Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-14 / 294. szám, szerda
A pénzügyi rendszer fontos szerepet tölt be az átalakítás folyamatában n Stejskal szövetségi pénzügyminiszter expozéja a Szövetségi Gyűlés ülésén i költségvetés a CSKP KB 7. sát segíti elő maid a gazdasági mechamz- annak, hogy a nemzeti bizottságok ma- meghatározó tényezői a belső tényezők nagyságrendet érnek el. Jan új szú Az állami költségvetés a CSKP KB 7., 9. és 10. ülésén elfogadott határozatokból indul ki, amelyek határozott irányvételt jelentenek az országunkban folyó társadalmi és gazdasági átalakítás útján. Az elkövetkező két évben pénzügyi és költségvetési politikánk fő kiindulópontját elsősorban a CSSZSZK kormányának nyilatkozatában foglalt programcélok jelentik A pénzügyi rendszerre háruló legfőbb feladatok közé tartozik mindenekelőtt a népgazdaság hatékonyságára gyakorolt erőteljesebb befolyásának a további jelentős fokozása, továbbá az inflációs tendenciák visszaszorítása és az átfogó gazdasági egyensúly megszilárdítása. A jelenlegi gazdasági helyzetben az állami költségvetés tervezetének pozitív vonásaként tartjuk számon kiegyensúlyozottságát, ami a gazdasági egyensúly fokozatos megújításának az egyik fő előfeltétele. A gazdaság számos területén a kínálat és a kereslet között megnyilvánuló összhanghiány gyengíti a pénz szerepét, csökkenti a gazdaság gyors reagálóképességét, kedvezőtlenül befolyásolja a vállalati hatékonyságot és a gazdálkodó egységek gazdasági magatartását. Vég- sösoron azonban kedvezőtlenül befolyásolja az állampolgárok elégedettségét is. Éppen ezért országunk pénzügyi és valutáris politikája azt a követelményt tartja szem előtt, hogy az állam, a vállalatok és a lakosság pénzeszközei összhangban legyenek a gyártott termékek és a nyújtott szolgáltatások összmennyisé- gével. Érvényes ez a költségvetési gazdálkodásra és a hitelnyújtásra, valamint a vállalatok pénzügyi gazdálkodására egyaránt. Nyíltan meg kell azonban mondani, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak kezdetétől a költségvetési bevételekés kiadások között tapasztalható feszültség továbbra is megvan. Ennek legfőbb oka az, hogy a gazdasági intenzifikálás nem éri el a kívánt ütemet, s ez abban nyilvánul meg, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak feladataival összehasonlítva alacsonyabb a megtermelt nemzeti jövedelem, pénzügyi területen pedig csökkent a nyereség mennyisége és a forgalmi adóból befolyó összeg. Továbbra is megnyilvánulnak olyan tendenciák, amelyek célja, hogy az állami költségvetésből nagyobb beruházási és nem beruházási jellegű kiadásokat kapjanak, valamint nagy nyomás nehezedik az állami költségvetésre a befizetési kötelességek mérséklése céljából. Ha engednénk az efféle nyomásnak, akkor veszélyes inflációs útra lépnénk, veszélybe kerülne nemzeti pénzegységünk stabilitása, s ez kedvezőtlen gazdasági és politikai következményekkel járna. A gazdasági egyensúlyt nemcsak országunkon beiül, hanem a külfölddel szemben is biztosítanunk kell. A kormány éppen ezért feladatként túzte ki országunk hosszú távú, kiegyensúlyozott devizahelyzetének elérését. Ezt a célt szolgálja az aktív kereskedelmi és pénzügyi mérleggel számoló jövő évi terv is. Ennek érdekében szükséges nemcsak a tervezett exportfeladatok teljesítése, hanem mindenekelőtt a tervezett devizabevételek elérése is. Idén, a korábbi évekhez hasonlítva, viszonylag jobb eredményeket érünk el a vállalatok pénzügyi gazdálkodásában. Ebben azonban elsősorban a termelés mennyiségi mutatóival összefüggő tervfeladatok teljesítése játszik döntő szerepet, ugyanakkor a minőségi mutatók tekintetében változatlan a lemaradás és e téren nem történt lényegesebb fordulat. Nem sikerült elérni az összköltségek tervezett csökkentését, hiszen ezek relatív nagysága az év első kilenc hónapjában 3,1 milliárd koronával volt magasabb. Továbbra is aránytalanul magas az építkezési jellegű beruházások szétforgácsolt- sága, változatlanul alacsonyabb az állóeszközök hatékonysága és nem teljesülnek a szükségtelenül nagy készletállomány csökkentésével összefüggő feladatok sem. Mindenekelőtt éppen ezért továbbra is a vállalatok egész sora fizetés- képtelen, s ez a fizetésképtelenség együttvéve túllépi a 45 milliárd koronát. Úgy kezdjük tehát az 1989-es esztendőt, hogy a pénzügyi gazdálkodás terén egész sor probléma vár ránk, s ezek megoldása a vezető tisztségviselőktől, a vállalati vezetőktől, a pénzügyi és hitel- rendszer irányítóitól egyaránt igényes munkát követel meg. A régóta húzódó problémák megoldását segíti elő majd a gazdasági mechanizmus gyorsított ütemű életbe léptetése egész népgazdaságunkban már 1990-től, vagyis a tervezettnél egy évvel korábban. Arra van szükség, hogy viszonylag gyorsan változtassunk a munkamódszereken és a stíluson az irányítás minden szintjén, méghozzá oly módon, hogy a fő megítélési szempont a tényleges gazdálkodási eredmény, a nyereségesség és a gazdasági kalkuláció legyen, hogy szeles körben kibontakozzon a vállalkozószellem egész társadalmunk |avára. A vállalati tevékenységben tág teret kell hogy kapjon az önfinanszírozás elve, amit az állami vállalatról szóló törvény is rögzít. Alapvető követelmény lesz, hogy közvetlen függőség jöjjön létre a beruházások, a készletek és az eszközök nagysága között egyfelől, - s ebben az egyének és a kollektívák anyagilag érdekeltek legyenek -, másfelől pedig a létrehozott pénzeszközök között. Ez azt jelenti egyúttal, hogy a vállalatok hosszú távon nem bízhatnak kizárólag a dotációkban, a kedvezményes költségvetési befizetésekben, vagy a pénzügyi segítség más formáiban. Egyszerűen mondva: a vállalatok hosszú távú prosperitásáról van szó, arról, hogy maguk teremtsék meg a fejlesztéshez szükséges eszközöket. Bonyolult gazdálkodási feltételek A jövő évi gazdálkodás körülményei azért is bonyolultak, mivel egymás mellett fognak létezni az új mechanizmus elemei és az irányítás eddigi eszközei, miközben az új állami vállalatok létrehozásával összefüggésben további változások következnek be majd a vállalati szféra szervezési szerkezetében. 1980. január 1-től ugyanakkor egyidejűleg sor kerül a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak átalakítására, s ez a lépés a gazdasági életben új értékviszonyokat alakít ki, jelentős mértékben megváltoztatja a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szerkezetét, valamint a vállalatok jövedelmi helyzetét. Mivel ezek a változások rendkívül széles körűek, a jövő évi állami költségvetés kidolgozásakor az idei árakból indultunk ki. A szándékunk az, hogy az állami költségvetésnek az új nagykereskedelmi és felvásárlási árak alapján történő átszámításával párhuzamosan a jövő év első negyedében sor kerül az állami költség- vetés átszámítására is a jövő év elejétől érvényes új gazdasági feltételeknek megfelelően. A kormány ezért felhatalmazást kér a Szövetségi Gyűléstől ehhez az átszámításhoz azzal, hogy eredményeiről beszámol a Szövetségi Gyűlés illetékes szerveinek az 1988-as év állami zárszámadásának megvitatása során. Az állami költségvetések és a nemzeti bizottságok költségvetéseinek tervezett nagysága együttvéve eléri a 407,6 milliárd koronát, ami a tavalyi évhez viszonyítva 5,1 százalékos növekedést jelent, .vagyis 19.9 milliárd koronával több. Ily módon biztosított a költségvetési rendszer egésze és egyes elemei bevételeinek és kiadásainak a kiegyensúlyozottsága is. Költségvetési rendszerünkben meghatározó, integráló szerepet tölt be a csehországi föderáció állami költségvetése, amelynek tervezett bevételei elérik a 223,6 milliárd koronát, ami a költségvetési összbevételek 54,9 százaléka. Ebből az összegből 80 milliárd koronát a szövetségi irányító szervek és szervezetek finanszírozására, 143,5 milliárd koronát pedig a CSSZK és az SZSZK állami költségvetéseinek dotálására fordítanak. Jövőre e dotációk 60 százalékát a cseh országrészek, 40 százalékát pedig a szlovák országrészek kapják, míg idén ez az arány 58,9:41,1 százalék volt. A nemzeti bizottságok költségvetéseinek bevételei és kiadásai együttvéve elérik a 139,4 milliárd koronát, ami az idei évhez viszonyítva 4,7 százalékos növekedést jelent. Ezzel összefüggésben gyakran bírálatok érik a költségvetési rendszer eszközeinek újrafelosztását és a csekély pénzügyi önállóságot, mindenekelőtt a helyi és a városi nemzeti bizottságok vonatkozásában. Ez komoly gondot okoz, éppen ezért arra törekszünk, hogy erősödjön a nemzeti bizottságok költségvetésének alapja, méghozzá saját bevételi eszközökből. Azt tervezzük, hogy a jövő évtől már a rendelkezésükre áll a bértömegből fizetett adók teljes mennyisége, ami lehetővé teszi a köztársaságok állami költségvetéseiből folyósított dotációk jelentős csökkentését. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a nemzeti bizottságok maguk is tovább keressék az ujabb, saját beveteli források lehetőségét, hogy támogassák a kis üzemrészlegek fejlesztesét, az állampolgárok magántevékenységének a kiszélesítesét. A költségvetés fontos bevételi forrásai A költségvetési bevételek fontos forrását jelentik a gazdálkodó szervezetek befizetései. A hatékonyság fokozásával összefüggő feladatok teljesítése éppen ezért kulcsfontosságú a költségvetési kiadások fedezése és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítása céljából. Ezen a téren alapvető fontosságú feladat annak biztosítása, hogy elérjük a tervezett 11,5 milliárd koronás nyereségnövekményt, ami az idei nyereségtömeghez viszonyítva 7,5 százalékos növekedést jelent. Ez a feladat azért is rendkívül igényes, mivel egyidejűleg ugyanakkor 1,1 százalékkal csökkenteni kell a termelés anyaghányadát, s mint ismeretes, ezt a csökkentést a jelenlegi ötéves tervidőszak eddig eltelt szakaszában nem sikerült teljesíteni. A jövőben sokkal határozottabban kell törekednünk az egyes vállalatok veszteséges gazdálkodásának és fizetésképtelenségének a megoldására. Harminc- nyolc szervezetben konszolidációs terveket dolgoznak ki a fizetésképtelenség okainak megszüntetésére, azzal a céllal, hogy a tervidőszak végére elérhessék a pénzügyi egyensúlyt. Rendkívül bonyolult kérdésről van szó, mivel olyan jelentős szervezetek tartoznak a fizetésképtelenek közé, mint a Mladá Boleslav-i Autógyár, a plzeňi škoda Művek, a Vítkovicei Vasmű és a Klement Gottwald Újkohó. a koprivnicei Tatra, a ČKD Praha, a bratislavai Tesla, a Martini Nehézipari Művek, a bratislavai Építőipari Üzemek és továbbiak. Az állami költségvetés fontos bevételi forrása a forgalmi adó, amelynek nagysága jövőre eléri a 93,3 milliárd koronát. Többéves stagnálás után a forgalmi adó alakulásában javulás tapasztalható, elsősorban annak köszönhetően, hogy intézkedések történtek a belpiaci helyzet erősítésére és a kiskereskedelmi forgalom fellendítésére. Bizonyos jelek ugyanakkor arra vallanak, hogy a termelők egész sora inkább a magasabb árfekvésű áruk szállítására helyezi a hangsúlyt az olcsóbbak rovására. A jövő évre olyan állami költségvetési tervezetet dolgoztunk ki, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy szükségleteiket saját forrásokból finanszírozzák A gazdálkodó szervezetek beruházási célokra folyósított dotációi elérik a 9,3 milliárd koronát, vagyis az idei évhez viszonyítva 0,9 milliárd koronával csökkennek. A tervezet azzal számol, hogy 1,3 milliárd koronás dotációt fordítanak a Gabčíkovo -Nagymaros Vízlépcsőrendszer munkálatainak finanszírozására. A gazdasági egyensúly biztosítása céljából a jövő évre olyan intézkedéseket foganatosítunk, amelyek értelmében a vállalatoknak az 5 milliárd koronát meghaladó beruházások egy részét saját eszközeikből kell finanszírozniuk, méghozzá a terven felül létrehozott forrásokból és az elmúlt években megteremtett eszközökből. Döntő fontosságú az intenzív műszaki fejlesztés Az intenzifikálási folyamat meggyorsítása céljából alapvető fontosságú a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása. Az ilyen célokra fordított nem beruházási jellegű kiadások elérik a 21,4 milliárd koronát, ami az idei ösz- szegnél 300 millióval több. A hatékony innovációs célok támogatását szolgálják az állami bank által folyósított innovációs hitelek, illetve az állami költségvetés azon tartalékeszközei, amelyek az említett hitelek kamatainak a fedezését szolgálják. A gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggésben elsősorban azzal ösztönözzük majd a műszaki fejlesztést, hogy a vállalatok műszaki fejlesztésre nagyobb összeget is felhasználhatnak annál, mint amennyit a normatív juttatások előírnak. Ezt a rendszert már alkalmazzák a kísérletbe bevont vállalatoknál. Ezek az intézkedések azt tartják szem előtt, hogy az új gazdasági mechanizmusban az intenzív műszaki fejlesztés meghatározó tényezői a belső tényezők legyenek és az a gazdasági kényszerítő helyzet, hogy a vállalatok fokozottabb mértékben szem előtt tartsák a hatékonyság és a befektetett eszközök megtérülésének az elvét. A jövő évi költségvetési tervezet azzal számol, hogy a gazdálkodó és mezőgazdasági szövetkezeti szervezeteknek együttvéve 45 milliárd korona összegű nem beruházási jellegű dotációkat folyósítanak, tehát 2,3 milliárddal többet, mint az idén. Folyamatosan növekednek a lakásgazdálkodási vállalatok tervezett veszteségét fedező dotációk, mivel jövőre biztosítani kell a lakásalap karbantartásához és a javításokhoz szükséges összegeket. Tudatában vagyunk annak, hogy változatlanul magas a nem beruházási jellegű dotációk összmennyisége. A kormány e kérdéskör alapvető megoldása céljából tervet fogadott el gyorsított ütemű csökkentésük érdekében a termelésben és a külkereskedelemben. Ennek célja elsősorban az, hogy megszűnjenek a gazdaságtalan tevékenységet fedező dotációk, továbbá, hogy a hatékonyabb külkereskedelmi cserére ösztönözzön, valamint visz- szafogja az állami költségvetés és a vállalatok közötti újrafelosztási folyamatokat Ésszerűbb készletgazdálkodást Gazdasági életünk továbbra is egyik legbonyolultabb területe a készletgazdálkodás. Jövőre azzal számolunk, hogy az iparban és az építőiparban az idei évhez viszonyítva 2,4 nappal gyorsabb lesz a készletforgás. A tervezett készletállomány elérése nem lesz könnyű, azonban tovább nem haladhatunk a feladatok általános csökkentésének útján. Alkalmaznunk kell olyan vállalatok sikeres tapasztalatait, amelyek teljesítik a készletgazdálkodással összefüggő feladatokat, mint például a píseki Jitex, az tŕebíči Elitex, a komárovi Buzuluk, stb. A központi szervek átszervezése kapcsán a kormány megoldja az állami közigazgatási szervekre fordított kiadások gazdaságosabb befektetésének kérdését. Ezzel függ össze az említett szervek alkalmazottai létszámának csökkentése. A kitűzött feladatok értelmében a központi szervek alkalmazottainak létszámát 5762-vel kell csökkenteni. Ez év szeptember 30-ig a tényleges létszámcsökkentés csak 1780 dolgozót érintett, tehát a kitűzött feladatot nem egész egyharmad részben teljesítették. A szövetségi kormány döntésére való tekintettel a jövő év júniusának végéig maradéktalanul teljesíteni kell ezt a feladatot. A jövő évi költségvetési tervezet azzal számol, hogy a központi szervek fenntartására fordított nem beruházási jellegű kiadások változatlanok maradnak, miközben a béreszközök 37 millió koronával csökkennek. A kormány az állami köz- igazgatási szervek működésével összefüggő kiadások korlátozása céljából úgy döntött, hogy gazdaságosabban kell kihasználni az eszközöket külképviseleti testületeinknél és a külföldön működő kereskedelmi kirendeltségeinken is. Az állami tervvel összhangban a honvédelemre és a biztonság szavatolására az állami költségvetés összkiadásainak 7 százalékát fordítják, vagyis 28,4 milliárd koronát. A költségvetési rendszer kiadásainak nagy része a lakosság életszínvonalának szavatolását és a létbiztonság garantálását szolgálja. Erről tanúskodnak,plsósor- ban a lakosságnak nyújtott társadalmi szolgáltatásokra és tevékenységekre fordított nem beruházási kiadások is -186,3 milliárd koronás nagyságrendben. A nem beruházási jellegű kiadásokból 99,5 milliárd koronát fordítanak lakossági társadalombiztosításra. Ennek növekedése elsősorban az új társadalombiztosítási törvény alkalmazásával függ össze, amely azzal számol, hogy jövőre 4,4 milliárd koronával emelkednek ezek a kiadások. Az egészségügyre fordítandó nem beruházási jellegű kiadások a költségvetési javaslat értelmében jövőre elérik a 32,6 milliárd koronát, vagyis az ideihez viszonyítva 8,2 százalékkal növekednek. Kiemelt feladat a gyógyszerellátás javítása, ezért az orvosságokra és a speciális egészségügyi anyagokra fordított kiadások 8 százalékkal növekednek - egy lakosra számítva meghaladják a 600 koronát. Az oktatásügyre szánt nem beruházási jellegű kiadások 3,2 százalékkal emelkednek és mintegy 30 milliárd koronás nagyságrendet érnek el. Kulturális célokra 1,9 százalékkal nagyobb összeget, 5,3 milliárd koronát terveznek. A lakásépítésre szánt kiadások elérik a 31 milliárd koronát és az állami terv azzal számol, hogy csaknem 98 ezer lakást fejeznek be. Rendkívül fontos kérdés a környezet- védelmi helyzet megoldása. A mostani ötéves terv három éve alatt eszközölt környezetvédelmi beruházások 6,9 milliárd koronát értek el. Ha ehhez hozzáadjuk a jövő évi beruházásokat is, akkor együttvéve 10,5 milliárd koronás összeget kapunk, ami az előirányzott összeg 57,3 százalékát jelenti. Éppen ezért ezt a rendkívül égető társadalmi méretű problémát a jövőben sokkal határozottabban kell megoldani. Az állami költségvetés tervezete azzal számol, hogy jövőre a lakossági bevételek elérik a 466,8 milliárd koronát, ami az idei évhez viszonyítva 2,7 százalékos növekedést jelent. A bérek ugyanakkor 2,1 százalékkal növekednek. A lakossági betétek elérik a 19,5 milliárd koronát. A belpiaci hiányosságok megszüntetéséért A belpiacon tapasztalható hiányosságok megszüntetése változatlanul célunk, s ennek érdekében arra törekszünk, hogy nagyobb mennyiségű áru kerüljön a piacra, beleértve az importtermékeket is, s egyes esetekben korlátozzuk a fogyasztási cikkek exportját Megítélésünk szerint a belpiaci egyensúly elérésének legfőbb útja az, hogy megfelelő intézkedéseket hozzunk a termelésben. Egyidejűleg azonban jövőre a kormány által jóváhagyott intézkedésekkel összhangban biztosítanunk kell a következetes bérszabályozást is. Ezeknek az intézkedéseknek a lényege az, hogy csak a valóban minőségi munkáért fizessenek bért, s hogy a dolgozók a megkeresett pénzükért megvehessék a kívánt árut. Nincs semmi alapjuk azoknak a híreszteléseknek, hogy a lakosság életszínvonalát érintő pénzreformot, vagy egyéb radikális intézkedéseket tervezünk. Az egész pénzügyi rendszer rendkívül jelentős szerepet játszik az átalakítás folyamatában. Mindenekelőtt olyan adózási és elvonási rendszert kell kialakítani, amely egységes, egyszerű és stabil normatív kapcsolatokat alakít ki a gazdálkodó szervezetek és az állami költségvetés között. A jövő évben dolgozzuk ki az állami költségvetésbe történő befizetésekre és a jövedelemadóra vonatkozó komplex törvénymódosításokat, amelyek az új pénzügyi mechanizmus alapvető elemeit képezik majd. Folyamatban van az állami vállalatok pénzügyi gazdálkodására vonatkozó kormányrendeletek kidolgozása, amelyek átfogó jellegüknél fogva egyszerűsítik és egyúttal helyettesítik is az érvényben levő eddigi pénzügyi előírásokat. A külkereskedelemben alkalmazott pénzügyi eszközök ösztönzik a hatékonyabb exportot, a devizagazdálkodásban pedig az önelszámolás és az önfinanszírozás elvének az alkalmazását. A pénzügyi eszközökkel széles körben lehetőségeket kívánunk teremteni a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok bővítésére és közös vállalatok létrehozására. Mindez hozzájárul a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának a kiszélesítéséhez. Arra törekszünk, hogy elősegítsük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését a nem szocialista országokkal is. További célunk olyan feltételek kialakítása, hogy fokozatosan érvényesülhessenek nemzeti pénzegységünk egyéb funkciói is, és távlati célként elérhető legyen átválthatósága, konvertibilitása. Fontos és minőségileg új szerepet játszik majd a gazdasági helyzet alakulásának folyamatos irányítását szolgáló elvek kidolgozása. Az eddiginél nagyobb mértékben fogjuk ennél kihasználni az irányítás közvetett eszközeit, s ugyanakkor korlátozzuk a direktív irányítási elveket. A kormány ennek érdekében alkalmazza majd az adott törvényességi kompetenciák keretében az elvonási tételek és az adótarifák emelését, vagy csökkentését, a dotációk módosítását, a hitelezési feltételek és egyéb gazdasági eszközök módosítását az előre meghatározott előírásokkal összhangban. Az elkövetkező évben tehát nagy és igényes munka vár ránk, különös tekintettel az új gazdasági mechanizmus előkészítésére, valamint a terv- és költségvetési feladatok teljesítésére. (Alcímek: Új Szó) 1988. XII. 14. 0202000100020101010200480000010202000102004823234853532348532323489053534823234848534848020001020202000202000102010202000001020000
