Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-14 / 294. szám, szerda

Új kezdeményezések - régi paragrafusok Moszkva közelében, a naro-fo- minszki járásban egy elmaradott szovhoz munkásai megunták, hogy egy hozzá nem értő igazgató alatt vegetáljanak és az új demokratikus jogokkal élve vállalati gyűlésen má­sik igazgatót választottak. Az előző vezető azonban nem akart távozni, a bírósághoz fordult, amely vissza­állította az előző helyzetet és magát ^ választást törvényellenesnek nyil­vánította. Ez ma elég tipikus eset. Nem egyik vagy másik bíró konzervativiz­musáról van szó, hanem arról, hogy az érvényes jogi szabályok lemarad­tak a politikai peresztrojka mögött. A párt- és kormányhatározatok alapján az emberek szabad cselek­vési lehetőségekkel élve kezdemé­nyeznek, és gyakran beleütköznek a régi paragrafusokba, amelyek még a harmincas években keletkeztek és a „tilos“ szóval kezdődnek. Ponto­san ilyen szabáfyok alapján tekintik mindmáig törvényesnek, hogy a ve­zetőt csak fölülről nevezhetik ki. Az utasításos-adminisztratív irányítási rendszer különbözőképpen alkal­mazkodik, a peresztrojka szekere pedig lassan halad. Szibéria legnagyobb körzetében, a krasznojarszki határterületen a re­gionális pártbizottság munkatársai­nak létszámát egyharmadával csök­kentették. így ötven ember került más területre. A korábbi 17 osztály helyett csak 7 maradt. Csökkent a technikai személyzet létszáma, és kevesebb lett a szolgálati kocsi is.- Teljesen ki akarjuk zárni, hogy munkatársaink beavatkozzanak a gazdasági-gazdálkodási kérdé­sekbe, azokkal egészében a tanácsi szervek és a vállalatvezetés foglal­kozik, - mondta Nyikolaj Alekszejin, a pártbizottság szervezési és káder­osztályának vezetője. Ezért meg­szüntettük bizottságunkban a közle­kedési-szállítási, építési, erdőgaz­dálkodási és más osztályokat és eggyel kevesebb lett a titkárok szá­ma is. Az egyetlen terület, ahol időn­ként közösen dolgozunk a gazdasá­gi vezetőkkel, az a határterület táv­lati fejlesztésében kiemelt ágazatok elképzeléseinek kimunkálása. A pártapparátus fő figyelmét az em­berek között végzett munkára, első­sorban az alapszervezetekre össz­pontosítjuk. A krasznojarszkiak a pártértekez­letnek az apparátus átalakításáról szóló határozatát végrehajtva nem­csak a határterületi pártbizottság szerkezetét vizsgálták felül, hanem megszüntettek hat járási és három városi bizottságot, a megyeszékhe­lyi pártbizottság létszámát pedig 11 százalékkal csökkentették.- A változtatásokat a magunk szemszögéből, demokratikus alapo­kon és nem a központi bizottság nyitására hajtottuk végre - folytatta Nyikolaj Alekszejin. - A pártappará­tus átszervezésével a határterületen több mint százan kerültek máshova. Egy részük nyugdíjba vonult, mások másutt helyezkedtek el, többen kap­tak munkát a terv- és qazdasági igazgatóságnál A pártértekezleten a legdühöseb­ben éppen az utasításos-adminiszt­ratív munkastílust kárhoztatták A tanácskozás példátlan határozatot fogadott el a bürokrácia elleni harc­ról és az adminisztrálást tulajdon­képpen törvényen kívül helyezte. Az adminisztratív irányítási stílus leküz­désére hozott határozat fokozatosan kezd megvalósulni. Bezártak már egy sor minisztériumot és főhatósá­got, amelyekben ezernyi hivatalnok ütött pecsétet a különböző körleve­lekre, csökkentik a központi és a he­lyi apparátusok létszámát. A pangás évei alatt felduzzadt és szigorú utasítások gyártásában edződött pártszervekben ma minde­nütt végbemegy az átszervezés, csökken a létszám, megszüntetik az ágazati osztályokat a központi bi­zottságokban, a határterületi, me­gyei, városi pártbizottságoknál. A ve­zetők igyekeznek leszoktatni mun­katársaikat arról, hogy a gazdasági vezetők helyett maguk döntsenek. Persze, nem lehet egyik pillanatról a másikra áttérni az irányítás politi­kai módszerére, de ez a folyamat megkezdődött. Elképzelhetetlen a mélyreható demokratizálás a ve­, Jobban- Augusztusban kezdtük ezt a munkát, az elsők között az ország­ban Az év utolsó hetében tartjuk meg a határterületi beszámoló és vezetőségválasztó pártkonferenciát, amely értékeli, elemzi majd az át­szervezést tette hozzá Alekszejin. - Nem tartom kizártnak, hogy a kül­döttek nem értenek majd mindennel egyet vagy alternatív javaslatokat tesznek. De a konferencia már nem az elméletet, hanem az addig hátra lévő időben kipróbálandó gyakorla­tot vitatja majd meg. BORISZ IVANOV (APN) A szovjet gazdaság legfőbb feladatai közé tartozik, hogy elegen­dő mennyiségű olcsó áruval lássa el a belpiacot. A központi szervek ezért úgy határoztak, hogy a gyermekek, az ifjúság és az idősebb állampolgá­rok számára gyártott olcsó áruk tel­jes választékát a jövő évi állami megrendelések közé sorolják. A fogyasztók és a közgazdászok a szovjet gazdaságban felmerülő nyugtalanító folyamatokra hívják fel a figyelmet. Az áruk egyre nagyobb része a magasabb árfekvésű aruk közé tartozik: a részarány az 1987- es 30 százalékról ebben az évben 37,7 százalékra növekedett. Ugyan­akkor a drágább áruk minősége nem mindig felel meg a magasabb áraknak. Az Oroszországi Föderáció Köny- nyűipari Minisztériuma ez év első nyolc hónapjában kiskereskedelmi árakban 8,5 milliárd rubellel lépte át a termelési tervet. E kedvező mutató mögött a kedvezőtlenebb valóság rejtőzik: a luxuskategóriákba sorol­ható áruk termelési tervét 127 szá­zalékra, míg az átlagos színvonalú zetés decentralizálása nélkül, anél­kül, hogy a hatalmat átadnák azok­nak, akiket ez megillet. Ezért van napirenden a politikai rendszer re­formja. Ennek során bocsátották vitára az alkotmány módosításának törvény- tervezetét. Ez sok olyan új elvi tételt tartalmaz, amely megszilárdítja a demokráciát és jelentősen bővíti a helyi tanácsok jogait. A reális, teljes körű helyi tanácsi hatalom ko­moly gátat vet a vezetésben a pa­rancsolgatásnak. Egyelőre ez a holnap kérdése Ma még erősen az utasitásos veze­tési stílus állásai és sokszor leiratok­kal, bürokrata aktatologatással a hi­vatal elbánik a demokratikus újdon­ságokkal, megfosztva azokat hite­lüktől. Az adminisztratív módszerek erejét a kormányszervek félelme ad­ja, hogy túl sok szabadságot adnak a kollektíváknak. A pártvezetés fon­tos döntéseinek előkészítését gyak­ran félintézkedésekké torzítják. Három és fél évvel ezelőtt, a pe­resztrojka kezdetén, mint emlék­szünk rá, sokan derűlátóan jósolgat­ták, hogy hamar vége lesz a parancs­uralomnak. Úgy gondolták, hogy elegendő, ha az állami vezetés csú­csán kiadják az utasítást és a de­mokracia, mint a tavaszi szellő fel­frissíti a Szovjetuniót. A társadalom most kijózanodva arra a következtetésre jutott, hogy amíg él a bürokratikus centralizmus, élni fog az adminisztratív módszer is. A tudósok, publicisták, a sok körzetben megjelent népfrontok ezért ma minden erővel a bürokrati­kus centralizmys ellen küzdenek. Ezért javasolja a közvélemény, hogy szüntessék meg az ágazati minisz­tériumokat, mint az utasitásos mód­szer támaszait és újabb törvényeket követel Moszkvától a gúzsba kötött önigazgatás felszabadítására. MIHAIL POLTORANYIN (APN) A bakui Juszif Kulijevov rendkívül tehetséges. Mindössze 11 éves, de iskolájában lehetővé tették számára, hogy sikeres vizsgák után ne az 5., hanem a 8. osztályban tanuljon. Itt is külön program szerint tanul, képességeinek megfelelően, melyek nemcsak fizikából és matematiká­ból kiválóak, hanem irodalomból is. (ČSTK-felvétel) termékekét csak 90 százalékra telje­sítették. Számos közgazdásznak az a vé­leménye, hogy az önelszámolás és az önfinanszírozás feltételeiben a vállalatok nem érdekeltek az olcsó áruk termelésében. A magasabb ár­fekvésű áruk gyártásában a terme­lés és a kereskedelem érdekelt, a fogyasztó viszont nem. „Az új gazdasági mechanizmus és a szo­cialista piac létrehozása mellett fog­laltunk állást“ - írta ezzel összefüg­gésben az Izvesztyija napilap. „Amíg a piac nem telített, a gazda­sági mechanizmus egyoldalúan mű­ködik és a monopoltermelők érdeke­it szolgálja.“ Épp ezért a központi szervek úgy döntöttek, hogy a jövő évben az állami megrendelések közé sorolják az olcsó fogyasztási cikkeket. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy a válla­latok kötelesek lesznek az állam által meghatározott mennyiségű ol­csó árut szállítani a piacra. Ideigle­nes, kényszerintézkedésről van szó. 1989-ben például már emelkedni fognak a gyermekáruk nagykeres­kedelmi árai, s a többi alacsonyabb árértékű fogyasztási cikkre is vonat­koznak majd ezek a módosítások. (č-f) Eladó lakások A Szovjetunióban a jövő évtől a helyi tanácsok és vállalatok az állampolgároknak lakásokat adhat­nak el, amelyek az illetők személyi tulajdonát képezik majd. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban adott tájé­koztatót a Trud című napilapban Pjotr Fjodorov, az össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács la­kásügyi osztályának vezetője. Az érdeklődőknek a lakás értéké­nek 50 százalékát kell lefizetniük, a maradék összeget tíz éven ke­resztül törleszthetik. így az állampol­gár tulajdona lesz a lakás, amely azután örökölhető, vagy eladható - hangsúlyozta a szakszervezeti képviselő. Csak a már lakott, illetve a felújí­tásra váró házakban levő üres laká­sok lesznek eladóak. Ez utóbbi eset­ben a lakástulajdonosok maguk, sa­ját költségükből újíthatják ottho­nukat. Egy 45 négyzetméteres, kétszo­bás lakás ára 10-12 ezer rubel lesz, a háromszobásoké 15-16 ezer rubel. Védjük a termőföldet A föld a falusi emberek számára mindig a biztonságot jelen­tette: művelőinek a fáradságos munkáért cserébe kenyeret adott. A termőföld továbbra is pótolhatatlan szerepet játszik a lakosság megélhetésének biztosításában, a fogyasztói igények kielégítésében. Főleg azért, mert az élelmiszerek behozatala nem mindig egyenletes és kifizetődő. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának eredeti koncepciója szerint, évente nagy mennyiségben kellett volna behoznunk gyümölcsöt és zöldséget, de az elképzelés az árak rohamos emelkedése miatt csak részben valósult meg. Újabb koncepciót kellett tehát kidolgozni, amely szerint első­sorban hazai forrásokból kell biztosítanunk az alapvető élelmi­szereket. Ez azt jelenti, hogy minden talpalatnyi földet meg kell müvelnünk, egyre növelve a termőképességét. A másik út, újabb területek termővé tétele. Sajnos, a termőföld védelméről szóló törvény hatályba lépése, és számos egyéb intézkedés ellenére, tovább fogy az életet jelentő termőföld. Több ok miatt. A folyók szabályozása és a víztározók építése komoly beavatkozás a természetbe, és számtalan példa bizonyítja, hogy a munkák miatt elvesztett földterületet nem mindig sikerül más területek termővé tételével pótolni. Például az Ipoly mentén még mindig nem sikerült hatékonyabbá tenni a mezőgazdasági termelést a volt árterülete­ken. Sajnos, a folyó továbbra is nagy területeket áraszt el, szárazság idején viszont szomjaznak a növények, mert hiányoz­nak az öntözőberendezések. A Vág mentén sem jobb a helyzet. Vannak körzetek, ahol egyszer sok, máskor kevés a víz. Ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a szabályozási munká­kat összehangoltan kell végezni. El kell érni, hogy a beruházások a termelés növelése révén minél hamarabb megtérüljenek. A Bratislavai Állami Meliorációs Felügyelőség sokat tett ennek érdekében, de még nagyobb feladatokat kell megvalósítani a jövőben. Egy értékelés szerint, 1970 óta több mint 16 ezer hektár mezőgazdasági földterületet nyertünk a talajjavítási mun­kákkal, ebből a szántóterület 58 ezer hektárral bővült. Az érté­kelés kiemeli, hogy a talajjavításnak köszönhetően összesen 380 ezer hektár rét és legelő termőképessége növekedett. Vitathatat­lan, hogy történt előrelépés, de ha figyelembe vesszük a távlati terveket, mégis azt kell mondanunk, nem használtuk ki tökélete­sen a lehetőségeket. Szlovákiában összesen 900 ezer hektáron kell kiépíteni az öntözőhálózatot, de eddig csak 293 ezer hektárra juttatható mesterséges módon csapadék. A munkának tehát még a felét sem végezték el. Egyes járásokban éppen emiatt nem lehet a tervezett ütemben fejleszteni a termelést. Elsősorban az Érsekújvári, Nyitrai (Nitra), Komáromi (Komárno) és Senicai járásban kedvezőtlen a helyzet. Az utóbbi évek aszályos időjá­rása miatt ezekben a járásokban jelentős a terméscsökkenés. Sajnos, a termőfölddel való tékozlásra számos példát hozhat­nánk fel. Amint az egyik sajtótájékoztatón is elhangzott, egyes községekben a lakott terület beépítése helyett tovább terjesz­kednek, s újabb szántóterületeket foglalnak el. Még mindig termőföldre építik a feldolgozó üzemek egy részét. Érthetetlen, hogy például a Milex seredi tejporkészítö üzemét miért a várostól távol, a határ, illetve a szántóföld kellős közepén építették fel. Nem ritkaság, hogy a mezőgazdasági vállalatok székházát is szántóterületen helyezik el. Egyik legfontosabb feladatunk tehát a termőföld fokozott védelme. Ideje volna érvényt szerezni annak a rendelkezésnek, mely szerint a beruházó köteles az elfoglalt területtel azonos nagyságú parlagot mezőgazdasági termelésre alkalmassá tenni. Részeredmények vannak ugyan, de számos esetben kijátszák a törvényt, és továbbra is évről évre fogy a termőföld. BALLA JÓZSEF A VILÁGGAZDASÁG Harcolnia kell az NSZK-nak, ha to­vábbra is növelni szeretné a Szovjetunió­ba irányuló exportját. Néhány adat: mig 1983-ban 1 milliárd 772 millió rubel értékben szállított az NSZK gépeket és más berendezéseket, 1987-ben már „csak" 883 millió rubel volt exportjának az „értéke" Ennek ellenére a szovjet külkereskedelem növelte a gé­pek más országokból szármázó importját (1983-ban 22 milliárd 747 millió, 1987- ben pedig 25 milliárd 156 millió rubel értékben). A növekedést főleg a szocialis­ta országokból való behozatal révén érte el. A nyugatnémet külkereskedelmi válla­latokkal több nyugati cég is versenyez szovjet piacok elnyeréséért. x x x Japán 9 milliárd 700 millió rúpia hitelt nyújt Indiának. A hivatalos jelentések sze­rint az összeget az idén és jövőre papír­gyárak, kikötők és hőerőművek korszerű­sítésére, valamint az idegenforgalom fej­lesztésére és öntözőrendszer létrehozá­sára fordítják. A 2,5 százalékos kamattal folyósított kölcsönt az indiai félnek 30 év alatt kell megtérítenie. A törlesztés meg­kezdése 10 esztendő múlva esedékes. xxx Az idei első negyedévben Brazília 750 millió dollár értékben exportált személy- és tehergépkocsikat, 72 (!) százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A Volkswagenek, Fiatok és For- dok túlnyomó része Latin-Amerikába, Af­rikába és a Közel-Keletre került. Tavaly a Brazil Szövetségi Köztársaság 2,7 milli­árd dollár értékben - több mint 350 ezer darabot - szállított külföldre gépjármű­veket. XXX A kínai szerszámgépgyárak és elektro­nikai cikekket gyártó vállalatok az elmúlt hat hónap során 726 millió dolláros „üzle­tet" bonyolítottak le külföldi megrendelő­ikkel. A kivitel a múlt év hasonló időszaká­hoz képest 50 százalékkal nőtt. A legna­gyobb világpiaci sikereket kohóipari be­rendezéseikkel, vízi járműveikkel, mag­netofonjaikkal és tévékészülékeikkel ér­ték el. Kína jelentős haladást szeretne elérni az elektronikában. Ezért az ország északi részén levő Senhszi tartományban hatalmas beruházásokba kezdett. „Elekt­ronikus" város - benne három egyetem­mel, s 30 ezer embert foglalkoztatni ké­pes iparvállalatokkal - felépítését tervezi, xxx A dél-koreai autógyárak azon fáradoz­nak, hogy mind nagyobb „tortaszelet­hez" jussanak a nemzetközi piacokon, s ennek elérése érdekében termelésüket 1993-ig csaknem a háromszorosára sze­retnék növelni. A kereskedelmi minisztéri­um közlése szerint négy gépkocsiipari vállalatnál fokozzák a termelést, s így a fent említett évben már 3 420 000 személyautó gördül le a futószalagokról. Hogy kitérjenek az állandóan növekvő japán és amerikai konkurencia elől, min­denekelőtt olcsóbb autók összeszerelé­sére „állnak" át. xxx Az 1988. év első 9 hónapjában a ju- goszláv-olasz határmenti kereskedelem értéke elérte a 604 milliárd lírát. Ez 7 szá­zalékos növekedést jelent a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva. Jugoszlá­via 2 százalékkal (230 milliárd líra érték­ben) növelte szállításait. A becslések sze­rint az idén a két ország határmenti keres­kedelme tovább fokozódik, s értéke az év végéig eléri a 800 milliárd lírát, ami meg­közelítőleg a mindennemű jugoszláv- olasz kereskedelem 20 százaléka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom