Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-05 / 5. szám

TÉVEDÉS- Itt a kávéd,- mondja a fele­ség a férjnek nehogy megint elaludj a tv előtt!- Köszönöm- így a férj, s megízleli és di­cséri a kávét:- Kitűnő, nem is emlékszem, mi­kor ittan ilyen jó kávét!- Hadd kóstol­jam - élénkül fel a feleség. - Ja persze, tévedés­ből az enyémet adtam neked! ÍGÉRET- Hogyan sike­rült Pétert becsá­bítanod a házas­ságba?- Mielőbbi vá­lást ígértem neki...- Apu, vegyél nekem műanyaghóembert! (Peter Gossányi rajza) MAI BÖLCSESSÉGEK • Ki volt az ősapja a megveszte­getésnek? Az, aki először adott, vagy aki elfogadta. 0 Egyes problémákat talán csak úgy lehet megoldani, ha alaposan megnöveljük őket. 0 Művész volt! Úgy tudott beszél­ni, hogy semmit sem mondott. 0 A jó áru valaha magát kínálta, ma olyan szerény, hogy a pult alá bújik. 0 Kínos dolog, ha valakinek iná­ban száll a bátorsága és erre csak a tisztítóban jönnek rá. 0 Körültekintő volt és ezért vakon hitt. v • A következetlenségben is köve- kezetes. 0 Kiáll a szava mellett - biztonsá­gos távolságban. 0 Mi a férjemmel a pénzen soha­sem civakodunk. Az a kevés, ameny- nyit keres, igazán nem éri meg. 0 Sajnos a júdáspénz soha nem devalválódik. A Dikobrazból válogatta és fordí­totta: Orel Éva FOGYÓKÚRA Az elárusítónő a hölgyvásárlóhoz:- Ez a ruha kissé nagy önnek...- Nem baj, a férjem legalább azt hiszi, hogy lefogytam. TALÁLMÁNY- Biztos módszert találtam ki, ho­gyan lehet kártyán nyerni.- Ne mondd, hisz évek óta egyik nap nyersz, másnap meg veszí­tesz. ..- Hát éppen ez az! Ezután mindig csak az első nap fogok játszani! ALIBI A házaspár krimit néz.- Világos, Delon a gyilkos!- De Vera, hisz 6 nem is játszik ebben a filmben!- Látod, tökéletes alibije van... A HÉT VICCE- Milyennek képzeled az ideális nőt?-Olyan hűségesnek és gondosnak, mintha min­den nap megcsalna! PECH Elek panaszkodik az ismerő­sének:- Ebben a hónapban a munka­helyre utazás néhány százasomba került.- Csak nem taxival jársz?!- Dehogy, villamossal, csak pe- chem volt az ellenőrökkel. TILTAKOZÁS Az ismert filmszínésznő tiltakozik:- Ezek az átkozott újságírók ál­landóan túloznak. A hazugságok fele, amit rólam terjesztenek, nem felel meg a valóságnak. LEFIZETTÉK- Képzeld - mondja a színésznő kollégájának a férjem arra kény­szerít, hogy hagyjam abba a színját­szást. ..- Biztosan lefizették a nézők. EMLÉK- Mária, mit tartasz abban a me­dalionban?- A férjem hajtincsét.- De hisz ő még él!- Igen, de haja már nincs. SEBAJ!- Nagymama, képzeld, a vőlegé­nyem absztinens és vegetáriánus.- Nem baj kicsim, melyik férfi hi­bátlan ma? ÉRVÉNYTELEN A feleség dühöng.- Hogy hogy iszol, amikor az orvos szigorúan megtiltotta?!- Áz már nem érvényes... a múlt héten meghalt. MINT OTTHON Főnök a beosztottjához:- Magánál állandóan nyitva van az ablak. Nem fázik?- Nem, otthon is nyitott ablaknál alszom. AJÁNDÉK- Mit ajándékoztál a feleséged­nek a negyvenedik születésnapjára?- Gratuláltam neki a harminca­dikhoz! KÉRDÉS > - Anyuka, mi az, hogy statiszta?- Olyan valaki, aki az előadás alatt a színpadon van, de egy szót sem szól.- Úgy, mint apu, ugye? CSERE- A férjemnek nem tetszik az új bundám.-Hát, ez kellemetlen... Tudod mit, cseréld ki, és kész.- És hol cserélik a férjeket? MEGÉRTE- A feleségem gyógykezelése sokba került, de megérte.- Meggyógyult?- Nem jött vissza! V ÁRTALMAS- Az alkohol nagyon árt nekem. A züllés után másnap mindig megda­gadok.- A veséd?- Nem, a feleségem. KÜZDELEM Két fiatal bokszoló idősebb kollé­gájáról beszélget:-Amint abbahagyta a bokszo­lást, rögtön, megnősült.- Egyszerű, nem tud küzdelem nélkül élni! SAJNOS Az utas az étkezőkocsiban füstölt húst rendel krumplifőzelékkel.- Sajnálom - mondja a pincér -, de mióta villamosították a vonalat, füstölt húst nem készítünk. INDOK- Nos, milyen az új igazgatótok?- Kérdezd meg Viktort.- Miért éppen őt?- Mert ő egy hét múlva nyugdíjba megy! BOLDOGSÁG?!- Miért hajszolod úgy a pénzt? Hisz tudod, hogy a pénz nem bol­dogít.- És ki mondta neked, hogy én minden áron boldog akarok lenni? KRITIKA- Drágám, bocsáss meg, hogy kések. Kozmetikusnál voltam.- S amint látom, nem kerültél sorra. RUHATÁR- A feleségem állandóan azt pa­naszolja, hogy nincs mit felvennie.- Az enyém is.- Pedig a szekrénye annyira tele van, hogy a molyoknak nincs hol megtanulniuk repülni. E gész vasárnap intezíven magoltam. Estefelé kó- válygó fejjel botorkáltam a ne­gyedik emeletről az elsőn lakó évfolyamtársamhoz.- Gyerünk moziba vagy tán­colni, - indítványoztam azonnal a diákotthoni szobába léptemkor a pedagógiavizsga előestéjén. Márta bambán bámult rám, aztán mutatóujjával homlokára apró köröket kezdett rajzolni. - Mi van? Elmentek, hirtelen meghibbantál, vagy a nevelés­tan fennkölt tudománya ment az agyadra? - élcelődött. - Külön­ben is láthatod, még tanulnom kell. Semmit sem tudok - mond­ta, s máris a jegyzetei fölé hajolt.- Semmit sem tudsz? Te?! No, ne röhögtess! A kisujjadból kirázod az egészet. S tudod jól, az öreg kitűnőnél rosszabbat senkinek sem ír be az indexébe - érveltem begerjedve, mert hir­telen nagyon viszketni kezdett a talpam.- Nem. Nem és nem. Egész éjjel tanulni fogok. Érzem, hol­nap az öreg kivág.- Micsoda? Kiváááág? Ez a prof? Nem létezik. Olyan még nem volt, hogy valakit kivágott volna. Fogadok, hogy kitűnőt kapsz - erösködtem. Nyertem- Hát fogadjunk, hogy kidob, vagy hármast ad! Fogadtunk, vitatkoztunk, az­tán alaposan összevesztünk. Másnap reggel megkésve, tíz perccel kilenc után somfordál- tam be - a hajnalig tartó tánctól kissé fáradtan - a terembe, ahol az első vizsgázó már ömlesztet­té agyából az ott fölhalmozott ismereteket a tantermek ideális megvilágításáról. A drága kebelbarátnöm ke­resztülnézett rajtam, de szeme villanása megleptést ígért. Kö­vetkezőnek ő ült a prof elé. Az öreg átvette indexét. Márta ekkor tisztán és jól hallhatóan kijelen­tette: „Semmit sem tudok! Tes­sék nekem beírni a hármast."- Előbb tételt húzzon, csak aztán beszélünk! Márta vonakodva fölvett egy papírszeletet, melyre a kérdés volt ráírva, és néhányszor maka­csul megismételte: „Nem tudom.“- Olvassa föl a kérdést!- Milyen feladatok hárulnak a pedagógusra, ha az iskola épü­letén kívül felügyel a tanulókra?- olvasta nagyon halkan, de fennhangon fűzte hozzá: „Nem tudom!“- Hát mit tesz, kérem, ha mo­ziba kíséri az osztályt és az egyik gyereket halálra gázolja az autó?- Semmit - vágta ki Márta fogcsikorgatva.- Helyes, nagyon helyes,- mondta elmélázva, nagyon ta­goltan a prof. - Fő a nyugalom. Nem szabad pánikba esni és zűrzavart kelteni. Köszönöm. Ki­tűnő. KODAY BERTA Farsangi síelés (Elek Tibor karikatúrái) Milan Stano karikatúrája. 1988. II

Next

/
Oldalképek
Tartalom