Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-05 / 5. szám
A GYŐZELMES FEBRUÁRRAL If BW KEZDŐDÖTT.., Dél-Szlovákia szocialista fejlődésének négy évtizede Rozsnyói (Roznava) járás Büszkék vagyunk eredményeinkre - tudunk fogyatékosságainkról Járásunk népessége jelenleg eléri csaknem a 87 ezer főt. A negyven évvel ezelőtti szinthez képest a lakosok száma több mint huszonegyezerrel növekedett. Egynegyedük magyar nemzetiségű. Nem kis feladat volt ennyi ember számára biztosítani a kellő arányú foglalkoztatottságot, az új munkaalkalmakat, hogy részt vehessenek szocialista társadalmunk építésében. Ennek a követelménynek megfelelően számos új gyár épült a járás egyes részeiben és általában is fejlesztettük a termelőerőket. A sok üzem közül hadd említsek meg csak néhányat. Például a lubeníki Szlovák Magnezitmüveket, a revúcai textilgyárat, a pelsöci - (Ple&ivec) Strojsmaltot, a gombaszögi (Gombasek) mészégetőt, több új élelmiszeripari üzemet, a rozs- nyói Tatrasvitet, a dobsinai erőművet stb. Nem is beszélve a Gömörhorkai (Gemerská Hörka) Cellulózgyár, a Slavo- sovcei Papírgyár és más üzemek fejlesztéséről, illetve korszerűsítéséről. Ennek a nagyarányú fejlesztésnek köszönhetően a járás ipari termelése volumenének értéke az 1948. évi 294 millió koronáról 1987-ben négy és fél milliárd koronára gyarapodott. Jelenleg csaknem tizennégyezer lakosunk dolgozik az iparban. Az iparfejlesztés különösen a hetvenes évek elejétől vált dinamikussá. Ugyanakkor csak 1960-tól az elmúlt esztendő végéig hozzávetőleg a négyszeresére növekedett a munka termelékenysége, a foglalkoztatottak havi átlagbére pedig 1472 koronáról 3090 koronára. Hasonló méretű volt a fellendülés a mezőgazdaságban is. Igen sok helyet foglalna el a négy évtized alatt felépült számos különféle rendeltetésű új létesítmény felsorolása. Ehelyett utaljunk inkább néhány alapvető fontosságú eredményre. Nevezetesen például arra, hogy a búza átlagos hektárhozama 10,1 mázsáról 39,1 mázsára, a rozsé 37,6 (10,9) az árpáé 33,7 (8,9) mázsára növekedett. Az állattenyésztési termelésben nemcsak a szarvasmarha, a tehén- és a juhállomány gyarapodásáról adhatunk számot, hanem egyebek között arról is, hogy míg 1961-ben nem egészen hétmillió liter tejet adtunk a közellátásnak, addig tavalyelőtt már 23 millió liternél is többet. Az átlagos éves tejhozam fejőstehenenként jelenleg mintegy 3070 liter, ezzel szemben 1961-ben csak 1780 liter volt. Más népgazdasági ágazatainkban is fellendülés volt tapasztalható. Egyaránt vonatkozik ez az építőiparra, a közlekedésre, a kereskedelemre, a szolgáltatásokra, az egészség- és az oktatásügyre, a járás városainak és községeinek fejlődésére. Néhány példa ennek bizonyítására. Negyven év alatt az óvodák száma megtízszereződött, az alapiskolai tanulók száma több mint az egyharmadával növekedett, s jóval többen tanulnak a gimnáziumokban, a különféle középiskolákban. Új, korszerű iskolák épültek többek között Rozsnyón, Dobáinában, Pelsőcön, Stitnikben, Revúcában, Jols- ván (Jelsava) stb. A népkönyvtárak száma több mint megduplázódott, könyvállományuk 13 ezer kötetről 483 ezerre gyarapodott. A járási székhelyen 58 millió koronás beruházással épül a korszerű szakszervezeti művelődési ház. A kórházi ágyak száma megháromszorozódott, de ez még mindig nem felel meg az igényeknek. Ezért Rozsnyón 460 millió koronás beruházással épül az új kórház és rendelőintézet, amely csaknem hatszáz ággyal növeli majd a jelenleg 672 ágyas járási kapacitást. Járásunk területén évente hat-hét- száz lakás épül, beleértve a családi házakat is. Ezzel lépést tart a távközlési hálózat fejlesztése, a rádió- és a tévékészülékek számának gyors növekedése, az úthálózat fejlesztése. Ez annál is jelentősebb, mivel sokan még emlékeznek a négy évtizeddel ezelőtti helyzetre, amikor járásunkban nem számítottak kivételnek az olyan falvak, amelyekben nem volt villany és szilárd burkolatú közút sem kötötte össze a külvilággal. Ma az autóbuszok járásunk területén évente majdrfem 17 millió személyt szállítanak - 1960-ban csak 7 millió 300 ezer személyt - s a teherszállítás azóta nagyjából megháromszorozódott. Mindez és más körülmények javulása is kifejezésre jut a lakosság életszínvonalának kedvező alakulásában. Ennek csupán egyik mutatóját említem meg. Nevezetesen azt, hogy a takarékpénztári betétállomány egy lakosra jutó összege az 1975. évi 6596 koronáról 1987-ben 13 843 koronára növekedett. Persze nemcsak eredményeink vannak. Tisztában vagyunk hiányosságainkkal is. így például azzal, hogy aránytalanul sok a befejezetlen beruházásunk. Gyors ütemben kellene átadni rendeltetésének a rozsnyói Agrozet üzemet, a dobSinai Légtechnikai Müveket és Joláva autóbuszpályaudvarát. A munkaidő jelenlegi kihasználtságának mértékével sem vagyunk elégedettek és ugyanez vonatkozik az áltóaiapok, főleg a gépek kihasználtságára is. A mezőgazdaságban egyik fontos tennivaló a tömegtakarmány termelésének és a szarvasmarha súlygyarapodásának növelése. Nyugtalanít bennünket a szén- és a vízellátásnak, továbbá a környezetvédelemnek a helyzete. Az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban és a közlekedésben is előfordulnak még hiányosságok az egyenletes, ütemes tervteljesítésben. Továbbra is foglalkoznunk kell a nemzetiségi kérdés megoldásának gazdasági vonatkozásaival valamint az ipartelepítés járási - területi arányainak kérdésével. Összegezve azonban megállapíthatom: járásunk forradalmi hagyományai, lakosságunk, dolgozóink társadalmi rendünk iránti viszonya s vállvetett munkánk szilárd záloga annak, hogy megbirkózunk a jelen és a közeljövő igényes feladataival, amelyek szociális és gazdasági fejlődésünk meggyorsításának stratégiájából következnek. JÁN GALLO mérnök, a járási pártbizottság vezető titkára Van mire emlékeznie örökmozgó, vidám ember, nem szereti a tétlenséget. Több mint fél évszázada dolgozik a gömörhorkai (Gemerská Hörka) Cellulóz- és Papírgyárban, igaz kilenc éve már nyugdíjasként. A gyár, a szülőfalu mindig sokat jelentett számára. Itt volt tanúja számos sztrájknak, vett részt ifjúmunkásként az illegális munkában, menetelt a gyári munkásokkal a május elsejei felvonulásokon. Zachar László haja már hófehér, de jó kedve, munkaszeretete ma sem hagyta el.- A polgári iskola elvégzése után a laboratóriumban kezdtem el dolgozni. A tényleges katonai szolgálat letöltése után többet voltam egyenruhában, mint idehaza. A háború végét, mint munkaszolgálatos értem meg. Húsvét előtt jöttem haza. Néhány napot pihentem, aztán mentem a gyárba. Hónapokig tartott, amíg a termelés beindult... A gyártás beindítása mellett úgy, mint a többi dolgozó, ö is figyelemmel kisérte a politikai életet, mi történik a gyárban, az országban. Kérte felvételét a pártba, 1948 elején a gömörhorkai gyárban már erős párt- alapszervezet dolgozott.- Február 24-én, egy napra rá, hogy a Né- ,pi Milícia üzemi egysége megalakult, szekérrel mentünk fegyverért a bányászokhoz. Volt már néhány puskánk, de kevés volt a hatvan embernek. Az első parancsnokunk Hatala János volt. Abban az időben a miénk volt a környék egyik legnagyobb egysége. Tudtuk, nemcsak a gyárat tudjuk megvédeni, hanem ha kell, másutt is segíthetünk. Természetesen, akkor nem volt ilyen parádés az egyenruhánk, mint most, a fegyvereink is a háborút megjárt puskák közül kerültek ki. Kopott kabátunkon büszkén viseltük a tenyérnyi széles vörös szalagot. Dolgoztunk és szolgálatot teljesítettünk. Kevés idő jutott a pihenésre, de senki sem panaszkodott. Bíztunk a munkásosztály győzelmében. A Népi Milícia üzemi egységének krónikájában kevés a bejegyzés ebből az időből. Akkor ezt senki sem tartotta fontosnak. Amit tettek, meggyőződésből tették. Zachar Lászlót a? a megtiszteltetés érte, hogy az első Jelentős vasúti csomópont, hat éve központi község. A hnb épületének falán emléktábla hirdeti, hogy 1927. január 27-én itt került sor arra a területi pártrendezvényre, amelyen a kommunisták a gyárak leépítése miatt tiltakoztak, s amelyen Klement Gott- wald is beszédet mondott. Az elmúlt negyven év alatt Pelsőc (Plesivec) sokat fejlődött, s ma már több mint 2700 embernek ad otthont.- A múlt megbízatási időszak legjelentősebb eseménye az új tizenhat tantermes alapiskola és a szolgáltatóház átadása volt, az utóbbi Z akcióban épült - jegyzi meg Brezina Árpád, a hnb elnöke. - Jelentős eredménynek számít, hogy áthelyezték az ötvenes főutat, s így mentesül településünk az átmenő forgalomtól. Elkészült az új autóbuszállomás, bővítették a nyugdíjasklubot, átépítették a könyvtárat, korszerűsítették a bölcsödét és a régi iskolai konyhát. A járási ipari vállalat helyi üzemrészlegét is bővítették, folytatták a gáz- és vízvezeték építését, járdákat tettek rendbe, korszerűsítették a közvilágítási hálózatot, megteremtették a tévé második programja jobb vételének feltételeit.- Annak külön örülünk, hogy ma már minden gyermeket el tudunk helyezni gyermekintézményeinkben - folytatja. - Épül parancsnok távozása után az egység élére került. Igyekezett megfelelni beosztásának, nem ismert tréfát, ha kiképzésről volt szó... Továbbra is a laboratóriumban dolgozott, később a cellulóz gyártó részleg vezetője lett, majd tizennyolc évig a termelési részleg művezetőiéként dolgozott. Szorgalmát üzemi, vállalati, szakágazati kitüntetéssel ismerték el. Évekig volt műhelybizalmi, tevékenykedett a kerületi és a szlovákiai ágazati szakszervezeti tanácsban.- A Népi Milícia egységétől a nyugdijazá- samkor váltam meg, de ma is gyakran vagyok közöttük. Annak külön örülök, hogy ott lehettem, amikor 1973-ban az egységet a Győzelmes Február Érdemrenddel tüntették ki. Amíg a párt katonáinak egyenruháját viselte. sokat volt távol családjától. Hetekig szolgálatot teljesítettek az 1956-os magyarországi események idejében. Hatvannyolcban kétszer is járt egyenruhában Prágában. Az első alkalommal arra akarták rávenni őket, adják le a fegyvert, a második alkalommal, hogy azt keményebben szorítsák... Nemcsak ő, a gömörhorkai kommunisták, a Népi Milícia egységének tagjai is tudták, mit kell tenniük.- Egy voltam a sokezer közül. Csak azt tettem, amit a munkásbecsületem diktált, amit tennem kellett... Fényképek, kitüntetések kerülnek elő. Felvételek, amelyek harcászati kiképzésen, pihenő közben készültek. A dobozból az asztalra kerül A Népi Milícia Példás Tagja, a Példás Lövész jelvény, a Népi Milíciában Szerzett Érdemekért kitüntetés, valamint az Antonín Zápotocky emlékérem.- A három gyerek már kiröpült a családi fészekből. Ketten maradtunk a feleségemmel, aki több mint húsz éve a helyi nemzeti bizottság képviselője. Amig egészségem engedi, dolgozom a gyárban, amely életem során mindig a második otthonom volt. Munkaszeretetével, helytállásával másoknak is mindig példát mutatott, úgy mint akkor, társaival együtt, a negyven év előtti februári napokban. a művelődési otthon is, igaz, nem olyan ütemben, mint az kívánatos lenne. A lakásépítésben nem adhatunk számot olyan eredményekről, mint a korábbi tervidőszakban. Jelenleg nyolcvanan szeretnének családi házat építeni, de csak tizenöt telek áll rendelkezésükre. Az idén megkezdjük egy új utca építését, közművesítését és legalább kétszáz építési telket szeretnénk elkészíteni. Épül már három tizenhét lakásos háztömb is. Több üzletet tataroznak, de újak építésével is számolnak, mégpedig közös beruházással. Hamarosan hozzáfognak az egészségügyi központ bővítéséhez, ami lehetővé teszi majd az állandó orvosi ügyeletet, s ennek nemcsak a pelsőciek, hanem a környékbeli települések lakosai szempontjából is nagy jelentősége lesz. Régi vágyuk teljesül, hogy a tervidőszakban megkezdik egy százágyas szálloda építését is.- Végre elkészült a település rendezésének terve, ez lesz az alapja községünk további fejlesztésének, amihez lakosaink társadalmi munkával járulnak majd hozzá - összegezi az elképzeléseket az elnök. Központi fekvése, jó megközelíthetősége miatt egykor talán Pelsőcből is város lesz, ötödik a járásban. A csaknem 21 ezer lakosú járási székhely jellegzetes régi épületei
