Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-19 / 247. szám, szerda

A tudományos-műszaki haladás programjai

A KGST-tagálfamokban folyamatban levő reformok és a tagállamok

gazdasági mechanizmusának átalakítása a társadalmi élet valamennyi területét érinti. Nem kivétel ez alól a nemzetközi munkamegosztás sem, ahol a gondolkodásmód és a hozzáállás megváltoztatására lenne szükség. Amint Mihail Gorbacsov egyik beszédében megállapította: „Nem érkezik meg a csodálatos holnap, ha ma nem dolgozunk verejtékkel. ha nem változtatunk gondolkodásmódunkon, ha nem adunk túl beidegzödótt szokásainkon es nem sajátítjuk el az új megközelítéseket.“

Csehszlovákia is saját szükségleteiből kiindulva, eddigi tapasztalataiból és a nemzetközi eredményekből merítve látott hozzá a gazdasági és ezzel együtt az egész társadalmi mechanizmus átalakításához.

Hazánk gazdasága elsősorban a KGST közreműködésével kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Ebben a folyamatban a külkereskedelem mellett fontos szerepet játszik a tudományos-műszaki együttműködés, amely a kölcsönös kapcsolatok magasabb formáit helyezi előtérbe, mégpedig a termelési szakosodást és kooperációt, a licenc-, szabadalom és know-how-kereskedelmet, a közös vállalkozásokat és így tovább.

Öt kiemelt terület

Az ezzel kapcsolatos problémákat a szocialista országoknak A KGST-tagállamok tudományos- műszaki haladását2000-ig meghatározó komplex program megvalósításába való bekapcsolódása során oldják meg. Ez a program a KGST- tagállamok integrációs mechanizmusának átalakítása közben a gazdasági források és tényezők további mozgósítását jelenti, és újabb hatalmas ösztönzést ad a szocialista közösség tudományos-kutatási és műszaki bázisának növeléséhez.

Miután a KGST 41. (rendkívüli) ülésszaka 1985 decemberében elfogadta a 2000-ig szóló programot, a tagállamok a tudományos-műszaki együttmüködés intenzifikálásának hullámhosszára léptek. S ez pedig nem más, mint az egyes tagállamok népgazdaságában a komplex feladatok teljesítésének legfőbb eszköze.

A szóban forgó program keretében a KGST-tagállamok megegyeztek abban, hogy összehangoltan lépnek fel a csúcstechnológia és -technika létrehozásában és fel- használásában. A három ötéves tervidőszakra kidolgozott program 5 kiemelt irányzatot tartalmaz: az elektrotechnikát, a komplex gépesítést, az atomenergetikát, az új anyagokat és technológiákat, valamint a biotechnológiát.

Ebben az időszakban a termelés szerkezeti-technológiai összetevőinek kölcsönös összehangolása, a termelés magasfokú intelektuali- zálása és a legjobb műszaki-gazdasági paramétereket elérő áruk előállítása a legfőbb cél. Ennek alapján az 1986-1990 között a Szovjetunió a KGST-tagállamokkal 380 milliárd rubel értékű kölcsönös forgalmat bonyolít le. Ebből Bulgáriával 70, Magyarországgal 51, az NDK-val 82, Lengyelországgal 74, Romániával 30, Csehszlovákiával 73 milliárd rubel értékben.

Előreláthatóan a program megvalósításának köszönhetően 2000-ig másfél ezer újfajta technika, 500 korszerű technológia és 400 új anyag lát napvilágot.

A komplex program kiemelt irányzatai szerződéskötések útján valósulnak meg. Ezek az egyezmények magukba foglalják a kutatás - tudomány - fejlesztés - termelés - értékesítés láncolatának minden szakaszát. A program teljesítése közben

a KGST-nek és szerveinek átalakítása is folyamatban van.

Billiók fegyverkezésre

A szocialista munkamegosztás előrehaladásával párhuzamosan fejlődik a tőkés munkamegosztás is, amely a 80-as években számos önálló programot dolgozott ki. Ám valamennyi esetben a komplex programtól eltérő célkitűzésekről van szó.

Mindegyik közül talán legismertebb az amerikai csillagháborús program (SDI). Ennek fő célja a tudomány és technika eredményeinek felhasználása a fegyverkezés fokozására, mindenekelőtt a kozmikus térségben. Az SDI-t 1983 márciusában fogadták el az USA kezdeményezésére. Megvalósításának költségei szakértők véleménye szerint meghaladják az 1 billió dollárt (1 billió 250 milliárd dollár). Más előrejelzések szerint ez még többe kerül majd: a Rand Corporation 2 billió, a Les Echos 3 billió dollárra becsüli.

Jelenleg az SDI számára 240 amerikai társaság és mintegy ezer alvállalkozó szállít termékeiből.

A programon belüli kutatások költségei 1991-ben elérik a 4,5 milliárd dollárt. Az SDI teljes megvalósítását 30 évre tervezik.

Közvetlen szerződések kötik az USA-t a program keretében az NSZK-hoz, Nagy-Britanniához, Izraelhez, Japánhoz és Olaszországhoz. Nem értenek egyet az amerikai csillagháborús programmal Francia- ország, Dánia, Svédország, Finnország, Görögország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, valamint a holland parlament, a Luxemburgi Szocialista Párt, a Brit Munkáspárt és az NSZK- beli Szociáldemokrata Párt.

Mit ígér az Euréka?

Nyugat-Európában az Euréka- program látott napvilágot. Franciaország kezdeményezésére született azzal a céllal, hogy partneri viszony jöjjön létre a nyugat-európai államok között, és a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében összevonják tudósaik és szakembereik igyekezetét. Elfogadására 1985 novemberében került sor. Szerzői szerint a Nyugat-Európa- USA-Japán háromszög egyes „csúcsai“ közti különbségek felszámolására szolgál.

Az Euréka-program keretében először 72 tervezetet fogadtak el 2 milliárd dollár értékben. Megvalósításuk tervezetekként 2-6 év. A tervezetek kétharmada az informatikából való.

Hat olyan területe van a programnak, amelyek nem véletlenül részei az SDI-nek is: az optoelektronika, az új anyagok előállítása, a szuperszámítógépek, az erős lézerek és részecskegyorsítók, a mesterséges intelligencia és a mikroelektronika fejlesztése.

Napjainkban - miután 1986 decemberében újabb 37 tervezettel bővült a program - az Euréka 109 tervezetből áll. Megvalósításukra évi 3,5 milliárd ECU-t terveznek. Ezenkívül további 44 tervezet vár az Eu- rékába sorolásra. Egyelőre 19 ország kapcsolódik be a programba. Ók arra szavaztak, hogy a szocialista országok ne vehessenek részt együttműködésükben.

A szocialista országok közül az Eurotrak tervezetbe (az atmoszféra szennyezésével foglalkozik) szívesen bekapcsolódna a Magyar Tudományos Akadémia Központi Atmoszférafizikai Intézete. Kívülük Jugoszlávia is hajlandóságot mutat az együttműködésre. Ennek ellenére az egyes kormányközi konferenciák abba egyeztek bele, hogy csak az amerikai és japán cégek leányvállalatai vehessenek részt az Euréka- programban, amelynek eredményeit- a komplex programtól eltérően- katonai célokra is felhasználhatják.

A megvalósítás legnagyobb gondjai manapság: a program finanszírozása, az Euréka koordinálása az EGK olyan programjaival, mint a Brité, Esprit, Race, Diane, Jet stb., és a tudományos-műszaki kutatás eredményei tulajdonjogi kérdéseinek megoldása.

Készül a japán variáns

Japán kormányprogram a Tech- nopolis. Tizenkilenc város komplex fejlesztését tűzi ki célul, beleértve az ipar, a tudomány, az új technológiák, a művelődés és az infrastruktúra fejlesztését. Négy kiemelt irányzata van: az automatizáció, a biotechnológia, az elektrotechnika és a számítógépek.

A Technopolis nem annyira koncepciós program, mint az SDI és az Euréka. Japán azonban 1986-ban elkezdte annak a komplex programnak a kidolgozását, amely a 21. század tudományának és technológiáinak fejlesztését tartalmazza. Feltételezi az USA és Nyugat-Euró- pa részvételét is. Ezt a programot az Euréka japán variánsaként is emlegetik. Pontos meghatározása még ismeretlen, négy főbb irányzata azonban már feltételezhető: a mesterséges intelligencia, az új anyagok, az optoelektronika, a robottechnika fejlesztése.

összegezésképpen leszögezhetjük: a tudományos-műszaki haladás programjai közül a szocialista országok átfogó célkitűzései - valameny- nyi említett tőkés programmal szemben - békés célokat követnek, az egész emberiség érdekeit szolgálják.

JÁN BLIŠÁK kandidátus, a KGST Szocialista Világrendszer Gazdasági Kérdései Nemzetközi Intézetének főosztályvezetője

A modŕanyi Sigma hagyományos és atomerőművek számára gyárt csővezetékeket és szerelvényeket. Tolattyúikat a legjobb minőségnek kijáró Q kategóriába sorolta a piešťanyi Állami Minőségellenőrző Hivatal. Ezt a legmagasabb fokozatot országos viszonylatban a modŕanyi üzem nyerte el elsőként. A felvételen Václav Novotný egy tolattyú belső megmunkálását végzi.

(Petr Josek felvétele - ČTK)

Mielőtt felberregnek a motorok

A tágas udvaron tehergépkocsik sorakoznak egymás mellett, némelyik már indulásra kész. Berregnek a motorok. Az irodából egy középkorú férfi lép ki, s erélyesen kérdi:- Ki túráztatja már megint feleslegesen a motort?

Aztán felém jön és bemutatkozik.

Ilyen rendhagyó módon ismerkedtem meg Kovács Sándorral, az Agrostav nagykaposi (Veľké Kapušany) részlegének vezetőjével.- Nem győzi az ember figyelmeztetni őket, hogy egy percig se járjon feleslegesen a motor, kár az üzemanyagért - dohog tovább.

Elnézem ráncba szaladó, komor homlokát.- Egyébként nincs velük semmi baj, ügyes, szorgalmas, jó sofőrök, minden feladatot idejében és pontosan teljesítenek, az autóra is vigyáznak. Csakhát milyen a fiatal, türelmetlen. Persze mi sem voltunk különbek - legyint és a teherautók felé indul. Szól, hogy tartsak vele.- Munkakezdés előtt mindig szemlét tartok, megnézem, rendben van-e minden.- Hányán dolgoznak itt?- Ezen a részlegen negyvenen vagyunk, sofőrök, javítók, kotrógépkezelők és az irodisták.

Aztán elmondta még, hogy mindannyian szocialista munkabrigádban dolgoznak. Délután műszaki ellenőrzés lesz a Latorca partján, utána halsütés. Szombat van, ráérnek.- Szombaton is dolgoznak?-Olykor még vasárnap is. Ha

megjön az anyag, el kell szállítani az állomásról, különben fizethetjük a fekbért.- Szívesen vállalják a munkát szabad időben? - kérdeztem a közben körénk sereglett sofőröktől.

Egymásra néztek s hümmögtek. Aztán a legidősebb, az 58 éves Kázsmér József tárgyilagosan csak annyit mondott:

HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS

A nemzeti bizottság és a szövetkezet a falu fejlődéséért

ÚJ SZÓ

1988. X. 19.

Figyelemre méltó kezdeményezésre került sor az elmúlt napokban Alsópéteren (Dolný Peter). A helyi efsz pártszervezete bizottságának legutóbbi ülésén több olyan észrevétel hangzott el, amely nem csupán a szövetkezet tagságát, hanem az egész község lakosságát érinti. Ezért a pártszervezet vezetősége feladatul adta Bránik Károlynak, az efsz elnökének, hogy az észrevételeket vitassa meg azokkal a helyi nemzeti bizottsági képviselőkkel, akiket a szövetkezet javasolt annak idején a képviseleti szervekbe.

A beszélgetésen az efsz-ben dolgozó 17 képviselő közül 15-en vettek részt, s jelen volt Milan Pluhár, a hnb titkára is.

Az efsz elnöke vitaindító beszédében arra kérte a képviselőket, tolmácsolják a szövetkezeti dolgozók és a lakosság problémáit. Elmondotta, hogy az új irodaházban kapott helyet a hnb, az efsz, a körzeti egészségügyi központ és a posta. Ez jó visszhangra talált a lakosok között, hiszen ügyes-bajos dolgaikat ezentúl egy helyen intézhetik. Csakhogy - mint mondotta -, az új irodaház a község központjában van, így megnövekedett a közúti forgalom, s ezzel nőtt a balesetveszély is. Az utóbbi hónapokban még halálos kimenetelű balesetek is előfordultak, ugyanis az irodaház és az efsz gazdasági udvara közötti főút mentén nincs járda és a gyalogos-átkelőhelyek sincsenek kijelölve. Az iskolások százai naponta balesetveszélynek vannak kitéve. Szerinte, minél előbb meg kellene építeni a járdát. Kérte a képviselők segítségét, hogy az illetékes szervek tegyék meg a kellő intézkedéseket. Egyúttal biztosította őket, hogy az efsz vezetősége maximálisan támogatja a községfejlesztést, a munkához gépeket, szakembereket ad

A vitaindító után csaknem valamennyi képviselő szót kért, ami azt igazolta, hogy szívügyük a községfejlesztés. Többen felvetették a lakosság helyben való foglalkoztatásának kérdését. Az utóbbi időben több munkalehetőség nyílt az efsz- ben, de ennek ellenére reggelente nagyon sok ember utazik el a községből. A képviselők a lakáskérdés megoldását tartják a helyzet javulása egyik feltételének, örvendetes tény, hogy a községben 11 szövetkezeti lakás épült. A képviselők

kifejtették, a jövőben is szorgalmazni fogják ezt az építkezési formát. Érdekük a lakáskérdés megoldása, hiszen ez a fiatalok stabilizálását szolgálja és a község arculatát is megváltoztatja.

A beszélgetés során javaslatok hangzottak el a központi vízvezeték-rendszer kiépítésére. Ennek megvalósítása igen fontos lenne, hiszen a községben gondot okoz az egészséges ivóvízzel való ellátás.

Több képviselő foglalkozott a helyi üzletek áruellátásával és nyitva tartási idejével. A legtöbben a tej és a kenyér szállításának időpontját kifogásolták. Szerintük jó lenne, ha egyszerre szállítanák az árut, lehetőleg naponta kétszer, hogy a munkába járó asszonyoknak ne okozzon gondot a legfontosabb élelmiszerek megvásárlása.

Szó esett még a szeméttelephez vezető bekötő út rendezéséről. A jelenlegi járhatatlan úton a lakosok nem tudják elszállítani a hulladékot a kijelölt telepre, s így attól ott szabadulnak meg ahol tudnak. Ez pedig rontja a környezetet.

Reméljük, az alsópéteri efsz kommunistáinak kezdeményezése nem marad visszhangtalan, a szavakat tettek is követik majd.

KOLOZSI ERNŐ- Nem ingyen tesszük, megfizetik, a pénz meg nagy úr.- Előfordult már, hogy nemet mondtak?- Olyan még nem volt - válaszolták szinte egyszerre.- Már nem egyszer jöttek értem vasárnap éjszaka. Cementet meg téglát kellett a vagonból kipakolni. Mit mondhat ilyenkor az ember? Dünnyög magában, aztán felöltözik és megy. Egyébként a nevem Csu- pik Róbert, Leleszi vagyok, s két éve dolgozom itt.- A kereset?- Megjárja. Több lehet, de kevesebb sose legyen. Ez tőlünk is függ.- Amit Róbi meg Józsi Bácsi mond, az tény. Sokat dolgozunk, de keresünk is, kivált, amióta Kovács elvtárs az igazgató - szól közbe Köblös István, aki már tíz éve keresi itt a kenyerét.- A baj leginkább az anyagellátással van, amiatt kell legtöbbször a hétvégeken ráhajtanunk - mondja László Gyula.

Kovács Sándor mosolyogva hallgatja a bíráló megjegyzéseket. Aztán az alkatrészhiányra terelődik a beszélgetés.-Jelenleg két autót javítunk, az egyik már egy hete áll, pedig két nap alatt rendbe tehetnénk, ha lenne acéltengely, mert, hogy az kellene bele - bosszankodik Kázsmér József.- A másikba?- Csapágygyűrü, abból sincs egy se - egészíti ki a hiánylistát.- Hát ilyen körülmények között dolgozunk, minek szépítsük a helyzetet - zárja le a rögtönzött beszélgetést Kovács Sándor. Majd felberregnek a motorok, és megy ki-ki a maga dolgát végezni.

Amikor kettesben maradunk, még elmondja, nem múlik el párt- gyűlés vagy termelési értekezlet, hogy ne esne szó ezekről a problémákról.- Sajnos, az alkatrészellátás országos gond, így hát a megoldás kulcsa sem a mi kezünkben van.

Az igazság kedvéért mondjuk el azt is, hogy a fennálló nehézségek ellenére nincs lemaradás, teljesítik a tervet.- Nincs, de milyen áron? Ez elsősorban annak köszönhető, hogy bizton számíthatunk az emberekre. Ök, ha a helyzet úgy kívánja, nem ismernek lehetetlent, rajtuk valóban nem múlik, tudják kötelességüket.

Ez a kötelességtudat a rövid beszélgetésből is kicsengett, hiszen mindenki a saját zsebén érzi elsősorban, hogy érdemes jól dolgozni.- Nálunk ez már így van, egymással vitázva keressük a problémák megoldásának legcélszerűbb lehetőségeit, ez saját érdekünk is. S amíg az objektív okokból származó anyag- és alkatrészgondok meg nem oldódnak, csak egyet tehetünk: a vezetők végezzék el becsületesen a saját feladataikat, a dolgozók is a magukét, akkor talán továbbra is teljesíteni tudjuk a pénzügyi tervet - bizakodik... - tör -