Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-30 / 231. szám, péntek

Már nem szemét - nyersanyag Szlovákiában is megkezdték a használt fólia felvásárlását A falu- és városszéli szeméttelepek soha nem kínálnak valami felemelő látványt. Ezt jobbára csak ősszel kezdjük tudatosítani, amikor a talán ezerszer megunt lim-lomon és az inkább komposztba vagy tűzre kívánkozó növényi maradványokon kívül, saj­nos, a megüresedett műtrágyás zsákok meg a külön­féle hajtatóberendezésekról letépett, vagy éppen ta­lajtakarásra használt fólia is a szeméttelepekre kerül. Ha a hűvös-csapadékosabbra váltó időjárás, vagy a sárguló falevekek „előrejelzését“ nem akarjuk is észrevenni, a szél szárnyán utazó fóliadarabkák lépten-nyomon figyelmeztetnek arra, hogy a kertek­ben kezdetét vette a rendcsinálás. Ez pedig - a sze­méttelepek megdöbbentő látványával egyetemben - félreérthetetlen előjele az ősznek. Országjárás közben gyakran bosszankodunk a szándékos környezetszennyezésnek is nevezhető, ám a helybeliek szemét, jó ízlését és lelkiismeretét valószínűleg nem bántó látványon. Egyebek között ezért hallgattam örömmel nemrég a Slušovicei Me­zőgazdasági Kombinát Egységes Földmüves-szö- vetkezet vezetőinek beszámolóját, amelyből arról értesültem, hogy a bátran kezdeményező gazdaság legújabb vállalkozása éppen az említett probléma megoldását célozza. A szövetkezet felvásárolja és újra feldolgozza az üres műtrágyás fóliazsákokat. Granulátummal fizetnek a technológiáért-Tapasztalatból tudjuk, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál nem tudnak mit kezdeni az üres PVC- zsákokkal - mondta egyebek között Vladimír Lakota mérnök, a tudomá­nyok kandidátusa, a szövetkezet mezőgazdasági-vegyipari üzemé­nek vezetője. - Ha eldobják, ha elégetik, mindenképpen szennyezik a környezetet, s megfosztják az ipart egy fontos, behozatalból származó nyersanyagtól. Mivel nálunk a hasz­nált fólia újrafeldolgozásának tech­nológiája ismeretlen, körülnéztünk a világban, hátha tehetnénk valamit. Végül Ausztriában vásároltunk egy speciális gépsort, amely granulátu­mot készít a használt fóliából.- Érdemesnek tartották milliókat költeni olyasmire, amire az ország egy fillért sem áldoz?- Több okból is. Az egyik, hogy nem kellett hozzá pénz, mert a kül­földi partnerrel úgy állapodtunk meg, a fólia feldolgozásánál nyert granu­látummal fizetünk a technológiáért, a gépi berendezésért. A másik ok - s talán ez volt számunkra a fonto­sabb -, hogy a granulátumból vegy­szerek forgalmazásánál használa­tos műanyag kannákat, flakonokat és egyéb edényeket gyárthatunk.- Ez jó üzlet?- De még mennyire jó. Nálunk az ipar egyszerűen képtelen főleg műa­nyag kannákból annyit gyártani, amennyire kereslet mutatkozik. Ez számunkra nagy gondot okozott, mert megfelelő csomagolóanyag hi­ányában nem tudtuk a keresletnek megfelelően növelni a vegyipari melléküzemünk termelését. Rész­ben saját használatra, részben érté­kesítésre folyékony műtrágyákat, speciális lombtrágyákat, ásványi ki­egészítőket, fertőtlenítő és rovarölő szereket stb. gyártunk, melyek iránt egyre nagyobb a kereslet. Most, hogy a csomagolóanyagok tekinte­tében önellátókká váltunk, egy év alatt több mint egy millió koronával növelhettük a vegyiüzemünk terme­lését.- Mennyit gyártanak ezekből a speciális kannákból?- Egy műszak alatt hozzávetőle­gesen hatezer darabot. Lehet, hogy ez soknak tűnik, de állítom, hogy ha megdupláznánk a termelést, akkor sem kellene értékesítési gondoktól tartanunk. Külföldre is szállítunk, ahol bármennyit el lehet adni.- Vagyis a környezetvédők tilta­kozása ellenére nemrég egyszerűen eldobott vagy elégetett műtrágyás zsákok újrafeldolgozásával még va­lutára is szert tettek.- Igen, s ez a lehetőség szintén csábított a vállalkozásra. S ha már ennyit elmondtunk, ne hallgassuk el azt sem, hogy a mezőgazdasági vállalatoktól felvásárolt zsákokból az eredeti tartalmuk 5 százalékának megfelelő műtrágyamennyiséget tu­dunk mosással „visszanyerni“. Ez a műtrágyagyártó részlegünk mun­káját segíti. A tapasztalataink tehát jók, s bárkitől hajlandók vagyunk korlátlan mennyiségben átvenni a használt fóliát vagy műtrágyás zsákokat. Nem az ár ösztönöz A hallottak alapján arra gondol­tam, vajon Szlovákiában hol tartunk ezen a téren? Találomra feltárcsáz­tam a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságot. Var­ga András agronómustól megtud­tam, hogy újabban egyes mezőgaz­dasági vállalatok náluk is összegyűj­tik és értékesítik az üres fóliazsáko­kat, de a határjárások alkalmával még látni műtrágyászsákok lángjai­nál melegedő traktorosokat. Pécsi Ferenc, a nemesócsai (Ze­mianska Olča) Csehszlovák Nép­hadsereg Efsz növénytermesztési ágazatának vezetője arról tájékozta­tott, hogy ők már második éve gyűj- tik-értékesítik a fóliazsákokat. Mint mondta, sok helyütt azért égetik el a zsákokat, mert a kilónkénti egy koronás felvásárlási ár nem éppen ösztönző, ráadásul a gazdaság kénytelen a saját költségére megol­dani a szállítást. „Ha a környezet- szennyezés csökkentését nem tar­tanánk fontos feladatnak, valószínű­leg mi is csak szemétnek tekinte­nénk a kiürült fóliazsákokat“ - hang­súlyozta Pécsi Ferenc. Hulladékért - devizakeret És most vissza a szeméttelepek­hez. Vajon meddig fogják még „fóliatemető“ gyanánt csúfítani, szennyezni környezetünket? Úgy tű­nik, van némi remény, hogy nem sokáig. Ugyanis a kertbarátok köré­ben is hozzáláttak a használt fólia felvásárlásának megszervezé­séhez.-Tudomásunkra jutott, hogy a Slatinské Lazy-i Podjavorie Efsz használt fólia feldolgozására alkal­mas gépsort vásárolt - tájékoztatott Szabó József, a Szlovákiai Kertba­rátok Szövetsége Komáromi Járási Bizottságának dolgozója. - Most a nyersanyagkészlet létrehozásán dolgoznak, ezért szövetségünk Ker­tészeti Szolgáltató Vállalatát is fel­kérték, hogy szervezze meg a kert­barátok és a szerződéses háztáji zöldségtermesztésre berendezke­dett kertészkedők között a használt fólia felvásárlását. Kapva-kaptunk a lehetőségen, hisz a nemzeti bizott­ságok már évek óta sürgetik, hogy oldjuk meg a fólia összegyűjtését és megsemmisítését. A feladattal a hurbanovói szolgáltató vállalatot bíztuk meg. Az alapszervezetekben a megbízott zöldségfelvásárlók ve­szik át a kertbarátoktól a fóliát, kilón­ként egy koronáért.- Mit szólnak a kertbarátok?- A felvásárlási áron mosolyog­nak, de magát a kezdeményezést üdvözlik. Sokan nem is kérik a pénzt, csak leteszik a 20-30 kilós csomagot és legyintenek. Mint mondják, már az is valami, hogy hivatalosan „megszabadulhatnak“ a fóliától. Nem kell a tüzeléssel baj­lódniuk, nem szennyezik kőolajszár­mazékokkal a kertjüket, s nem kell a szomszédok rosszalló pillantásai­tól kísérve, vagy az éj leple alatt lopva a szeméttelepre hordaniuk a „kiszolgált“ fóliát. Paulisz Tibor, a marcelházi (Mar­celová) Kertészeti Szolgáltató Válla­lat dolgozója ehhez még hozzátette: a kertbarátoknak a felvásárlási áron kívül közvetve egyéb hasznuk is származik a használt fólia értékesí­téséből. Ugyanis a granulátumot külföldön fogják értékesíteni, s a KOOSPOL a nyersanyag-bázis megteremtéséhez való hozzájárulás ellenében lehetővé teszi a Szlová­kiai Kertbarátok Szövetségének, hogy a befolyt deviza egy részéért vetőmagot, ültetőanyagot, növény­védő szereket, esetleg speciális ker­tészeti kellékeket vásároljon külföl­dön. Ha a kilónkénti egy korona nem is, de a szakboltok árukínálatának választékosabbá tételével kecsegte­tő lehetőség remélhetőleg arra ösz­tönzi majd a kertbarátokat, hogy a szeméttelep helyett ezentúl a fel­vásárlóhoz vigyék a használt fóli­át KÁDEK GÁBOR BÜSZKÉK AZ EREDMÉNYEKRE Amikor szólították, büszkén, emelt fővel lépett az elnöki emel­vény elé, hogy átvegye az elismerő oklevelet a nemzeti bizottságok szo­cialista munkaversenyében elért eredményekért. A kollégák sorra gratuláltak. Gondolatban föleleveni- tette az elért eredményeket: vízve­zeték, járdák, utak, faluszépítés, si­keres kulturális munka. A nemzeti bizottság választott szervei is aktí­van dolgoztak, a képviselők pedig szervezték a lakosságot a feladatok teljesítésében való részvételre. Dóczy Ferenc 1987-től áll a Toro- nyai (Tŕňa) Helyi Nemzeti Bizottság élén. Már a választások utáni hóna­pokban az a hír járta a környéken, sőt az egész Tőketerebesi (Trebi­šov) járás területén, hogy Toronyén az új seprő jól seper. Mi tagadás, így igaz!- Ha valaki tisztséget vállal, mindjárt terveket sző - mondja Dóczy Ferenc. - Én is így voltam ezzel. Bár azelőtt is ismertem a nemzeti bizottság munkaformáit, az elnöki tisztségbe kerülve bizony sokszor teljesíthetetlennek véltem egyes dolgokat. Szerencsénkre a község lakossága szeret dolgozni, mindent megtesz a jobb életkörül­mények megteremtéséért, csak le­gyen aki serkenti, szervezi őket. Ezt a hnb képviselői vállalták magukra. Sikerrel. Toronya már a Tokaj-vidék jóvol­tából is a sűrűn látogatott községek közé tartozik. A hivatalos delegációk között gyakran vannak külföldiek, Ázsiából, Afrikából, Amerikából is. Ezért fokozottan kell ügyelniük a kö­zel 1300 lelket számláló község ar­culatára. Nem könnyű feladat. S ha számba vesszük, hogy Toronya Kis- és Nagytoronya összevonásából jött létre, a felelősség még nagyobb. Szépen rendben tartják a község utcáit. A gondozott virágágyak, a rendszeresen kaszált füves terüle­tek jó benyomást keltenek a látoga­tókban.- Az elmúlt évi eredmények és munkánk méltó elismerése még job­ban serkenti a község lakosságát a fejlesztési feladatok teljesítésében való részvételre - jegyzi meg a hnb elnöke. Kell is a segítség, hiszen vízveze­téket építenek a sziklás talajú köz­ségben, sokszor a gépek helyett kézi erővel kell az árkokat kiásni. A Kistoronyát átszelő patak tisztítá­sa, partjainak rendben tartása ugyancsak igényes fizikai munka. Mégis győzik. Az idén a vízvezeték építésénél több mint 10 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában, 155 ezer korona értékben. A helyi patak tisztításánál eddig 3600 óra ledolgozására volt szükség. Zivata­rok után ugyanis nagyon sok lomot kell eltakarítani a patak medréből. Mazúr Mihály a hnb titkára, a SZISZ Tőketerebesi JB alelnöke büszkén mondja, hogy a toronyai fiatalok is bekapcsolódnak a felada­tok teljesítésébe. Az év első nyolc hónapjában már közel hatezer órát dolgoztak a Nemzeti Front választá­si programjának teljesítése során. Az általuk elvégzett munka értéke meghaladja a százezer koronát. Augusztus közepén a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság elnö­ke és kísérete járt Toronyén. A bor­gazdaság dolgozóival folytatott be­szélgetés során megjegyezte, hogy nagy benyomással volt rá a község rendezettsége, tisztasága, az itt élő emberek szorgalma és vendégsze­retete. Azt is elmondta, hogy az itt szerzett tapasztalatait ismerteti ha­zájában. Egy távoli ország vezetőjé­nek elismerő szavai nem maradnak visszhang nélkül az itt élő emberek körében. Még aktívabban járulnak hozzá a választási program teljesí­téséhez, a jobb, a szebb életkörül­mények kialakításához. HOROSZ ÁRPÁD A toivényer^ védelmében A Munka Törvénykönyvének január elsején hatályba lépő Novellája lényegesen nem érinti a szakszervezetnek dgyes válla­latoknál, üzemekben, intézményekben és egyéb szervezetekben tizenhárom éve működő, több mint 4800 döntőbizottságának hatáskörét. E tekintetben csak az a kivétel, hogy fokozott jogvédelemben részesíti mintegy 47 ezer tagjukat. Másszóval, a vitás munkajogi kérdések rendezésének ez a módja bevált és megfelel a munkaviszony demokratizálása követelményének. E bizottságok tevékenységenek célját úgy fogalmazhatjuk meg, hogy feladatuk cselekvően hozzájárulni a munkajogi sza­bályok megszegése eseteinek feltárásához, általában szocialista törvényességünk megszilárdításához és a dolgozók intézmé­nyes jogainak védelméhez. Konkrétan arról van szó, hogy amolyan első instanciaként ezek a bizottságok foglalkoznak olyan sérelmes vagy sérelmesnek vélt munkajogi ügyekkel, amelyekkel egyrészt a munkaadók, másrészt a munkavállalók fordulnak hozzájuk. Tavaly például - növekvő tendencia mellett- országos viszonylatban az ilyen felterjesztések száma csak­nem 31 ezer volt. Jellegüket tekintve a legtöbb volt a szervezetek kármegtérítési igénye dolgozóikkal szemben, illetve a foglalkoz­tatottak részéről a fegyelmi intézkedések hatálytalanításának szorgalmazása. Az ilyen beadványok számának gyarapodása egyébként két dologról tanúskodik. Az egyik, hogy a szervezetek határozottab­ban és következetesebben lépnek fel a visszás jelenségek ellen. A másik pedig az, hogy - mindkét fél részéről - gyakori a jogszabályok hézagos ismerete, de megsértésük is. Egyébként az előterjesztések megoldásának módja az, hogy a bizottság eldönti a vitás kérdést, vagy jóváhagyja a két fél megegyezését, továbbá a felek valamelyike visszavonhatja javaslatát, illetve az az illetékes bíróság elé kerül, amennyiben a döntőbizottság a benyújtásától számított harminc napon belül nem hoz döntést. Kedvezőtlen tényként könyvelhető el, hogy a felek tavaly például az eseteknek csupán 6,5 százalékában tudtak közös nevezőre jutni, vagyis egyezséget kötni. Ennek oka nem csupán az, hogy a döntőbizottságok egy része nem is nagyon törekszik ennek elérésére. Számottevő szerepe van annak is, hogy a szer­vezetek kifejezetten alibista módon intézményes döntéssel akar­ják dűlőre vinni a vitás kérdéseket, hogy fedve legyenek felettes szerveik, illetve az ellenőrző szervek előtt. Az sem szórványos jelenség, hogy a döntőbizottságok lekésik a már említett, har­mincnapos intézési határidőt. Mégpedig többnyire tudatosan, mert egyszerűen tartanak az ügy bonyolultságától, avagy - felet­teseik „rosszallásától“. Éppen e veszély csökkentését szolgálja majd e bizottságok fokozott jogvédelme a novellizált Munka, Törvénykönyve alapján. Egyébként itt jegyezzük meg, hogy az ilyen, okkal vagy oktalanul aggodalmaskodó magatartás - dicsé­retükre legyen mondva - nem jellemzi például a Losonci (Luče­nec) járás döntőbizottságait, amelyek az elmúlt évben ilyen* indítékkal egyetlen ügyüket sem terjesztették bíróság elé. Tavaly a szakszervezeti döntőbizottságok elé kerülő ügyek­ben - részben vagy teljesen - sikeresebbeknek bizonyultak a munkavállalók, mégpedig 54 százalékos hányadban. Noha ezt részben nem az igazuknak köszönhetik, hanem annak, hogy elég sok szervezet a formai követelmények meg nem tartása miatt marad „alul“, maga a tény mégis arról tanúskodik, hogy a szer­vezetekben is még elég sok a „fehér folt“ - a jogszabályok ismeretében és alkalmazásában egyaránt. A másik oldalon pedig- ezt bizonyítja az eldöntött esetek hátralevő 46 Százaléka, a munkavállalók között is szép számban akadnak olyanok, akik vagy nincsenek eléggé tisztában munkajogi törvényeinkkel vagy azokat annak reményében sértik meg, hogy erre nem derül fény. Mindkét vonatkozásban tehát van min javítanunk. GÁLY IVÁN A Sör- és Malátagyárak bratislavai vezérigazatóságához tartozó kutató­laboratórium feladata a nyersanyagok minőségének ellenőrzése és új technológiák kidolgozása. Dolgozói jelenleg két új citrancsból illetve zöld almából készült üdítő gyártását készítik elő. Egy új sörfajtát is kifejlesztettek. A Dominik - az idei Agrokomplex kiállításon mutatták be nagy sikerrel - színe a világos és barna söré között van. A felvételen Margita Ondríšeková kutatómérnök a zöld almából készült üdítő aroma- tikus adalékanyagait elemzi. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) 1988.

Next

/
Oldalképek
Tartalom