Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-10 / 214. szám, szombat

Ülésezett a Komáromi (Komárno) Járási Nemzeti Bizottság Szorosabb kapcsolatban a lakossággal (Munkatársunktól) - Tegnap ülést tartott a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság. A tanácskozáson részt vett Anton Hlaváč, az SZLKP járási bizottságának vezető titkára, Miiina Rosová, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság titkára, a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői. A napirenden fontos kérdések szerepeltek - a járási pártkonferencia határozatainak lebontása a nem­zeti bizottságok feltételeire, a választási program teljesítése, az 1987-88-as oktatási év értékelése, illetve az új tanév feladatai. A tanácskozás előkészítésébe a lakosság széles rétegei is bekapcsolódtak: a Hlas ľudu az Új Szó és a járási lap felhívására több mint száz kérdést, javaslatot, észrevételt juttattak el a nemzeti bizottságra lakó- és munkahelyük fontos problémáival, a településfejlesztéssel és más közérdekű kérdésekkel kapcsolatban. A napirend jóváhagyása és az ügy­rendi kérdések előterjesztése után a képviselők interpellációi következtek. Kilen­cen tolmácsolták választókerületük fontos problémáit, a lakosok jogos panaszait. intézésüket figyelemmel kísérik majd és tájékoztatják a választókat. A pedagógushiányról és a magyar ta­nítási nyelvű iskolák tanulóinak tovább­tanulási lehetőségeiről szólt Juhász Ár­pád. A magánépítkezők gondjait, a bo­nyolult hosszadalmas ügyintézést emlí­tette felszólalásában Alžbeta Pavleová. Hangot adott annak a véleményének, hogy ez is szerepet játszik a vidéki lakos­ság elöregedésében. Ezekkel a gondok­kal foglalkozott Lovász János Imelyi (Imel) és Hegedűs László bátorkeszi (Vojnice) képviselő is. A vita után a jnb egyes szakosztályai­nak vezetői válaszoltak a képviselők in­terpellációira, majd határozathozatal kö­vetkezett. A tanácskozás Varga Ernő zár­szavával ért véget. A járási pártkonferencia határozatairól, a nemzeti bizottságokra háruló feladatok­ról Varga Ernő, a jnb elnöke terjesztett elő beszámolót, összegezte a járás politi­kai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében elért eredményeket, leszögezve, hogy a CSKP XVII. kongresszusa óta eltelt időszakot pozitívan értékelhetik, a községek és városok fejlesztésében, a lakosság szükségleteinek kielégítésé­ben jó eredmények születtek. Varga Ernő hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok munkájában fontos feladat a szocialista demokrácia elmélyítése, szoros minden­napi kapcsolat kialakítása a választókkal. A képviselőknek az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a lakosság gondjaira, megvitatni velük az egyes fel­adatokat, hogy ezáltal még jobban bevon­ják őket közös céljaik valóra váltásába. Erre utaltak azok a levelek is, amelyeket az említett sajtóorgánumok kaptak, és továbbítottak nekik az ülés előkészítése keretében - mondotta. Megállapította, hogy a legtöbb kérdés és észrevétel az áruellátásra vonatkozott. Sajnos több áru­cikk hiánya országos probléma, az észre­vételek egy része azonban, például a hús-, a textil- és a készruhaellátással kapcsolatban a járás illetékes szerveinek jobb hozzáállásával megoldható, mint ahogy az is, hogy a fokozott idegenforga­lom ne befolyásolja negatívan a járás lakosságának áruellátását. Sokan mutat­ták rá a környezetvédelem fontosságára, főleg a vízlépcsőrendszer építésével kap­csolatban. Jogosan bírálták a közterüle­tek tisztaságát, és javasolták a Vág holt­ágának és a Zsemlékes-tónak a kitisztítá­sát. Számos levél foglalkozott a szolgálta­tások, a lakásépítés gondjaival s egész­ségügyi ellátással. Szorgalmazták a kö­vetkezetesebb műemlékvédelmet, főleg a bástyarendszerrel, a volt katonai temp­lommal és a csicsói (Cičov) kastéllyal összefüggésben. Komoly fogyatékosságokra mutattak rá a választók a közrend védelmével kapcsolatban. A panaszok többsége saj­nos megalapozott, ezért a városi nemzeti bizottságnak a biztonsági szervekkel együtt intézkednie kell a helyzet javulása érdekében - állapította meg Varga Ernő, majd leszögezte, hogy az összes javas­latra, bírálatra nem térhet ki, de vala­mennyien, akik bekapcsolódtak az ankét- ba, választ kapnak a jnb illetékes szervei­től, és szeptember 21 -én az említett szer­kesztőségek munkatársai találkoznak a jnb, az egyes intézmények és a lakos­ság képviselőivel, hogy elbeszélgessenek a járás gondjairól és terveiről s a felvetett problémákról. Az 1987-88-as iskolai évet és az idő­szerű feladatokat Mária Hrkl'ová, a jnb alelnöke értékelte. Részletesen elemezte az oktatási-nevelési folyamat egyes terü­leteit, s közben kitért több olvasónk észre­vételére is. A beszámolókat tartalmas vita követte, így többek között felszólalt Michal Ser- vanský: megállapította, hogy kedvezően alakul az ifjúsági bűnözési statisztika, de ennek ellenére a nemzeti bizottságoknak többet kell tenniük az indokolatlan iskolai hiányzás arányának csökkentéséért és az alkoholizmus elleni harcban is. Javasolta, hogy az iskolák vállaljanak védnökséget parkok, erdőrészek fölött, hogy már a gyerekek tudatosítsák a környezetvéde­lem fontosságát. Anton Hlaváč behatóan értékelte, hogyan valósítja meg a járás a XVII. pártkongresszuson kitűzött irány­vonalat, az átalakítással összefüggő fel­adatokat. A túlsúlyban lévő pozitív ered­mények mellett rámutatott a problémákra konkrétan megemlítve a lemaradó üze­meket. A megoldandó feladatok között említette az ellátás javítását, miközben hangsúlyozta, hogy nem egy esetben a járás üzemei is ludasak az ellátási gondokban. Kamocsai László, a jnb tit­kára örömmel nyugtázta, hogy az ankét keretében csak három névtelen levelet kaptak, ami a lakosság öntudatát tanúsít­ja, azt, hogy az emberek szívesen el­mondják véleményüket. Ennek egyik ma­gyarázata, hogy a nemzeti bizottság fi­gyelmet szentel a lakossági bejelentések­nek, reagál ezekre. A most kapott pana­szok és javaslatok egy részének megol­dása nem tartozik a jnb hatáskörébe, de Hasznos kezdeményezés Juhász Árpád kolárovói képviselő interpellációjában sokakat foglalkoz­tató kérdést vetett fel. Megemlítette, hogy egyre gyakrabban panaszolják választói a tizenévesek durva fellé­pését a kisiskolásokkal szemben. Nem ritka, hogy megverik őket, elve­szik apró tárgyaikat, pénzüket.- Tapasztalatom szerint az ülé­sen ilyen formában felvetett kérdé­sek, ugyanúgy mint a vita keretében tett javaslatok eljutnak az illetéke­sekhez, s így elősegíthetjük a prob­lémák megoldását. Remélem így lesz ez ebben az esetben is - mond­ta a tanácskozás után.- A mai ülés előkészítésébe a la­kosságot is bevonták. Mi a vélemé­nye erről?- Nagyon hasznos kezdeménye­zésnek tartom. A beérkezett javasla­tok, észrevételek tanúsítják, hogy az emberek nem közömbösek, csak jobban fel kell karolni kezdeménye­zésüket, közéleti érdeklődésüket.- Egyetértek képviselőtársam­mal, szerintem is fontos a nemzeti bizottság és a lakosok szoros, min­dennapi kapcsolata, a kérdések nyil­vános megvitatása - kapcsolódott a beszélgetésbe Boros Erzsébet ko­máromi képviselő. - Én is interpel­láltam. Szóvátettem többek között, hogy a helyi autóbuszjárat menet­rendje nincs egybehangolva a hajó­gyár kihelyezett részlegének mun­kaidejével, ami különösen az esti műszakban dolgozóknak okoz sok bosszúságot. Az illetékesek már in­tézkedtek is. -r­Chilében aktivizálódnak a Pinochet-ellenes erők Luis Corvalán visszatérhet hazájába • Hortensia Allende beszéde Mexikóban (ČSTK) - Augusto Pinochet chilei diktátor csütörtökön Valparaisóba ment. Látogatása elleni tiltakozásul már órákkal előtte tüntetéseket szervezett a lakosság. Szemtanúk elbeszélései szerint a diákság azon az útvonalon gyülekezett, amelyen a tábornoknak meg kellett érkeznie. A fia­talok olyan jelszavakat skandáltak, ame­lyekben felszólították a lakosságot, hogy a választási színjáték során ne szavazza­nak Pinochetre. A rendőrség durván köz­belépett és sok diákot letartóztatott. Az incidensek után a diktátor beszédet mondott, azt állítva, hogy Chile ,,a teljes demokrácia időszakába lépett. Ez azt je­lenti, hogy szabadon fogunk élni, úgy mint eddig" - mondotta. Hasonlóan nevetsé­gesen hangzott az a kijelentése is, misze­rint nem ért egyet azzal, hogy az ellenzék diktatúrának nevezze kormányzását. Az ellenzéki vezetők időközben olyan nyilatkozatokat tesznek közzé, amelyek­ben annak a reményüknek adnak hangot, hogy Pinochetet október 5-én nem vá­lasztják meg. Arról tájékoztatták a lakos­ságot, hogy a szavazás valóban titkos lesz, s hogy a nemzetközi megfigyelők segítségével az ellenzék képes lesz ellenőrizni az eredményeket. Luis Corvalán, a Chilei KP KB főtitká­ra, aki Moszkvában él száműzetésben, szeptember 19-ig visszatérhet Chilébe- közölte Jaime Insunza, a párt vezeté­sének tagja Olaszországban, az Unita olasz pártlap ünnepségein. „Le Pinochettel, szabadságot a chilei­eknek - ma!" - jelszó jegyében kezdődött meg csütörtökön Guadalajar mexikói vá­rosban a chilei nép állampolgári, politikai és szabadságjogainak felújítását követelő nemzetközi konferencia. A tanácskozá­son hozzávetőleg száz államférfi, politi­kus és egyházi személyiség vesz részt 50 országból. Salvador Allende özvegye, Hortensia Allende asszony a fórum megnyitása alkalmából mondott beszédé­ben aláhúzta: az, hogy a közelmúltban eltörölték a rendkívüli állapotot, valamint az az ígéret, hogy minden emigrációban élő chilei hazatérhet, még nem jelentik a diktátorrezsim végét. Mint mondotta, Pinochet újabb húzásáról van szó, ezt a népi akció és a nemzetközi szolidaritási mozgalom nyomására volt kénytelen- megtenni. Pinochet csak bizalmat szeret­ne kelteni az elnöki szavazás iránt, amely viszont nem lesz szabad és eredményeit meg fogják hamisítani. A tanácskozás résztvevői elítélték az USA-t, amiért tá­mogatja a chilei diktatúrát és más népel­lenes rendszereket. Jurij Kaslev a bécsi konzultációk eredményeiről (ČSTK) - A Varsói Szerződés és a NATO tagországai bécsi konzultációi­nak eredményeit összegezte a moszkvai Pravda tegnapi számában Jurij Kaslev, az utótalálkozón részt vevő szovjet kül­döttség vezetője. A huszonhármak konzultációinak célja a jövendőbeni európai hagyományos le­szerelési fórum mandátumának a kidol­gozása. A Varsói Szerződés kezdemé­nyezésére a múlt év februárjában kez­dődtek a megbeszélések, s az elvárások szerint még az idén be kellene fejeződni­AFGANISZTÁN A fegyveres ellenzék aktivizálódása Iszlámábád piszkos játékának következménye (ČSTK) - Szajjad Mohammad Gu- labzai, az ANDP KB PB tagja, afgán belügyminiszter a Krasznaja Zvezda szovjet napilapnak adott interjújában elu­tasította a nyugati propaganda azon állí­tásait, hogy a szovjet csapatok távozása után az afgán hadsereg nem lesz képes ellenőrzése alatt tartani az országban a helyzetet. Mint mondotta, a fegyveres ellenzék aktivizálódása Iszlámábád pisz­kos játékainak következménye, s hogy főleg az északi országrészben tapasztal­ható a felkelők harci tevékenységének fokozódása. Sikertelenül végződtek az ellenzék próbálkozásai, hogy átvegyék a hatalmat Kandaharban, Nangarharban, Zabulban és Vardakban. Nyilvánvaló: az ún. ideiglenes kor­mány emigrációban élő tagjai az afgán területen tevékenykedő ellenzéki pa­rancsnokok támogatását nem élvezik. Ez utóbbiak közül sokan nyíltan fellépnek az ún. pesavari hetek programja ellen, és saját hatalmi ambícióikat szeretnék érvé­nyesíteni. A belügyminiszter szólt arról is, hogy az ellenforradalmi csoportok Kabul körze­tében is aktivizálódnak, gyakran intéznek rakétatámadásokat a főváros sűrűn lakott negyedei ellen. Mint mondotta, az afgán hadsereg újabb biztonsági zónát épít ki a város körül, mintegy 30-40 kilométer­nyire Kabul központjától. A Bahtar hírügynökség jelentése sze­rint a felkelők Kunduz város mellett ameri­kai gyártmányú Stinger rakétával lelőttek egy AN 32-es polgári repülőgépet. A sze­mélyzettel együtt 16 ember vesztette éle­tét. A 12 utas között volt Mohammad Iszmail Nuri, a nemzetvédelmi miniszté­rium hátországi parancsnokságának fő­nöke, Abdul Ahad Razminda vezérőr­nagy, a katonai főügyész helyettese, és Mohammad Haszan, a szárazföldi erők politikai főcsoportfőnökségének főnöke. ük. Szovjet vélemény szerint a mandá­tumokmány nagy része már elkészült. Jurij Kaslev elmondta, hogy a Varsói Szerződés országai augusztusban javas­latot tettek a záró szövegrész pontos megfogalmazásaira, ezek a fórum tárgyá­ra vonatkoznak. A tárgyalások a száraz­földön telepített hagyományos fegyverek­ről folynak majd azzal, hogy ezekből nem zárják ki a kettős rendeltetésű eszközöket sem. Vagyis azokat, amelyek egyaránt alkalmasak hagyományos és nukleáris töltet hordozására. Ezeket nem sorolják külön kategóriába. A NATO-országok azt ajánlják, ne so­rolják a tárgyalások témakörébe a nukleá­ris és a vegyi fegyvereket, valamint a ha­ditengerészetet. Ezzel szemben a Varsói Szerződés tagországai azt javasolják, hogy a tárgyalások ne vonatkozzanak a vadászrepülőkre, mint kifejezetten kato- nai-védelmi eszközökre. Ezzel szemben fel kellene ölelniük a taktikai csapásmérő légierőt, a páncélos erőket és a nehéztü­zérséget. A szovjet diplomata megerősí­tette, hogy a leszerelési fórumnak még az idén meg kellene kezdenie a munkát, ez azonban nem történhet meg az utótalálko­zó befejezése előtt. IRAK - IRÁN Washingtoni vád Bagdad ellen (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter Szadun Hammadi iraki külügyi államminiszternek, a Forradalmi Parancsnoki Tanács tagjának tolmácsolta az Egyesült Államok vádját, hogy Bagdad vegyi fegyvereket vetett be a kurd kisebb­ség ellen. Az USA figyelmeztetett, hogy ennek a gyakorlatnak a folytatása rá­nyomhatja bélyegét a két ország kapcso­lataira. Hammadi megalapozatlannak ne­vezte a vádat és cáfolta azt. Szerinte a külföldi kurd csoportok propagandája vezetett a vádaskodáshoz. Claiborne Pell, a szenátus külügyi bizottságának elnöke csütörtökön tör­vényjavaslatot terjesztett elő gazdasági szankciók bevezetésére Irak ellen, a kur- dok elleni állítólagos vegyi támadás miatt. Jan Eliasson, az ENSZ-főtitkár meg­bízottja Genfben folytatta a nem hivatalos megbeszéléseket az iraki és az iráni dele­gációval annak érdekében, hogy kompro­misszumot érjen el, és kimozdítsa a tár­gyalásokat a holtpontról. Genfi diplomáciai források szerint egyre valószínűbb, hogy Eliasson javasolni fogja a tárgyalások felfüggesztését és az újabb forduló New Yorkban való megtartását. Velajati iráni külügyminiszter csütörtö­kön Irakot tette felelőssé a tárgyalások megtorpanásáért. Szerinte Bagdad elfo­gadhatatlan feltételeket támaszt. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy országa kész bármilyen formában folytatni a megbe­széléseket és keresni a kompromisszu­mos megoldásokat. Ugyancsak valószí­nűnek tartotta, hogy a tárgyalások két- három hetes megszakítás után New Yorkban folytatódjanak. Pinochet átöltözik O omorú évfordulóról emlékezik meg a vi- lág - immár tizenötödször. Igen, másfél évtized telt el a véres chilei puccs óta. Tizenöt éves, mégsem fakult el az a fényképfelvétel, amelyen Salvador Allende, a Népi Egység elnöke a Moneda-palota egyik kapujában sisakkal a fe­jén és fegyverrel a kezében várja - a halált... Amely utói is érte, akárcsak a rákövetkező na- pokban-hetekben a stadionokba és más rögtön­zött táborokba hurcolt chileiek tízezreit. Félelem, rettegés, terror, gyilkosságok, kínzások, ember­rablások - egy nemzet tragédiája sűríthető e né­hány szóba, s mind mind ugyanazt a nevet juttajta eszünkbe: Augusto Pinochetét. Ez a tizenöt esztendő eleinte a bénító sötétség időszaka volt, majd többször is derengeni kez­dett, ám néhány elvetélt demokratizálási álkísér­lettől eltekintve alig enyhült a diktatúra szorítása. S lám, most, néhány napja feloldották az 1973 óta érvényben volt rendkívüli állapotot, engedé­lyezték több száz politikai emigráns hazatérését, s a tüntetőkbe sem lőnek bele (azonnal). Pino­chet tábornok pedig civil ruhában járja az orszá­got - és korteskedik. Vajon megúnta a mundért, amelyet oly büszkén hordott a kedvenc időtölté­sének számító katonai parádékon? Aligha. Ez a fazonváltás ugyanis nem jelez lényegi változá­sokat. Minden arra utal, hogy Pinochet megma­rad diktátornak, s rendszere diktatúrának. De miért is ez az ,,átvedlés"? Chilében október 5-én népszavazást rendez­nek az államfő személyéről. De az 1980-ban elfogadtatott alkotmány értelmében polgári elnök­nek kell átvennie a hatalmat 1989-ben! Mi sem egyszerűbb: Pinochet civil ruhát ölt, s lemond még a hadsereg főparancsnokának tisztségéről is. így legalább nincs gond egy új jelölt indításá­val. Vagy ha úgy tetszik: biztosítva van a folya­matosság Chilében. A négytagú juntától, persze, senki sem várt más döntést, de amikor tudatta, hogy Pinochetre esett a választása, hatalmas tiltakozási hullám söpört végig az országon, és most sem ült el, sőt, várhatóan nem is fog enyhülni. És a generalissi­mo nem érti a dolgot. Hiszen ó ,,minden chilei atyja“ akar lenni továbbra is. Hiszen 15 éve- mint emlékirataiban megírta - ő,, mentette meg Chilét a marxista rendszertől, amely három éven át megpróbálta szétrombolni a köztársaságot és intézményeit, hogy bevezesse a kommuniz­must“. De változnak az idők, változnak az embe­rek. És, Pinochet - a két évvel ezelőtt ellene meghiúsult merénylet évfordulóján tartott hálami- séról kijövet a santiagói templom előtt - a minap azt is kénytelen volt sokkolva végignézni, hogyan verekednek össze katolikus papok a rendő­rökkel. .. Az októberi népszavazás színjáték lesz, ez nyilvánvaló. Njncs ugyanis mi között választani. A diktatúra vagy demokrácia alternatívájáról pe­dig - ahogy azt a tábornokok szeretnék elhitetni- szó sem lehet. Mert Pinochet levetheti az uniformist magától, de kivetkőzni aligha tud ma­gából. Talán ha más lenne a szereposztás. De így, hogy egyszemélyben ó maga a rendező és a főszereplő...! \los, azért olyannyira mégsem lehet biztos /V a dolgában. Az ellenzék - amely a balol­dali erőktől egészen néhány jobboldali pártig terjedő széles skálát ölel fel - határozott nemet is mondhat a népszavazáson feltett kérdésre: akar­ja-e a lakosság Pinochetet elnöknek? Ha a több­ség tényleg nemet ír a cédulára, akkor a tábornok még néhány hónapig marad, aztán szabad válasz­tásokat kell kiírni (fájdalom, de ó fogadtatta el az új alkotmányt). Ez most, persze, még nagyon távoli­nak tűnik Ráadásul ki garantálja, hogy Pinochet nem ölti fel ismét az egyenruháját. . PAPUCSEK GERGELY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom