Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-10 / 214. szám, szombat

MILOŠ JAKEŠ ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) tex programjával összhangban a Szövetségi Gyűlés nyilvános vita után jóváhagyta az állami vállalatról és a szövetkezetekről szóló tör­vényt. Ezenkívül elfogadta a külföld­del fenntartott gazdasági kapcsola­tokról szóló törvényt, a Gazdasági Törvénykönyv módosítását és az állami döntőbíróságról szóló törvényt. Ezzel megteremtettük az átalakítás alapvető politikai és jogi feltételeit, amelyek széles jogkört biztosítanak a kollektíváknak, egyúttal azonban növelik felelősségüket a vállalatok gazdasági fejlődéséért és a társa­dalmi szükségletek jobb kielégíté­séért. s A központ új feltételek között végzett irányítómunkájának ésszerűsítése és e munka adminisztrációigényének csök­kentése érdekében átalakítottuk a köz­ponti szervek szerkezetét. Folyamatban van a termelési, műszaki, tudományos­kutatási és kereskedelmi kapacitások át­alakítása, olyan állami vállalatok létreho­zása céljából, amelyek az önelszámolás, önfinanszírozás és a szocialista önigaz­gatás feltételei között fejtik ki tevékenysé­güket. Rövidesen befejeződik a nagyke­reskedelmi és a felvásárlási árak átalakí­tása, ’a népgazdasági tervezésről szóló törvény javaslatának és a Munka Tör­vénykönyve módosításának kidolgozása. Intézkedések történtek a Nemzeti Front, szervezetei és szervei által a politi­ka formálása, megvalósítása és ellenőr­zése terén betöltött szerep növelésére, valamint e szervek és szervezetek aktivi­zálására. Ezek célja elsősorban a Nem­zeti Front életének demokratizálása, szervezeti önállóságának növelése, az alapvető láncszemek szerepének meg­szilárdítása és ezzel párhuzamosan az, hogy megteremtsék a feltételeket minden tagjuk munkájukban való aktív részvéte­léhez. Ez a tudományos-műszaki társa­ságra is teljes mértékben vonatkozik. Bővül a nemzeti bizottságok - főleg az alapfokúak - jogköre és a területegysé­gek fejlődéséért való felelőssége. Abból indulunk ki, hogy a legközelebb vannak az emberekhez, az állampolgárok min­dennapi életével kapcsolatos kérdéseket oldanak meg, és jelentős mértékben függ tőlük az emberek elégedettsége. Annak érdekében, hogy elmélyüljön a nemzeti bizottságok önigazgatási jellege, a jogi feltételeken kívül további feltételekre is szükségük van. Ehhez növelni kell az ott dolgozók bevételeit, hogy az önigazgatás gazdasági alapra támaszkodhasson. Következetesen arra törekszünk, hogy nyílt politikát folytassunk és nagy súlyt helyezünk a széles körű tájékoztatásra. Azt tervezzük, hogy a társadalom életével kapcsolatos további fontos döntéseket is nyilvános vitára bocsátjuk. Ezek közé tar­tozik például az oktatási-nevelési rend­szer tökéletesítése, a választási rendszer módosítása és országunk új alkotmányá­nak kidolgozása. A többség támogat bennünket A társadalom átalakításának, élete de­mokratizálásának alapvető keretét és tar­talmát már meghatároztuk. Habár egyes kérdéseket még tisztáznunk kell - meg kell vitatni, és a gyakorlati hitelesítés alapján ki kell egészíteni - az alapvető utakat ismerjük. A stratégiai döntések gyakorlati megvalósításának szakaszába érkeztünk, és számítani kell arra, hogy a változások folyamata egyre közvetle­nebbül fogja érinteni mindannyiunk életét. Miről tanúskodnak az eddigi tapaszta­latok? Elsősorban arról, hogy helyes volt, és a nép többsége támogatja a pártnak azt a döntését, hogy a szovjet kommunis­tákhoz hasonlóan a népgazdaság és az egész társadalmi élet gyökeres átalakítá­sának útjára lépünk. Megélénkült a dolgozók és a lakosok érdeklődése a politikai és közügyek iránt. Ezt fel kell karolnunk, és ki kell terjeszte­nünk, törődnünk kell azzal, hogy a de­mokratizálás folyamata a jogok és a köte­lességek egységében bontakozzék ki. Különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a társadalmi tudatban érvénye­süljön a becsületes, minőségi és áldoza­tos munka iránti tisztelet. A társadalom továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megoldása során jelentős eredményekre támaszkodunk, amelyeket a szocializmus építésében, a problémák, hibák és fogyatékosságok ellenére elértünk. Erős termelési és mű­szaki alapot hoztunk létre, s viszonylag stabil életszínvonalat értünk el. Fejlett a társadalombiztosítás rendszere, magas az emberek kulturális és politikai színvo­nala. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindennek a kitaposott ösvényeken kell továbbhaladnia, semmin sem kell vál­toztak. Éppen ellenkezőleg, a világ fejlő­dése nem állt meg. Az egy helyben topo- gás stagnálást és elmaradást jelentene, gyengítené a szocializmus pozícióit a két társadalmi és gazdasági rendszer verse­nyében az összes ebből adódó gazdasá­gi, szociális és politikai követelménnyel együtt. Annál inkább mindent meg kell tenni az átalakítás sikeréért. Annak elle­nére, hogy ez törvényszerű és visszafor­díthatatlan folyamat, nem lehet arra ha­gyatkozni, hogy automatikusan lezajlik. Feltétlenül szükség van az emberek köz­reműködésére a társadalom élete olyan fontos változásainak végrehajtása során, amilyeneket kitűztünk Ezért szükséges, hogy az emberek helyesen értsék az átalakítás lényegét, azonosuljanak céljaival, és kezdeménye- zően hozzájáruljanak elérésükhöz. Ez nagy erőfeszítéseket, bizonyos kocká­zatok vállalását és akadályok leküzdését is meg fogja követelni. Erre számítanunk kell, és fel kell rá készülnünk. Szakíta­nunk kell a felületességgel, az alibizmus- sal és a protekcionizmussal. Határozot­tabban kell küzdenünk a javadalmazás területén az egyenlősdi, a hamis szolida­ritás megnyilvánulásai, valamint a rosszul dolgozókkal és a lógósokkal való konflik­tusok elkerülésére irányuló igyekezet el­len, amelyekre főleg a kiváló dolgozók fizetnek rá. Mindezen változtatni kell, és azt a gyakorlatot kellkövetni, hogy minden vállalatot, szövetkezetet, kollektívát és egyént valódi társadalmi hasznossága alapján értékeljenek. Tulajdonképpen ez a gazdasági reform értelme, a szociális igazságosság alapja. Ne riadjunk vissza a nehézségektől Az átalakítás felkavarja az állóvizeket, élénkséget és alkotó nyugtalanságot visz be életünkbe. Lényeges, hogy ne riadjunk vissza a nehézségektől, engesztelhetet­lenül harcoljunk a gondolkodásban és a cselekvésben megnyilvánuló konzerva­tivizmus, a dogmatizmus, a rutinszerüség és a bürokrácia, az emberek lenézése, továbbá a korrupció, a lopás, valamint a szocialista erkölcs és törvényesség megsértésének minden formája ellen. Ezek a jelenségek a társadalomban nem önmagukban léteznek, mindegyiknek konkrét hordozói vannak. Az egyik legnagyobb kerékkötő a bü­rokratizmus, amely megfojtja az emberek kezdeményezését, és mindig a társadal­mi fejlődés akadálya volt. Itt nemcsak az adminisztráció elburjánzására, a különfé­le elismervényekre, kimutatásokra és je­lentésekre, hanem egyúttal az emberek és szükségleteik, a szocializmus és a ha­ladás iránti viszonyra gondolunk. Az átalakítás sikeréről minden szinten a káderek, politikai fejlettségük, szakmai felkészültségük, a kollektívák vezetésével kapcsolatos képességeik döntenek. Ilyen embereket kell javasolnunk az állami és gazdasági szervek, a társadalmi szerve­zetek vezető tisztségeibe, a vállalatok igazgatóinak és a kollektívák tanácsainak megválasztása során. Arra is törekszünk, hogy gyakrabban kerüljenek vezető tiszt­ségekbe pártonkívüliek, más politikai pár­tok tagjai, s a rutinos idősebb dolgozókon kívül sokkal több alkalmat kapjanak a fia­talok és a nők. A káderek kiválasztása során elsősorban az alkalmasságot, a szakmai, a politikai és az erkölcsi tulaj­donságokat kell figyelembe venni. Széles körűen élni kell azzal a lehetőséggel, hogy a vezetőket több jelölt közül és pályázatok útján válasszák. A lehető leg­nagyobb mértékben kell törekedni a veze­tő tisztségek betöltésére vonatkozó ja­vaslatok nyilvános megvitatására. Azok­nak kell támogatást kapniuk, akik élen járnak, s nem félnek a felelősségtől. Nem teljesítettünk minden feladatot Elvtársak! A CSKP XVII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása időszakának második felébe léptünk. Elértünk ugyan pozitív eredményeket, de nem mindent tudunk úgy teljesíteni, ahogyan célul tűz­tük ki. Ez főleg a gazdaságra, vagyis a társadalmi tevékenységnek arra a szfé­rájára vonatkozik, amely megteremti az anyagi feltételeket a szocializmus további fejlődéséhez, a nép életszínvonalának emelkedéséhez. Nem sikerül biztosítanunk az erőforrá­sok tervezett képzését. A nemzeti jövede­lem képzésében keletkezett lemaradás két év alatt csaknem tizenhét milliárd korona volt, és ebben az évben a terv módosítása után számíthatunk arra, hogy a nemzeti jövedelem növekedése az öt­éves terv előirányzatához képest további tizenkilenc milliárd koronával lesz kisebb. Ennek oka elsősorban az irányítás nem kielégítő színvonalában keresendő, ami a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek elégtelen felhasználásá­ban nyilvánul meg továbbá a termelési erőforrások elégtelen hasznosításában. Még mindig lassú a gyártmányok és tech­nológiák innoválásának üteme, egy hely­ben topogunk a termelés minőségével kapcsolatos problémák megoldásában. Nem teljesítjük megfelelően a termelés anyag-, fűtőanyag- és energiaigényessé­gének csökkentése terén kitűzött tervfel­adatokat, nőnek a szállítói-megrendelői kapcsolatok ellentétei, gyűlnek az impro­duktív készletek. A belpiaci helyzettel sem lehetünk elégedettek. Ugyancsak problémáink vannak külkereskedelmünk tervezett hatékonyságának elérésében. Csak lassan teljesítik az anyagi-műszaki kapacitások korszerűsítése és a szüksé­ges szerkezeti változtatások realizálása terén kitűzött célokat. Továbbra is tapasz­talhatók az ismert fogyatékosságok a be­ruházások területén. Mindezek olyan te­rületek, amelyeken a problémák megol­dásához a tudományos-műszaki társaság tagjai jelentős mértékben hozzájárul­hatnak. Ugyancsak józanul kell értékelnünk a szociális terület helyzetének alakulását. A személyi és társadalmi fogyasztás ugyan a tervvel összhangban nő, látni kell azonban, hogy ezt jelentős mértékben a tervben más felhasználásra előirányzott tartalékok kimerítésével érjük el. Még mindig fizetünk olyan béreket, amelyeket nem indokol teljes mértékben a munka társadalmi termelékenységének növeke­dése. Nyilvánvaló, hogy ezen az úton nem lehet tovább haladni. Mindezeket a tényeket figyelembe vettük az 1989. évi állami ten/ javaslatá­nak és az 1990. évi terv fő irányainak kidolgozása során. A kitűzött feladatok igényesek. Megkövetelik, hogy a központi szervek, a minisztériumok és a vállalatok teljes felelősségtudattal és határozottság­gal végezzék lebontásukat, és szervez­zék végrehajtásukat, s az utóbbihoz az idei gazdasági feladatok minél jobb telje­sítésével teremtsék meg a kedvező kiin­dulási alapot. Itt sem úgy alakulnak a dol­gok, mint szeretnénk. Ezzel kapcsolatban ismét hangsúlyozni kell, hogy nem lehet célunk a termelés kedvéért való termelés, hanem a gazdasági fejlesztés szociális céljait kell következetesen érvényesíte­nünk. A gazdasági reform elemeinek fel- használásával együtt mindenekelőtt javí­tani kell a közvetlen irányítómunkát, nö­velni a felelősséget, és minden szinten meg kell szüntetni a vezető alibizmusát. Nagy fegyelemre, rendre és szervezett­ségre kell törekedni minden munkahe­lyen. Ezt hatékonyan elősegítheti a dolgo­zók kezdeményezése effektív formáinak, főleg a prágai felhívásnak és az SZKT kezdeményezésének felhasználása. Elvtársak! Amint a gyakorlat mutatja, a gazdasá­gi, egyszersmind a társadalmi fejlődés sikeressége közvetlenül függ a legújabb tudományos-műszaki eredmények fel- használásától. Éppen ez a gyengénk és az egyik fő oka a népgazdasági haté­konyság lassú növekedésének. Ezekkel a problémákkal már nemegy­szer foglalkoztunk. A CSKP KB tavaly márciusban tartott 5. ülése a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüg­gésben kitűzte a fő célokat. Annak a lé­nyege, amire törekszünk, az, hogy a gyártmányok és a technológiák innová­ciója a feladatok teljesítésének szerves részévé váljon, hogy a vállalatok jobban használják fel a kutatás és a nemzetközi együttműködés eredményeit, a licence- ket, találmányokat és újítási javaslatokat, vagyis a tudományos-műszaki fejlesztés­nek mindazokat az erőforrásait, amelyek a teljesítőképesség és a hatékonyság növekedéséhez vezetnek. Egyúttal haté­konyabbá kell tenni a tudományos kutatá­si alap munkáját, és mindenütt meg kell teremteni az önelszámolási elvek érvé­nyesítésének feltételeit. Fontos a KGST-n belüli együttműködés A mi feltételeink között nem tudjuk csúcsszínvonalon fejleszteni a tudomá­nyos kutatásnak és a termelés műszaki alapjának minden területét. Ezért olyan fontos számunkra a KGST-n belüli szo­cialista gazdasági integráció és a tudo- mányos-műszaki együtműködés folya­matának elmélyítése, a KGST-tagállamok 2000-ig terjedő komplex tudományos­műszaki fejlesztési programjának megva­lósításában való részvétel, a gyártássza­kosítás és a kooperáció kiszélesítése, s főleg a közvetlen kapcsolatok felvétele és közös vállalatok létrehozása. A folya­matnak azonban még csak az elején tartunk. E téren fontos lépést tett a KGST Prágában tartott 44. ülésszaka, amely tovább konkretizálta a kollektív szocialista munkamegosztással, a KGST-n belüli együttmüködés és tevékenység mecha­nizmusának átalakításával, és a közös szocialista piac fokozatos létrehozásával kapcsolatos célokat. Úgyszintén nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a tőkés országokkal való gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműkö­dési a kölcsönös előnyösség alapján való fejlesztésnek. A tudományos-műszaki fejlesztés ha­tékonyságának növelését nagyon jelen­tős mértékben elősegítheti szervezetük. Hiszen csaknem háromnegyed milliós tagságuk gyakorlatilag a társadalom éle­tének minden területén tevékenykedik Sokan dolgoznak közülük a tudományos kutatás és a fejlesztés területén, a terme­lés-előkészítő munkahelyeken, ahol min­denekelőtt eldől a gyártmányok műszaki színvonala, minősége és ára, vagyis a vállalat jó hazai és nemzetközi hírneve. A gyári márka becsülete nem lehet kö­zömbös a Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság tagjai számára. Nagyra értékeljük munkájukat Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy nagyra értékeljük a tudományos-műszaki értelmiségnek - amely a többi dolgozóval együttműködve túlnyomó többségben ak­tívan hozzájárul a gazdasági és szociális fejlesztés feladatainak teljesítéséhez, s fontos, mondhatnám meghatározó sze­repe van a tudományos-műszaki forrada­lom eredményeinek a szocializmus to­vábbi fejlődését szolgáló felhasználásá­ban - a munkáját. Új feltételeket teremt tevékenységük­höz az állami vállalatról szóló törvény. Végrehajtása megnöveli a gazdasági ve­zetőknek és számos kollektívának a tudo- mányos-műszaki eredmények felhaszná­lásához fűződő érdekét, s ezzel aktív tevékenységre serkenti a tudományos­műszaki társaság szervezeteit Meggyő­ződésem, hogy ezekkel a lehetőségekkel teljes mértékben élni fognak. Pozitív változások Elvtársak! Szocialista társadalmunknak s gazgasá- gi és szociális potenciáljának további fejlő­dése szempontjából nagy jelentőségű a nemzetközi helyzet alakulása. A Szov­jetunió által a többi szocialista ország támogatásával érvényesített új politikai gondolkodásnak köszönhetően e téren is pozitív változások mennek végbe. A szovjet-amerikai legmagasabb szintű párbeszéd eredményei, főleg a közepes és rövidebb hatótávolságú atomrakéták felszámolásáról szóló szerződés kedvező feltételeket teremt a nukleáris konfliktus veszélyének csökkentéséhez, a lázas RÖVIDEN + Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap délután a prá­gai Hrzán-palotában fogadta Peter Dowdingot, Nyugat-Ausztrália mi­niszterelnökét. A találkozón áttekin­tették a csehszlovák-ausztráliai együttműködés számos kérdését. Nagyra értékelték a növekvő áru­cserét, amelyet a közeljövőben mo­dern együttműködési formákkal egészítenek ki. + A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya kinevezte az ENSZ-közgyűlés szeptember 20- án New Yorkban kezdődő 43. ülés­szakán részt vevő csehszlovák kül­döttséget. A delegációt Bohuslav Chňoupek külügyminiszter vezeti, helyettese Evžen Vacek külügymi­niszter-helyettes. További tagjai: Evžen Zápotocký, hazánk állandó ENSZ-képviselője, Stanislav Suja, a külügyminiszteri titkárság igazga­tója és Jan Žižka, a Külügyminiszté­rium nemzetközi szervezetekkel foglalkozó főosztályának igazgatója. + Megkezdődtek tegnap Prá­gában a bányászok és energiaipari dolgozók napjának országos ünnep­ségei. A Július Fučík-Művelődési és Pihenőpark Kongresszusi Palotájá­ban állami kitüntetéseket adtak át az ágazat kiváló dolgozóinak. Az ün­nepségen František Hanusnak, a CSKP KB titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség vett részt. Jelen volt Mohamed Isak Ká­vá, Afganisztán bányaipari és ipar­ügyi minisztere, valamint Abdul Baki Szamandari, az Afganisztáni Köz­társaság csehszlovákiai nagykövete is. + Sikeres gazdasági évet zár­tak a Gbelyi Kőolajipari Vállalat dol­gozói. Ebből az alkalomból tegnap vállalati aktívaértekezletet tartottak. A tanácskozáson részt vett az SZLKP Központi Bizottságának, fegyverkezés megfékezéséhez, a fokoza­tos leszerelésre való áttéréshez, a béke, biztonság és bizalom megszilárdításához, valamint az államok közötti együttműkö­dés fejlesztéséhez. Előmozditja az embe­riség puszta létét érintő problémák meg­oldását és a világ különböző térségeiben kialakult helyi feszültséggócok okozta problémák politikai rendezésének kere­sését. Ezekkel a kérdésekkel nemrég aVarsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének Lengyelországban tartott ülése is foglalkozott. Megfogalmazta a leszerelés elsődleges feladatait, amelyek közé tarto­zik mindenekelőtt a szovjet és az amerikai hadászati támadófegyverek állományá­nak ötvenszázalékos csökkentéséről szó­ló szerződés megkötése, továbbá az európai fegyveres erők és konvencionális fegyverzet állományának csökkentése, amellyel kapcsolatban a Varsói Szerző­dés tagállamai külön felhívást fogadtak el. A szocialista országoknak a leszérelés és a nemzetközi biztonság kérdését illető komplex személetét a fegyverkezésnek a környezetre gyakorolt hatásáról jóváha­gyott dokomentum is kifejezte, amely szé­les körű nemzetközi környezetvédelmi együttműködésre szólít fel. A jelenlegi helyzet egészében véve pozitív értékelése mellett nem feledke­zünk meg azon erők létezéséről, amelyek újra a bizalmatlanság és a konfrontáció légkörét akarják megteremteni, és a szo­cialista országokban végbemenő demok­ratizálási folyamattal visszaélve gyengíte­ni szeretnék a szocializmust. További szocialista fejlődésünk zálogát ezután is a Szovjetunióval és a többi testvéri állam­mal való szoros együttműködésben és szövetségben látjuk. Ezen orientáció he­lyességéről a múltban már sokszor meg­győződhettünk. Kifejezi nemzeteink törté­nelmi tapasztalatait, ezen belül azokat a tanulságokat, amelyeket Csehszlovákia nyugati hatalmak által Münchenben tör­tént elárulásából levontunk, annak kap­csán is, hogy a napokban emlékezünk meg a müncheni diktátum ötvenedik év­fordulójáról. Végezetül még egyszer ki szeretném emelni a Csehszlovák Tudományos-Mű- szaki Társaság által országunk gazdasági és társadalmi fejlesztése feladatainak tel*- jesítése terén végzett munkát. Elvárjuk, hogy szervezetük minden újnak és hala­dónak még aktívabb hordozójává, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés, az újszerű munkamódszerek és -formák úttörőjévé váljék. Ehhez sok sikert kívánok önöknek. (Alcímek: Új Szó) a szlovák kormánynak és a Szak- szervezetek Szlovákiai Tanácsának Ivan Knotek, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára vezette küldöttsége. + Aktívaértekezletet tartottak tegnap a bratislavai Komenský Egyetem tanárainak részvételével az új tanév alkalmából. A résztvevők egyebek között hangsúlyozták, hogy a társadalmi átalakítás feladataival összhangban növelni kell az oktatás és a nevelés hatékonyságát. A ta­nácskozáson részt vett Gejza Šlap- ka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. + Kétnapos országos értekez­let kezdődött tegnap Brnóban a csehszlovák és a nemzetközi bé­kemozgalom létrejöttének közelgő 40. évfordulója alkalmából. A ta­nácskozást Bedrich Švestka akadé­mikus, a Csehszlovák Békebizott­ság elnöke nyitotta meg. Jeten volt Miroslav Kuzdas, a Cseh Béketa­nács elnöke. + Milan Kymlička, a Cseh Szo­cialista Köztársaság kulturális mi­nisztere tegnap Prágában fogadta a Szovjet Újságírók Szövetségének küldöttségét. A találkozón a CSKP XVII. kongresszusán a művészeti és kulturális szférára vonatkozóan ki­tűzött határozatok végrehajtásáról s a minisztériumi munkáról tájékoz­tatott. + Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a minisztertanács elnöke tegnap befejezte látogatását az NDK-ban. Berlini sajtóértekezletén rámutatott: a két ország véleménye nem egyezik teljesen a szocializ­musban végrehajtott reformokat ille­tően. Egyidejűleg azonban a gazda­sági kapcsolatok fejleszése mellett foglalt állást. A romániai német nem­zetiségi kisebbséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, nem ismeri az NDK erre vonatkozó véle­ményét. ÚJ S3 2 1988. I)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom