Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-09 / 264. szám, szerda
/ Az üzem minősítése: „Kiváló“ Az oktatási rendszer Szovjetunióban megvalósuló reformját az egész társadalom élénk érdeklődéssel kíséri. Azt, hogy erre feltétlenül szükség van, már régóta hangoztatják a pedagógusok és a szülők. A reformot apránként, fokozatosan dolgozták ki az újító tanárok, Amonasvili, Satalov, Volkov és mások. Az alábbiakban egy érdekes kísérletről számolunk be, amely még a reform előtt kezdődött. DESZANT TULÁBÓL Nem volt szükségük sem repülőgépre, sem ejtőernyőre, sem más szállítóeszközre. A deszantegység tíz egyetemistából állt, valamennyien a tulai műszaki egyetem robot- technika és robottechnikai rendszerek tanszékének hallgatói. Nem messze „landoltak“ - a helyi gépgyár területén. Egyetemi tanulmányaikat 1982-ben kezdték meg, és már három év múlva állandó munkát kaptak a gyárban, konkrét feladatokat oldottak meg, amelyek egyben diplomamunkájuk témájával is kapcsolatosak voltak. Diplomájukat az idén védték meg. Ezután mind a tizen elfoglalták helyüket ott, ahol idáig oktatták őket, most viszont már a vállalat önálló dolgozói. A szemtanúk állítása szerint a de- szant ötlete a moszkvai szerszámgépipari főiskolán született meg és Tulában is átvették. Az ötletet más szerszámgépipari főiskolák és tanszékek is támogatták. Nincs ebben semmi különös: az ipar e húzóágazatának gyors fejlődése újító, néha látszólag ellentmondó megoldásokat követel. RENDSZER Az, hogy a deszant ötletét Tulában elfogadták és megvalósították, sokban Vagyim Uszovnak, a gépgyár igazgatójának köszönhető. O volt az, aki vállalta a tudományt, a technikát és a termelést integráló rendszer kipróbálását. Ez az elképzelés azonban nem ígért nyugodt életet. Uszov személyében a gyár kötelezettséget vállalt, hogy munkát biztosít tíz ismeretlen, teljesen tapasztalatlan embernek. Mi több, az egyetemi tanszékkel karöltve lehetőséget biztosít e tíz embernek a tapasztalat megszerzésére, s ezzel mintegy annak feltételeit is megteremtette, hogy a fiatal szakembereknek jó ötleteik támadjanak. Ily módon a gyárban megalakult a tanszék modern berendezéssel ellátott leányvállalata, s a tíz egyetemista konkrét feladatokat kapott. Mit jelent mindez a gyárnak, a sok vesződségen kívül? A szakemberek véleménye szerint a friss diplomás fiatalok esetében átlagosan két évre van szükség a munkahelyhez való alkalmazkodáshoz. A tulai gyárban erre nem került sor. A fiatalok már harmadéves koruktól rendszeresen bejártak a gyárba, s a szakmunkától kezdve a munkafolyamatok minden lépcsőfokát végigpróbálták. Nem véletlen, hogy még diákként készített első, az ipari robotokkal kapcsolatos terveikben a konkrét termelés döntő fontosságú problémáira helyezik a hangsúlyt. MILYENEK LEGYENEK A ROBOTOK? A robot egy üzem számára nem lehet öncél Ma, amikor az „elektronikus emberek“ tömegőrületének kora lejárt, többet kezdtünk gondolkodni azon, hogyan lehetne őket gazdaságosabban és célszerűbben használni. A robotokra ott van szükség, ahol elvégzik az emberek helyett a monoton és nehéz munkát, megvédik, illetve megszabadítják őket az ártalmas és veszélyes anyagoktól, munkafolyamatoktól, s ahol gazdasági szempontból kifizetődőek. Éppen ezért az első, amivel a tulai egyetemisták a gyakorlatban a munkát elkezdték, a termelés technológiai csomópontjainak, gaz- emblémáinak, az elektronizálás célszerűségének tanulmányozása volt. Mindezek eredményeként szabványmegoldások és alapmodellek születtek. Az adatok és gyártmányok egész nómenklatúráját figyelembe vevő robottechnikai rendszereket hoztak létre az összeszerelés, a sajtolás, a szállítás munkájának megkönnyítésére. És nemcsak kigondolták, hanem meg is valósították, üzemképes állapotba hozták őket, és elvégezték rajtuk az első munkaműveleteket. VÉDÉS A diplomamunkák megvédésére a gyárban került sor, az államvizsga-bizottság elnöke a vállalat főmérnöke volt, az opponensek és a szurkolók is az üzemi kollektívából kerültek ki. Az üzemmel való szoros kapcsolat eredményeként a diploma- munkákban 11 újítási javaslat szerepelt, valamennyit- el is fogadták. A volt egyetemisták maguk vezethetik be a gyakorlatba ötleteiket. Nem mindenkinek sikerült ötösre vizsgáznia, ám összességében a kísérlet kiváló minősítést kapott a gyárban. Nem véletlen, hogy a gyár és az egyetem között létrejött hasonló együttműködésről szóló egyezmény 1995-ig szól. Az sem véletlen, hogy az első tíz végzősből szeretnék létrehozni a gyáron belül a fiatal mérnökök oktató-tervező részlegét, hogy továbbra is együtt dolgozhassanak. (Szovjetunió) Az új Krasznodar idén felújított legnagyobb áruháza, amelyben a rekonstrukciónak köszönhetően jóval nagyobb, összesen 3500 négyzetméter lett az eladótér (ČSTK-felvétel) DIAPLUS Megszületett az első szovjet - nyugati cég az egészségügy szükségleteinek kielégítésére A Szovjetunióban egyre gyorsul a külgazdasági tevékenység átalakítása, amely gyökeresen megváltoztatja a múltban előfordult túlzott köz- pontosítottságot és az általa előidézett, túlságosan óvatos bürokratikus eljárásokat. Mind több szovjet vállalat létesít közvetlen kapcsolatot külföldi partnerekkel, gyorsan nő a Szovjetunió területén, valamint a külföldön szervezett közös cégek száma. A Szovjetunió pénzügyminisztériumának adatai szerint ez év májusában 41 ilyen vegyes vállalatot jegyeztek be, jelenleg ez a szám meghaladja a 60-at, mintegy 100 pedig az alakulás stádiumában van. Ezek a vállalatok a gazdaság, a tudományos-műszaki haladás legkülönbözőbb területein és szociális téren kezdik meg aktív tevékenységüket. A Biotyechnologija szovjet tudományos-termelési egyesülés és a világpiacon ismert svájci Hoff- mann-La Roche társaság már aláírta az alapító okmányokat arról, hogy Moszkvában Diaplus néven közös vállalatot létesítenek. A megegyezés ünnepélyes aláírása alkalmával G. Zanetti, a La Roche cég végrehajtó bizottságának tagja, diagnosztikai osztályának elnöke köszönetét fejezte ki V. Bikovnak, a Szovjetunió egészségügyi és mikrobiológiai ipari miniszterének, s ennek során különösen kiemelte a szovjet-fél az irányú törekvését, hogy meggyorsítsa a tárgyalások menetét és a kölcsönösen előnyös szerződés megkötését.- Mi úgy értékeljük ezt a tényt ' - mondta Zanetti mint az önök országában végbemenő átalakítási folyamatok reális eredményét, és az első olyan lépésnek tartjuk, amely kedvező távlatokat nyit a további együttműködés fejlesztése számára az egyik leghaladóbb és az emberek egészsége szempontjából rendkívül fontos irányban. Cégünk garantálja azt, hogy a szovjet-svájci vállalat által gyártott valamennyi készítmény megfelel majd a nemzetközi minőségi szabványnak.- A Diaplus: a Szovjetunió területén nyugati cég közreműködésével létesült első közös vállalat az egészségügy szükségleteinek kielégítésére - mondta V. Bikov. - 1989 januárjában már megkezdi a termékek gyártását - legújabb orvosi immundiagnosztikai felszerelést készít a rákos és a fertőző betegségek hatékony, korai feltárására, az anya- és gyermekvédelem céljára. A Szovjetunió klinikái és a Diaplus jövőbeli külföldi partnerei egyaránt azonnal megérzik, milyen nagyok ezeknek a rendkívül érzékeny diagnosztikai eszközöknek a lehetőségei, használatuk mennyire emelni tudja a gyakorlati orvostudomány színvonalát. A különböző megbetegedések laboratóriumi diagnosztikájára és gyógykezelésének ellenőrzésére szolgáló, e legmodernebb eszközök skálája - mint J. Vajszberg, a Diaplus vezérigazgatója elmondta - a továbbiakban bővülni fog az alapító cégeknél folyó kutatások, valamint más, újonnan kidolgozott eljárások, elsősorban a szovjet tudományos-kutatóintézeteknek a kiemelt irányokban kidolgozott újdonságai révén. Ilyenek pedig vannak, erről tanúskodik az, hogy tavaly R. Petrov akadémikusnak, a Szovjetunió egeszségügyi minisztériuma immunológiai intézete igazgatójának nemzetközi díjat ítéltek oda az AIDS hatékony diagnosztizálásának kidolgozásáért. A Biotyechnologija Tudo- mányos-Termelési Egyesülésnél jelenleg tíznél több új biotechnológiai immundiagnosztikum kidolgozása folyik. Ezek közül hármat több szovjet klinikán már kipróbáltak. Hasonló aktív keresés folyik a La Roche társaság tulajdonában levő tudományos központokban is, többek között a svájci Baselben működő immunológiai intézetben és az Egyesült Államok New Jersey állambeli Natly- ben levő molekuláris biológiai intézetben A Diaplus ily módon nemcsak a két fél ipari lehetőségeit, hanem tudományos potenciáljait is egyesíti. Az új vállalatnak azonfelül van még egy, a jövő ügyfelek számára vonzó sajátossága: nemcsak kereskedni fog felszereléseivel, hanem a szervizellátást is biztosítja és különféle szolgáltatásokat is nyújt majd a legújabb technológia használóinak. A közös cégnek az alapszabályzatban rögzített alaptőkéje mintegy 10 millió svájci frank, és ennek 60 százaléka a szovjet fél, 40 százaléka pedig a svájci fél részesedése. Az általa gyártott felszerelések eleinte a szovjet klinikákra és az egészségügy átalakítására vonatkozó állami programnak megfelelően a Szovjetunióban szervezendő diagnosztikai központokba kerülnek. A Diaplus legközelebbi távlati terve az, hogy a legmagasabb minőségi színvonalnak megfelelő termékeivel kijut a világpiacra. JURU KANYIN (APN) Gondolkodásunk és cselekvésünk változásai Az átalakítás „benne van a levegőben“, foglalkoztat bennünket és beszélünk róla munkahelyünkön, odahaza és úton-útfé- len. Egy ilyen útközbeni beszélgetésbe merült emberek vitatkozását hallgatva ütötte meg a fülemet ez a kijelentés: „azt el tudom képzelni, hogy a gazdasági mechanizmust átalakítják, hogy megváltoztatják az irányítást, hogy lehet másképpen dolgozni, a jó munkáért többet, a hanyagért kevesebbet fizetni. De hogy az emberek gondolkodását is át lehet alakítani, meg lehet változtatni? Azt nehezen tudom elképzelni.“ Márpedig mi ez utóbbit szorgalmazzuk. Tudjuk, ez a legnehezebb, egyben a legfontosabb az átalakításban, még ha nehéz is elképzelni. Ahogyan Miloš Jakeš elvtárs a Közép-szlovákiai kerületben tett látogatásakor mondott beszédében kijelentette: „A gazdasági és a társadalmi átalakítás megvalósítása gondolkodásunk és cselekvésünk változásaitól függ. Ezért olyan fontos, hogy ismerjük az átalakítás célját és útjait, mélyen megértsük szükségességét és visszafordíthatatlanságát.“ Alapos ismeretekkel felvértezett felvilágosító, meggyőző és népszerűsítő munkáját végző emberekre van most szükség minden üzemben, minden pártszervezetben, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben egyaránt, hiszen arról van szó, hogy egész dolgozó népünk, minden becsületes ember megértse az átalakítás lényegét, megvalósításának módját, a változtatások elkerülhetetlenségét, szükségességét. De azt is, hogy ha sikert, előrehaladást várunk az átalakítástól, akkor az új módszerek keresésében, az átalakításban nincs helye az ösztönösségnek, a felületességnek, az öncélú, az üres formalizmusnak. Pártunk főtitkára erről a következőket mondotta: „Az előttünk álló feladatokat csak az emberek aktív közreműködésével lehet teljesíteni. Ezért helyezünk akkora súlyt a nyílt politikára és a széles körű tájékoztatásra, a szocialista demokrácia elmélyítésére... Politikánkkal mindenkihez fordulunk, aki aktívan és konstruktívan hozzá akar járulni társadalmunk fejlesztéséhez. Arra irányul, hogy dolgozóink és állampolgáraink széleskörűen részt vehessenek községeink, vállalataink, az egész állam irányításában és igazgatásában.“ A kívánt eredményeket csak becsületes munkával érhetjük el, s ez egybekapcsoiódik a közömbösség, a felületesség, az anonimitás és az alibizmus elleni határozott harccal. Azzal, hogy ki kell küszöbölnünk a szocializmuson élősködő, az emberek kezdeményezését és aktivitását megbénító, őket az államhatalomtól, a társadalom irányításától elidegenítő bürokratizmus minden okát és megnyilvánulását. És ez nyíltságot, nyilvánosságot kíván. Olyan tájékoztatást, amely cselekvő hozzáállásra, társadalomközpontú gondolkodásra, közéleti felelősségre ösztönöz. Olyan emberek konkrét példáját kívánja, akik vállalják saját véleményüket, akik üzemükben, lakóhelyükön, egy-egy társadalmi szervezetben, egyszerű dolgozóként, tekintélyt élvező vezetőként vagy tisztségviselőként már a változtatás, az átalakítás cselekvő útjára léptek. Ez a legkézenfekvőbb módja és lehetősége gondolkodásunk átalakításának. Ha nyitottak vagyunk az újra, ha nem zárkózunk el ismereteink gyarapítása elől, ha úgy vesszük kézbe az elméleti tudást nyújtó sajtót, a politikai és a szakirodalmat, hogy azt keressük, hogyan, mit hasznosíthatunk belőle a gyakorlatban, akkor már „sínen vagyunk“, akkor már van véleményünk saját, legszűkebb, legközvetlenebb környezetünket illetően is. És ha van, már csak egy lépés, hogy meg is fogalmazzuk, ki is mondjuk. Hiszen mindenütt van mit javítani. A rendet, a fegyelmet, a takarékosságot. És ha a közömbösség, a hanyagság, a pazarlás, a nemtörődömség ellen szót emelünk, akkor az átalakításért emeltünk szót. Elsősorban a kommunistákon múlik, társadalmi szervezeteinkben, üzemeinkben egyaránt, milyen légkör alakul ki a dolgozók véleménynyilvánítása számára, hogy mikor és hogyan értik meg az átalakítás lényegét, hogy gondolkodásukkal és magatartásukkal miként zárkóznak fel a határozott cselekvést vállalók mellé. Mert gondolkodásunk megújulását egyedül az átalakításért végzett munkánkban, tetteinkben mérhetjük le. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET A csehszlovák zsírfeldolgozó ipar legnagyobb beruházása valósul meg az olo- mouci Milo üzemben. A magdebur- gi SKET cégtől vásárolt technológiai berendezés 24 óra alatt 60 tonna olajos mag- vat dolgoz fel, amelyből a nyersolajon kívül takarmányanyagot, valamint élelmiszer- ipari és ipari lecitint nyernek. Az egyéves próbaüzemelés során nyert olaj minősége megfelel a külföldi megrendelők igényeinek is. A termelés egy részét Ausztriában és Svájcban értékesítették. Az üzem laboratóriumában készült felvételen Monika Pospíšilová, az olajminták zsiradékmennyiségét ellenőrzi. (Vladislav Gal- gonek felvétele - ČTK) 1988. XI. 9