Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-30 / 231. szám, péntek

j gondolkodásmódot, hatékonya Szorosabb kapcsolat a lakossággal Új formák a polgári bizottságok munkájában A városokban és a társult köz­ségekben a polgári bizottságoknak fontos szerepük van a nemzeti bi­zottságok célkitűzéseinek megvaló­sításában, a Nemzeti Front válasz­tási programjának teljesítésében. Ott, ahol szoros az együttműködés a polgári bizottságok és az illetékes nemzeti bizottságok között, ott jó eredményeket érnek el. Egyes he­lyeken viszont csak papíron létező polgári bizottságokról beszélhetünk. Hosszú éveken át ezek a szervek csak saját elgondolásaik szerint dol­goztak. 1986-ban azonban a Szlo­vák Szocialista Köztársaság Belügy­minisztériuma kézikönyvet adott ki a polgári bizottságok munkájáról. Ez a kézikönyv azonban csak nagy vo­nalakban ad útmutatást, ezért a já­rások, városok és falvak keresik azokat a munkaformákat, amelyek mind jobban elősegítik a feladatok teljesítését. A Töketerebesi (Trebišov) járás­ban is egyre jobb eredményekkel dolgoznak a polgári bizottságok. Hu­szonegy ilyen bizottság működik a központi községekben és 33 a já­rás öt városában. A bizottságok más és más feltételek között dolgoznak, az új munkaformák keresése azon­ban mindenütt napirenden van. A, jnb tanácsa is rendszeresen foglalkozik tevékenységükkel. Az elért eredményeket az évente meg­rendezett járási aktívákon elemzik. Ebben a választási időszakban má­sodszor rendeznek ilyen konferen­ciát a közeljövőben. Az eredmények elemzésén kívül az új formákat is megvitatják. Magát a konferenciát is új módon készítik elő. A jnb tanácsa felhívást tett közzé a járási újság­ban, amelyben kéri a polgári bizott­ságok tagjait és a lakosságot, tegye­nek javaslatokat a bizottságok mun­kájának javítására. A felhívás nagy visszhangra talált, a javaslatok, ész­revételek feldolgozása most van fo­lyamatban. A konferencia előkészítése kere­tében a jnb tanácsának tagjai, osz­tályvezetői, tisztségviselői részt vesznek a polgári bizottságok ülése­in, amelyeken értékelik a feladatok megvalósítását, a tagok aktivitását és az illetékes nemzeti bizottságok együttműködését az egyes polgári bizottságokkal. Ezen kívül a szerve­zési osztály dolgozói a jnb aktivistái­val ellenőrzik a polgári bizottságok tevékenységét. Az így szerzett ta­pasztalatok alkotják a konferenciára készített vitaindító beszámoló alapját. Szinte lehetetlen minden javasla­tot ismertetni. De megemlítjük leg­alább azokat, amelyektől sokat vá­runk és érdemesnek tartunk másutt is alkalmazni. Tőketerebesen példá­ul a polgári bizottságok helyiségei­ben havonta egyszer képviselői fo­gadónapokat tartanak a polgári bi­zottságok tagjainak jelenlétében. A város lakossága ki is használja a lehetőséget, hogy találkozzon a képviselőkkel. Ezeken a találkozó­kon feltárják a problémákat és közö­sen keresik azok megoldásának le­hetőségeit. Nagykaposról (Veľké Kapušany) érkezett a javaslat, hogy a városi nemzeti- bizottság a lakó­tömbök bejárataiban függesszen ki információs táblákat, ezeken tájé­koztassanak a vnb célkitűzéseiről, a nyilvános gyűlésekről, s egyéb kérdésekről. A királyhelmeciek (Krá­ľovský Chlmec) azt tartják fontos­nak, hogy a polgári bizottságok tag­jai ne csak az utcákon való találko­zások során beszélgessenek el az emberekkel, hanem legalább ne­gyedévenként tegyenek családi lá­togatásokat is. Csak így lehet a la­kosokat még aktívabban bevonni a feladatok teljesítésébe. Nem kis feladat hárul a polgári bizottságokra az életkörülmények javításában. A lakótelepeken sok­szor nehéz meggyőzni az embere­ket, hogy kaszát, kapát, vagy gereb- lyét vegyenek kezükbe. Gálszécsen (Sečovce) ezt a gondot úgy akarják megoldani, hogy a bejáratok szerint felosztják a lakótömbök környékét és az egyes területek rendben tartá­sát havonta értékelik, a legjobbakat tárgyi jutalomban részesítik. Innét jött az a javaslat is, hogy a polgári bizottságok rendfenntartó aktíváinak tagjai az önkéntes rendőrökkel kar­öltve tartsanak esti járőrszolgálatot. A meghatározott jogokkal fölhatal­mazott járőrök nagyban hozzájárul­hatnak a közrend javításához, a vandálok tetteinek megfékezésé­hez, vagy talán teljes megakadályo­zásához is. A lakótelepeken többször va­gyunk szemtanúi kisebb-nagyobb közlekedési kihágásoknak. A gép­kocsivezetők behajtanak a tilosba, zöldterületeken parkolnak, vagy ép­pen olajat cserélnek az utcán. A ke­rékpározók - és nemcsak a gyere­kek - a járdákat versenypályának képzelik. A nagykaposi 6. számú polgári bizottság már az elmúlt években körzetét közlekedési kihá­gásoktól mentes területté nyilvání­totta. Sikerrel. Jó volna, ha példáju­kat mindenütt követnék. A városokban működő polgári bi­zottságok fontos feladata szorosan együttműködni a lakóbizottságokkal, a házfelügyelőkkel. Ezen a téren még sok a pótolnivaló. A . polgári bizottságok a lakásproblémákkal nagyon keveset foglalkoznak. A nemzeti bizottságok nem kérik ki véleményüket a lakáskiutalási sor­rend összeállításához a sürgős lakásproblémák rendezésében. A nem lakott helyiségek felhasználá­sában is kezdeményezőbbek lehet­nének. Több lakótömb alagsorában műhelyt létesíthetnének a barkácso­lóknak, vagy klubhelyiséget a 'ti­zenéveseknek. A felsoroltak is igazolják, a Tó- keterebesi Jnb tanácsa és az illeté­kes nemzeti bizottságok megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a pol­gári bizottságok munkájára. Nem véletlenül, hiszen aktív segítségük nélkül aligha érhetnének el sike­reket HOROSZ ÁRPÁD, a Töketerebesi Jnb munkatársa Jobb körülmények között Ugyanúgy, mint Szlovákia sok­sok falujában, Ipolybalogon (Balog nad Ipľom) is a Jednota fogyasztási szövetkezet járási kirendeltsége lát­ja el a lakosságot élelmiszerrrel és ipari cikkekkel. Természetesen a vá­sárlók ma már az áru mennyiségén és minőségén kívül a magas szintű kiszolgálást is igénylik. Hogy ennek eleget tehessünk, bővíteni kell az üzletházlózatot, javítani, korszerűsí­teni a vásárlás körülményéit. így van ez az Ipoly jobb partján elterülő 900 lakosú kis falucskában is. A Nagykürtös (Veľký Krtíš) és Ipolyság (Šahy) közti főútvonal mel­lett található üzletünk évek óta na­gyon rossz állapotban volt. A ve­gyesboltban az élelmiszereket és az iparcikkeket egy helyiségben árul­ták. Az évi forgalmi terv pedig már abban az időben is 3 millió korona körül mozgott. Hasonló állapotban volt a Jednota vendéglője is, amely­nek nem kevesebb, mint 1-1,2 millió korona évi forgalmat kellett elérnie. Aztán a nyolcvanas évek elején végre remény nyílt a változásra. A hnb és a Jednota kidolgoztatta az új üzlet tervrajzát, majd hozzáláttak a kivitelezéshez. A járási építőipari vállalat dolgozóinak becsületes munkája eredményeként elkészült az új, modern üzletközpont. Már há­rom éve élelmiszer- és húsbolt, va­lamint háztartási cikkek boltja áll a lakosság rendelkezésére. Az élelmiszerellátásban előfor­dulnak kisebb hiányosságok, mivel járásunknak nincs saját nagyraktára és így a losonci (Lučenec) élelmi­szerraktár, melyhez mi is tartozunk, sok esetben mostohagyerekként ke­zeli a Nagykürtösi járás Jednota- üzletéit. A vendéglő, mely az építke­zés menetének utolsó szakaszában .készült el, becsalogatja a környező falvak lakoságát, valamint az Ipoly­ság és Szlovákgyarmat (Slovenské Ďarmoty) közti főútvonalon közleke­dő turistákat. Jellegzetes ételeket készít, specialitása a pacalpörkölt betyár módra. Jó lenne, ha ez az ételkülönlegesség soha nem hiá­nyozna a kínálatból. ' Az utóbbi három évben a vendég­lő forgalma 1 millióról 1,7 millióra, a volt vegyesbolté pedig 3 millióról 5,5 millióra növekedett. A jó áruellá­tást, valamint a megfelelő kiszolgá­lást az a tény is bizonyítja, hogy 1987-ben az évi tervet összességé­ben 115 százalékra teljesítették. A megfelelő ellátást, valamint a színvonalas kiszolgálást elősegíti a Jednota helyi felügyelő bizottságá­nak munkája is. A hnb segítségével bevonta a lakosok nagy részét az üzletközpont építésébe, összesen 4000 órát ' dolgoztak- társadalmi munkában. A Jednota a tagságnak ezt a se­gítőkész hozzáállását úgy igyekszik minden évben meghálálni, hogy in­gyenes kirándulást szervez Szlová­kia szép fürdőhelyeire. Sajnos, a bevásárlóközpont kör­nyékének rendezése még várat ma­gára. Hogy községünk központja megfeleljen a mai követelmények­nek, az üzlet melletti parkot is rend­be kell tenni. Ezért a tagság bele­egyezésével a felügyelő bizottság vállalta, hogy az év végéig befejezi a munkálatokat. TÖRÖK FERENC, a Jednota ípolybalogi felügyelő bizottságának elnöke A kvétnái Morva Üveggyár Nyugat- európa, Eszak- Amerika, Japán és Ausztrália piacain értékesíti terméke­it, amelyek kiváló minőségükkel és szép formáikkal öregbítik a cseh­szlovák üveg­gyártás hírnevét. Felvételünk az üvegfestő részleg­ben készült. (Felvétel: Vit Korčák - ČSTK) Nem a pénz dönti el Korszerű szolgáltatás Munkakollektívánk a temetők gondo­zásáról, a temetések szervezéséről, s to­vábbi fizetett, illetve ingyenes szolgáltatá­sokról gondoskodik. Arra törekszünk, hogy az elhunytak hozzátartozóit teher­mentesítsük az eltemettetéssel, a gyász- szertartás és a sírok gondozásával kap­csolatos teendőktől. Jobb munkaszerve­zéssel sikerült megoldanunk például a ko­porsószállítást azokban a kisebb teme­tőkben is, ahol ezt eddig a rokonoknak maguknak kellett intézniük. A feladat el­végzésére főiskolai hallgatókat szerződ­tettünk, akiknek egyrészt jól kell ismerniük a társadalom erkölcsi és illemszabályait, másrészt nyilván megfelelő jövedelemki­egészítést jelent számukra az ilyen mun­ka. Az igényeknek megfelelő helyen tevé­kenykedő csoport tagja még a szertartás­mester, aki a temetés méltóságteljes és zavartalan menetéről gondoskodik, be­szédet mond, búcsúztatja az elhunytat a polgári ügyek testülete nevében, továb­bá egy orgonista, bár van még egy köze­pes nagyságú zenekarunk is, melynek szolgáltatásai ingyenesek minden polgári szertartásnál. Az elhunyt temetéséről in­tézkedő hozzátartozónak még a busz miatt sem kell más szolgáltató vállalatok­nál kilincselnie - ha ezt megrendeli, gon­doskodunk arról, hogy a busz idejében rendelkezésére álljon a gyászolók elszál­lítása céljából. Új szolgáltatásaink közé tartozik a ko­szorúk kölcsönzése, amit - a dolog ter­mészete miatt - csupán a hamvasztások- nál tettünk lehetővé. A hozzátartozóknak nem kell tehát több száz koronát fordíta­niuk a koszorú beszerzésére, amely fon­tos díszítőeleme, kelléke ugyan a gyász- szertartásnak, de 30-40 perces „szerep­lése“ talán nem áll arányban az árával. A koszorúk kölcsönzését szalagok készí­tésével egészítjük ki. Ezeket sokan em­lékként őriznek meg. Elképzeléseink közt szerepel az is, hogy a hozzátartozók megrendelése alapján gondoskodunk majd a sírhantok rendben tartásáról, díszítéséről is. Ezt a szolgáltatást eddig még nem tudtuk megszervezni, mivel nincs elég szakkép­zett dolgozónk. A temetőkben azonban már jelenleg is ingyen kölcsönzünk kapát, öntözőkannát, s más, a sírok gondozásá­hoz szükséges kerti szerszámot. A leginkább néhány temetőnk különle­ges szépségére, esztétikai értékére va­gyunk büszkék. Gondolok itt főként a há­rom ún. történelmi temetőnkre - az And­rás, a Kecskekapu melletti és a Miklós temetőre, illetve az újabbak közül a Ruži- novi temetőre. Az említett Ružinovi temető jelenti né­zetünk szerint azt a mintát, melyet egy mai temető alapításánál követni kellene. Itt nem annyira a formai szempotokra gondolunk (a síroknak kör- és félkör alak­ban illetve előre megtervezett csoportok­ban történő elhelyezése), mint inkább a temető funkciójának újszerű értelmezé­sére, a természettel való összhang kiala­kítására. Nem tagadjuk, sokat tanultunk a külföldi megoldásokból, ám tanulni nem szégyen. A temető az új felfogásunk sze­rint nem csak a halottak, a sírok kertje, hanem legalább annyira az élőké is. Úgy kell kialakítani, hogy az élő se érezze itt magát nyomasztóan, ne idegenkedjen a temetőlátogatástól. Ennek egyik előfel­tétele a sok fa, dísznövény, a nagy füvesí­tett területek kialakítása. Ez önmagában véve persze még nem elég. A sírkövek­nek is be kell illeszkedniük ebbe a termé­szeti környezetbe. Éppen ezért bizonyos feltételeket szabunk, melyeket meg kell tartani. Ennek egyik - társadalmilag sem jelentéktelen - mellékkövetkezménye a költséges síremlékek versenyének ha­tástalanítása. Az új temetőben nem he­lyezhető el bármilyen cirádás, angyalkák­kal díszített; s környezetébe nem illő sír­emlék, még ha bármennyire drága anyag­ból készült is. Nem pusztán a pénz dönti el tehát, kinek milyen síremléke lesz, hanem a természet adta lehetőségek. A néhány évvel ezelőtt végrehajtott rekonstrukciók után hasonló szerepet töl­tenek be az ún. történelmi temetők, me­lyekben persze már nem temetünk. A re­konstrukciók során csak azokat a sírem­lékeket őriztük meg, melyeknél ezt eszté­tikai értékük vagy az elhunyttal (mint tör­ténelmi személlyel) való kapcsolatuk in­dokolta. Ezek a temetők síremlékeik szépségével, felirataikkal a város törté­nelmének részét alkotják. Felkeresik az idelátogató turisták, szabadidejüket töltik itt a nyugdíjasok, a gyermekeikkel sétáló anyák. Sajnos, több ízben előfordult már, hogy a sírköveket a közeli sörözőkből éjszaka kizárt ittas vandálok ledöntöget­ték, pusztították. Ezért éjjeli őröket kellett alkalmaznunk, majd kutyákat is beszerez­nünk, hogy meg tudjuk őrizni az eljövendő évtizedek, évszázadok számára is a vá­ros krónikájának, a város egykori iparmű­vészeinek, szobrászainak alkotásait. KAROL MAAR, a bratislavai temetőkezelöség vezetője Együtt a szülőkkel a gyerekekért Szükség van családi orvosra? Mostanában ismét előtérbe került a házi, illetve a családi orvos bevezetésének kérdése. Szerintünk, s most Bratislava 4. városkerületének gyermekgyógyá­szai nevében szólok, városi méretben egyrészt nehezen tudom elképzelni ennek bevezetését, másrészt nem is látom szükségesnek. Éspedig azért nem, mert a mi városkerületünkben a gyerekorvosi hálózat megoldott, egy orvosra ezer, ezerötven gyerek jut, ami a városi átlag alatt van. A gyerekorvosok a gyerekeket megszü­letésük után a családban látogatják meg, s a továbbiak­ban is, míg gyermekintézménybe nem kerülnek, ók látják el. Városkerületünkben jól működnek a tanács­adók, s a visszajelzések alapján kedvezőnek mondható a szülő-orvos kapcsolat. A kisgyermek bölcsődei, illetve óvodai elhelyezése után is többnyire a körzeti orvos figyeli a gyereket, de ha mégsem, betegsége esetén ismét hozzá kerül. Az iskolaorvosi rendelés már nem ilyen egyértelmű, hiszen a gyerekek különböző iskolát látogatnak, s a szű­rővizsgálatokat az alapiskolai orvosok végzik Viszont betegség esetében megint a körzeti orvos gyógyítja a kis beteget. Az a körzeti orvos, aki születésétől kezdve 15 éves koráig figyeli fizikai, szellemi fejlődését. A körzeti gyermekorvosok a negyedik városkerület­ben tehát ismerik a gondjaikra bízott gyerekeket, sőt, gyakran a családi környezetet is. Hiszen nem kevésszer fordul elő, hogy az évek folyamán otthon látogatják meg a beteget. Köztudott, indokolt esetben az orvosnak - rendelése után - kötelessége is ez. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy csak indokolt esetben kérjék a szülök a családlátogatást. Akkor, ha a kisgyereket nem lehet elszállítani az egészségügyi központba, akkor amikor a nagyobb gyerek nem képes gyalog megtenni az utat. És természetesen akkor, ha a beteg állapota nem követel azonnali beavatkozást, mert a szülőnek számolnia kell azzal, hogy a látogatásra nem azonnal kerül sor, ilyenkor gyorsmentőkhöz kell fordulni. Város­kerületünkben jelenleg nem okoz gondot ez a probléma, sőt, orvosaink még mentőautót sem igényelnek, hiszen a rendelők a lakótelepeken vannak. Vidéken, gondolom, bonyolultabb a helyzet, pont a távolságok miatt. Természetesen a kollégáimmal mi is latolgattunk, mi kellene ahhoz, hogy a családi orvosi ellátás, városi viszonyok között létjogosultságot nyerjen. Elsősorban, úgy gondolom, csökkenteni kellene az orvosok rendelési óráinak számát. De mikor végeznék a megelőző vizsgá­latokat, az oltásokat stb? Mert tény, az egészséges gyerekek látogatása feleslegesnek bizonyulna, viszont az orvosoknak ismerniük kell egészségi állapotukat. Másodsorban, a körzeti orvosnak két ápolónőre lenne szüksége. Az egyik elkísérné a beteg gyerekhez, a má­sik ügyelne, fogadná a bejelentéseket, elvégezné az egészségesekkel kapcsolatos adminisztrációt Mi úgy látjuk, egyelőre nincsenek meg ehhez a lehe­tőségek, és igény sincs az ilyen egészségügyi szolgálta­tások iránt. A szülők általában elégedettek gyerekgyógyászaink munkájával, s ha netán mégsem, indokolt esetben kérhetik magukat más orvoshoz. Városkerületünkben - s ebben szerencsések vagyunk - gyermekorvosaink körében alacsony a fluktuáció, ami a sikeres munka alapfeltétele. Valamennyien tudatosítjuk, ha idejében fedezzük fel a betegséget, egyszerűbb, igénytelenebb a gyógyítás. Ezért a megelőzést elsőrendű feladatunk­nak tekintjük Dr. MIROSLAVA KLUČKOVÁ, Bratislava 4. városkerülete gyermekgyógyászainak vezető orvosa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom