Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-14 / 294. szám, szerda
Új kezdeményezések - régi paragrafusok Moszkva közelében, a naro-fo- minszki járásban egy elmaradott szovhoz munkásai megunták, hogy egy hozzá nem értő igazgató alatt vegetáljanak és az új demokratikus jogokkal élve vállalati gyűlésen másik igazgatót választottak. Az előző vezető azonban nem akart távozni, a bírósághoz fordult, amely visszaállította az előző helyzetet és magát ^ választást törvényellenesnek nyilvánította. Ez ma elég tipikus eset. Nem egyik vagy másik bíró konzervativizmusáról van szó, hanem arról, hogy az érvényes jogi szabályok lemaradtak a politikai peresztrojka mögött. A párt- és kormányhatározatok alapján az emberek szabad cselekvési lehetőségekkel élve kezdeményeznek, és gyakran beleütköznek a régi paragrafusokba, amelyek még a harmincas években keletkeztek és a „tilos“ szóval kezdődnek. Pontosan ilyen szabáfyok alapján tekintik mindmáig törvényesnek, hogy a vezetőt csak fölülről nevezhetik ki. Az utasításos-adminisztratív irányítási rendszer különbözőképpen alkalmazkodik, a peresztrojka szekere pedig lassan halad. Szibéria legnagyobb körzetében, a krasznojarszki határterületen a regionális pártbizottság munkatársainak létszámát egyharmadával csökkentették. így ötven ember került más területre. A korábbi 17 osztály helyett csak 7 maradt. Csökkent a technikai személyzet létszáma, és kevesebb lett a szolgálati kocsi is.- Teljesen ki akarjuk zárni, hogy munkatársaink beavatkozzanak a gazdasági-gazdálkodási kérdésekbe, azokkal egészében a tanácsi szervek és a vállalatvezetés foglalkozik, - mondta Nyikolaj Alekszejin, a pártbizottság szervezési és káderosztályának vezetője. Ezért megszüntettük bizottságunkban a közlekedési-szállítási, építési, erdőgazdálkodási és más osztályokat és eggyel kevesebb lett a titkárok száma is. Az egyetlen terület, ahol időnként közösen dolgozunk a gazdasági vezetőkkel, az a határterület távlati fejlesztésében kiemelt ágazatok elképzeléseinek kimunkálása. A pártapparátus fő figyelmét az emberek között végzett munkára, elsősorban az alapszervezetekre összpontosítjuk. A krasznojarszkiak a pártértekezletnek az apparátus átalakításáról szóló határozatát végrehajtva nemcsak a határterületi pártbizottság szerkezetét vizsgálták felül, hanem megszüntettek hat járási és három városi bizottságot, a megyeszékhelyi pártbizottság létszámát pedig 11 százalékkal csökkentették.- A változtatásokat a magunk szemszögéből, demokratikus alapokon és nem a központi bizottság nyitására hajtottuk végre - folytatta Nyikolaj Alekszejin. - A pártapparátus átszervezésével a határterületen több mint százan kerültek máshova. Egy részük nyugdíjba vonult, mások másutt helyezkedtek el, többen kaptak munkát a terv- és qazdasági igazgatóságnál A pártértekezleten a legdühösebben éppen az utasításos-adminisztratív munkastílust kárhoztatták A tanácskozás példátlan határozatot fogadott el a bürokrácia elleni harcról és az adminisztrálást tulajdonképpen törvényen kívül helyezte. Az adminisztratív irányítási stílus leküzdésére hozott határozat fokozatosan kezd megvalósulni. Bezártak már egy sor minisztériumot és főhatóságot, amelyekben ezernyi hivatalnok ütött pecsétet a különböző körlevelekre, csökkentik a központi és a helyi apparátusok létszámát. A pangás évei alatt felduzzadt és szigorú utasítások gyártásában edződött pártszervekben ma mindenütt végbemegy az átszervezés, csökken a létszám, megszüntetik az ágazati osztályokat a központi bizottságokban, a határterületi, megyei, városi pártbizottságoknál. A vezetők igyekeznek leszoktatni munkatársaikat arról, hogy a gazdasági vezetők helyett maguk döntsenek. Persze, nem lehet egyik pillanatról a másikra áttérni az irányítás politikai módszerére, de ez a folyamat megkezdődött. Elképzelhetetlen a mélyreható demokratizálás a ve, Jobban- Augusztusban kezdtük ezt a munkát, az elsők között az országban Az év utolsó hetében tartjuk meg a határterületi beszámoló és vezetőségválasztó pártkonferenciát, amely értékeli, elemzi majd az átszervezést tette hozzá Alekszejin. - Nem tartom kizártnak, hogy a küldöttek nem értenek majd mindennel egyet vagy alternatív javaslatokat tesznek. De a konferencia már nem az elméletet, hanem az addig hátra lévő időben kipróbálandó gyakorlatot vitatja majd meg. BORISZ IVANOV (APN) A szovjet gazdaság legfőbb feladatai közé tartozik, hogy elegendő mennyiségű olcsó áruval lássa el a belpiacot. A központi szervek ezért úgy határoztak, hogy a gyermekek, az ifjúság és az idősebb állampolgárok számára gyártott olcsó áruk teljes választékát a jövő évi állami megrendelések közé sorolják. A fogyasztók és a közgazdászok a szovjet gazdaságban felmerülő nyugtalanító folyamatokra hívják fel a figyelmet. Az áruk egyre nagyobb része a magasabb árfekvésű aruk közé tartozik: a részarány az 1987- es 30 százalékról ebben az évben 37,7 százalékra növekedett. Ugyanakkor a drágább áruk minősége nem mindig felel meg a magasabb áraknak. Az Oroszországi Föderáció Köny- nyűipari Minisztériuma ez év első nyolc hónapjában kiskereskedelmi árakban 8,5 milliárd rubellel lépte át a termelési tervet. E kedvező mutató mögött a kedvezőtlenebb valóság rejtőzik: a luxuskategóriákba sorolható áruk termelési tervét 127 százalékra, míg az átlagos színvonalú zetés decentralizálása nélkül, anélkül, hogy a hatalmat átadnák azoknak, akiket ez megillet. Ezért van napirenden a politikai rendszer reformja. Ennek során bocsátották vitára az alkotmány módosításának törvény- tervezetét. Ez sok olyan új elvi tételt tartalmaz, amely megszilárdítja a demokráciát és jelentősen bővíti a helyi tanácsok jogait. A reális, teljes körű helyi tanácsi hatalom komoly gátat vet a vezetésben a parancsolgatásnak. Egyelőre ez a holnap kérdése Ma még erősen az utasitásos vezetési stílus állásai és sokszor leiratokkal, bürokrata aktatologatással a hivatal elbánik a demokratikus újdonságokkal, megfosztva azokat hitelüktől. Az adminisztratív módszerek erejét a kormányszervek félelme adja, hogy túl sok szabadságot adnak a kollektíváknak. A pártvezetés fontos döntéseinek előkészítését gyakran félintézkedésekké torzítják. Három és fél évvel ezelőtt, a peresztrojka kezdetén, mint emlékszünk rá, sokan derűlátóan jósolgatták, hogy hamar vége lesz a parancsuralomnak. Úgy gondolták, hogy elegendő, ha az állami vezetés csúcsán kiadják az utasítást és a demokracia, mint a tavaszi szellő felfrissíti a Szovjetuniót. A társadalom most kijózanodva arra a következtetésre jutott, hogy amíg él a bürokratikus centralizmus, élni fog az adminisztratív módszer is. A tudósok, publicisták, a sok körzetben megjelent népfrontok ezért ma minden erővel a bürokratikus centralizmys ellen küzdenek. Ezért javasolja a közvélemény, hogy szüntessék meg az ágazati minisztériumokat, mint az utasitásos módszer támaszait és újabb törvényeket követel Moszkvától a gúzsba kötött önigazgatás felszabadítására. MIHAIL POLTORANYIN (APN) A bakui Juszif Kulijevov rendkívül tehetséges. Mindössze 11 éves, de iskolájában lehetővé tették számára, hogy sikeres vizsgák után ne az 5., hanem a 8. osztályban tanuljon. Itt is külön program szerint tanul, képességeinek megfelelően, melyek nemcsak fizikából és matematikából kiválóak, hanem irodalomból is. (ČSTK-felvétel) termékekét csak 90 százalékra teljesítették. Számos közgazdásznak az a véleménye, hogy az önelszámolás és az önfinanszírozás feltételeiben a vállalatok nem érdekeltek az olcsó áruk termelésében. A magasabb árfekvésű áruk gyártásában a termelés és a kereskedelem érdekelt, a fogyasztó viszont nem. „Az új gazdasági mechanizmus és a szocialista piac létrehozása mellett foglaltunk állást“ - írta ezzel összefüggésben az Izvesztyija napilap. „Amíg a piac nem telített, a gazdasági mechanizmus egyoldalúan működik és a monopoltermelők érdekeit szolgálja.“ Épp ezért a központi szervek úgy döntöttek, hogy a jövő évben az állami megrendelések közé sorolják az olcsó fogyasztási cikkeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalatok kötelesek lesznek az állam által meghatározott mennyiségű olcsó árut szállítani a piacra. Ideiglenes, kényszerintézkedésről van szó. 1989-ben például már emelkedni fognak a gyermekáruk nagykereskedelmi árai, s a többi alacsonyabb árértékű fogyasztási cikkre is vonatkoznak majd ezek a módosítások. (č-f) Eladó lakások A Szovjetunióban a jövő évtől a helyi tanácsok és vállalatok az állampolgároknak lakásokat adhatnak el, amelyek az illetők személyi tulajdonát képezik majd. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban adott tájékoztatót a Trud című napilapban Pjotr Fjodorov, az össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács lakásügyi osztályának vezetője. Az érdeklődőknek a lakás értékének 50 százalékát kell lefizetniük, a maradék összeget tíz éven keresztül törleszthetik. így az állampolgár tulajdona lesz a lakás, amely azután örökölhető, vagy eladható - hangsúlyozta a szakszervezeti képviselő. Csak a már lakott, illetve a felújításra váró házakban levő üres lakások lesznek eladóak. Ez utóbbi esetben a lakástulajdonosok maguk, saját költségükből újíthatják otthonukat. Egy 45 négyzetméteres, kétszobás lakás ára 10-12 ezer rubel lesz, a háromszobásoké 15-16 ezer rubel. Védjük a termőföldet A föld a falusi emberek számára mindig a biztonságot jelentette: művelőinek a fáradságos munkáért cserébe kenyeret adott. A termőföld továbbra is pótolhatatlan szerepet játszik a lakosság megélhetésének biztosításában, a fogyasztói igények kielégítésében. Főleg azért, mert az élelmiszerek behozatala nem mindig egyenletes és kifizetődő. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának eredeti koncepciója szerint, évente nagy mennyiségben kellett volna behoznunk gyümölcsöt és zöldséget, de az elképzelés az árak rohamos emelkedése miatt csak részben valósult meg. Újabb koncepciót kellett tehát kidolgozni, amely szerint elsősorban hazai forrásokból kell biztosítanunk az alapvető élelmiszereket. Ez azt jelenti, hogy minden talpalatnyi földet meg kell müvelnünk, egyre növelve a termőképességét. A másik út, újabb területek termővé tétele. Sajnos, a termőföld védelméről szóló törvény hatályba lépése, és számos egyéb intézkedés ellenére, tovább fogy az életet jelentő termőföld. Több ok miatt. A folyók szabályozása és a víztározók építése komoly beavatkozás a természetbe, és számtalan példa bizonyítja, hogy a munkák miatt elvesztett földterületet nem mindig sikerül más területek termővé tételével pótolni. Például az Ipoly mentén még mindig nem sikerült hatékonyabbá tenni a mezőgazdasági termelést a volt árterületeken. Sajnos, a folyó továbbra is nagy területeket áraszt el, szárazság idején viszont szomjaznak a növények, mert hiányoznak az öntözőberendezések. A Vág mentén sem jobb a helyzet. Vannak körzetek, ahol egyszer sok, máskor kevés a víz. Ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a szabályozási munkákat összehangoltan kell végezni. El kell érni, hogy a beruházások a termelés növelése révén minél hamarabb megtérüljenek. A Bratislavai Állami Meliorációs Felügyelőség sokat tett ennek érdekében, de még nagyobb feladatokat kell megvalósítani a jövőben. Egy értékelés szerint, 1970 óta több mint 16 ezer hektár mezőgazdasági földterületet nyertünk a talajjavítási munkákkal, ebből a szántóterület 58 ezer hektárral bővült. Az értékelés kiemeli, hogy a talajjavításnak köszönhetően összesen 380 ezer hektár rét és legelő termőképessége növekedett. Vitathatatlan, hogy történt előrelépés, de ha figyelembe vesszük a távlati terveket, mégis azt kell mondanunk, nem használtuk ki tökéletesen a lehetőségeket. Szlovákiában összesen 900 ezer hektáron kell kiépíteni az öntözőhálózatot, de eddig csak 293 ezer hektárra juttatható mesterséges módon csapadék. A munkának tehát még a felét sem végezték el. Egyes járásokban éppen emiatt nem lehet a tervezett ütemben fejleszteni a termelést. Elsősorban az Érsekújvári, Nyitrai (Nitra), Komáromi (Komárno) és Senicai járásban kedvezőtlen a helyzet. Az utóbbi évek aszályos időjárása miatt ezekben a járásokban jelentős a terméscsökkenés. Sajnos, a termőfölddel való tékozlásra számos példát hozhatnánk fel. Amint az egyik sajtótájékoztatón is elhangzott, egyes községekben a lakott terület beépítése helyett tovább terjeszkednek, s újabb szántóterületeket foglalnak el. Még mindig termőföldre építik a feldolgozó üzemek egy részét. Érthetetlen, hogy például a Milex seredi tejporkészítö üzemét miért a várostól távol, a határ, illetve a szántóföld kellős közepén építették fel. Nem ritkaság, hogy a mezőgazdasági vállalatok székházát is szántóterületen helyezik el. Egyik legfontosabb feladatunk tehát a termőföld fokozott védelme. Ideje volna érvényt szerezni annak a rendelkezésnek, mely szerint a beruházó köteles az elfoglalt területtel azonos nagyságú parlagot mezőgazdasági termelésre alkalmassá tenni. Részeredmények vannak ugyan, de számos esetben kijátszák a törvényt, és továbbra is évről évre fogy a termőföld. BALLA JÓZSEF A VILÁGGAZDASÁG Harcolnia kell az NSZK-nak, ha továbbra is növelni szeretné a Szovjetunióba irányuló exportját. Néhány adat: mig 1983-ban 1 milliárd 772 millió rubel értékben szállított az NSZK gépeket és más berendezéseket, 1987-ben már „csak" 883 millió rubel volt exportjának az „értéke" Ennek ellenére a szovjet külkereskedelem növelte a gépek más országokból szármázó importját (1983-ban 22 milliárd 747 millió, 1987- ben pedig 25 milliárd 156 millió rubel értékben). A növekedést főleg a szocialista országokból való behozatal révén érte el. A nyugatnémet külkereskedelmi vállalatokkal több nyugati cég is versenyez szovjet piacok elnyeréséért. x x x Japán 9 milliárd 700 millió rúpia hitelt nyújt Indiának. A hivatalos jelentések szerint az összeget az idén és jövőre papírgyárak, kikötők és hőerőművek korszerűsítésére, valamint az idegenforgalom fejlesztésére és öntözőrendszer létrehozására fordítják. A 2,5 százalékos kamattal folyósított kölcsönt az indiai félnek 30 év alatt kell megtérítenie. A törlesztés megkezdése 10 esztendő múlva esedékes. xxx Az idei első negyedévben Brazília 750 millió dollár értékben exportált személy- és tehergépkocsikat, 72 (!) százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Volkswagenek, Fiatok és For- dok túlnyomó része Latin-Amerikába, Afrikába és a Közel-Keletre került. Tavaly a Brazil Szövetségi Köztársaság 2,7 milliárd dollár értékben - több mint 350 ezer darabot - szállított külföldre gépjárműveket. XXX A kínai szerszámgépgyárak és elektronikai cikekket gyártó vállalatok az elmúlt hat hónap során 726 millió dolláros „üzletet" bonyolítottak le külföldi megrendelőikkel. A kivitel a múlt év hasonló időszakához képest 50 százalékkal nőtt. A legnagyobb világpiaci sikereket kohóipari berendezéseikkel, vízi járműveikkel, magnetofonjaikkal és tévékészülékeikkel érték el. Kína jelentős haladást szeretne elérni az elektronikában. Ezért az ország északi részén levő Senhszi tartományban hatalmas beruházásokba kezdett. „Elektronikus" város - benne három egyetemmel, s 30 ezer embert foglalkoztatni képes iparvállalatokkal - felépítését tervezi, xxx A dél-koreai autógyárak azon fáradoznak, hogy mind nagyobb „tortaszelethez" jussanak a nemzetközi piacokon, s ennek elérése érdekében termelésüket 1993-ig csaknem a háromszorosára szeretnék növelni. A kereskedelmi minisztérium közlése szerint négy gépkocsiipari vállalatnál fokozzák a termelést, s így a fent említett évben már 3 420 000 személyautó gördül le a futószalagokról. Hogy kitérjenek az állandóan növekvő japán és amerikai konkurencia elől, mindenekelőtt olcsóbb autók összeszerelésére „állnak" át. xxx Az 1988. év első 9 hónapjában a ju- goszláv-olasz határmenti kereskedelem értéke elérte a 604 milliárd lírát. Ez 7 százalékos növekedést jelent a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Jugoszlávia 2 százalékkal (230 milliárd líra értékben) növelte szállításait. A becslések szerint az idén a két ország határmenti kereskedelme tovább fokozódik, s értéke az év végéig eléri a 800 milliárd lírát, ami megközelítőleg a mindennemű jugoszláv- olasz kereskedelem 20 százaléka.
