán mintegy százezer kubai háztartásban vezették be a villanyt, az elmúlt hat évben 600 ezerbe - ez több volt, mint a forradalom előtti időszakban, 1902 és 1959 között. Ez alatt a hat év alatt több mint kétmillió kubai kezdhette élvezni a villamositás előnyeit. Eddig az ország háztartásainak több mint 85 százalékát látták el villamos energiával. Jelenleg Kuba keleti részének hegyvidéki településein folyik a villamosítás. A munkába az év elején a szovjet energetikusok is bekapcsolódtak; a Sierra Maestra hegység városaiban, falvaiban szerelik a magasfeszültségű vezetékeket. ÚJ SZÍ 1988. II.
