Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-12 / 292. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az emberi jogokról tanácskozott Prágában a Csehszlovák Közvélemény Fóruma (ČSTK) - Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 40. évfordu­lója, az emberi jogok napja alkalmából szombaton Prágában megtartot­ták a Csehszlovák Közvélemény Fórumát. A találkozón több mint hétszáz ember vett részt, munkások, szövetkezeti parasztok, politikai pártok, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek, nemzetiségi kulturális szövetségek képviselői, továbbá neves tudósok, művészek, sportolók, párttagok és pártonkivüliek, ateisták, hívők. HÉTFŐ 1988. december 12. XLI. évfolyam 292. szám ★ Ára 50 fillér A szervezők - a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Csehszlovák ENSZ-társaság - nevében a fórumot Bohuslav Ku­čera, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága Elnökségének tagja nyitotta meg. Mint mondotta: fontos, hogy a közvélemény részt vegyen az emberi jogokkal és a hu­manitárius együttműködéssel kap­csolatos problémák megvitatásá­ban. Hangsúlyozta: 40 évvel ezelőtt az Emberi jogok egyetemes nyilat­kozatának elfogadásával jelentős lé­pést tettek az ENSZ-tagországok, szélesebb értelemben fogalmazták meg az emberi jogokat. Tiszteletben kell tartani a dokumentumban rögzí­tett elveket. Azonban még mindig akadnak olyanok, akik az emberi jogok egyes területeit igyekszenek elkülöníteni egymástól. Manapság még mindig több százmillió ember él nyomorban, megfosztva a legalap­vetőbb emberi jogoktól. Figyelmen kívül hagyva ezt a szempontot egyes országok milliárdokat áldoz­nak fegyverkezésre - mondotta Bo­huslav Kučera. A csehszlovák ál­lampolgárok tudatosítják, hogy az emberi jogok és a humanitárius együttműködés problémaköre elvá­laszthatatlan részét képezi a szocia­lista társadalomban végbemenő átalakítási és demokratizálási folya­matnak. Az emberi jogok olyan témakör, amellyel nem lehet csak egyszeri alkalommal foglalkozni. Az álláspon­tok egyeztetése, a problémák objek­tív megvitatása érdekében hangzott el az a javaslat, hogy hozzák létre a Csehszlovák Közvélemény Embe­ri Jogi és Humanitárius Együttműkö­dési Bizottságát. A fórum résztvevői ezután létre­hozták a tanácskozáson elhangzott javaslatok és hozzászólások feldol­gozásával foglalkozó bizottságot. Josef Meči, a prágai Károly Egyetem Jogi Karának dékánja' fel­szólalásában emlékeztetett az em­beri jog és szabadságjogok kivívá­sáért folytatott történelmi harcokra, 1948 december 10-re, amikor Pá­rizsban az ENSZ-közgyűlés jóvá­hagyta az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát és rámutatott az 1975- ös helsinki konferencia óriási jelen­tőségére. Saját tapasztalataink, melyekért gyakran drágán megfizettünk, lehe­tővé teszik, hogy megértsük az alap­vető emberi jogok - az élethez, a békéhez való jog - jelentőségét - hangsúlyozta Josef Meči. Csehszlovákia aktivan részt vesz az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények kidolgo­zásában. A csehszlovák jogrend szavatolja az aláírt dokumentumok tiszteletben tartását és megvalósí­tását. Az értekezlet vitával folytatódott, melyben 23 résztvevő szólalt fel Karol Gábriš, a csehszlovák egyházi és vallási vezetők bizottsá­gának szóvivője rámutatott: A kapi­talista országokban az egyén embe­ri jogai gyakran fölékerekednek a szociális jogoknak. A szocialista országokban viszont az egyéni és a szociális jogokat egységben érvé­nyesítik. Marta Drottnerová - Blažková, a prágai Nemzeti Színház nemzeti művésze javasolta, hogy a fórum résztvevői küldjenek táviratot a szovjet népnek. Ebben részvétü­ket nyilvánítanák ki az Örményor­szágban bekövetkezett természeti katasztrófával kapcsolatban. Alfréd Bienert a legalapvetőbb emberi jogok közé sorolta a nemze­tiségek jogát a fejlődéshez. Ugyan­csak a nemzetiségi kérdésekről szólt György István, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola tanára. A magyar nemzetiség helyzetében bekövetkezett változások annak kö­szönhetők, hogy a magyarok Cseh­szlovákia nemzetei és nemzetiségei szerves részét alkotják. A továbbiakban felszólalt Jirina Hinnerová, a Szlovákiai Nőszövet­ség Központi Bizottságának tagja, aki a nők ügyével foglalkozott. Ale­xander Petrželka, a Csehszlovák Televízió munkatársa a nyílt tájé­koztatás bővítését szorgalmazta. Az emberi jogok napja alkalmából összehívott fórum úgy határozott, hogy létrehozza a Csehszlovák Köz­vélemény Emberi Jogi és Humanitá­rius Együttműködési Bizottságát, és jóváhagyta a bizottság összetételét. A testületnek 68 tagja van, köztük Tibor Bártfay nemzeti művész, szobrász, Mária Ďurišinová érde­mes sportmester, Csehszlovákia női kézilabda csapatának válogatottja, Fonod Zoltán, a bratislavai Ko- menský Egyetem Bölcsészettudo­mányi Kara magyar tanszékének (Folytatás a 2. oldalon) Miloš Jakeš elvtárs aláírja a részvétnyilvánítási ívet (ČSTK-felvétel) (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára szombaton a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetsé­gén őszinte részvétét fejezte ki a ba­ráti szovjet népnek a kaukázusi sú­lyos természeti katasztrófa miatt, amely rengeteg emberéletet köve­telt, és óriási anyagi károkat okozott. Miloš Jakeš, valamint a CSKP KB Elnökségének több más tagja: La­dislav Adamec szövetségi kor­mányfő, Karel Hoffmann és Jozef Lenárt, a CSKP KB titkárai, Miro­slav štépán, a prágai városi pártbi­zottság vezető titkára és Rudolf Rohlíček, a CSKP KB Titkárságá­nak tagja, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának alel- nöke beírta magát a részvétnyilvání­tási ívbe. A prágai szovjet nagykövetség épületébe vállalati és üzemi küldött­ségek érkeztek, hogy kifejezzék részvétüket. Köztük voltak: Jaromír Johanes külügyminiszter, valamint az Emberi jogok egyetemes nyilat­kozatának 40. évfordulója és az em­beri jogok napja alkalmából Prágá­ban megtartott fórum képviselői is. A csehszlovák állampolgárok anyagi támogatást ajánlottak fel a katasztrófa sújtotta területek la­kosságának. Számos állami vállalat - a prágai Technometra, a prágai ČKD - a Csehszlovák Állami Bank 1837-021-es számú, béke és szoli­daritás számlájára pénzösszegeket utalt át. A fórum részvevőinek nyilatkozata (ČSTK) - A Csehszlovák Közvé­lemény Fórumának nyilatkozata töb­bek között a következőket tartal­mazza: Az emberi jogok napja alkalmából összehívott Csehszlovák Közvéle­mény Fórumának résztvevői azért gyűltek össze 1988. december 10- én Prágában, hogy közösen emlé­kezzenek meg az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 40. év­fordulójáról. Fórumunkon képviselteti magát az egész csehszlovák közvélemény, politikai pártok, társadalmi, érdekvé­delmi, vallási és más szervezetek, tudósok, művészek, sportolók. Kije­lentjük, hogy az Emberi jogok egye­temes nyilatkozatának nemes gon­dolatait és elveit teljes mértékben támogatjuk. A nyilatkozat és az ezt követő egyezmények a széles körű nemzet­közi együttműködés eredményei. Csehszlovákia azokhoz a ENSZ-tag- országokhoz tartozott, akik első­ként írták alá és ratifikálták a polgári és politikai jogról, valamint a gazda­sági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezményt. Ha­zánk aktivan hozzájárult a Helsinki­ben megtartott európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezéséhez, és aláírta a Záródo­kumentumot. Megelégedéssel álla­pítjuk meg, hogy köztársaságunk becsületesen hozzájárult az emberi­ség erőfeszítéseihez. Tudatosítjuk, hogy az ember em­ber által való kizsákmányolásának megszüntetése az emberi jogok biz­tosításának alapvető feltétele. Alkot­mányunk biztosítja az állampolgárok emberi és szabadságjogait. A szo­cialista ország humanista lényegé­ből kifolyólag teremti meg a feltéte­leket az emberi jogok teljesítéséhez. Tudatában vagyunk azonban annak is, hogy a gyakorlatban ez nem volt mindig problémamentes. Állampol­gárainkkal együtt hozzá akarunk já­rulni ahhoz, hogy szocialista társa- (Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov szombaton érkezett Örményországba Teljes erővel folynak a mentési munkálatok LENINAKANT ÉS SZPITAKOT NEM REKONSTRUÁLNI KELL, HANEM ÚJBÓL FELÉPÍTENI (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton Örményországba érkezett. Nyikolaj Rizskovval, Nyikolaj Szlunykovval, Dmitrij Jazovval és az SZKP KB PB különbizottságának más tagjaival, valamint Szűrén Arutyu- nyannal, az örmény KP KB első titkárával együtt megismerkedett a Lenina- kanban folyó mentési munkálatokkal. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy Miloš Jakeš elvtárs­nak a Le Figaro számára adott interjúját lapunk holnapi szá­mában közöljük. A repülőtérről a városba vezető út szomorú képet mutatott: romba dőlt épületek, ipari üzemek, eldeformáló­dott vasbetonkonstrukciók. Amint Mihail Gorbacsov megállt az egyik romhalmaznál, az emberek azonnal körülvették. A tömegből valaki arra panaszkodott, hogy kevés a gép, elsősorban a nagy teljesítményű da­ru. Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy mindazt, amit itt lehet látni, szavakkal ki sem lehet fejezni. Az egész ország osztozik az itteniek gyászában. „Higgyék el, mindent megteszünk, hogy önök megkapják a szükséges segítséget. A legfonto­sabb az, hogy akit csak lehet, még megmentsünk. A nőket és gyerme­keket minél előbb evakuálni kell. Grúziában, a Krasznodari és Sztav- ropoli határterületen, s más térsé­gekben már 50 ezer férőhelyet ké­szítettek elő számukra. Remélem, a férfiak ittmaradnak, hogy segítse­nek a romeltakarításban." Egy újabb megálló alkalmával Mi­hail Gorbacsov és a többi szovjet vezető megpróbálta megnyugtatni az aggódó embereket, akiknek el­mondták, mi mindent tesznek annak érdekében, hogy Leninakannak és a katasztrófa által sújtott többi vá­rosnak biztosítsák a szükséges se­gítséget. Csupán a szombati nap folyamán 80 nagy szállítógép szállt le Jerevánban és gépek további tu­catjai várnak leszállásra, vagy ép­pen berakodnak - lényegében az Ezüstvasárnap - két áruházban Még két Hét, és a csillogó fenyőfa mellett izgatottan várjuk a meglepetést: kicsik s nagyok egyaránt. S hogy mi lesz a csomagokban? Több családban bizonyára az, amit éppen tegnap - ezüstvasárnap - a bratislavai Dunaj és a tószomszédságában lévő ruházati cikkek áruházá­ban vásároltak. Mindkettőben nagy volt a forgalom. Olga Fedorová mérnökkel, a Dunaj üzemvezető- helyettesével közösen indultunk a csúcsforgalom kellős közepén az áruházi körútra. A földszinten - a pult előtt alig volt hely - az import mintás női harisnyanadrágok vonzották a vásárlókat, a túloldalon pedig a férfi-, női és gyermekkesztyúk találtak vevőre. Mária Benkovská, a felvonó kezelője bizony reggeltől ,,nem állt meg“. Szünet nélkül szállította a legfelső szintre a vásárlókat. Valacsay Margit elárusítónónek nem sok ideje volt velünk társalogni, mivel sürgették: Azt az inget kérem. Ebből a pulóverből szeretnék egyet. Annyit viszont sikerült megtudnunk tőle, hogy az import férfiingek igen kelendőek.- Pulóverekből bő a választék, s ugyanez vonatkozik a rövid viharkabátokra is - mondotta Anna Riglerová, a részlegvezető helyettese. A női darabáru- és konfekciórészlegen a hazai gyárt­mányú plüss szabadidőruhák, köntösök, divatos viharka­bátok és a jugoszláv importoverálok - az utóbbiak 1700 koronáért - ragadták meg figyelmemet. Csizmából is jó a választék: a hazaiakat olasz textillábbelik egészítették ki, és 3960 koronáért sícipót is kínáltak a sportot kedvelő lányoknak, asszonyoknak. Az eladók és a vevők viszont egyaránt hiányolták a divatos alkalmi cipőket, melyek tél idején is a ,,menó“ áruk közé tartoznának.-A férfilábbeli-kínálat nem olyan, mint szeretnénk - mondotta Magdaléna Miklovičová. A vitrinekben levő áruból nincs minden méretben. A közkedvelt Concordból többet is el tudnánk adni.- Dolgozóink számoltak azzal, hogy munkába kell jönniük: nyolcvan elárusítónő várta ma a vásárlókat (Folytatás a 2. oldalon) ország minden részében. Szomba­ton azt mondták, hogy már vasárnap 500 darunak kellene a helyszínre érkeznie. Az orvosok szó szerint a romok között állították fel az elsősegély- központokat. Jevgenyij Csazov egészségügyi miniszter elmondta, mindenkit orvosi ellátásban részesí­tettek, akinek szüksége volt rá. Sike­rült gyorsan kialakítaniuk több ope­rációs helyiséget is. Mihail Gorbacsov szombaton Je­revánban munkatanácskozást is rendezett. Kijelentette, elsősorban az embereket kell megmenteni, ugyanakkor fel kell készülni az el­pusztított városok újjáépítésére. A veszteségek, a károk óriásiak, de a többi köztársaság segítségével mindent megtesznek. Ezen a ta­nácskozáson jelen volt Nyikolaj Rizskov, Nyikolaj Szlunykov, Dmitrij Jazov, továbbá Szűrén Arutyunyan, az örmény KP KB első titkára, Ab­durahman Vezírov, az Azerbaj- dzsáni KP KB elsó titkára, Dzsum- ber Patiasvili, a Grúz KP KB elsó titkára, Jurij Batalin, Lev Voronyin és Borisz Scserbina, mindhárman a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnökei, Sztyepan Salajev, a Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Tanácsának elnöke, Vik­tor Mironyenko, a Komszomol KB első titkára, Grant Voszkanyan, az örmény legfelsőbb tanács elnöksé­gének elnöke és Fagyej Szarkisz- jan, az örmény minisztertanács el­nöke. Nyikolaj Rizskov nyilatkozata Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, aki a mentési munkálatokat koordi­náló bizottság élén áll, szombaton (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom