Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-05 / 5. szám
-5 °C-nál alacsonyabb kinti hőmérséklet előfordulásakor a termálvízfűtés kiegészítésére, szükség esetén pedig teljes mértékű helyettesítésére is szolgálhat. A tervezők és a beruházók egyaránt szeretnék, ha a fűtőrendszerben helyet kapnának hőszivattyúk is, melyek segítségével a lehető legnagyobb hatásfokkal hasznosíthatnánk a termálvíz hőjét, de ez még eldöntetlen kérdés. A jelenlegi tervek szerint az elhasználódott termálvíz Galán- táról a királyfai (Král'ová nad Váhom) vízi erőmű közelében a Vág folyóba lesz vezetm» W Erich Sloboda mérnök, a Galántai Járási Nemzeti Bizottság alelnöke Az Észak I. lakónegyed lakásaiba egyelőre ideiglenes fűtöházak szolgáltatják a meleget (A szerző felvételei) TERV ÉS VALÓSÁG A nyolcvanas évek elején futótűzként terjedt Dél-Szlovákiában a hír: termálvízre leltek Galántán (Galanta). Pedig ezen a vidéken már nem volt ritkaságszámba menő az ilyesféle „természet adta ajándék“ . A felfedezés mégis felkeltette a környéken lakók figyelmét. Akadtak, akik azonnal abban kezdtek reménykedni, hogy a hévíznek köszönhetően rövid időn belül fellendül Galán- ta idegenforgalma, s ez majd számos pozitív változást hoz a város életében. A szerényebbek beérték volna egy meleg vizű strandfürdő létesítésével. A furatok vizbő- sége, vizük hőmérséklete azonban merészebb elképzelésekre jogosította fel a város és a járás vezetőit. Döntés végülis szakemberek bevonásával született: a termálvíz a járási székhely egyik - akkor még csak tervekben szereplő - új lakótelepe több száz lakásának fűtésére fog szolgálni. Úgy, mint Izlandon, a Szovjetunióban, Japánban, vagy a világ más, geotermális energiában bővelkedő országában. Korábban már nálunk is fűtöttek termálvízzel üvegházakat, fóliasátrakat, sportcsarnokot..., de egy eqész lakótelepet?! Erre még nem volt példa! Nos, azóta eltelt néhány év. így a fentiek ismeretében azzal a reménnyel indulunk a mátyusföldi városba, hogy majd beszámolhatunk mindarról, amit ezidáig sikerült megvalósítani a nem mindennapi célkitűzésből. Tudomásunk szerint ugyanis a tervek szerint az 1988-89-es fűtési idényben már termálvízzel kellene fűteni az időközben befejezéséhez közelgő, fokozatosan benépesülő Észak I. lakónegyed lakásait. A tájékozódást a helyszínen kezdjük. A lakók legtöbbje azonban csak a vállát vonogatja. A termálvízzel való fűtés tervéről már szinte valamennyien hallottak, de fogalmuk sincs róla, hogy annak megvalósítására mikor kerül sor. Úgy vélekednek, hogy a lakóházak között meghúzódó ideiglenes fütöházakat nem azért helyezték egymás után üzembe, hogy a jövő télre lebontsák azokat. Az egyik ilyen fűtöház dolgozói azonban tájékozottabbak. Már pusztán azért is, mert ha beindul a termálvízfútés, akkor a jelenlegi munkahelyük megszűnik. - Hol van az még?! - legyintenek lezserül, majd készségesen elmagyarázzák, hogy hol találjuk meg az egyik furatot: a vasút és a lakónegyed között, ahol a lakók kiskertjei sorakoznak. A kertbarátok által vert kutak földből kiálló csövei sűrűjében azonban a keresett furatot nem látjuk sehol. A fűtők nem akarnak hinni a fülüknek, később a szemüknek sem. Végül mégis megfejtik a rejtélyt. Tudniillik a furat szelepekkel ellátott csövét időközben egy bádogból készült házikóval letakarták, hogy védjék az avatatlan kezektől. Az álcázást még a házikó körüji gaz is segíti. Amikor elmondjuk Volkovic Béla mérnöknek, a Galántai Városi Nemzeti Bizottság építésügyi főosztálya vezetőjének mi járatban vagyunk, eképpen tájékoztat bennünket:- Nem szeretném elkiabálni, de most már végre valóban úgy fest a dolog, hogy a jövőben hasznosítani lehet a galántai termálvizet. Az elmúlt évek során ugyanis sok minden megváltozott vele kapcsolatosan, s eközben a főberuházó, azaz a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, illetve az azt képviselő bratislavai Stavoin- vesta mérnöki szervezet helyi üzeme számtalan akadályba ütközött. Változott maga a terv is,'amely most már nemcsak az Észak I. lakónegyed 1100 lakásának, hanem a járási kórház és orvosi rendelőintézete, valamint a nyugdíjasok otthona épületének fűtésével is számol. Eredetileg minderre állami kísérletezés keretében került volna sor. A legújabb tervek szerint viszont a termálvíz hasznosítása a komplex lakásépítés, pontosabban az Észak lakótelep beruházási részeként valósul meg. Ennélfogva a kísérletezés tervét kidolgozó bratislavai Állami Tervezési és Szabványügyi Intézet helyett a főtervező szerepét átvette a trnavai Stavoprojekt tervező szervezet, a geotermális fűtőrendszer főkivitelezőjévé pedig a lakótelepet építő Trnavai Magasépítő Vállalat vált. A termál- vízfűtés-rendszer építése így a korábbi tervektől eltérően 1989 júniusában kezdődik és 1992 októberében kell beindítani próba- üzemelését. Volkovic mérnök szavaiból arra lehet következtetni, hogy a város ma már inkább csak csendes szemlélője, s legfeljebb külső segítője saját ügyének. Felmerül viszont Volkoviő Béla mérnök, a Galántai Városi Nemzeti Bizottság építésügyi főosztályának vezetője a kérdés, vajon miért kellett annyira bonyolítani a tervezői és beruházási munkákat, hogy azok csak akkor fejeződhetnek be, amikor már lassan fűteni kellene a termálvízzel? Mi gátolhatta a kísérletezés gyakorlati megvalósítását? FŰTENI, VAGY HŰTENI? Ma már ismeretes, hogy a természet szinte minden egyes termálvízforrás feltárása után sajátos feladatok elé állítja a szakembereket. Talán a galántai hévíz esetében is ilyen gondokkal kellett megküzdeni? Esetleg máshol volt a hiba? Mielőtt azonban e kérdésre keresnénk a választ, megkérjük Lucius Radírnak mérnököt, a Stavoinvesta helyi üzemének beruházási főelőadóját, legalább nagyvonalakban ismertesse, hogy milyen úton-módon is kerül majd a termálvíz hője a lakásokba.-Az Észak I. lakónegyed, illetve a járási kórház melletti 2100 méter mély furatok búvárszivattyúk segítségével egyenként 25, tehát összesen 50 liter, 80 °C hőmérsékletű termálvizet szolgáltathatnak másodpercenként. A termálvíz vegyi és egyéb kezelés után átadja a szükséges hőmennyiséget a központifűtés-rendszerben körforgást végző víznek, majd a melegvízszolgáltatásban kerül hasznosításra. Ezenkívül épül egy gázfűtésű központi fűtöház is, amely Lucius Radimák mérnök, a Stavoinvesta mérnöki szervezet galántai üzemének beruházási főelőadója ve. Itt azonban olyan objektumot kell építeni, amelyben a termálvíz a Vág vizével keveredhet. A hőszivattyúk nélkülözése esetén kb. 45 °C hőmérsékletű és literenként egy grammal több ásványi anyagot tartalmazó elhasznált termálvizet ugyanis nem szabad semmilyen természetes reci- piensbe (víztárolóba) kiengedni. A legcélszerűbb az lenne - főleg geológiai szempontból ha ezt a vizet vissza lehetne engedni a furatokba, de ez a megoldás devizaigényessége miatt egyelőre aligha valósulhat meg - fejezi be tájékoztatóját Radimák mérnök. Az elmondottak szerint tehát a kísérlet nem valamiféle technikai akadályok miatt késik. A megoldás lehetőségeiből mintha több is lenne a kelleténél. Legalábbis úgy tűnik, ha egy ilyen százmillió koronát is meghaladó beruházáshoz kell kiválasztani közülük a legmegfelelőbbet - tapasztalatok nélkül és bizonyos gazdasági szempontok figyelembevételével. Alighanem ez a legfőbb oka annak, hogy a rendhagyó beruházás megvalósításáról dönteni illetékes szervek és szervezetek nem jutottak ezidáig közös nevezőre. Ezt a feltételezésünket bizonyítja Erich Sloboda mérnök, a Galántai Járási Nemzeti Bizottság alelnöke is, aki szinte a furatok elkészítése óta követi figyelemmel ezt az ügyet.- A galántai termálvíz hasznosításáról már 1980-ban kezdődtek a tárgyalások az ezen a téren nagy tapasztalatokkal rendelkező magyarországi szakemberekkel. Ök is dolgozták ki legelőször a kísérletezésről szóló tanulmányjavaslatot, amely szerint az elhasznált hévíz a közeli Sárd patakba lett volna kiengedve. Közben azonban bebizonyosodott, hogy a patak medre nem bírná befogadni a hatalmas víztömeget, amelyet még ráadásul a szabvány szerint 25 °C hőmérséklet alá is kellett volna hűteni. Vagyis pénzt kellett volna fordítani a víz nyújtotta energia megsemmisítésére. Ez a probléma a jelenlegi, jóváhagyásra előkészített tervjavaslat esetében is fennáll, és csak az oly sokat emlegetett hőszivattyúk alkalmazásával lehetne megoldani. Ám mivel a hazai ipar egyelőre csak kísérletezik ilyen berendezések gyártásával, külföldről Miért nincs, ha van? • Nem hagyományos energiaforrás - megszokott ügyintézés • Átadás helyett kezdeti gondok • Megújuló remények HÉT ÉVE VÁR HASZNOSÍTÁSRA A GALÁNTAI TERMÁLVÍZ kellene behozni. Arra pedig csak akkor kerülhet sor, ha lesz rá devizafedezet. Tovább egyszerűsödne a dolog, ha a hőszivattyúk alkalmazása mellett vissza is lehetne vezetni a vizet a furatokba, de hát ez is pénz kérdése... A kísérletezés előkészítését továbbá jócskán megnehezíti az is, hogy az a komplex lakásépítés részévé vált, és ez fordítva is igaz: a kísérlet komoly gondokat okoz a lakásépítésben. A felettes szervek azzal számoltak, hogy a termálvízfútés megkezdődik a 88-89-es fűtési idényben, ezért a szóban forgó lakótelepre tervezett szilárd fűtőanyaggal üzemelő fütöházat kihúzták a költségvetésből. A lakóházak viszont a tervek szerint épülnek, és nincs állandó hőforrásuk. Ezidáig négy ideiglenes fűtöház szolgáltat meleget, illetve melegvizet a lakásokba, és az idén egy továbbit is üzembe kell helyezni, hogy át lehessen adni az újonnan épített lakásokat. Az ideiglenes fűtöházak ára már lassan annyi lesz, mint a tervből kihúzott központi lett volna. Ráadásul a termálvízzel való fűtés beindításáig így is kell építeni egy központi fütöházat, igaz gázfűtésűt, mert mégiscsak kísérletezésről van szó, s egy ekkora lakónegyed nem maradhat tartalék hőforrás nélkül - tárja szét kezét a jnb alelnöke. ELHAMARKODOTT DÖNTÉSEK? Különös helyzetben lehet a komplex lakásépítés beruházási gondjaihoz szokott S avoinvesta galántai üzeme is, melynek igazgatója, Stanislav Vaverka a termálvíz hasznosításáról eképpen vélekedik:-Szerintem a termálvízfűtést nem volt a legszerencsésebb mindjárt egy ilyen nagyméretű kísérletezés programjává tenni, s később a komplex lakásépítéssel összekapcsolni. Ez mindkét esetben akkor lehetett volna bölcs megoldás, ha már meggyőző adatok álltak volna rendelkezésünkre arról, hogy e rendhagyó fűtési módszer bevált egy kisebb kísérletezés során, tehát alkalmazható akár egy lakótelep fűtésére is. így viszont egy nagyméretű kísérletezés tanulmánytervét kell felhasználni hagyományos építkezés tervdokumentációjában, ami Stanislav Vaverka, a Stavoinvesta galántai üzemének igazgatója számtalan nehézséggel jár. A kivitelezőt is kész helyzet elé kényszerülünk állítani, ami rendes körülmények között sem egyszerű dolog. A Trnavai Magasépítő Vállalat részéről ugyan meg van a kellő segíteniakarás, de nem kívánhatunk mi sem lehetetlent. A fűtőrendszer építőipari részeinek kivitelezése például jelentősen leterheli majd a kapacitását és mi nem szavatolhatjuk, hogy ezt figyelembe veszik az általa végzett egyéb beruházások esetében. Ezenkívül még a tanulmányterv sincs jóváhagyva. A véleményező szervek esetleges kifogásai révén további akadályok gördülhetnek elénk, amelyek méginkább megnehezíthetik a dolgunkat, mondjuk a megrendelői-szállítói kapcsolatok terén... Mi megteszünk minden tőlünk telhetőt a beruházás sikeres megvalósításáért, hiszen a termálvíz hasznosításával járó feladatok teljesítése kihat a lakásépítés programjának megvalósítására is, ami viszont számunkra nem egyszerű munkahelyi kötelesség. Az utóbbi időben tapasztalható előrelépést ugyan biztató jelként könyveljük el, de e páratlan kísérletezés még nagyobb figyelmet, körültekintést és rugalmasságot követelne minden érintett szervtől és szervezettől - mondja Stanislav Vaverka. Ez utóbbiakról hasonlóan vélekedünk mi is, hiszen a galántai termálvízfűtéssel a becslések szerint évente 182 tonna barnaszenet lehetne megtakarítani a népgazdaság számára Nem nehéz kiszámítani, hogy milyen értékek mennek veszendőbe, ha a meglévő energiaforrásunkat a földben hagyjuk nyugodni. BÁRÁNYAI LAJOS
