Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-25 / 252. szám, kedd

Agrotechnikai határidőben A Nyékvárkonyi (Vrakúii) Efsz dolgozói jól kihasználják a kedvező időjárást. Terv szerint, zökkenőmen­tesen, agrotechnikai határidőben végzik az őszi munkákat. A növény­termesztők és a gépesítők mind­egyike becsületes helytállással telje­síti feladatát. Ez a betakarítási és szállítási veszteségek csökkentését eredményezi. Jól előkészített mag­ágyba került 390 hektáron az őszi búza. A gyors, egyenletes keléshez adottak a feltételek. Jó ütemben végzik a szemes kukorica betakarí­tását. Az aszályos, csapadéksze­gény időjáráshoz mérten jó a ter­més. Az eddigi részeredmények 7 tonnás hektárhozamra utalnak. Folyamatos a kukoricaszár begyűj­tése. Répaszelet és másodnövé­nyek keverékével jelentős mennyi­ségben szilázst készítenek. Tömeg­takarmányokból lesz elegendő, és a minőséggel sincs probléma. Késedelem nélkül végzik a cukor­répa betakarítását. A hektárhozam kissé felülmúlja a járási átlagot. Száztíz hektáron 40 tonna körüli átlaghozam mutatkozik. A minőség, sajnos, elmaradt a vártnál. Az őszi esők hatására visszaesett a cukor- tartalom. A szövetkezet erőgépei nyújtott, sőt két műszakban, folyamatosan végzik az őszi szántást, és novem­ber 20-ig több mint 700 hektáron fejezik be a talajforgatást. A tervek szerint 339 hektáron dolgozzák be az istállótrágyát. xrascsenics Géza Tettre kész fiatalok A kisgéresi (Malý Horeš) SZISZ- szervezetben tettre kész fiatalok dolgoznak. Tavaly bekapcsolódtak Az emlékezés útjain elnevezésű versenybe, s a falusi szervezetek kategóriájában az elsők lettek. Az ezzel járó emlékplakettet a Kassai (Košice) Kerületi Nemzeti Bizottsá­gon vették át. Az elért jó eredmény főleg Nagyi- dai Zita elnöknek köszönhető. Már jó pár éve látja el ezt a tisztséget, s ezalatt nagyon sokat változott a közösségi élet. Megpróbálta olyan akciókra felhívni a fiatalok figyelmét, amelyek sikerében biztos volt. Kü­lönféle szórakoztató vetélkedőket, sportdélutánokat, fonotékákat, vi­deó-diszkókat, filmvetítéseket szer­veztek. De nemcsak ilyen „könnyű műfajban“ képviseltetik magukat. A társadalmi munkából is kiveszik részüket: Z-akcióban egy kis pakkot létesítettek a falu közepén, vállalták a helyi nemzeti bizottság épületében a takarítást, s az épület udvarán is ók tartanak rendet. A legtöbb támo­gatást a hnb-től kapják, amire az utóbbi időben nagy szükségük is volt, mivel a szervezet egy nagyobb helyiségbe költözött. Iski Ibolya A Kassa (Košice)-vidéki járásban is kedvez a szüretnek a vénasszo­nyok nyara. A csécsi (Čečejovce) szövetkezet földjein kiváló minőségű borszőlő terem. Rekordtermés ugyan nem volt az idén, de így is akadt elegendő munka, s elkelt a segítség. A felvételen a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola diákjai szüretelnek Koncz Árpád felvétele Évszázados hagyományok A nógrádi tájakon évszázados ha­gyományai vannak a szőlőtermesz­tésnek. A nagyüzemi gazdaságok kialakulásával sem szakadt meg ez a hagyomány. Sőt ellenkezőleg. A természeti adottságok, a napos lankák és a domboldalak jó lehető­séget nyújtanak a szőlőtermesztés további fellendítésére. Ma már a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban csak az egészen északon fekvő gazdaságokban nem foglalkoznak szőlőműveléssel. A hatvanas évek második felében egyre nagyobb szükség lett a járási székhelyen felépült borászati üzem­re. Itt történik a szőlő felvásárlása és feldolgozása. Az idén szeptember 19-én kezdődött meg a feldolgozás. A tervben 7150 tonna szőlő felvá­sárlása szerepel, ebből közel 7 ezer tonnát a mezőgazdasági üzemektől, a többit a kistermelőktől vásárolják fel. Az eredeti ütemtervtől eltérően naponta nem húsz, hanem 30-35 vagon szőlőt is átvesznek a nagy­üzemi termelőktől. Igaz a feldolgozás nyújtott műszakokban a késő esti órákig tart. Szerencsére a kampány­ra évről évre azok a tapasztalt idénymunkások jönnek, akik ismerik az itt folyó munkát. A felvásárlás természetesen szombaton sem szü­netel, vasárnap pedig a karbantar­tást végzik. A járás legnagyobb szőlőter­mesztői az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), az óvári (Olovary), a záva- dai, a kőkeszi (Kamenné Kosihy) és az ipolynyéki (Vinica) szövetkezet. Ide sorolható még a Lukanényei (Nenince) Efsz is, amely azonban a termés nagy részét saját pince- gazdaságában dolgozza fel. Bodzsár Gyula Kerületi motorverseny Kürtön (Strekov) a közelmúltban ismét összejöttek a motorsport kedvelői. A rendkívül érdekes és igényes terepmo- torpályán, a „pokollyukban" a XII. Nyu­gat-szlovákiai kerületi verseny résztvevői mindhárom kategóriában - 125 ccm, 250 ccm és 500 ccm - összemérhették erejü­ket. A nézők által keresett és kedvelt versenyt, amelyen több mint 70-en indul­tak, a helyi Honvédelmi Szövetség alap­szervezete hazánk felszabadításának 43. évfordulójára, a szlovák nemzeti felkelés 44. évfordulójának, valamint a Honvédel­mi Szövetség V. szlovákiai és a VIII. országos kongresszusa tiszteletére ren­dezte meg. Dicséretes, hogy ebben a kis faluban ennek az igényes sportnak hagyományai vannak, és a járásban sehol máshol nem rendeznek hasonló versenyt. A verseny­Hagyomány teremtés : 4rí“?3lifr-S! ,#iA # ' '%j/é „ kW ~ mmm A lakosság világnézeti nevelésében jelentős szerepet kaptak a pol­gári ügyek testületei és az őket segítő bizottságok. A Galántai (Galanta) járás egyik legaktívabban működő testülete a nagyfödémesi (Veľké Úľany). Hagyományt teremtő ünnepségeik közül az egyik legszebb a sorköteles fiatalok búcsúztatása. A közelmúltban 13 újoncnak ünne­pélyes keretek között adták át a behívót. Švirec Júlia, a hnb titkára (a felvételen) köszöntötte meleg szavakkal a fiatalokat, kiemelve, hogy a hadseregben a szülőfalujukat is képviselik, majd átadta a behívót. A kedves ünnepségen részt vettek a bevonuló fiatalok szülei, és búcsúztak tőlük a SZISZ és a Honvédelmi Szövetség helyi szervezeté­nek tagjai is. Sz. Manczal Erzsébet, Bachratý Károly felvétele zők nagy része kedveli ezt a pályát, amit bizonyít az a tény is, hogy versenyen kívül indult több magasabb osztályú versenyző is. Nem kis gondot okozott az esős na­pokban a versenypálya karbantartása és felkészítése a versenyre. Az 1500 néző szép sportélménnyel hagyta el a jól sikerült rendezvényt. A kategóriánkénti győztes Szilárd Pál (ČH Bratislava), Vladimír Skrutek (Trenčín) és Ján Fajnor (Dunajs­ká Lužná) lett. Rigó Tímea Régészeti kiállítás Az elmúlt évtizedek alatt végzett régé­szeti ásatások során több értékes lelet került a felszínre a Losonci (Lučenec) járás területén. Közülük a ragyolcit (Ra- dzovce), a perseit (Prša) és a pincit (Pin- ciná) lehet kiemelni. A feltárt anyaggal eddig csak a szakembereknek volt alkal­muk közelebbről megismerkedni, a nagy- közönségnek nem. A losonci Nógrádi Múzeum szeptem­berben megnyílt kiállítása első ízben tett kísérletet arra, hogy e titokzatosságot legalább részben feloldja, bemutatva a nyitrai (Nitra) Régészeti Kutatóintézet és a Nógrádi Múzeum együttműködésé­vel a pinci temetódombon végzett régé­szeti ásatások eredményeit. A munka során egy középkori egyházi építmény alapjait, a körülötte elhelyezke­dő egykori temetőben pedig 228 sírt tár­tak fel. A talált tárgyak alapján feltételez­hető, hogy a templom a 12-13. század­ban épült, š a 15. században pusztult el. Létezéséről idáig nem találtak írásos do­kumentumokat. Ugyancsak megtalálták egy feltehetőleg a 8-9. századból szár­mazó települési objektum maradványait is. A temetőben hosszú időn keresztül, a 13. századtól a 17-ig temetkeztek. A további feltárt anyagot apróbb tár­gyak - ugyanis a sírok többsége nem tartalmazott leletet - csatok, gombok, pénzérmék, kerémiatöredékek stb. teszik ki. A kiállítás tárgyi anyaga feltehetőleg ezért szegényebb a szokásosnál. Jobbá­ra fényképeken, rajzokon keresztül mu­tatja be a feltárási munkák eredményeit. A látogatók számára azonban biztató az, hogy a konzerváló, restauráló, valamint a tereprendezési munkálatok után az ere­deti helyszín a nagyközönség számára is megtekinthető lesz. Puntigán József Nem lakott lakás J. S.: Van egy lakásszövetkezeti garzonlakásom. Én viszont egy má­sik városban élek, s így a szövetke­zeti lakást most nem használja sen­ki. Bár a lakbért rendszeresen fize­tem, mégis felszólítást kaptam a la­kásszövetkezettől, hogy adjam at nekik a lakást, mivel tudomásukra jutott, a lakásra nincs szükségem. Azt szeretném tehát tudni, köteles vagyok-e a lakást átadni a szövetke­zetnek. Családom nincs. A pénzt - tudom - visszakapnám, mégsem szeretnék lemondani erről a lakás­ról. Sokan, akik hozzám hasonló helyzetben vannak, nagy nyereség­gel diákoknak adják ki a lakást, illet­ve annak egy részét. Kiadhatom a lakást albérletbe úgy, mint mások? A lakásról nem köteles lemonda­ni, s átadni a szövetkezetnek. A má­sik oldalon viszont a lakásszövetke­zetnek kötelessége gondoskodni ar­ról, hogy a szövetkezeti lakások ren­desen és célszerűen ki legyenek használva. Ezért számolnia kell az­zal, hogy a lakásszövetkezet az ille­tékes járásbíróságra beadott kere­setében kéri majd, hogy a bíróság szüntesse meg az ön lakáshaszná­lati jogát. Ezt a Polgári Törvény- könyv 184. § d) pontja teszi lehető­vé, mely szerint „a bíróság a szer­vezet (itt lakásszövetkezet) Indítvá­nyára megszüntetheti a lakáshasz­nálati jogát annak a lakónak, aki a lakást komoly indok nélkül egyál­talán nem használja, vagy csak ese­tenként használja.“ A lakásszövetkezet kezdeménye­zéséből indított perben a bíróság nemcsak azzal foglalkozik majd, mi­lyen gyakran tartózkodott a lakásá­ban, de azzal is, volt-e önnek ko­moly indoka arra, hogy ne lakjon a lakásban. A bírósági gyakorlat ilyen „komoly indoknak“ tekinti a katonai alapszolgálat teljesítését, a huzamosabb ideig tartó gyógyke­zelés miatti távolmaradást, de azt az esetet is, amikor a lakó egy másik városban dolgozik (főleg, ha előző lakóhelyén nem talált megfelelő munkát magának, vagy ha áthelyez­ték a másik városba), s az új munka­helye városában nincs lehetősége megfelelő lakást szerezni. Ajánljuk, mérlegelje az említett körülményeket, s ha nem tud „ko­moly indokra“ hivatkozni, mondjon le önként a lakásról, azaz kössön megállapodást a lakásszövetkezet­tel a lakás átadásáról. A lakás bérbeadásáról, használa­tának ideiglenes átengedéséről a la­kásépítő szövetkezetek mintaalap­szabályzata rendelkezik az 53. cik­kelyében. Az említett rendelkezés szerint a szövetkezet tagja, a lakás­használó egy megállapodással átengedheti a lakást vagy annak egy részét más állampolgárnak ideigle­nes használatba. Ha azonban az ideiglenes használatnak 3 hónapot meghaladó ideig kellene tartania, a megállapodáshoz szükséges az elöljáróság jóváhagyása is. Ezt a le­hetőséget nézetünk szerint főként akkor használhatná ki, ha a munkál­tatója helyezte át önt ideiglenesen egy másik városban fenntartott munkahelyére. Ebben az esetben ugyanis a szövetkezet elöljárósága nem tagadhatná meg a megállapo­dás jóváhagyását. Személyiségvédelem N. L.: Nemrég apróhirdetést adtam fel az önök lapjában. Rokkant vagyok, van egy idős, beteges anyám, s ezért nagy szükségem lenne egy társra. A hirdetésre többen is válaszoltak. Az egyik jelentkező telefonon is érdeklődött irántam falumbeli névrokonaimnál, s azok alaposan eláztat­tak. ,, Megmondták nekem az igazat, ezért be is fejezem a levelezést“ - írta utolsó levelében. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, van-e bárkinek is joga ah­hoz, hogy lejárasson engem, s hová for­dulhatok ebben az ügyben? Jogrendünk számos rendelkezése vé­di az ember személyiségét (becsületét, hírnevét, életét, egészségét stb.). A Pol­gári Törvénykönyv 11. és következő pa­ragrafusai a személyiség polgári jogi vé­delméről szólnak, a Büntető Törvény- könyv 206. §-a a rágalmazást nyilvánítja bűntetté, s azt egy évig terjedő szabad­ságvesztéssel vagy javító intézkedéssel (lényegében egyfajta pénzbüntetéssel) rendeli sújtani. Hasonló tényállást tartal­maz a szabálysértésekről szóló törvény a 19. paragrafusában, illetve a vétségek­ről szóló törvény 9. § (1) bek. a) pontja (a szabálysértés, vétség és bűntett közti különbség főként a cselekmény társada­lomra veszélyességében rejlik, illetve ab­ban, milyen szándékkal követték el az adott cselekményt). A leveléből sajnos nem derül ki, mit ért ön az ..eláztatás“ fogalma alatt. Különb­ség van ugyanis a valós és a valótlan tények, adatok közlése közt. A „hírnév“ nem az embernek önmagáról alkotott vé­leménye, hanem a munkahelyi, lakóhelyi környezetében róla, tetteinek, magatartá­sának, körülményeinek társadalmi érté­kelésén alapuló ismeretek összessége. A személyiségvédelem polgári jogi eszközei csak az ember hírnevét érintő valótlan vagy hamis, illetve tendenciózus közlésekkel szemben alkalmazhatók. Ha azonban a névrokona olyan tényeket kö­zölt az ön levelezőpartnerével, melyek megfelelnek az igazságnak, bár ön eze­ket elhallgatta volna, csak akkor fordul­hatna bíróságra, ha az egyébként valós tények hamis színben tüntetik föl önt. Vitatható persze, mi haszna lenne, ha bírósághoz fordulna, mit érne el a peres­kedéssel. A bíróság valószínűleg csak elégtétel adásra (bocsánatkérésre) köte­lezhetné névrokonát (kártérítés csak ak­kor jönne számításba, ha a személyiségi jogait sértő közléssel anyagi, azaz pénz­ben kifejezhető kára keletkezett volna). A büntetőjogi felelősségrevonás akkor lehetséges, ha az elkövető szándékosan közölt másról olyan adatot, melyről tudta, hogy az valótlan és alkalmas arra, hogy jelentős mértékben veszélyeztesse hírne­vét, s ha ez a közlés azzal a szándékkal történt, hogy súlyos hátrányt okozzon a sértettnek. Kétségesnek tartjuk viszont, hogy súlyos hátránynak lehet-e tekinteni azt, hogy a levelezőpartnere megszakí­totta önnel a kapcsolatot. Súlyos hátrány­nak általában a munkahelyről történő el­bocsátást, a sértett családi életének fel- dúlását, esetleg közéleti tisztségből való leváltását tekintik a jogalkalmazók. Szabáiysértésként büntetheti a nem­zeti bizottság azt, aki másról olyan adatot közöl, meiy alkalmas arra, hogy az érintett hírnevét súlyos mértékben veszélyeztes­se polgártársai körében, illetve ha valót­lan adatot közöl róla, de nem azzal a szándékkal, hogy súlyos hátrányt okoz­zon neki. Az említettek alapján végül is önnek kell eldöntenie, hová fordul; az ügyészsé­gen tesz-e feljelentést rágalmazás bűn­tette miatt, vagy a nemzeti bizottságon szabálysértés miatt, esetleg, hogy a bíró­ságra beadott keresetében érvényesíti-e személyiségi jogait. Házastársi nyugdíj Zs. G.: 68 éves háztartásbeli vagyok. A férjem rokkantsági nyugdíjas, 1700 ko­rona összegű nyugdíjából élünk. Ez ket­tőnk egyetlen jövedelmi forrása. Azt sze­retném tudni, hogy én, mint a felesége, részesülhetek-e az új Társadalombiztosí­tási Törvény alapján házastársi nyugdíj­ban, s ha igen, hová kell fordulnom ez ügyben? Amennyiben ez a leveléből megálla­pítható, ön teljesíti a házastársi nyugdíj megítélésének feltételeit: a férje rokkant­sági nyugdíjat élvez, ön betöltötte már a 65. életévét; nem keletkezett jogigénye más nyugdíjra, s nem folytat kereső tevé­kenységet A házastársi nyugdíj megíté­lése ügyében forduljon a helyi nemzeti bizottsághoz, esetleg a lakhelye szerinti járási nemzeti bizottság szociális osztá­lyához, ahol a kérvényt megfogalmazzák ön helyett. A házastársi nyugdíj megítélése azon­ban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a jö­vedelmük 200 koronával (ennyi a házas­társi nyugdíj egységes havi összege) emelkedik majd. Levelében említette ugyanis, hogy a férje nyugdíját, mely kettejük egyedüli jövedelmi forrása, 1700 korona összegben folyósítják. 1986 óta ebben az összegben folyósítják a nyugdí­ját, ha arra a nyugdíjason kívül még valamelyik családtagja (például házastár­sa) is rá van utalva. Az új Társadalombiz­tosítási törvény azonban átvette a régiből azt a rendelkezést, mely szerint: „ha a nyugdíjasnak vagy családtagjának más nyugdíja vagy jövedelme is van, s a nyug­díjak és más jövedelmek együttes össze­ge nem éri el a havi 1700 koronát, a nyug­díjat úgy emelik, hogy ez az együttes összeg havi 1700 koronát tegyen ki." (m-n.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom