Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-08 / 212. szám, csütörtök

A podébradyi Bo­hemia üveggyár hagyományos el­járásokkal gyár­tott termékei vi­lágszerte kereset­tek. A munka megkönnyítésére a gyárban nemrég robotizált részle­get létesítettek. Felvételünkön Fi­lip Mareček az üvegpoharakat gyártó automata gépsort kezeli. (Petr Josek felvétele - ČTK) s/sssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Mindig a ifibb az esélyesebb? NAGYOBB FIGYELMET A JELÖLTEK BEMUTATÁSÁNAK nek visszatérni régi munkahelyükre. Ha a párt- és gazdasági szervek úgy látják, hogy ezeknek a dolgozóknak jók a képességeik és élvezik a dol­A július elsejétől működő állami vállalatok élére egymás után vá­lasztják meg az új igazgatókat. Ez­zel kapcsolatban intéztünk kérdése­ket Jozef Šarina mérnökhöz, a Me­zőgazdasági Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége Szlovákiai Bizottsá­gának titkárához. • Véleménye szerint minden vál­lalatnál jól felkészültek a választá­sokra?- Az igazsághoz tartozik, hogy az előkészítő bizottságoknak elég rövid idejük volt a jelöltek kiválasztására és bemutatására. Aktivistáink min­dent megtettek azért, hogy a legjob­bakat válasszák jelöltnek. Alaposan felmérték, hogy az új körülmények között kik irányíthatják majd ered­ményesen az új vállalatokat. Minde­nütt két jelöltet állítottak. 0 Számos értekezleten felteszik a dolgozók a kérdést: mi a garancia arra, hogy valóban a politikai és szakmai szempontból jól képzett, a vezetői posztra legalkalmaabb emberek kerülnek az élre? Egyesek szerint előfordulhat, hogy a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőt még akkor sem választják meg, ha a gondjaira bízott gazdaság jó ered­ményeket ért el, a dolgozók megfe­lelő körülmények között végezhették munkájukat, jól kerestek és a szoci­ális feltételeik is javultak. Ezzel szemben a „népszerű“ vezetők, akik mindent szétosztanának, eset­leg több szavazatot kapnak, viszont később hozzá nem értésükkel tönk­re tehetik a gazdaságot.- A helyzet eléggé összetett, sok probléma merül fel ezen a téren. Tény, hogy a dolgozók egy részének az tetszik, ha minél kisebb teljesít­ményt kell nyújtani, mégis sokat le­het keresni. Szerencsére ők vannak kevesebben. Tagadhatatlan, hogy a szigorú vezetőnek, aki következe­tesen harcol a határozatok megvaló­sításáért és a termelés színvonalá­nak emeléséért, sok az ellensége, akik valószínűleg ellene szavaznának. Ilyen esetekben még a választások előtt meg kell magyarázni a dolgo­zóknak, hogy a vállalati érdekek vé­delme és az igényes feladatok telje­sítése valamennyjük érdeke. 0 Volt arra példa, hogy valamely jól gazdálkodó állami vállalat igaz­gatóját nem választották meg?- Egy országos értekezleten em­lítették, hogy az egyik eredménye­sen gazdálkodó csehországi állami gazdaság eddigi igazgatója nem kapta meg a szavazatok többségét. A tanácskozás szünetében az állami gazdaság küldöttjétől azt is megtud­tam, hogy az igazgatójuk ugyan jó szakember volt, viszont nem tudott bánni az emberekkel, nem látogatta a részlegeket, a dolgozókkal nem beszélte meg az időszerű problémá­kat. Röviden, elszakadt azoktól a munkásoktól, akik közül jött. 0 Milyenek a feltételek a válasz­tások lebonyolítására?- Általában jók. Ha a vállalatnál nincs elég nagy helyiség, más válla­lat vagy intézmény tanácstermében, illetve a községi vagy városi kultúr- házban tartják meg a választásokat. Arra is van lehetőség, hogy ahol sok a választó, esetleg két urnát állítsa­nak fel. Mindent megteszünk azért, hogy a választások fegyelmezetten és gyorsan folyjanak le. 0 A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetnél tar­tott választásokon a jelöltek többnyi­re megkapták a szavazatok száz százalékát. Az állami vállalatoknál eddig lezajlott választások ilyen szempontból milyen tapasztalatot hoztak?- Az eredmények nagyon szoro­sak. Előfordult, hogy csupán néhány szavazat döntött a győzelemről. 0 A szavazati arány minden esetben a dolgozók bizalmát fejezi ki, vagy előfordul, hogy a választók nem eléggé tájékozottak a jelöltek eddigi tevékenységéről, elképzelé­seikről és terveikről?- A szlovákiai bizottságban ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vé­lemények. Egyesek úgy vélik, hogy az igazán rátermett, politikai és szakmai szempontból egyaránt megfelelő vezetők egy része még nem gondolkodik eléggé demokrati­kusan, és a kapcsolatuk sem a leg­jobb a dolgozókkal, azért nem kap­nak több szavazatot. Bízunk abban, hogy a kapott szavazatok száma figyelmezteti ezeket a vezetőket ar­ra, hogy támogatniuk és serkenteni­ük kell a dolgozók munkakezdemé­nyezését és a dolgozók közül minél többet be kell vonniuk az irányítás­ba. Másrészt jobban elő kell készíte­ni a jelöltek bemutatását. 0 Épp erre a kérdésre akarok visszatérni. Ugyanis ezzel kapcso­latban is megoszlanak a vélemé­nyek. Egyesek azt állítják, hogy nem szükséges sokat beszélni a jelöltek erényeiről, hibáiról és képességei­ről. Igazolja a gyakorlat ezt az elmé­letet?- Úgy gondolom, ezen a téren még sok a tennivaló. Az első válasz­tásoknál nem volt elég idő a felké­szülésre és a jelöltek bemutatására. A most sorra kerülő választásoknál azonban már nem lehet az idő rövid­ségével indokolni a mulasztásokat. Aktivistáink arra törekednek, hogy a kiszemelt jelölteket minél jobban ismerjék meg az illető vállalat dolgo­zói. Jó példaként említhetjük a Bá­novce nad Bebravou-i Állami Gaz­daságnál megtartott választásokat. Az előkészítő bizottság mind a két jelöltet bemutatta az üzemrészlege­ken megtartott gyűléseken. A dolgo­zók maguktól a jelöltektől hallhatták, hogy mik az elképzeléseik, s szerin­tük miként lehetne eredményeseb­ben gazdálkodni stb. Itt a választás nagyon fegyelmezetten folyt le és értékelésünk szerint a jobb képes­ségű jelölt kapta a szavazatok több­ségét. • A jelöltek a vállalatok dolgozói közül kerülnek ki? Vagy amint azt a választási előírások megengedik, más vállalatok, intézmények és gaz­dasági szervek dolgozói is pályáz­hatnak az igazgatói székre?- Az esetek többségében a válla­lat dolgozói közül választják ki a je­lölteket, de egyes járásokban más vállalatok, illetve gazdasági szervek dolgozói is indulnak a választáso­kon. A megszűnő vezérigazgatósá­goknál és más gazdasági szervek­nél sok jól képzett szakember dolgo­zik. Közülük többen bizonyára ered­ményes munkát végezhetnének az ál­lami vállalatnál. Ugyanez érvényes a járási mezőgazdasági igazgatósá­gok dolgozóira, akik közül többen már dolgoztak állami gazdaságban vagy más vállalatoknál, s szeretné­gozók bizalmát, akkor egyet kell ér­teni a jelölésükkel. Ilyen példa már van a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. 0 Az új állami vállalatoknál med­dig tartanak a választások?- A tervek szerint szeptember vé­géig, de előfordulhat, hogy egy-két vállalatnál csak októberben választ­ják meg az új vezetőt. Arra törek­szünk, hogy még az őszi munkák dandárja előtt lebonyolítsuk a vá­lasztásokat, s ezzel kedvező feltéte­leket teremtsünk az irányításhoz és a munkaszervezéshez, az új tiszt­ségviselők pedig minden energiáju­kat a feladatok teljesítésére össz­pontosíthassák. 0 Milyen gazdasági feltételek kö­zött indulnak az új állami vállalatok?-Az ólen járó vállalatok az új körülmények között is jó eredmé­nyeket érhetnek el. Az új vállalatok között persze akadnak olyanok is, amelyek például nem térhetnének át az önfinanszírozásra, mert nem eléggé jövedelmező a gazdálkodá­suk. Ezért a Mezőgazdasági Dol­gozók Szakszervezeti Szövetségé­nek Szlovákiai Bizottsága a párt- és gazdasági szervekkel együtt min­dent megtesz azért, hogy ezek a vállalatok megfelelő politikai és szakmai segítséget kapjanak. Nem hagyhatjuk őket magukra, hiszen az a célunk, hogy bizonyítsák az élet- képességüket, és egyre kevesebb állami támogatással is magas szin­ten termeljenek. BALLA JÓZSEF Emberközpontú értékelések A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás a gazda­sági mechanizmus átalakításának fontos láncszeme. Bevezeté­sével lényegesen megváltozik az ember munkához való viszo­nya. A közvetlen anyagi érdekeltség a termelési eredményekben a dolgozókollektíva tagjait ösztönzi, sőt készteti, hogy munka­feladataik végzése közepette a mennyiségi tervmutatók teljesíté­sén túl a minőségre és a hatékonyságra is ügyeljenek. így nagyobb a tiszta jövedelem és több a munkabér prémiumalap­jára átutalható nyereség. Az érdemek szerinti munkabérezésnek ez törvényszerű és egyben bizonyos veszélyeket is önmagában hordozó velejárója. Előfordulhat, hogy egy adott munkahelyen a nagyobb keresetért túlfeszített munkatempó közepette túlságosan előtérbe kerül a brigádrendszerű javadalmazás, az anyagiak kérdése, és kisebb jelentőséget kap a brigádrendszer, mint a közösségi élet és munka szervezésének a formája. Mindez csak első olvasásra tűnik a szavakkal és a fogalmakkal való célszerűtlen játéknak. Az emberek túlnyomó többsége eredményes munkájának tudatában ugyanis nemcsak anyagi elismerésre vágyik, hanem erkölcsire is. Elvárja például, hogy igyekezetét a közösség előtt is elismerjék, és ne csak csende­sen, a fizetési boríték tartalmával. Ugyanez negatív értelemben is érvényes. A levonások kevésbé késztetnek jobb munkára, ha a dolog gépiessé válik, elmarad a tanulságok levonása és összegezése. Vagyis annak ellenére, hogy az életfeltételek javí­tásában a több kereset meghatározó szerepet játszik, a tárgyila­gos erkölcsi elismerések vagy elmarasztalások nélkül idővel az egyéni érdemekre épülő munkabérezés is veszít ösztönző ere­jéből. Az a jó, ha az egyéni érdemek értékelése a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás keretében is komplex fogalom marad az emberek tudatában és a gyakorlatban egyaránt. Ezt üzemlátogatásaink során kivétel nélkül mindenütt kiemelték, ahol a brigádrendszert már bevezették és sikerrel alkalmazzák. A losonci (Lučenec) csempegyárban a többéves tapasztalat ugyanazt bizonyítja, amit például a galántai (Galanta) Agrostav- ban a néhány hónapos gyakorlat. Nevezetesen azt, hogy a bri­gádrendszer bevezetését és alkalmazását feltételező dolgok között az értékelési kritériumok nagy jelentőséggel bírnak. Ha nem eléggé pontosak, akkor a brigádtanácsok tagjai képtelenek felelősséggel és tárgyilagosan felmérni az egyéni érdemeket. És ezek megállapítása nélkül a differenciált munkabérezés lehetet­len. Annál inkább, mivel esetenként a brigádrendszer bevezeté­sével az elosztható keretek megmaradnak. Ugyancsak a brigádrendszert már sikerrel alkalmazók tapasz­talata, hogy az értékelési kritériumok jól bevált és alkalmazható formája az ösztönző pontrendszer. Ez lehetővé teszi, hogy a pontok számával az adott munkahely termelési sikereit legin­kább meghatározó dolgokat helyezzék előtérbe, és az egyes feltételeket megfelelően rangsorolják. Előnyös a pontrendszer­ben, hogy a tapasztalatok alapján vagy a körülmények változásá­val az adott dologra adható pontok száma szükség szerint változtatható (persze nem meggondolatlanul és nem is gyak­ran!). Ugyanis teljesen helyi kérdés, hogy a kihagyott munkaidő­ért, a minőségért, teljesítményért, többletmunkáért, példamutató helytállásért, a szakmai tudás gyarapításáért stb. hány pontot adnak, illetve vonnak le. A lényeg az, hogy a pontrendszer egyszerű, könnyen áttekinthető és ösztönző legyen. Ahol a brigádrendszerü javadalmazás alapja a pontrendszer, ott a brigádrendszert jellemző közösségi élet-, munkaszervezési és értékelési forma sem kerül háttérbe. Hiszen amikor a közös megbeszélésen eldöntik, hogy a hét, hónap folyamán ki és hány pontot gyűjtött össze, azt is meg kell beszélni, hogy miért mennyit adtak, illetve vontak le. Ezáltal az anyagi és az erkölcsi elismerés szerves egésszé válik, a brigádrendszer keretében is megtartja ösztönző erejét, emberközpontú marad. EGRI FERENC Ha jól megértik... A SZISZ és az átalakítás feladata • Tények, érvek, intézkedések Miloš Jakeš elvtárs a CSKP KB 7. ülésén elhangzott záróbeszédében a fiatalokról szólva megállapította: ,,Az ifjú nemzedék alkotóereje rend­kívül fontos tényező. Ha jól megértik az átalakítás feladatát, akkor idő­sebb elvtársaikkal vállvetve úttörők, kezdeményezők lesznek az új és korszerű munkaformák és módsze­rek alkalmazásában.“ Nagyon időszerű tehát a munkás- fiatalok, az ifjúsági szövetség, a fia­tal tagjelöltek és párttagok jelenlegi szervezettségének és helyzetének a vizsgálata, hogy az elvárások is­meretében a várható és szükséges változásokról is tájékoztatást kap­junk. A SZISZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának legutóbbi, az év első felére vonatkozó értékelése szerint 28 járásban - de legnagyobb mér­tékben a Nyugat-szlovákiai kerület­ben - mintegy 40 százalékkal csök­kent azoknak a szervezett fiatalok­nak a száma, akik tagjelöltjei vagy tagjai pártunknak. Indoklást persze küldtek az illetékesek, de azok mit sem változtatnak a következmé­nyen: növekszik a tagjelöltek és fia­tal párttagok nélkül működő ifjúsági szervezetek száma, örvendetes tény viszont, hogy az előző évek átlagához viszonyítva 15 százalék­kal nagyobb arányú az ifjúsági szer­vezetek kezességvállalása a fiatal tagjelöltek felvételekor. Nincs rendben minden az ifjúsági szövetség szervezeti működése te­kintetében sem, mert csökkent a ta­gok száma. Legjelentősebben Brati­slavában, fél év alatt 6,5 százalék­kal, és hasonló arányú a csökkenés a Közép-szlovákiai kerületben is. A SZISZ hiányosan teljesíti a pionír­szervezet iránti kötelezettségét. A rajvezetőknek csupán a 3,2 szá­zaléka tagja a SZISZ-nek, a többi idősebb, rendszerint pedagógus. Bratislavában 14 pionírcsapat mű­ködik a SZISZ védnöksége és se­gítsége nélkül. A Kelet-szlovákiai kerületben 75. A politikai és szervező munkáért, az irányításért felelős járási bizottsá­gok tevékenységét úgy értékelte Jo­zef Ďurica, a SZISZ SZKB elnöke, hogy csak azt az öt járási bizottságot (Trenčín, Spišská Nová Ves, Nyitra (Nitra), Čadca, Kassa (Košice) ne­vezte meg, amelyek elfogadható színvonalon működnek, a többi te­vékenységét egyetlenegy szóval mi­nősítette: elégtelen. Az értékeléskor körültekintő gonddal elemezték a munkásfiatalok és a SZISZ kapcsolatát, örömmel állapították meg, hogy a munkásfiatalok szervezettsége az ifjúsági szövetségben jelenleg jóval na­gyobb arányú, mint a korábbi években volt, és az főleg a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda), a Komáromi (Komárno), a Lévai (Levice), a Martini, a Zvoleni és a Rozsnyói (Rožňava) járásokban ta­pasztalható. Nemkívánatos törekvésnek minősítették a munkásfiataloknak a min­den áron való, kampányszerű toborzását. Hangsúlyosan utaltak arra a többször is elhangzott észrevételre, hogy az érde­mes és veterán párttagokkal rendezett beszélgetésekre, a három nemzedék ta­lálkozásának elnevezett, többnyire ünne­pi jellegű akciókra szükség van, de a munkásfiatalokkal való törődés a műhe­lyekben, a dolgozókollektívákban, a szak­munkásképző iskolákban és diákottho­nokban kezdődjön, mert ott dől el, hogy a fiatalok hogyan értik az átalakítás fela­datát. Felhívták a figyelmet arra a hibás szervezési eljárásra is, hogy a 14 és 18 év közötti fiatalokat egyidejűleg több tár­sadalmi és tömegszervezet is igyekszik a tagjának megnyerni. Feltétlenül szükségesnek minősítet­ték, hogy a gazdaságirányítás átalakítá­sával egyidejűleg a SZISZ a Szakszerve­zeti Tanáccsal (SOR) együttműködve vi­tassa meg: milyen módon kell és lehet érvényesíteni a népgazdaságban a fiata­lok kezdeményezéseit. A Nemzeti Front Központi Bizottságával együttműködve a SZISZ SZKB jelöljön ki új mozgalmi feladatokat, tegyen javaslatot a Pionír­szervezet egységes nevelési rendszeré­nek a módosítására. Azonnali intézkedéseket fogadtak el a tisztségviselők jelölésének, választási rendszerének a kidolgozására. Határidőt szabva: szeptember végéig. Továbbá: részletes, elemző és ellenőrző felmérést végezni - ugyancsak szeptember végéig - a munkásfiatalok szervezettségét, hely­zetét illetően a Nyugat-szlovákiai kerü­letben. Az év első felére vonatkozó értékelés következményeként tehát meg fog változ­ni a SZISZ szervező és irányító tevékeny­sége. Ennek nyomán, remélhetőleg a ha­tékonyabb mozgalmi tevékenység irányá­ban, változásokra lehet számítani a szer­vezeti életben is. HAJDÚ ANDRÁS ÚJ SZÚ 4 1988. IX. 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom