Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-28 / 255. szám, péntek

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének 1988. október 27-i amnesztiarendelete (ČSTK) - A csehszlovák állam mega­lakulásának 70. és a föderáció létrehozá­sának 20. évfordulóján népünk értékeli a szocialista társadalom építése során elért eredményeket. Büszke és meggyő­ző mérlege ez dolgozóink sikereinek, akik kezdeményezően és áldozatkészen vált­ják valóra Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját, és a párt vezetésé­vel a jelenlegi időszakban megkezdik a gazdasági mechanizmus átalakítását s a társadalom demokratizálásának to­vábbi elmélyítését, amelynek tovább kell erősítenie a nép erkölcsi és politikai egy­ségét. Olyan tények ezek, melyek kifeje­zik szocialista rendszerünk erejét és szi­lárdságát.. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének, a Nemzeti Front Központi Bizottsága El­nökségének és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának javaslatára élek alkotmányos jogommal, és elrende­lem a következő amnesztiát: I. cikkely 1) Elengedem a) a vétségért vagy a c pont alatt nem említett szándékos bűntettért kirótt végre­hajtandó szabadságvesztés-büntetése­ket, vagy hátralevő részüket két évet nem meghaladó terjedelemben, b) gondatlan bűntettért légfeljebb há­rom év terjedelemben kirótt végrehajtan­dó szabadságvesztés-büntetéseket vagy hátralevő részüket, c) a Büntető Törvénykönyv 109 § (1) és (2) bekezdése alapján a köztársaság elhagyása bűntettéért kirótt végrehajtan­dó szabadságvesztés-büntetéseket vagy hátralevő részüket, d) a többi végrehajtandó szabadság­vesztés-büntetéstől a két évig terjedő ré­szüket, esetleg a büntetés hátralevő ré­szét, ha az nem haladja meg a két évet, e) a felfüggesztett szabadságvesztés­büntetéseket, ha később elrendelték is végrehajtásukat, f) a javító-nevelő munka büntetését vagy azt a szabadságvesztésbüntetést, melyre a javító-nevelő munkát átváltoz­tatták vagy ezeknek a büntetéseknek hát­ralevő részét, ha a kirovásuk ezen határo­zat kihirdetésének napja előtt vált jog­erőssé és ha mindeddig még nem hajtot­ták végre. 2. Ugyanilyen terjedelemben elenge­dem az 1. bekezdésben említett olyan büntetéseket, illetve azok megfelelő ré­szét, amelyeket e határozat kibocsátásá­nak napja előtt kihirdetett, még nem jog­erős ítéletekkel róttak ki, ha nem jön számításba a büntetőeljárás megszünte­tése. Ha fellebbezés következtében mó­dosul az ítélet büntetésről szóló része, ennek a határozatnak alkalmazása szem­pontjából az az ítélet a döntő, amely jogerőre emelkedik. II. cikkely Elengedem a végrehajtandó szabad- ságvesztés-büntetéseket vagy hátralevő részüket azon elítélteknek, akik a bünte­tésüket a javító-nevelő csoportok első kategóriájában, katonai javító-nevelő in­tézetben vagy a fiatalkorúak javító-nevelő intézetében töltik, vagy kellene letölte­niük. III. cikkely A felfüggesztett szabadságvesztés­büntetéseket és az önálló büntetésként kirótt javító-nevelő munkát azzal a hatály- lyal engedem el, hogy ennek a határozat­nak kihirdetéséből az elkövetőre úgy kell tekinteni, mintha nem ítélték volna el. IV. cikkely Elrendelem, hogy a büntetőeljárást ne indítsák meg vagy ha már elindították azt, hogy szüntessék meg a) a Büntető Törvénykönyv 109. § (1) és (2) bekezdése értelmében, a köztársa­ság elhagyása bűntettének ügyében, ha a bűntettet ennek a határozatnak kihirde­tésének napja előtt követték el, b) a vétségek ügyében vagy az a) pont alatt nem említett szándékos bűntettek ügyében, ha ezeket ennek a határozatnak a kihirdetése napja előtt követték el, s ha a törvény által kiróható szabadságvesz­tés-büntetés időtartama nem haladja meg a két évet, c) az e határozat kihirdetésének napja előtt elkövetett gondatlan bűntettek ügyé­ben, ha a törvény legfeljebb három évi szabadságvesztés büntetés kirovását rendeli el. 2. Ha az első bekezdés rendelkezései nem vonatkoztathatók az egész búntevé- kenységre, melyről ennek a határozatnak kihirdetése előtt meghozott még nem jog­erős döntés született ez a határozat rész­ben sem alkalmazható. V. cikkely 1. Ez a határozat nem vonatkozik a) azokra a személyekre, akiket azon bűntevékenységen kívül, melyről e hatá­rozat alapján döntenek, a határozat kihir­detését megelőző tíz évöen szándékos bűntettért végrehajtandó szabadságvesz­tés-büntetésre jogerősen elítéltek, vagy akiket az utóbbi tíz évben bocsátottak az ilyen bűntettért kirótt szabadságvesztés­ből szabadlábra, ha csak nem kell úgy tekinteni rájuk, mintha nem lettek volna elítélve, b)a köztársaság elhagyásának bűn­tettére, a Büntető Törvénykönyv 109. §- sa értelmében, ha az elkövető ellensége­sen viszonyult vagy viszonyul szocialista társadalmunk, vagy állami rendünkhöz. c) a Büntető Törvénykönyv 117. §-a szerint elkövetett üzérkedés bűntettére, a szocialista tulajdonban levő vagyon fosztogatásának a Btk 132. § (2 ), (3.) és (4.) bekezdése értelmében elkövetett bűntetteire, a devizagazdaság veszélyez­tetésének a Btk 146. §-a értelmében elkövetett bűntetteire, a vesztegetés elfo­gadásának a Btk 160. §-a szerint és a Btk 161. §-a értelmében megvesztegetéssel elkövetett bűntettekre, a befolyással való üzérkedésnek a Btk 162. §-a értelmében elkövetett bűntetteire, a Btk 234. §-a sze­rinti rablás bűntettére, a Btk 247. § (2.) bekezdés szerinti lopás bűntettére, a Btk 283. §-a értelmében elkövetett külföldre való szökés bűntettére, a Btk 219. §-a szerinti gyilkosságra és további olyan bűntettekre, melyek elkövetéséért a tör­vény alapján halálbüntetés is kiróható. d) a halmazati és az összbüntetésekre, ha ezek között szereplő bűntett valame­lyike szerepel a b) és c) pontban. 2. Az első cikkely első bekezdésének c) pontja alatti rendelkezés nem vonatko­zik azokra a végrehajtandó halmazati vagy összbüntetésekre, amelyeket a Btk 109. § (1.) és (2.) bekezdése alapján a köztársaság elhagyása bűntettéért rót­tak ki halmazatban olyan szándékos bűn­tettel, amelyre a törvény két évet megha­ladó szabadságvesztés-büntetés kirová­sát teszi lehetővé, vagy olyan gondatlan bűntettel való halmazokban, melyre a tör­vény által kiróható szabadságvesztés­büntetés meghaladja a három évet. VI. cikkely A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság igaz­ságügyi minisztereit, valamint a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság nemzet- védelmi miniszterét utasítom arra, hogy kivizsgálás alapján döntés céljából javas­latokat terjesszenek elő az olyan bűntet­tekért és vétségekért kiszabott bünteté­sek elengedésére vagy enyhítésére, me­lyeket e rendelet kihirdetésének napja előtt követtek el olyan személyek, akikre ez a határozat nem vonatkozik, ha ezek a személyek: a) terhes nők, b) két vagy több 15 éven aluli gyer­mekről gondoskodó anyák, c) 60 éven felüli férfiak vagy 55 éven felüli nők, d) tartósan rokkantak vagy gyógyítha­tatlan betegségben szenvednek. / n r Hét évtized forradalmi örökségéhez híven Ünnepi nagygyűlés a prágai Vencel téren • Miroslav Štépán mondott beszédet • Nyilatkozatot hagytak jóvá (ČSTK) - Ünnepi nagygyűlést tartott tegnap a prágai Vencel téren a főváros és a Közép-csehországi kerület csaknem 200 ezer lakosa, illetve dolgozója a csehszlovák állam megalakulásának 70. évfordulója alkalmából. A nagyvonalúság jelentős megnyilvánulása Beszélgetés Jan Pješčákkal, a CSSZSZK legfőbb ügyészével A köztársasági elnök a csehszlovák állam megalakulásának 70. évfordulóján kihirdetett amnesztiájával kapcsolatban felkerestük Jan Pješčakot, a CSSZSZK legfőbb ügyészét, aki bevezetőként kijelentette:-Az amnesztia a büntetőügyekben adott közkegyelmet jelenti, általánosan meghatározott személyek számára (tehát nem csupán egyes személyeknek), s a je­lentős politikai-jogi intézmények közé tar­tozik. Ez kizárólag a CSSZSZK elnökének alkotmányos joga. A jelenlegi amnesztiában megnyilvá­nulnak a szocialista társadalom fejleszté­sében elért eredményeink. Ez az am­nesztia a nagylelkűség és a jótékonyság megnyilvánulása azokkal szemben, akik a legkülönfélébb okokból sértették meg büntető jogszabályaink rendelkezéseit. Bizonyítéka ez társadalmunk és államunk erejének, reális lehetőségeinek, s egyben kifejezi büntetópolitikánk bűnmegelőző jellegét is. • Miben látja ön az amnesztia legfőbb értelmét?- A szocialista társadalom büntetőpo­litikája a bűncselekmények megelőzésé­re, és a bűnelkövetők átnevelésére helye­zi a hangsúlyt. A büntetés nem valamiféle megtorlás, bosszú az elkövetett bűncse­lekményért, hanem az átnevelés egyik eszköze. A büntetés végrehajtásának rendkívüli elengedése a társadalom er­kölcsi-politikai légkörének megszilárdítá­sához vezet, s megteremti a szocialista építésben való részvétel feltételeit azok számára is, akik a legkülönfélébb okok miatt kerültek szembe a törvénnyel. Tud­juk, a bűnelkövetők többsége az ilyen jótékonyságot megbecsüli és bekapcso­lódik a munkafolyamatba. Ebben látom a jelenlegi, a felszabadulás óta immár tizenhetedik amnesztia lényegét és jelen­tőségét. © Milyen volt a gyakorlat a München előtti köztársaságban?-A München előtti köztársaság két évtizede alatt 32 alkalommal hirdettek amnesztiát - voltak évek, amikor ismétel­ten is ám gyakran mind tárgyi, mind területi szempontból csak nagyon korláto­zott terjedelemben Az 1920. november 25-i amnesztia például csupán az akkori Kárpát aljai területeken elkövetett erdei lopásokra vonatkozott. • A jelenlegi amnesztia mely rendel­kezéseit tartja a legjelentősebbeknek?- A jelenlegi amnesztia a korábbiakkal összehasonlítva viszonylag széles körű A legjelentősebbek azok a rendelkezései, amelyek a szándékos bűntettekért legfel­jebb két évi terjedelemben, s a gondatlan bűntettekért legfeljebb három évi terjede­lemben kirótt szabadságvesztés-bünteté­seket engedik el. A köztársaság elhagyása bűntettéért kirótt büntetéseket elengedik tekintet nélkül a szabadságvesztés-bün­tetés időtartamára. A többi olyan elköve­tőnek is, akikre az említettnél hosszabb időtartamú szabadságvesztést róttak ki, két évvel csökkentik a kirótt büntetés mértékét, esetleg elengedik nekik a sza­badságvesztés-büntetés maradékát, ha az nem haladja meg a két évet. Ez azonban csak azokra a bűncselekmé­nyekre vonatkozik, melyeket legkésőbb 1988. október 26. napjának 24. órájáig követtek el. m Hány emberre vonatkozik a köztár­sasági elnök döntése?- Százhatvanezer embert érint, ami a felével több, mint az előző amnesztia esetében. Közvetlenül a fogdákból és a szabadságvesztés-büntetést végrehaj­tó intézetekből megközelítőleg 7000 em­bert bocsátanak szabadon. • Mi vezetett olyan döntéshez, hogy amnesztálták a köztársaság ■ elhagyása bűntettét is?- Soha nem akartuk és nem akarjuk megfosztani az állampolgári jogviszony rendezésének lehetőségétől azokat, akik köztársaságunkat különféle indokokból meggondolatlanul elhagyták, kivéve azo­kat az embereket, akik eladták magukat ellenségeinknek, idegen kémszolgálatok, Csehszlovákia-ellenes csoportosulások szolgálataiba álltak, ellenséges tevékeny­séget fejtenek ki hazájuk ellfen. Megértjük, hogy az emigráció a megosztott családok, a rokoni kapcsolattartás nehézkességé­nek stb. humanitárius problémája. Ezért, már hosszabb ideje engedékenyen voltak megítélve állampolgáraink azon kérvé­nyei, melyekben a visszatérés lehetősé­gét, vagy a kitelepülés törvényesítését, s ezzel a kölcsönös kapcsolatok lehetővé tételét kérvényezték. Ennek feltétele azonban az egyéni kegyelem megadása volt. Az amnesztia pedig általanos, gene­rális formája a közkegyelemnek. • Van ennek valamilyen gyakorlati je­lentősége az emigránsok számára?-Az illegálisan külföldön tartózkodó állampolgáraink, ha nem tanúsítottak el­lenséges magatartást, visszatérhetnek vagy a köztársasághoz való viszonyukat kívánságuk szerint rendezhetik. Az egyet­len időbeli korlátozás itt az, hogy az amnesztia kihirdetésének napja előtt kö­vették el a köztársaság elhagyásának bűntettét. A CSSZSZK elnökének döntése ilyen értelemben nemzetközi politikai össze­függésekkel bír, egybeesik a szocialista államoknak az európai enyhülésre, és a nemzetközi biztonság megszilárdításá­ra kifejtett igyekezetével. (Folytatás a 7. oldalon) Az ünnepien feldíszített dísz- emelvényen foglalt helyet Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke, Gustáv Husak, a CSKP KB Elnökségének tagja, köztársasági elnök, Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, Vasil Bil’ak, Jan Fojtík, Karel Hoffmann, Alois Ind- ra, Ignác Janák, Josef Kempný, Ivan Knotek, Jozef Lenárt, Franti­šek Pitra, Miroslav Štépán, és Ka­rel Urbánek, a CSKP KB Elnöksé­gének tagjai, Josef Haman, Vladimír Herman és Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnö­ke, Mikuláš Benő és František Hanus, a CSKP KB titkárai, valamint Zdenék Horení, Marie Kabrhelová, Josef Mevald, Vasil Mohorita, Jindrich Poiedník és Rudolf Roh- líček, a CSKP KB Titkárságának tagjai. Jelen voltak a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnökei, a szö­vetségi kormány miniszterelnök-he­lyettesei és a Nemzeti Frontban tö­mörülő politikai pártok elnökei. A nagygyűlésen részt vettek a CSKP KB osztályvezetői, a Cseh­szlovák és a Cseh Nemzeti Front KB Elnökségének tagjai, Prága és a Kö­zép-csehországi kerület párt- és ál­lami szerveinek tisztségviselői, to­vábbá Bratislava küldöttsége Stefan Rybárral, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagjával, a városi pártbizottság vezető titkárával az élen és a moszkvai városi pártbizottság kül­döttsége, amelyet Álla Nyizovceva, a pártbizottság titkára vezetett. Ott voltak a prágai diplomáciai testüle­tek tagjai. A csehszlovák himnusz elhang­zása után a nagygyűlést Zdenék Horčík, Prága főpolgármestere nyi­totta meg. Ezután Miroslav štépán, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára, a Nemzeti Front városi bizottságá­nak elnöke mondott beszédet. Egyebek között megállapította: most hetven éve annak, hogy éppen itt, a történelmi Vencel-téren a prá­gai nép annak a hírnek beigazolódá­sát várta, hogy az Osztrák- Magyar Monarchia fegyverszünetet kér a már régen elvesztett háborúban Elődeink, apáink és anyáink, fiatalok és idősebbek álltak itt, hogy meghir­dessék az önálló államot, amelyet őszintén szocialistának, demokrati­kusnak és szociális szempontból igazságosnak akartak. Hetven évvel ezelőtt elődeink politikai képviselői útján ünnepélyesen meghirdették, hogy csehszlovák államot akarnak. Két nappal később a szlovák nemzet politikai képviselői a Martini Deklará­cióban meghirdették, hogy Szlová­kia a cseh országrészekkel közös államot képez. Húsz évvel később a fiatal államot szétzúzták. Ezután a náci megszál­lás végtelenül hosszú, tragikus és néha reménytelen évei következtek. A szenvedésből, a vérből és a sza­badság eszméiből született meg az új köztársaság. Amikor a szovjet hadsereg 1945 május 9-én Prágát felszabadította, világossá vált, hogy a háborús áldozatok nem voltak hiá­bavalók. A helyzet 1945 utáni alaku­lása meggyőzően bebizonyította, hogy Csehszlovákia népe hű 1918. október 28-ának örökségéhez. A továbbiakban Miroslav Štépán azokat a feladatokat jellemezte, amelyeket a társadalom kompex átalakításának folyamatában teljesí­tünk, s ezzel kapcsolatban méltat­ta az SZKP 19. országos értekezle­tének eredményeit. Egyúttal szólt a CSKP KB 10. ülésének jelentősé­géről. Beszédének végén a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdéseivel fog­lalkozott, és hangsúlyozta, hogy tel­jes mértékben támogatjuk a Szovjet­unió és a többi szocialista ország offenzív békepolitikáját. Az ünnepi nagygyűlés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyet Josef Vinklár érdemes művész, a Prágai Nemzeti Színház társulatá­nak tagja olvasott fel. Az ünnepi nagygyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepi nagygyűlés résztvevőinek nyilatkozata (ČSTK) - Mi, az ünnepi nagygyűlés résztvevői a történelmi Vencel téren, ahol 70 éve a nép akarata és vágyai alapján megszületett az önálló Csehszlovák Köztársaság, tisztelettel és hálával gondolunk az alapítók nagy művére. 1918. október 28-át történelmünk egyik legjelentősebb ünne­pének tekintjük. Elődeink örökségét idézi fel, akik az orosz nép példamutatásán fellelkesülve arra törekedve üdvözölték Cseh­szlovákia létrejöttét, hogy a nemzeti egyenlőség és egység, az állami önállóság és a szociális igazságosság körtársaságává váljon. Köztársaságunk szocialista jelene bizonyítja, hogy nemzete­ink vágya a szociális küzdelmek és a fasizmus elleni sorsdöntő harc folyamán fokozatosan valóra vált. Megbecsüljük az elérteket, és tudatosítjuk, hogy a jelenhez vezető út nem volt könnyű. Előfordultak tévedések és hibák. Mindig akkor értünk el sikereket, amikor nemzeteink és dolgozó népünk egységesen, a közös célok tudatában léptek fel, s amikor a marxizmus-leninizmus tudományos világnézetének alkotó érvényesítésére és a Szovjetunióval való szilárd szövetségre támaszkodtak. Csehszlovákia megalakulásának 70. évfordulóját történel­münk új forradalmi szakaszában ünnepeljük. A múltból okulva, a szovjet kommunisták ösztönző példamutatásából kiindulva a következetes, komplex átalakításra és a szocialista demokrácia fejlesztésére törekszünk. Ha azt akarjuk, hogy az átalakítás elérje az általunk kitűzött célokat, minden állampolgár ügyévé, valóban össznépi üggyé kell válnia. Az összetartó és a vezető erő Csehszlovakia Kommunista Pártja a Nemzeti Front további politikai pártjaival és társadalmi szervezeteivel szövetségben. Mi, a nagygyűlés résztvevői ünnepélyesen kifejezzük: Haladó történelmi hagyományainkkal összhangban mindent megte­szünk szocialista hazánk további felvirágoztatásáért, a világbé­kéért és a nemzetközi haladásért. A következő felhívással fordulunk minden becsületes állam­polgárhoz: Legyünk büszkék dicső történelmünkre! Becsüljük meg a hazánk fejlesztése során elért sikereket! Tudatosítsuk, hogy céljaink eléréséről, a mi jövónkről és gyer­mekeink jövőjéről kizárólag és csupán valamennyiünk becsüle­tes és alkotó munkája dönt! Ugyanolyan eltökéltséggel és határozottsággal lássunk ehhez a munkához, mint amilyet Csehszlovákia népe teljes 70 éven át a szocialista jelenért folytatott küzdelemben tanúsított! Éljen és virágozzék szabad országunk, a csehek és a szlová­kok, valamint az államunkban, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban élő nemzetiségek szeretett hazája! Éljen a szocializmus és a béke!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom