Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-19 / 247. szám, szerda

Az ötszázadik úszómű A Martini Nehézgépipari Müvek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárának dolgozói szeptember végén átadták a szovjet megrende­lőknek a harmadik KB Kama típusú kotróhajót. Az úszómű nagyon sok nehézség leküzdése árán épült meg, s a 01-es számú üzem hajóé­pítői nagyszerű hozzáállásának kö­szönhető, hogy határidőre, kiváló minőségben adták át a megrende­lőknek. A kotróhajónak ez a típusa hajógyártásunk történetében a leg­korszerűbb úszómű, sok automati- zációs és elektronikai része van, s a szovjet vizeken a hajóutak tisztí­tását fogja végezni. Egyébként ez az úszómű az ötszázadik, amelyet a komáromi hajóépítők a Szovjet­uniónak készítettek. KolozsiErnö Sikeres terménykiállítás A Kertbarátok Szlovákiai Szövet­ségének 653 tagú királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) alapszervezete a járási szüreti ünnepség keretében gyümölcs-, zöldség-, szóló-, virág- és kézimunkakiállítást, valamint szólótermesztési gépekből nagy­szabású bemutatót rendezett. Közel 90-en 286 terménnyel mutatkoztak be. Ezenkívül a Bodrogköz hét köz­ségének alapszervezetei is bemu­tatkoztak terményeikkel, sót a sző­lőskei (Viničky) mezőgazdasági sző­lészeti iskola is. A kiállítás kuriózuma volt a bakla- zsán, a hatalmas őszibarack nagy­ságú dió, az indiai tök és uborka, a cukinin, a csicsóka, a kínai uborka, kel és saláta, a lopótök, a napóleon szőlő, a fóliában termesztett gomba, stb. A kiállított termékeket bírálóbi­zottság díjazta. A kiállítás végezté­vel a terményeket a nyugdíjasok klubjának adományozták. Demjén Ferenc Száz éve már. A bratislavai Szlovák Nemzeti Színház előtt 1888 óta, tehát már száz éve áll a Ganümé- desz szökőkút, a ne­ves szobrász, Tilg- ner Viktor (1844-1896) műal­kotása. Az akkori Takarékpénztár megrendelésére, 20 000 aranyért ké­szítette. Mitológiai jelenetet ábrázol a mű: Zeusz küldöt­te, a sas magával ra­gadja és felviszi az Olümposzra a kis trójai királyfit, Ga- nümédeszt, aki az istenek pohárnoka lesz. Érdekes a szökő­kút márványból készített, kehely alakú tartálya, és alatta a gyermekala­kok s a különféle víziállatok: rákok, békák, teknösbékák, halak, pon­tyok, vizák, süllők, csukák. A neves szobrász mintái alapján a híres vasöntő, Beschorner Antal öntötte őket bronzba. A szökökutat 1888 őszén adták át rendeltetésének, amikor a feliratos márványtábla mögé elhelyezték az ajándékozásról szóló, pergamenre írott oklevelet is. Kép és szöveg: Hajdú Endre Terménybetakarítás, talajelőkészítés, vetés A Galántai (Galanta) Állami Gaz­daságában is javában folynak az őszi munkák. A napraforgó begyűj­tését 350 hektáron már befejezték, a hektárhozam 2,1 tonna körül moz­gott. Jelenleg siióznak nyújtott mű­szakban, napi 60-100 vagon telje­sítménnyel és 650 hektáron a sze­mes kukorica betakarítását is meg­kezdték. A nagy szárazság miatt csökkent a terméshozam, 450 hek­táron az ültetvény teljesen tönkre­ment, így 6,5 tonnás hektárhozamra Néhány szó a tanulók társadalmi munkája mellett Betakarítás idején a tanulókat gyakran hívják a közös gazdaságok, patronáló üzemek mezőgazdasági munkára, mivel fenyegetően köze­leg a fagy, elpusztul a termés. Rend­szerint olyan kéréssel, ha lehet in­kább a nagyobbakat, a 7-8. osztá­lyos tanulókat vigyük a földekre. Ké­résüket többnyire teljesítjük, tanítás után vagy a munkára nevelés órá­kon, néha egész nap mennek segí­teni a diákok. A kivezényelt osztá­lyok számára egy-egy jól megszer­vezett társadalmi munka felér egy kirándulással. Ha nagy létszámú a2 osztály, kell, hogy legyen elegendő pedagógus. Egyrészt azért, hogy el­lenőrizhessük a munkát, másrészt a gyerekek igénylik, hogy velük le­gyünk, elismerjük szorgalmukat, tel­jesítményüket. Szeretik, ha beszél­getünk velük, ha mellettük vagyunk. Bizalmasabb légkör alakul így ki, mint az órákon, ahol az idő sokszor kevés még a tananyag begyakorlá­sára is, nem pedig a beszélgetésre. A munka folyamán más oldalról is megismerhetjük a gyerekeket, mint a mindennapok rohanásában. Ol­dottabb, szabadabb légkörben job­ban kitárulkoznak, örömhöz, sikerél­ményhez jut talán épp az a gyerek, aki az órákon szinte soha. Lehet, hogy ő a legügyesebb, teljesítménye felülmúlja az eminens tanulóét. Ha pedig megfelelően motiváljuk őket, pl. nyilvános dicséretet helyezünk kilátásba, vagy megígérjük, hogy a keresett pénzt osztálykirándulásra fordítjuk, valósággal szárnyakat kapnak. Nemegyszer hallunk olyan panaszt szülőktől, hogy nem akar ez a gyerek se tanulni, se dolgozni. Lehet, hogy ez csak lustaság a ka­masznál, de az is lehet, hogy hibás nevelés következménye. Ragadjunk meg tehát minden olyan alkalmat, ami munkára készteti a kamaszt. Sok pedagógus nem örül a mező- gazdasági munkáknak. Tény, hogy ez sok energiát követel meg a fel­ügyelő tanítótól. Ha segítünk a le- maradozóknak, látják, hogy nem fé­lünk mi sem a munkától, az ered­mény nem marad el. Szenteljünk külön figyelmet a túlsúlyos gyere­keknek. Ezek a fiúk, lányok gyakran céltáblái osztálytársaik gúnyolódá­sainak. Bár erősebbnek látszanak, fizikailag gyengébbek, ügyetleneb­bé mozognak. Legtöbbjük csupa szív és jószándék, mindent meg­tesz, mégsem tud lépést tartani tár­saival. Kényes kérdés: vihet-e a gyerek a leszüretelt termésből? Ha a tilalom ellenére is becsempész a táskába néhány fürt szőlőt vagy pár paradi­csomot, nem fog felborulni a szövet­kezet gazdasági egyensúlya. Ez nem azt jelenti, hogy nyugodtan vi­het mindenki, amennyit akar. Azon­ban, ha azt látja, hogy a föld végén valaki ládástól teszi az autóba a ter­mést, hiába nevelünk a közös védel­mére. Tudomásul kell vennünk, hogy a gyerek is látja a negatív jelenségeket. Az is megtörténhet, hogy a gyerek otthonról kap ilyen utasítást: hozzál fiam néhány fürtöt. Sok érvet fel lehetne még sorolni a társadalmi munka mellett és ellen. Tény, hogy csak úgy fogja a gye­rek megszeretni a munkát, ha van módja dolgozni. Szükség van a fizi­kai munkára. Egészséges gyerek­nek jót tesz a mozgás a friss leve­gőn. Talán jobban megértik majd azt a szép közmondást, hogy munka után édes a pihenés. Szakács Ilona számítanak, s a szemek nedvesség- tartalma 30-32 százalékos. A cukorrépa szedését 150 hektá­ron október közepén kezdték meg, ez 30 tonnás hektárhozamot ígér. Cikóriát 50 hektáron termesztenek, s 12 tonnás hektárhozamot várnak, betakarítására pedig október máso­dik felében kerül sor Takarmányok­ból a tervezett 180 helyett 207 va­gont állítanak elő, szárított takar­mányból pedig 550 tonnát tárolnak. Sajnos az alma-, barack- és őszi­barackfák még virágzás idején el­fagytak. A szőlő viszont 4 tonnát termett hektáronként. A szüretelés­ben nagy segítséget nyújtottak a Se- red'i Közgazdasági Szakközépiskola és a Zemianske Sady-i Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet di­ákjai. A betakarítással egyidejűleg a ta­lajelőkészítés és az őszi búza veté­se is folyik, eddig a munkák több mint felét végezték el. Futó Mária Nyugdíjasok köszöntése Október a nyugdíjasok hónapja. Ebből az alkalomból a nőszövetség és a Vöröskereszt gabčíkovói helyi szervezete ünnepséget rendezett a népművelődési központban, mely­re 160 nyugdíjas ment el. Az ünnep­ség megnyitóján Miklós Ferenc hnb- alelnök köszöntötte a megjelenteket, és méltatta a nyugdíjasokról való sokoldalú gondoskodást. Ezt köve­tően az óvodások, az iskolások, a Csemadok-szervezet citerazene- kara, népi zenekara és szólóéneke­sei köszöntötték a nyugdíjasokat. A nőszövetség helyi szervezete eb­ből az alkalomból hat tagjának elis­merő oklevelet adott át, és sokéves munkájukért mondott köszönetét, hogy még idős koruk ellenére is aktívan bekapcsolódnak a szervezet munkájába. Grófibolya VETÉLKEDÉS - SZÓRAKOZÁS Szórakoztató műsorral egybekö­tött vetélkedőn mérték össze tudá­sukat három község SZISZ-szerve- zetének képviselői a bátorkeszi (Vojnice) művelődési házban. A ha­zaiakon kívül karvai (Karavany nad Dunajom) és búcsi (Búč) fiatalok vetélkedtek. Főleg irodalmi és zenei kérdésekre kellett válaszolniuk. Idén érdekesnek találták a kicsoda-mi­csoda játékot is. A verseny résztve­vőinek Jakál István, a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszer­kesztője és Klimits Lajos, a Madách Könyvkiadó igazgatója, a zsűri elnö­ke értékes díjakat adott át. A szórakoztató műsorban fellé­pett a štúrovói Szemlér Ferenc bű­vész és Major Lajos, bratislavai sportújságíró, aki néhány napja ér­kezett vissza Szöulból, s az olimpiai játékokon szerzett élményeiről szá­molt be. A gazdag és változatos műsor zeneszámairól a Belasi country együttes gondoskodott. Az est utolsó számaként magyarországi vendégművész, Zorán Sztevanovity lépett fel. A vidám műsort a Cseh­szlovák Rádió magyar adása ren­dezte, s nyilvános felvételt készített róla. A felvétel a magyar adás októ­ber 16-i adásában már el is hang­zott. Peczena Éva m i ingatlan-tulajdon G. J.: 1963-ban örököltem az édesanyámtól egy kertet. 1988 má­jusában hallottam, hogy a kertem egy részét a járási nemzeti bizottság valaki másnak utalta ki, számomra ismeretlen indokból. Erről az intéz­kedésről engem senki sem értesített hivatalosan. Azt szeretném tudni, elvehetik-e tőlem a kertet beleegye­zésem nélkül? Ha az ingatlan-nyilvántartás ada­tai szerint is ön a kert tulajdonosa, ajánljuk ne vegye figyelembe a kü­lönféle híreszteléseket. Gondoskod­jon továbbra is a kert rendes műve­léséről. Ha későbbiek során mégis adódna valamilyen probléma, a kert öröklését igazoió hagyatéki végzés­sel és a rendelkezésére álló további iratokkal forduljon ügyvédhez. Meg­jegyezzük még, hogy a járási nem­zeti bizottság csak az állami tulaj­donban lévő földet utalhatja ki vala­kinek személyi használatba, s az állami tulajdonban lévő telkek közül is csak azokat, melyekhez senkinek sem fűződik törvényes használati joga. Az öregségi nyugdíj új szabályozásáról Sz. J.: 27 éve dolgozom, két gyermeket neveltem fel. Úgy hallot­tam, hogy az új nyugdíjtörvény sze- rínt nem kell dolgoznom egészen 55 éves koromig, korábban is nyugdíj­ba mehetek. Igaz ez? Fele igaz, fele nem. A korábbi szabá­lyozással szemben valóban változott az öregségi nyugdíjra való jogigény létrejöt­tének szabályozása. A 121/1975 sz. tör­vény szerint öregségi nyugdíjra annak a dolgozónak keletkezett jogigénye, aki legalább 25 évet ledolgozott, s munkavi­szonya (alkalmazása) idején töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Az öregségi nyugdíjra való jogigény létrejöttének egyik feltétele az volt tehát, hogy a dolgozó a nyugdíj- korhatár betöltésekor még dolgozzon. Igaz, nem volt ez abszolút érvényű sza­bály, hiszen a törvény ismerte az ún. védelmi idő fogalmát, s ez lehetővé tette az öregségi nyugdíj megítélését akkor is, ha a dolgozó például a munkaviszonya megszakításától számított két éven belül teljesítette a nyugdíj megítélésének egyéb feltételeit. Ilyen esetekben hátrá­nyos volt viszont a nyugdíj kiszámításá­nak módja, mivel a nyugdíj kiszámításá­nak alapjául szolgáló havi átlagkeresetet a nyugdíjigény megnyílta előtti öt vagy tíz évben elért bruttó keresetből állapították meg, s azok a hónapok, évek, amelyek­ben a dolgozónak nem volt keresete ter­mészetesen negatívan befolyásolták a megállapított havi átlagkereset összegét. A Társadalombiztosításról szóló 1988. évi 100. sz. törvény megváltoztatta az öregségi nyugdíjra való jogigény létrejöt­tének feltételeit, s a nyugdíj kiszámítása alapjául szolgáló átlagkereset megállapí­tásának feltételeit is. Az új törvény szerint a dolgozónak akkor keletkezik perelhető jogigénye öregségi nyugdíjra, ha legalább 25 évi beszámítható idővel rendelkezik és betöltötte a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíj- korhatár betöltésekor tehát már nem kell dolgoznia, s így szükségtelenné vált az a két évi védelmi idő is, melyet a korábbi törvény rögzített. Igaz tehát az, hogy az új Társadalom- biztosítási törvény szerint nem kell a nyugdíjkorhatár (55. életéve) betöltésé­ig dolgoznia, ha már 27 évet ledolgozott (vagy 27 beszámítható évvel rendelke­zik). öregségi nyugdíjra azonban ilyen esetben is csak a nyugdíjkorhatár betölté­sével szerez jogigényt. A második lényeges és kedvező válto­zás - mint már említettük - a nyugdíj kiszámításának módja. A döntő időszak ugyan most is a nyugdíjigény megnyílta évét megelőző tíz naptári év (rendsze­rint), ám a nyugdíj kiszámításának alapjá­ul szolgáló átlagos havi keresetet a döntő időszak öt, a kereset szempontjából leg­jobb naptári évben elért bruttó jövedelem havi átlagából számítják ki. Eddig csak egymást követő évek jöhettek számításba (az utolsó öt vagy tíz év), most azonban az utolsó tíz évből, azaz a döntő időszak­ból, akár minden második év, illetve, ahogy az a dolgozó szempontjából ked­vezőbb. Levelében lényegében nem említi meg, hány éve van még hátra a nyugdíj- korhatár betöltésééig, s így nem állapít­ható meg, megkezdődött-e már önnél (illetve, ha igen, mikor) a döntő időszak. Ezért két rendelkezést tartunk szüksé­gesnek megemlíteni. Az öt keresetileg legjobb évet az egyes naptári években elért bruttó keresetek összehasonlításá­val választják ki (lásd a 100/1988 sz. törvény 12. § (4) bekezdését). Ma a döntő időszakban nincs öt olyan év, amikor a dolgozónak keresete volt, a döntő idő­szakot fokozatosan úgy kell meghosszab­bítani, hogy öt olyan évet foglaljon magá­ba, amikor a dolgozónak keresete volt, s az átlagos havi keresetet ebből az öt évből állapítják meg (lásd a 100/1988 sz. törvény (5) bekezdését). A döntő időszak rendszerint a nyug­díjigény megnyílta évét megelőző tíz nap­tári év. Ezért például, ha 1990 októberé ­ben tölti be a nyugdíjkorhatárt, a döntő időszak 1990. január 1-jén kezdődik, s 1989 december 31 -én fejeződik be; ha viszont csak 1994 októberében tölti be a nyugdíjkorhatárt, a döntő időszak, mely­ből az öt keresetileg legjobb évet kellene kiválasztani 1984. január 1-jén kezdődik, s 1993. december 31 -én ér véget. Az első esetben döntő időszakban már 9 olyan naptári éve lenne, melyek közül kiválaszt­ható az öt keresetileg legjobb naptári év. A második esetben a tulajdonképpeni döntő időszak még csak négy éve kezdő­dött el (1984. január 1-jén), s ha az év vége előtt abbahagyná a munkáját, s nyugdíjkorhatára betöltéséig már nem lépne munkába, keresni kellene azokat az 1984-es naptári évet megelőző éveket, melyekben keresete volt. Itt viszont már nem a keresetileg legjobb éveket vennék számításba, hanem azokat a sorrendben egymást követő éveket, amikor keresete volt (például az 1983-as naptári évet nem, ha ebben a naptári évben nem dolgozott, s ha az 1982-es évben dolgozott, úgy az ötödik évként ezt az évet vennék figye­lembe még akkor is, ha nyugdíjuk 1981- ben magasabb jövedelmet ért volna el, mivel a döntő időszakot fokozatosan hosszabbítják meg). Garázda családtag H. K.: Három gyermek édesanyja vagyok. A két lányom férjhez ment. Amikor a fiamat behívták katonának elváltam a férjemtől, mert iszákos volt, durva és goromba. Abban re­ménykedtem, hogy ha a fiam lesze­rel, mellém áll. Másként történt. A fiam ugyanolyan lett mint az apja. Iszik, goromba és azzal fenyeget, hogy agyonver. Semmit sem lehet neki szóvá tenni. A volt férjem is hiába próbálkozott ezzel - a fiam úgy megverte öt, hogy kórházi keze­lésre szorult. Hiába fordulok bárho­vá, nem segít senki. A fiam mindent tönkretesz, mindent elad a házból. Nagyon sajnálom, mert az én egy- szem fiamról van szó, de mégis tenni kellene valamit. Nem tudom elnézni, hogyan megy tönkre a há­zunk, amelyért oly keservesen meg­dolgoztunk. Mit lehet tenni egy ilyen gyermekkel? Nem tartjuk valószínűnek, hogy valóban hasznos tanáccsal tudnánk szolgálni ilyen esetekben. Feljelen­tést tehet a fia ellen, hogy az meg­lopta, esetleg kirabolta önt azzal, hogy mindent elad a házból (rablás­nak minősül az „elvitel“ akkor, ha ennek során erőszakot vagy erő­szakkal való fenyegetést alkalma­zott). Kártérítést követelhet a fiától. A járásbíróságra beadott kereseté­ben követelheti, hogy a járásbíróság kötelezze a fiát a családi házból való kiköltözködésre (a fia persze csak akkor lenne köteles kiköltözködni a lakásból, ha megfelelő pótlakást kapna - s ez a kiutalható lakások hiányára való tekintettel évekig is elhúzódhat). Ezek a jogi eszközök vadidegen személyekkel szemben elégsége­sek, ám rokonokkal, garázda csa­ládtagokkal szembeni alkalmazásuk kissé nehézkesebb. Bármennyire hasznosnak is tartanánk (akár a fia szempontjából), nemigen tudjuk el­képzelni, hogy tanácsunk nyomán büntető bejelentést tesz ellene a rendőrségen vagy az ügyészsé­gen. És ebben talán nem csupán az akadályozza meg önt, hogy ő az ön ,,egyszem fia“, hanem az is, hogy fél a fia erőszakos természetétől. Tény viszont az, hogy a saját fiának erőszakos természetével szemben sem a bíróság, sem az ügyészség, de még a rendőrség sem védelmez­heti meg önt. Nem állíthatnak mellé rendőrt a nap 24 órájában, legfel­jebb a már elkövetett jogsértő cse­lekményével kapcsolatban vehetik előzetes letartóztatásba, de azt is csak akkor, ha valaki vállalja a felje­lentés megtételét. (m-n.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom