Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-05 / 5. szám
Káposztát savanyítanak az egykori dohányszárftóban Megoldották a téli foglalkoztatást Az utóbbi időben egyre több mezőgazdasági vállalat foglalkozik a mezőgazdasági alaptevékenységen kívül valamilyen mellék- vagy segédüzemági tevékenységgel, így van ez a Nagykürtösi (Vel’ky Krtis) járásban is, ahol ma már alig akad olyan földműves-szövetkezet, amely ne igyekezne télen is megfelelő munka- és kereseti lehetőséget teremteni tagjai, különösen a nők részére. Például a sklabinái Győzelmes Február Efsz-ben káposztasavanyításra rendezkedtek be. A feldolgozóközpont nem valami "hivalkodó épületkomplexum, mindössze két földszintes épületből áll. Az egykori dohányszárító éveken át kihasználatlanul állt, mígnem valakinek az eszébe jutott, hogy némi ráfordítással könnyen alkalmassá lehetne tenni a káposzta feldolgozására. Jó ötlet volt, mert a káposztájuk egy része minden ősszel megmarad, viszont savanyítva olyan keresett, hogy képtelenek eleget tenni a megrendeléseknek.- Rendszerint száz tonna savanyú káposzta készítését vesszük tervbe, de ezt a mennyiséget általában túlteljesítjük - mondta Ludmila Duricová, a munkacsoport vezetője, amikor meglátogattuk „kétszemélyes“ irodájában. - Az e télre tervezett száz tonnát már december derekán teljesítettük, de szerencsére, és partnereink legnagyobb örömére még bőven van feldolgozásra váró alapanyagunk a raktárban.- Tehát nem lesz hiány savanyú káposztából a járásban.- Termékünk kisebb mennyiségben az ország más vidékeire is eljut a Zelenina gyümölcs- és zöldségfelvásárló és forgalmazó vállalat jóvoltából. A vásárlók részéről különösen a disznóölések idején nagy az érdeklődés. A kereslet, reméljük, a bizalom megnyilvánulása is, éppen ezért rendkívül nagy figyelmet szentelünk a minőségnek. Hosszú évek óta foglalkozunk savanyítás...itt pedig már szállításra készítik elő a káposztát (A szerző felvételei) Az egyik helyiségben feldolgozásra... 4-------------------------------------------sá l, sok jó tapasztalatot szereztünk, de nem is érkezik panasz a minőségre soha. Ludmila Duricová kíséretében kicsit körülnéztünk az „üzemben“. Nem sokat kellet járkálnunk, hiszen a termelés mindössze két helyiségben folyik. Az egyikben egy nagy asztalon ügyes kezű asszonyok készítették elő a káposztát a gépi szeleteléshez. Késsel eltávolították a sérült, tisztátalan leveleket, majd a szeletelő gépbe, onnan pedig vékonyra szeletelve egy nagy, fóliával bélelt kádba hullott a káposzta. Az asszonyok minden mozdulatán látszott, hogy régóta végzik ezt a munkát. Éles késsel dolgoznak, de mint elmondták, a sérülés szinte ismeretlen náluk. A minőség megőrzésén kívül a munkabiztonság, a balesetek megelőzése is megköveteli a munkakollektíva állandósítását. így például Mária Rácová, Anna Kosová, Rozália Parizo- vá, Elena Kissová, és Monika Sabová évek óta végzik ezt a munkát.- Mi minden kerül a káposztába, hogy igazán finom legyen? - kérdeztük Anna Hrubcovától.- Először is jó minőségű káposzta kell hozzá, amihez sót, borsot, babérlevelet és tormát adunk. De teszünk bele egy kevés almát is, ami szintén javítja az ízt, a minőséget. A kész keveréket légmentesen tömörítve, mintegy tíz napig érleljük. Persze, hideg időben tovább tart az érlelés. A kádak tetején jókora köveket is látok. Ezek milyen célt szolgálnak?- A keveréket nem elég tömöríteni, érlelés idején állandó nyomás alatt kell tartani, hogy a levegő ne férhessen a káposztához. A tömörítést hagyományos módon, taposással végezzük, persze nem mezítláb mint nagyanyáink idején, hanem a higiéniai követelményeknek eleget téve, fehér gumicsizmában.- Milyen csomagolásban szállítják a kész terméket az üzletekbe? Gondolom, nem ezekben a hatalmas kádakban.- Ezek a nagy, 500-1500 literes kádak természetesen csak érlelésre szolgálnak - válaszolta Ludmila Duricová. - A szállításhoz általában 50 literes edényeket használunk, de újabban 15 kilós műanyag zsákokban is szállítunk savanyú káposztát. így készül hát a savanyú káposzta, melyből a sklabinái szövetkezet évente 12-13 vagonnyit szállít a Zeleninának. Készítéséhez kizárólag saját „alapanyagot" használnak. Tehetik, hiszen 40 hektáron termelnek káposztát. A termés zömét nyáron és ősszel fejeskáposztaként értékesítik, savanyítással rendszerint csak azt a mennyiséget hasznosítják, amire már nem akad vevő. A feldolgozói vállalkozás tehát kettős haszonnal jár: télen is munkát tudnak adni a szövetkezetben dolgozó asszonyoknak, és egyúttal a korábbi értékesítési gondjaik is megoldódtak. BÖJTÖS JÁNOS Több tudomány, jobb eredmények A mezőgazdaságban mindinkább a növénytermesztési ágazat fejlesztése kerül előtérbe. Konkrétan nálunk, a Lévai (Levi- ce) járásban a növénytermesztés bruttó termelését 11, az állattenyésztési ágazatét pedig 7 százalékkal kell növelni a 8. ötéves tervidőszakban. A legutóbbi járási pártkonferencia határozata szerint, e cél elérése érdekében az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a földalap védelmének és termőképessége növelésének, valamint a kutató és nemesítő intézetekkel folytatott együttműködés elmélyítésének. A tudományos-technikai haladás vívmányainak rugalmas gyakorlati érvényesítésével valamennyi mezőgazdasági vállalatnak a terméshozamok növelésén, a termelés hatékonyabbá tételén kell munkálkodnia. Fontos feladat a termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő fajták megválasztása és a technológiai fegyelem megszilárdítása. Mivel a járás mezőgazdasági vállalatainál a gabonatermesztés fejlődésének meggyorsítása áll a figyelem középpontjában, érthető, hogy a termelők elsősorban a fontos feladat teljesítésében segíteni tudó tudományos intézményekkel igyekeznek szorosabbra fűzni kapcsolataikat. így alakult meg néhány évvel ezelőtt a járási mezőgazdasági igazgatóság mellett működő komplex racionalizációs brigád, amely Emil Spal- don akadémikus és Álla Michaliková docens irányításával a kalászos gabonafélék terméshozamának növelését tűzte célul. Az együttműködés máris érezteti kedvező hatását. A termelési feltételek javulásához hozzájárult az a tény, hogy a tudományos és gyakorlati szakemberekből álló racionalizációs brigád a legújabb tudományos ismeretek és kutatási eredmények ismeretében igyekszik megvalósítani az árpa- és búza- termesztés fejlesztési programját. Általános tapasztalat, hogy a búza terméshozamára lényegesen kihat az elövetemény. Ennek ellenére a járás mezőgazdasági vállalatai még 1979-ben is 5500 hektáron, vagyis a termőterület 22 százalékán nem megfelelő elövetemény - főleg búza - után vetették az őszi búzát. A vetésforgó szakszerűbb összeállításának köszönhetői hogy 1986- ban már csak 1010, 1987-ben pedig mindössze 768 hektáron termelték az őszi búzát nem megfelelő elövetemények után. Az utóbbi években otthonra találtak az új bőtermö fajták, ami nagyobb részt szintén a racionalizációs brigád népszerűsítő és megnyerő tevékenységének köszönhető. A járás mezőgazdasági vállalatai 1987- ben összesen 285 ezer tonna gabonát termeltek, így sikerült a felére csökkenteniük az ötéves tervidőszak első éveiben tapasztalt hiányt. Az eredményeket értékelve, a komplex racionalizációs brigádban olyan vélemény született, hogy a sikerek láttán még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a terméshozamok növelésére, a helyi feltételek és a biológiai anyag termőképességének kihasználására. Spaldon akadémikus azon a véleményen van, hogy a tápanyagpótlás tudományos alapokra helyezésével nem csupán a hektárhozam növelhető, de a műtrágyák ésszerűen takarékos felhasználásával a termelés gazdaságosabbá tételében is komoly eredményeket lehet elérni. A felmérések bebizonyították, hogy a termelők gyakran fölöslegesen sok tápanyagot- főleg nitrogénműtrágyát - használnak. Erre érdemes felfigyelni, hiszen a kilogrammonkénti hat korona költséget alapul véve, ésszerű takarékoskodással hektáronkénti átlagban 1200, járási méretben pedig több mint 2 millió koronával lehetne csökkenteni a termelési költségeket. Michal Bóna mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője szintén a jövedelmezőség növelését tartja szem előtt, amikor a múvelöutas termelési technológia általános elterjesztését, valamint repülőgépek helyett a hagyományos permetezőgépek használatát javasolja. Elismeri, hogy kritikus esetekben nagy segítséget jelenthet a repülőgépes növényvédelem, de ugyanakkor azt .vallja, hogy a gazdaságosság szempontjából kedvező feltételek között előnyösebb hagyományos gépeket használni. Az állattenyésztés tervszerű fejlesztéséhez egyre több jó minőségű takarmány szükséges. Ezért a szövetkezetek és állami gazdaságok a bevált kettős termesztés előnyeinek kihasználására törekednek. A komplex racionalizációs brigád a járási mezőgazdasági igazgatósággal együttműködve tervet dolgozott ki a kettős termesztés általános elterjesztésére és fejlesztésére. A legfontosabb tennivalók meghatározásánál figyelembe vették a módszert alkalmazó mezőgazdasági vállalatok tapasztalatait, tehát a program megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a növénytermesztési ágazat feladatainak és az állattenyésztési ágazat igényeinek összehangolásához. TÓTH ILONA Bioreaktorok a szovjet mezőgazdaságban Gyorsan megtérül a beruházás A Szovjetunióban a LATGIPROPROM intézetben készítették el az első kísérleti ipari bioenergetikai komplexum tervét. A biológiai reaktorok első rendszerét egy ogrei szovhoz- ban fogják felépíteni a Lett SZSZK-ban. Erről O. Matvejevvel, a terv főmérnökével beszélgettünk.- Voltaképpen mit tud a biológiai reaktor?- Egyre több országban foglalkoznak a legkülönfélébb biotechnológiai eljárásokkal, többek között a mezőgazdasági termelésben - elsősorban az állattenyésztésben - keletkező hulladék feldolgozásával. Ha például 130 millió tonna szalmát közvetlenül elégetünk, annyi energiát kapunk, mint 60 millió tonna fűtőanyag elégetése révén. Viszont ha a szalmát biológiai úton dolgozzuk fel, ugyanakkora mennyiségből 13 millió tonna etilalkoholt, 18 milliárd köbméter metánt és 3 millió tonna szerves trágyát állíthatunk elő. Ez már a biológiai reaktor alkalmazásának az eredménye.- Mindez azonban még csupán elmélet...- Egyáltalán nem az, mert már három éve működik két ilyen kísérleti berendezés az ogrei, | illetve az uzvarai szovhozban, és az eredmények egyáltalán nem rosszak. Az állattenyész; tésben keletkező melléktermékekből kapott biogázt elsősorban fűtőanyagként használják fel, de Uzvarában már arra is rájöttek, hogyan lehet a biogázból villamos energiát előállítani.- Említene néhány példát az új bioenergetikai komplexum alkalmazásának lehetőségeiről?- Amikor ezt a komplexumot megterveztük, a rendelkezésre álló hazai tapasztalatokból, valamint a Lett SZSZK Tudományos Akadémiája mellett működő mikrobiológiai intézet és ' az országos gázipari kutatóintézet eredményeiből indultunk ki. A komplexum egy 25 ezer sertést nevelő telep melléktermékeit képes feldolgozni, és ebből évente több mint 1,5 millió köbméter biogázt és hozzávetőlegesen 98 540 tonna kiváló minőségű trágyát tud előállítani.- A biogáz csak fűtésre használható fel?- Nem. A tervben egy különleges erőmű felépítése is szerepel, amely fűtőolaj helyett biogázt éget majd el. Számításaink szerint ez a bioerúmű évente mintegy 3 millió 150 ezer kilowattóra energiát fog termelni. A biogáz bizonyos részét azonban fűtésre fogják felhasználni, és ilyen tekintetben is bőven elég lesz a szovhoz és a bioenergetikai komplexum ellátására.- Mennyibe kerül ennek a biokomplexumnak a felépítése?- Számításaink szerint 1,7 millió rubelbe. Ez az összeg előreláthatólag négy év és három hónap alatt térül meg. Vagyis a beruházás gazdasági szempontból igen előnyös. Egy szabványos mezőgazdasági létesítmény ugyanis átlagosan mintegy 14 év alatt téríti meg a ráfordított kiadásokat.- Ezek a biológiai módszerekkel energiát előállító komplexumok, azaz bioreaktorok környezetvédelmi szempontból teljesen ártalmatlanok?- Igen. Éppen ezért a komplexumban összesen tizenöt ilyen reaktort szándékozunk felépíteni. Ezzel teljesémmegszüntetjük a sertéstelep szokásos, állandó bűzét, megvédjük a termőföldet és a közeli folyót a mezőgazdasági termelés melléktermékei okozta szennyeződéstől. Egy kérdést azonban még nem sikerült megoldanunk: mit kezdjünk a visszamaradó, szerves trágyaként hasznosítható anyaggal? A tápanyagpótlás ugyanis rendszerint tavasz- szal és ősszel történik, a mi komplexumunk viszont egész évben folyamatosan termel. Ezért megfelelő technológiai eljárást kell kifejlesztenünk a trágya sajtolására-szemcsézésé- re és csomagolására. így a fölösleget a szovhoz eladhatná más gazdaságoknak.- Vagyis egy ilyen biológiai energiatermelő komplexum üzemeltetése sokféle előnnyel jár?- A bioreaktorok üzemeltetésével a szovhoz sok energiát és fűtőanyagot takaríthat meg, mivel ezek a berendezések melléktermékeket dolgoznak fel. Már most jelentős megtakarítás^, ról beszélhetünk, bár még csak egy kísérleti reaktort üzemeltetünk. Arról már nem is beszélve, hogy a bioreaktorban melléktermékként előállított szerves trágya milyen hatékonyan javítja a termelési eredményeinket. Például az évelő takarmánynövényeknél korábban hektáronként csupán 28 tonna termést tudtunk elérni. A bioreaktor által előállított szerves trágya segítségével a hektárhozamot 47,5 tonnára növeltük. Mivel több takarmány áll rendelkezésünkre, az állattenyésztés fejlesztésében is előbbre léphetünk. A kísérleti üzemelés során szerzett tapasztalatok birtokában bátran hozzáláthatunk a tervezett bioenergetikai rendszer kiépítéséhez. (APN)
