Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-18 / 272. szám, péntek

Közös érdek az együttműködés bővítése üdvözlő távirat (ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában fogadta az Indiai Kommunista Párt küldöttségét, élén Pauli V. Parakal- lal, a párt nemzeti tanácsa központi vég­rehajtó bizottságának tagjaival, a New Age főszerkesztőjével. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón Jan Fojtík tájékoztatta indiai vendégeit a csehszlovákiai átalakítás fon­tos kérdéseiről s a pártra és a társada­lomra a jelenlegi időszakban háruló fela­datokról. Pauli V. Parakall szólt az indiai baloldali mozgalom helyzetéről s pártja által az ország politikai rendszerében be­töltött szerepről, valamint az Indiai Kom­munista Párt XVI. kongresszusának elő­készületeiről. Mindkét fél nagyra értékelte a CSKP és az Indiai KP kapcsolatainak színvona­lát, s kifejezték, hogy érdekük az együtt­működés továbbfejlesztése és elmélyí­tése. Ünnepi est Bratislavában a Trud csehszlovákiai napjai alkalmából Rangos rendezvények a Szakszervezetek Házában (ČSTK) - A Trud csehszlovákiai napjai - amelynek védnökei a szov­jet és csehszlovák szakszervezetek, illetve a Trud, Práce és Práca napi­lap - alkalmából Ptegnap a bratisla­vai Szakszervezetek Házában ün­nepi estre került sor. Az összejövetel vendége volt Szvjatoszlav Fjodo- rov szemsebész, Lijana Iszakadze hegedűművész, Vjacseszlav Zaj- cev divattervező és Vlagyimir Szal- nyikov úszó. A díszemelvényen foglalt helyet Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára, Ivan Goňko, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szakszervezetek Szlo­vákiai Tanácsának elnöke, Kiss Jó­zsef, az SZLKP KB Titkárságának tagja, lapunk főszerkesztője, Ján Sveda, az SZLKP KB osztályveze­tője, valamit a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának és a Szlo­vákiai Újságírók Szövetsége Köz­ponti Bizottságának több más képvi­selője. Jelen voltak a Szovjetunió bratislavai főkonzulátusának mun­katársai is. Az ünnepi esten elbeszélgettek a szovjet vendégekkel, majd a szov­jet és hazai művészek mutatkoztak be. Többek között szerepelt Álla Mihalcsenkova és Alekszej Fa- gyejcsev, a moszkvai Nagyszínház két balettáncosa, a Lúčnica népmű­vészeti együttes, az Alfa modern- tánc-együttes és Peter Nagy. A résztvevők megszemlélhették Zaj- cev divatszalonjának néhány mo­delljét. Gazdag kínálat A Čedok jövő évi belföldi ajánlata (Munkatársunktól) - Aki már el­döntötte, hogy a következő évi sza­badságát országhatárainkon belül tölti, november 21-től a Čedok uta­zási irodákban befizethet az érdek­lődésének megfelelő üdülésre. Erről és a belföldi idegenforgalom alaku­lásáról tájékoztatta tegnap Bratisla­vában az újságírókat Jozef Gašpar, a Čedok vállalat igazgatója. Elmondta, hogy a főidényben ha­zánk 322 turisztikai körzetében 126 661 hely áll az utazási iroda rendelkezésére, s ez 2805-tel több, mint az idén. Különböző típusú szál­lodák közül választhatnak az érdek­lődők, s az irodák az üdülésen kívül túrákkal, városnézéssel egybekötött utakat, a dohányzásról való leszo­kás elősegítését és fogyókúrás ki- kapcsolódásokat kínálnak. A katalógusban szerepelnek lo­vaglással, a hajtási jogosítvány megszerzésével, idegen nyelvek ta­nulásával, teniszezéssel, kerékpá­rozással, hegymászással és gyógy­kezeléssel összekötött üdülések. D. T. Újra a felvételikről (Munkatársunktól) - A pályavá­lasztásban mutatkozó tendenciák­ról, a közép- és főiskolák 1989-90- es tanévre vonatkozó munkatervéről tartott a minap sajtóértekezletet az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testne­velési Minisztériuma. Dr Matej Beňo miniszterhelyettes részletesen be­számolt arról, hogy a következő tan­évben milyen felvételi lehetőségek nyílnak a közép- és főiskolákon. A minisztérium munkatársai ezenkívül külön jelezték, hogy a jövő héten közzéteszik a felvételirend­szer módosításával kapcsolatos irányelveket, melyek a felvételik bi­zonyos leegyszerűsítését és meg­gyorsítását szolgálják majd. Szó volt az oktatásügy tökéletesítésének távlati terveiről, többek között a főis­kolák befogadóképességének eset­leges növeléséről. A nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főis­kolára jelentkező magyar nemzeti­ségű diákok címére hangzott el, hogy - különböző félreértések elke­rülése végett és főleg esélyeik növe­lésének érdekében - a jelentkező­íveken a szak megjelölésén kívül pontosan tüntessék fel, hogy a ma­gyar nyelvű tanítóképző tagozaton, illetve a magyar tanítási nyelvű alap­iskolák számára szeretnének képe­sítést szerezni. (hó) (ČSTK) - Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke útban az NDK-ba a repülő­gép fedélzetéről üdvözlő táviratot küldött Miloš Jakešnak, a CSKP KB főtitkárának és Gustáv Husák köz- társasági elnöknek. A bélyegkiállítás eredményeiről (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök tegnap fogadta Jirí Brejhát, a Praga 1988 bélyegvilág­kiállítás elnökségének elnökét Jirí Jírát, a közlekedési és távközlési miniszter első helyettesét és Ladis­lav Dvoŕáčeket, a Bélyeggyűjtők Nemzetközi Szövetségének elnökét. A világkiállítás képviselői tájékoz­tatták Gustáv Husákot, a kiállítás védnökét a rendezvény lezajlásáról, eredményeiről és pozitív nemzetközi visszhangjáról. Husák elvtárs nagy­ra értékelte a világkiállítás jelentősé­gét és köszönetét mondott minda­zoknak, akik hozzájárultak sike­réhez. Munka Érdemrend (ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában Ema Ŕezáčková írónak átadta a Munka Érdemren­det, amelyet a csehszlovák szocia­lista irodalom javára végzett soké­ves munkájáért a köztársasági elnök adományozott. Egyidejűleg átnyúj­totta Miloš Jakešnak, a CSKP KB főtitkárának üdvözlő levelét is. Az ünnepségen részt vett Milan Kymlička, a CSSZK kulturális mi­nisztere és Michal Černík, a Cseh írók Szövetségének elnöke. Diplomata Alois Indiánál (ČSTK) - Alois Indra, CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta Eduard Sault, hazánk újonnan kinevezett kínai nagykövetét hivatalba lépésé­vel kapcsolatban. A gazdasági kapcsolatokról (ČSTK) - Bohumil Urban, a szö­vetségi miniszterelnök első helyet­tese, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap Prágában fogadta Jurij Ho- menkót, a Szovjetunió Állami Terv­bizottságának alelnökét. A találko­zón áttekintették a csehszlovák -szovjet gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés következő 15-20 évre vonatkozó koncepcióján végzett munkák menetét s a gazda­sági kapcsolatok néhány időszerű kérdését. Ma kezdődik a CSSZTSZ VII. kongresszusa Tanácskozás a jövőről (Munkatársunktól) - Ma a prágai Kultúrpalotában megkezdődik a Csehszlovák Testnevelési Szövetség VII. kongresszusa, amelyen a kétmilliós tagságot mintegy 1300 küldött képviseli, és jelen lesz 400 vendég. Úgy tekintünk a kongresszusra, mint egy demokratikus fórumra, ahol a testnevelési szövetség tagságát képviselő küldöttek véleményt mondanak az eltelt, az ötéves időszakról, s megjelölik a jövő feladatait. A két kongresszus között a sportve­zetők és az egyszerű tagok is általában hasznos és becsületes tevékenységet végeztek. Elismerés jár mindenkinek, akik áldozatkész munkával hozzájárul­tak a testnevelési mozgalom fejlődésé­hez, kihasználták azokat a feltételeket, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista társadalmunk biz­tosít az élsport, a szabadidősport és a turisztika számára. Ám a továbbfejlő­dést gátolják a több éve húzódó hiá­nyosságok, a megoldatlan problémák.’ Van belőlük bőven. A kongresszus fel­adata: semmit sem elhallgatni, szépit- getni, hanem bátor szókimondással rá­mutatni, hogyan lehetne, kellene eze­ket a hiányosságokat megszüntetni. Ez az első feltétele annak, hogy eredmé­nyes legyen a tanácskozás. A mögöttünk álló időszak, amelyet értékelnek majd a küldöttek, ékes bizo­nyítékul szolgál, hogy mennyire szoro­san összefügg a testnevelés az embe­rek életével. Megmutatkozott, szocia­lista társadalmunk igényli a testneve­lést, amely mindennapjaink elválaszt­hatatlan velejárója. Mindenki előtt vilá­gos: az átalakítás időszakában tovább nő majd a szabadidősport szerepe. Ahogy említettük, a VII. kongresz- szus az átalakítás és a demokratizálás kongresszusa lesz. A demokratizáló­dási folyamatot elsősorban a tömeg­sport, a turisztika további fejlesztése irányában kell erősíteni. Még mindig nem sikerült teljesen eloszlatni azt a tévhitet, hogy a szabadidősport kü­lönböző formái kizárólag csak az ala­pozó testnevelés és a turisztika kötelé­kébe tartoznak. A tömegsport népsze­rűsítéséből nagyobb szerepet kell vál­lalniuk a testnevelési egyesületeknek. A kongresszusnak állást kell foglalnia az iskolai testnevelés kérdésében is. Magas kitüntetések (ČSTK) - A Csehszlovák Testnevelési Szövetség VII. kongresszusának előesté­jén Prágában a Valdštejn-palotában Ru­dolf Rohlíček, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Nemzeti Front KB alelnöke és Jindrich Poledník, a CSKP KB Titkársá­gának tagja, a CSSZTSZ KB elnöke ma­gas kitüntetéseket adott át válogatott sportolóknak és testnevelési dolgo­zóknak. A Munka Érdemrenddel tüntették ki Jozef Pribilinec gyaloglót, aki Szöulban aranyérmet szerzett. Négyen kapták az Építésben Szerzett Érdemekért kitünte­tést: Anton Baraniak, Miroslav Chout- ka, Karéi Láznička, Bartolomej Rusina. A Kiváló Munkáért kitüntetést 23 sportolónak és sportvezetőnek adomá­nyozták. Természetesen szól lesz az él- és a versenysportról is. Várható, hogy megszabják az élsport további fejlesz­tésének irányvonalát. Valószínűleg bő­vül az egyes sportszövetségek jogkore és felelőssége. Fontos témája lesz a kongresszusnak a testnevelési egye­sületek anyagi helyzete. A testkultúra dinamikus fejlődése szempontjából döntő szerepet kap a CSSZTSZ de­mokratizálása, hogy az egyszerű em­berek is hozzászólhassanak a kérdé­sekhez, kifejthessék véleményüket, el­lenőrizhessék a fizetett tisztségviselők munkáját, hogy a tagokat rendszere­sen tájékoztassák mindennemű kér­désről. A demokratizálódási folyamat alapvető feltételét a CSSZTSZ új alap- szabályozata határozza majd meg. A javaslatot a kongresszus hagyja jóvá. * * * Tegnap délután a CSSZTSZ KB kül­döttsége Jindrich Poledník elnök veze­tésével megkoszorúzta Klement Gott- wald sírját, majd J. F. Chaloupeckýnek, a munkás testnevelő mozgalom mega­lapítójának emlékművénél rótták le ke­gyeletüket. Kora este az Olšanyi teme­tőben a CSSZTSZ KB küldöttsége ko­szorút helyezett Antonín Himlnek, a CSSZTSZ KB volt elnökének sírjá­ra. TOMI VINCE Olimpiai érmeseink fogadása (ČSTK) - Ladislav Adamec, a szövet­ségi kormány elnöke ma délelőtt a prágai Hrzán-palotában fogadta a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon sikeresen szerepelt csehszlovák sportolókat. Jelen voltak még Milán Václavik hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, František Kind belügyminiszter, Václav Horáček, a Honvédelmi Szövetség Központi Bizott­ságának elnöke és Ján Riaz, a CSKP KB osztályezetó helyettese és Jindrich Po­ledník, a CSKP KB Titkárságának tagja, a CSSZTSZ KB elnöke. • NEW YORKBAN újabb mérkőzése­ket játszottak a női teniszezők Mesterek Tornája első fordulójában: Suková-Garri- son 2:6, 6:3, 6:3, Evert-Potter 4:6, 6:2, 6:4, Sabatini-K. Maleeva 6:2, 6:1. Páros: Suková, Kohde-Fendick, Hetherington 6:4, 6:2. • KIJELÖLTÉK a címvédő NSZK csapatát a Szövetségi Kupa női tenisz­csapat viadalra, amelyet december 5-11. között rendeznek. Az együttesben nem szerepel Steffi Graf, aki már korábban lemondott a részvételről. • BEN JOHNSON olimpiai doppingü­gyének kivizsgálására - a kormány felké­résére - bizottság alakult Kanadában. PALESZTINOK ÚJ SZÚ .8. XI. 18. P alesztina. Tudjuk, hol keressük a térképen. A bibliai idők óta valahol ott, a Földközi­tenger és a Jordán folyó között, sőt a folyón túl is. Ha hinni lehet a bibliának... Ebben akár lehetne is, ha ezen a vidéken a határokat az ókortól kezdve napjainkig nem kezelték volna olyan liberálisan. Nem is beszélve arról, hogy Palesztina mint függet­len, szuverén állam soha nem is létezett. Volt Bizáncé, az Arab-félszigeten létrejött iszlám államé, uralták egy részét a keresztes lovagok, majd egyip­tomi fennhatóság alá került, végigdúlták a tatárok, majd behódolt az oszmán-török birodalomnak. Az 1918-as török kapituláció után az Arab-félsziget, Szíria és Irak mellett rövid időre Palesztina is arab fennhatóság alá került, de Franciaország és Nagy- Britannia rövidesen megfeledkezett ünnepélyes nyi­latkozatáról, s újra osztozott ezeken a területeken, hogy uralkodhasson felettük. 1921-ben a britek lekanyarították a nekik jutott Palesztináról a Jordán keleti partját, új államot alapítottak, a transzjordán emirátust, a mai Jordánia ,,ősét“. Elárulása ennek az ősi, mégis sosemvolt ország­nak azonban már négy évvel korábban elkezdődött, mégpedig a Balfour-nyilatkozattal, melyben egy nemzet ünnepélyesen odaígérte egy másik nemzet­nek egy harmadik nemzet hazáját. Vagyis Balfour brit külügyminiszter Lord Rotschildhoz intézett leve­lében a zsidóknak ígérte az arabok lakta Paleszti­nát. Ekkor a 27 ezer négyzetkilométeres területen kb, 640 ezer arab és 55 ezer zsidó élt. Negyven évvel korábban még csak 20 ezer zsidó élt itt, a kelet-európai, mindenekelőtt az oroszországi pogromok következtében növekedett a zsidó telepe­sek száma ilyen gyorsan, bár a nagy bevándorlás még hátra volt. A cionista mozgalom - a britek hozzájárulásával - minden eszközzel ösztönözte a bevándorlást Palesztinába, aminek meg is lett a nagyon kézzelfogható eredménye: a Palesztinát kettéosztó 1947-es ENSZ-közgyűlési határozat meghozatalakor már 600 ezer zsidó élt itt az 1,3 millió arab mellett. Pontosabban ekkor már évek óta ellenük. Ugyanis a cionista mozgalom vezetői kez­dettől fogva készen álltak arra, hogy erőszakkal változtassák meg Palesztina arab jellegét. Érdemes megjegyezni, hogy az első zsidó fegyveres alakulat még 1907-ben jött létre! Nem volt idő bejelölni a térképekre az ENSZ- döntés szülte határokat, amikorra azok már meg is ráns kormány létrehozását fontolgatja. Tel mviv annak sem tulajdonított nagy jelentőséget, hogy az Algírba összehívott palesztin parlamenti ülés előké­szítésének keretében a PFSZ vezetői konzultáció­kat folytattak gyakorlatilag minden arab fővárosban, s mindenütt támogatták terveiket, a független Pa­lesztina kikiáltását és az emigráns kormány létreho­zását. Keddre virradó éjszaka megtörtént a független Palesztina ünnepélyes kikiáltása - a jogos palesztin Országnyi remény változtak. S az eltelt negyven év alatt ahány háború, ahány békekötés - annyi határvonal. Csak éppen egyik sem volt Palesztináé. E távolról sem annyira kartográfiai, mint elsősorban és mindenekelőtt politi­kai probléma megoldásában a fordulat első jele az idén augusztus 24-ére tehető. Ekkor jelentette be a WAFA palesztin hírügynökség - alig egy hónappal Husszein király döntése után, miszerint megszakítja az adminisztratív és közigazgatási kapcsolatokat Ciszjordániával hogy ezt a területet ezentúl Pa­lesztin Partnak fogják hívni. Egy héttel később közölték, hogy Ciszjordánia és a Gáza-övezet mos­tantól közös nevet visel: Palesztina. Túl sok port nem kavart ez az átnevezés. Izrael ekkor már a választások jegyében élt, nem szentelt figyelmet a csendes névadónak. Puszta gesztus­ként értékelte az Izraelben szemérmesen csak „te­rületeknek“ nevezett, 1967 óta megszállt térségek­ben élő, tavaly december óta az állig felfegyverzett, harckocsikkal és helikopterekkel is támogatott izraeli katonák ellen kövekkel, benzines palackokkal és égő gumiabroncsokkal harcoló palesztin felkelők felé. Komolytalan kijelentésnek értékelték Arafat ugyancsak augusztusi közlését, hogy a PFSZ emig­vágyak hivatalos deklarálása. Az arab országok nyomban üdvözölték a döntést, sőt azóta szinte valamennyi bejelentette: elismeri az államot. Kedve­zően fogadták a független állam deklarálását a szo­cialista országok és a haladó fejlődő államok, min­denekelőtt az el nem kötelezettek mozgalmának tagjai, akik már régóta nagyon határozottan szorgal­mazzák a palesztinok önrendelkezési jogának bizto­sítását. Washington és nyugat-európai partnerei „gondosan tanulmányozzák" az algíri döntést, ér­demi állásfoglalásukat halogatják. Az USA partnerei közül az egyetlen kivétel Japán, melynek külügymi­nisztériuma még kedden a béke felé tett fontos lépésként üdvözölte a független palesztin állam kikiáltását. Izrael a várakozásoknak megfelelően bejelentette, nem ismeri el a palesztin parlament egyetlen döntését sem. Ha nem is ismeri el, figyelmen kívül mégsem hagyhatja, mégpedig elsősorban azt a politikai nyi­latkozatot nem, amelyet a parlament szavazattöbb­séggel fogadott el, s amelyben elismeri az ENSZ- nek a palesztin kérdés rendezésére vonatkozó hatá­rozatait, többek között a Biztonsági Tanács 1967 novemberében hozott 242. számú határozatát, amely ugyan csak menekültkérdésként kezeli a pa­lesztin problémát, viszont rendelkezik Izrael bizton­ságos határokra való jogáról. Vagyis a határozat elfogadásával a palesztinok közvetve elismerték Izrael Állam létét, ami egészen új fejlemény. Jelzi, hogy a palesztin mozgalmon belül a helyzet realisz­tikusabb megítélése kerekedett felül, a nagy álmok helyébe a reálisabb, most már országnyi remények léptek. Ezzel együtt a mozgalom elhárította az utolsó elvi akadályt a nemzetközi rendezési konfe­rencia összehívásának útjából, hiszen a fórumot ellenző Egyesült Államok legfőbb kifogása az volt, hogy a palesztinok nem ismerik el Izrael létét, vagyis változatlanul - ahogyan ezt Tel Aviv is állítja - Izrael megsemmisítésére törekednek. Ez a politikai nyilat­kozat és a független Palesztina jövőbeni területének többé-kevésbé pontos megjelölése a megszállt te­rületekben ezt az állítást határozottan cáfolja. Bár alig lehet hinni, hogy Washington bármikor is komo­lyan hitte volna, hogy a palesztinoknak ilyen törek­véseik lennének. Most viszont már feketén-fehéren, ország-világ előtt megerősítették, hogy csak azt követelik, amit az ENSZ megszavazott nekik, ugyanúgy, mint a zsidó államnak. B ár Izrael komolytalannak mondja a palesztin parlament döntéseit, a tények mást bizonyí­tanak: az algíri határozatok alaposan megkavarták az izraeli kormányalakítási egyezkedéseket. Simon Peresz, a Munkapárt vezetője kezdetben elutasítot­ta az együttműködést a majdnem győztes Likud- tömbbel, most azonban már hajlik erre, ha Samir valóban kétoldalú tárgyalásokat kezd Izrael arab szomszédjaival. Ennek fejében még arra is hajlan­dó, hogy eláll a közel-keleti rendezési konferencia támogatásától, ami eddig a két vezető izraeli politi­kai erő között a legkomolyabb ellentétek forrása volt. Ez is azt bizonyítja, hogy a független palesztin állam kikiáltása több politikai gesztusnál. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom