Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
• - Ha azt akarjuk, hogy elegendő alapanyagot kapjunk, tovább kell fejlesztenünk az együttműködést a mezőgazdasági vállalatokkal - mondotta Vladimir Kupecky mérnök keresnek. El akarják érni, hogy az együttműködő vállalatok mindig pontosan, a szükségletnek megfelelő mennyiségben és minőség|Den szállítsák a gyümölcs- és zöldségféléket. Ha ezt sikerül elérniük, akkor lényegesen javulhatnak a tervteljesítés és a választékbővítés feltételei. Száraz Péter mérnök, a termelés irányítója szintén hangsúlyozta, hogy a kooperációs kapcsolatok fejlesztése nem tűr halasztás. Eddig az Udvardi Efsz a legjobb partnerük. Tőlük sok almát, paradicsomot és más gyümölcsöt, illetve zöldségfélét kapnak feldolgozásra. Az egyenletes termelés biztosítása céljából fokozatosan kiépítik a nemzetközi kooperációs kapcsolatokat is. A Dunakeszi Konzervgyártól például sűrített gyümölcslevet vásárolnak. Ez a vállalat megbízható partnernek bizohetóségei szintén szóba kerültek. Megkezdik például a sárgarépából és mézből készült püré gyártását. Ez megfelel a gyerekeknek és a diabetikusoknak is. Az üzem új termékek gyártására is felkészült. Figyelemre méltóak a Novofruct- nak a gazdaságosságra és az alapanyag beltartalmi értékének megőrzésre irányuló törekvései. A rendelkezésükre álló alapanyagból minél több jó minőségű terméket akarnak gyártani. Ismeretes, hogy feldolgozás közben a C-vitamin nagy része tönkremegy. Ezzel a problémával a vállalat vezetősége a dolgozók bevonásával már hosszú idő óta foglalkozik. Két évi kísérletezés után végre találtak megoldást. A bébiételeket készítő gépsorokra speciális adagoló berendezést szereltek, s újabban már csak közvetlenül lehasználhatják ki tökéletesen a gyártókapacitást. A vállalatnál szerzett információk azt bizonyítják, hogy az évekkel ezelőtt végrehajtott szerkezeti változás meghozta az első eredményeket. A sok probléma és nehézség után némileg javultak a bébiételek készítésének feltételei. Azt is hallottuk, hogy ennek a részlegnek a fejlesztésére még nagyobb gondot kellene fordítani. Olyan elképzelések is vannak, hogy a nyugdíjasok és a diétázók számára szeretnének megfelelő termékeket készíteni. Sajnos, a mostani feltételek erre nem a legjobbak, főleg a krónikus alapanyag- hiány fékezi az új termékek gyártásának megkezdését. Feltehetjük a kérdést, hogy a vállalat miért nem építette ki már korábban a kooperációs kapcsolatokat? Talán elképzelSokat várnak a kooperációtól Az élelmiszeriparban az áruválaszték bővítése napirenden szerepel. Sok kísérlet után olyan termékek is piacra kerülnek, amelyekről a fogyasztók pár évvel ezelőtt még nem is álmodtak. .Ezek minden szempontból megfelelnek a helyes táplálkozás alapelveinek és az egyre gyorsuló életmód feltételeinek. Megemlíthetjük a bébiételeket, amelyek iránt országszerte nagy a kereslet. Még sok felnőtt étlapját is jól kiegészítik. Sajnos, a kereskedelem nem tudja kielégíteni az igényeket. Ezen a téren az első nagy lépéseket az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct vállalat tette meg. Igaz, kezdetben nagyon sok nehézségbe ütköztek a kezdeményezők, mert a bébiételek gyártásához nem volt elég gépi berendezés és az alapanyagokkal való ellátás sem volt egyenletes. Évről évre javultak a feltételek, így a 8. ötéves tervidőszakban évente már mintegy ötezer tonna bébiételt állíthatnak elő. Az első sikerek tehát megszülettek, ám a problémák megmaradtak. A berendezések korszerűsítése, az új gépsorok beszerzése nagy nehézségekbe ütközött, a szakembergárdát is fel kellett készíteni az újabb termékek előállítására, és az időszakonként mutatkozó munkaerő vándorlás szintén nehezítette a részleg helyzetét. Ezeket a problémákat fokozatosan megoldották, viszont az alapanyaghiány az utóbbi években már komolyan akadályozta az igényes feladatok teljesítését. A probléma komoly, ezért a vállalat vezetősége szüntelenül keresi a megoldást, az alapanyagok beszerzését nem bízzák csupán a kereskedelemre. Amint Vladimir Kupecky mérnök, a vállalat igazgató- helyettese elmondotta, igyekeznek egyre gyümölcsözőbb kooperációs kapcsolatokat kiépíteni elsősorban a termelőkkel. Jó partnerük az udvardi (Dvory nad Zitavou) Aurora, a szögyéni (Svodín) Csehszlovák -Szír Barátság és a köbölkúti (Gbel- ce) Győzelmes Február Efsz, valamint a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor. Partnereik garantáltan jó minőségű alapanyagokat szállítanak feldolgozásra. Ennek ellenére mégis adódnak beszerzési nehézségek. Ezért a jövőben még szorosabbra fűzik az együttműködés szálait, s újabb partnereket is nyúlt, mindig teljesíti vállalt szállítási feladatát. Csakhogy ez túl drága alapanyag, jelentősen növeli a termelési költségeket. Éppen ezért p Novofruct vezetői igyekeznek olcsóbban beszerezni a legfontosabb alapanyagokat. Sajnos a hazai alapanyag egyre kevesebb. Tavaly az almatermés szinte egész Európában rossz volt. Nem volt kivétel ez alól Csehszlovákia sem. Emiatt úgy látszik, hogy az idei első félévre tervezett 2500 tonna bébiétel gyártásának tervét nem tudják teljesíteni. Valószínű, hogy a második félév elején sem javul sokat a helyzet, s az év végén kell majd óriási erőfeszítésekkel pótolniuk a kiesést. Feltéve persze, hogy jobb termés lesz, mint tavaly. Az áruválaszték bővítésének le• Renáta Garaiová és Alena Borosová gondosan átválogatja feldolgozás előtt az almát (Lőrincz János felvételei) • Száraz Péter mérnök az ötletes adagoló berendezést mutatja zárás előtt kerül az üvegekbe a vitaminkivonat. A laboratóriumi elemzések kimutatták, hogy az így készített bébiételek C-vitamin-tartalma 17 százalékkal nagyobb. A munkahelyi szemle alkalmával meggyőződtünk arról, hogy az egyes részlegeken fegyelmezetten, fennakadás nélkül végezték a munkát. A berendezések jól működtek és a dolgozóknak minden lehetőségük megvolt a napi feladat teljesítésére. Beáta Procková, Németh Júlia, Renáta Garaiová, Alena Borosová, és Smigura Sándor arról beszélt, hogy egyre javulnak a munkakörülményeik, és a termékek választékának bővítéséhez is_ aránylag kedvezőek a feltételek. Ök mindent megtesznek azért, hogy a rendelkezésükre álló alapanyagokból minél több bébiétel készüljön. Sajnos, sok esetben alapanyaghiány miatt nem hetö volna, hogy egyes mezőgazdasági vállalatok almatermésük legjavát a Novofruct-nak adnák el, természetesen a lehető legjobb minőségben. Az utóbbi években a termelők jelentős területeken vágták ki az alma- és más gyümölcsfákat, viszont egyre nő a kereslet az alma, a gyümölcsfélék iránt. Tehát nagyobb tervszerűséget kellene érvényesíteni a termelés fejlesztésében. Ha ez sikerülne, akkor a feldolgozó vállalatok szakemberei minden erejüket a termékfejlesztési és választékbővítési program megvalósítására összpontosíthatnák. Olyan ágazatról van szó, amelynek hosszú távon is jövője van. Amennyiben így igaz, akkor érdemes volna átprogramozni a fejlesztési terveket, érvényesítve azt az alapelvet, hogy a termelés célja a társadalmi igények kielégítése. BÁLLÁ JÓZSEF iszá 9 i.11.12. A növénytermesztés bonyolult rendszerében a növényvédelem csupán egyetlen fogaskerék. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy nélküle szinte elképzelhetetlen elfogadható eredményt elérni a termelésben. Számtalan felmérés és gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a betegségek, az állati kártevők és a burjánzó gyomok évi átlagban mintegy 35 százalékos kárt okoznak a növénytermesztésben. A kártételből az állati kártevők 14, a különféle betegségek 12, a gyomok pedig 9 százalékban részesednek. Csehszlovákiában a felmérések 20 százalék körüli kártételről adnak számot, ami hozzávetőlegesen 1,1 millió tonna gabona, 3,1 millió tonna burgonya, 52 ezer tonna gyümölcs és 19 ezer tonna szőlő kiesését okozza. Ennek ismeretében nem a növényvédelem fontosságát, hanem inkább a vele kapcsolatos gondokat és problémákat szeretném üzemi-ágazati szinten érzékeltetni. Szövetkezetünk 132 hektáron foglalkozik gyümölcstermesztéssel. Ültetvényeink jelentős része az 1960-as években létesült, természetesen az akkor korszerűnek tartott telepítési módszerek alkalmazásával. Jelenleg a felújítás időszakát éljük, sűrített telepítéssel nagy egyedszámot feltételező, gépesíthető, tehát nem munkaigényes, intenzív és szuperintenzív ültetvények kialakítása a célunk. A növényvédelemben szintén a szemléletváltás időszakát éljük. Korszerű módszerekkel is kísérletezünk, de tevékenységünket zömmel a hagyományos technológia alkalmazása jellemzi. Ennek fő célja a telepítési rendszereknek, illetve a termesztett fajtáknak megfelelő ökológiai és agrotechnikai feltételek kialakítása, a fertőzés potenciális forrásának megszüntetése (a lomb őszi megsemmisítése) és a talaj gyommentesen tartása. Korunk növényvédelme a vegyszerek széles körű alkalmazásán alapszik. Csakhogy a vegyi készítmények egyoldalú használata idővel ellenálló fajok, illetve törzsek kialakulásához vezet, s ugyanakkor a hasznos élőlények állományát is kipusztítja. Mindez végső fokon a biológiai egyensúly megbomlásához vezet. tehát beláthatatlan következményekkel van környezetünk alakulására. Ismereteink mai szintjén azt kell mondanunk, hogy a többi védekezési forma - beleértve a biológiai növényvédelmet is - nem helyettesítheti százszázalékosan a vegyszeres kezelést. A jövő útja a környezetkímélő integrált növényvédelemé, amely garantálja növényeink jó egészségi állapotát és ezáltal eredményesebbé, biztonságosabbá teszi a termelést. A Csallóköz speciális helyzete a gyakorlati növényvédelemre is kihat. Ez természetes, ugyanis az itt található ivóvízkészlet tisztaságának megóvására hozott intézkedések beszűkítik a felhasználható vegyszerek választékát, illetve a felhasználásuk módját. A megfelelő vegyszerek hiánya, gyengébb minősége, és a más készítményekkel való kényszerű helyettesítés a tervszerű szerváltás mellőzéséhez vezet, ez pedig kedvez a rezisztens fajok kialakulásának, súlyosbítja a növényvédelmi gondokat és növeli a termelői kockázatot. Mindez arra kényszeríti a termelőt - természetesen bennünket is -, hogy tökéletes biztonságot nyújtó, állandó átfedést teremtő növényvédelmet alkalmazzon, amely gátat vet a betegségek és kártevők megjelenésének. Jó, csak éppen drága ez a biztonság, mert együtt jár a permetezések számának, illetve a kijuttatott permetlé mennyiségének növelésével. Forradalmi változást hozhatna a felszívódó (szisztemikus) vegyi készítmények általános elterjesztése, de ezekből a vegyszerekből egyelőre nagyon kevés áll rendelkezésre. Almát, őszi, és kajszibarackot termelünk, s a technológiai követelményeknek megfelelően egy átlagos évben 8-10, a kedvezőtlen időjárású esztendőkben pedig 15-17 alkalommal kell permeteznünk. Az almafáknál a kritikus időszak rügyfakadástól az intenzív növekedés tartamának végéig tart, amikor a varasodás és a lisztharmat fenyeget. Az őszibaracknál a tafrinás levélfodro- sodás, a kajszibaracknál pedig a monilia fertőzhet. Zöldbimbós állapottól kezdve szívesen használnánk a nagy hatásfokkal jeleskedő felszívódó készítményeket (Rubi- gan, Topas), csakhogy általában későn és nagyon keveset kapunk belőlük. Hasonló a helyzet a gyomirtó szereknél is: feltételeink között a könnyen lebomló, kizárólag a zöld növényi részeket károsító, de a talajt nem szennyező, és ráadásul olcsóbb kontakt készítmények használata volna előnyös, mégis kevés van ezekből a szerekből. A rovarölő szerek közül némelyek már hatástalanok, mások egyojdalú használata ellenálló törzsek kialakulásával fenyeget, de a választás lehetőségének megteremtésére elosztáskor nem nagyon gondolnak. Takarékossági. és környezetvédelmi szempontból a gyakorlatban jobban ki kell aknázni a hernyófogó övék, illetve a fero- moncsapdák használatában rejlő tartalékokat. Például bizonyított tény, hogy a fercy- moncsapdák segítségével tökéletesebben lehet időzíteni a vegyszeres permetezést, és a kezelés hatásfoka is növelhető, tehát mintegy 20-30 százalékkal csökkenteni lehet a beavatkozások számát. Ez pedig már nem csupán környezetvédelmi, de gazdaságossági szempontból is komoly figyelmet érdemel. TÓTH GYULA mérnök, a nagymagyari (Zlaté Klasy) Béke Efsz elnöke Korszerű módszerekkel, több gyümölcsöt A jövő útja az integrált növényvédelem lil liL'ilTIlltiHlll'i'i - kevesebb bébiétel
