Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-01 / 206. szám, csütörtök

Irak-Irá n Az ENSZ-főtitkár genfi erőfeszítései (ČSTK) - Tegnap volt az iraki­iráni közvetlen tárgyalások hetedik napja. Nem született haladás azok­ban a vitás kérdésekben, amelyek miatt vasárnap a két külügyminiszter felállt a tárgyalóasztaltól, így most csak szakértői szinten tartottak köz­vetett véleménycserét. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár és munka­társai olyan kompromisszumot aján­lottak a feleknek, amely lehetővé tenné a párbeszéd miniszteri szintű folytatását. Az ajánlat szerint egye­lőre nem tűznék napirendre a legé­getőbb kérdéseket, azokra összpon­tosítanák a figyelmet, amelyekben nagyobb egyetértés várható. Az ENSZ főtitkára a tegnapra vir­radó éjszaka több alkalommal is ta­lálkozott a BT öt állandó tagjának nagyköveteivel. A délelőtt folyamán az újságíróknak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, reméli, hogy az ügy a lehető legrövidebb időn belül ki­mozdul a holtpontról. Figyelmezte­tett arra, hogy az idő szalad, s neki az iraki-iráni probléma mellett még más kötelezettségei is vannak. Csü­törtökön Lisszabonba utazik, s addig még el kell döntenie, hogy ki fogja ót helyettesíteni a genfi tárgyalásokon. Megsemmisült épületek és kávéültetvények Nicaraguában egy ellenfor­radalmi támadás után... (Telefoto - ČSTK) Újabb gazdasági intézkedések Nicaraguában Ortega az amerikai agresszió következményeiről (ČSTK) - Daniel Ortega nicara guai államfő a kormány keddi ülésén 25 éves a forró drót (ČSTK) - A Moszkva és Washington közötti forró drót létrehozásának 25. évfordulója alkalmából a Fehér Ház kedden hivatalos nyilatkozatot tett köz­zé, amely megállapítja: bár ezt a vona­lat nem használták gyakran, mégis fel­becsülhetetlen értékű szolgálatokat tett, lehetővé tette az amerikai elnök számá­ra a közvetlen összeköttetést a szovjet vezetéssel. A forró drót létesítésének gondolata 1962-ben, az ún. kubai válság után merült fel, s egy év múlva a két ország közötti közös memorandum értelmében létre is hozták. mondott beszédében részletesen foglalkozott az amerikai beavatko­zás következményeivel. Kiemelte: az amerikaiak Nicaragua ellen foly­tatott agressziója - amely már több mint hét éve és hét hónapja tart - július 30-ig 28 067 polgári áldoza­tot és 12,2 milliárd dollár értékű anyagi kárt követelt. Az ülésen, melyen elsősorban az idén februárban elfogadott gazdasá­gi intézkedések megvalósítását is értékelték, leszögezték: a nicaraguai gazdaság az Egyesült Államok ag­ressziójának köszönhetően jelentős gondokkal küszködik. Ezzel összefüggésben ismét újabb, gazdasági vonatkozású in­tézkedéseket foganatosítottak: 140 százalékkal emelték az állami költ­ségvetési szervezetek alkalmazot­tainak, valamint a mezőgazdasági munkásoknak a bérét. A kormány júniusi döntése értelmében az ipar­ban dolgozók bére továbbra is a tel­jesítmények hatékonyságától függ. 125 százalékkal leértékelődött a cordoba árfolyama, jelenleg 180 cordobát ér egy amerikai dollár. Be­vezették továbbá a mozgó kamatot, amely követni fogja az infláció mér­tékét. Több mint 100 százalékkal nőtt a tüzelő- és üzemanyag ára, valamint a víz- és áramszolgáltatás díja. Az új gazdasági intézkedések célja, hogy növeljék az állami költ­ségvetési szervezetek dolgozóinak, valamint a mezőgazdasági munká­soknak a vásárlóerejét, tekintve, hogy az árak júliusi módosítása leg­inkább ezeket a rétegeket érintette hátrányosan. Helmut Kohl derűlátó nyilatkozata (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár interjút adott a Stuttgarter Zei­tung című lapnak, s ebben külpolitikai kérdésekről szólva kijelentette: az utóbbi öt évben a leszerelés terén olyan ered­mények születtek, amelyek korábban el­képzelhetetlenek voltak. Jelenleg jó lehe­tőség van arra, hogy Bécsben kidolgoz­zák a hagyományos európai leszerelési fórum mandátumát. „Remélem, hogy ez a tanácskozás még az idén megkezdő­dik“ - szögezte le. Kohl a taktikai atom­fegyverek csökkentésének problémájával foglalkozva azt hangsúlyozta, hogy erről (ČSTK) - Chilében tegnap a kormány­zó junta az államfői posztra az 1997-es Ülést tartott a JKSZ KB Elnöksége (ČSTK) - A JKSZ KB Elnökségé­nek keddi ülésén az ország gazda­sági, politikai és biztonsági helyzetét tekintették át. A testület megvitatta a párt központi bizottsága 17. ülésé­nek előkészítésével kapcsolatos kérdéseket is. Erre a tanácskozásra még e hónapban sor kerül. Az ülésen leszögezték, a jelenlegi feltételek között a jugoszláv kommu­nistáknak az országos pártkonferen­cia határozataiból kell kiindulniuk, amelyek megállapították, hogy a válságból kivezető út három re­form megvalósításán keresztül ve­zet. A gazdasági, a politikai és a pártélet reformjáról van szó. Štefan Korosec, a JKSZ KB Elnökségének titkára kijelentette, az országban mélyül a válság, s egyre inkább érzékelhető magában a pártban is. A koszovói autonóm terület problé­májával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés az egész ország ügye, s megoldásáért min­den kommunista felelősséggel tarto­zik. A gazdasági helyzetet nagyon nehéznek és bonyolultnak nevezte. Világosnak kell lennie - mondotta -, hogy nem fogunk eltérni az orszá­gos pártértekezlet határozatától, amely kimondta a társadalom továb­bi demokratizálásának és a piacgaz­daságra való orintációnak a szüksé­gét. Természetesen fel kell mérni, hogy hol vannak a határai a társada­lom ellenállóképességének, s mi­ként lehet elkerülni a szociális rob­banást - mondta a jugoszláv poli­tikus. (A Népszabadság karikatúrája) A pakisztáni ellenzék követelése: Mondjon le a kormány a kérdésről is tárgyalni kell. „A NATO jelenleg dolgozza ki a biztonsági és lesze­relési kérdésekre vonatkozó koncepció­ját. Ennek keretében kell dönteni arról is, hogy mi legyen a rövid hatótávolságú rendszerekkel, beleértve az azok korsze­rűsítésével kapcsolatos problémákat is." Tervezett szovjetunióbeli látogatásá­val kapcsolatban elmondotta: Mihail Gor- bacsowal, az SZKP KB főtitkárával kö­zösen arra fognak törekedni, hogy új fejezetet nyissanak a két ország kapcso­latainak történetében. Egyetlen jelölt: Pinochet IľWO Tmmj? Amnj, évig terjedően egyetlen jelöltet állított: Augusto Pinochet diktátort. Ezt a jelölést az október elejére tervezett népszavazás­nak kellene szentesítenie. Bár Chilében a belső ellenzék egyre nagyobb befolyás­ra tesz szert, feltételezhető, hogy a sza­vazást Pinochet és klikkje manipulálni fogja, nem bíznak semmit a véletlenre. A nép ellenállásáról a diktátorrezsim­mel szemben számos tiltakozó akció is tanúskodik, tegnap a fővárosban is több tömegmegmozdulásra került sor. A had­ügyminisztérium épülete előtt, ahol a jun­ta ülésezett, a tömeg a diktatúra felszá­molását és a demokrácia felújítását köve­telte. A rendőrség gumibotokkal és könnygázzal támadt a tüntetőkre. Hírügy­nökségi jelentések szerint az összecsa­pásokban egy ember életét vesztette, harmincan megsebesültek, a letartózta­tottak száma pedig meghaladja a 650-et. Csehszlovákia-NSZK T alán már közhelynek hat, hogy amikor hazánk és az NSZK kapcsolatairól beszélünk, elsősor­ban azt emeljük ki: a két rendszer, a két tömb határán vagyunk szom­szédosak egymással. Ám ez olyan tény, amelynek jelentősége napja­inkban - a minden területen ígérete­sen fejlődő kelet-nyugati együttmű­ködés időszakában - egyre nő. És épp ez a körülmény ad szélesebb - európai - dimenziókat a csehszlo­vák-nyugatnémet viszonynak. Itt, a kontinens közepén figyelhetők meg a legjobban Európa problémái, ugyanak­kor a gondok közös megoldása, vagy annak szándéka, jogosan kelt figyelmet másutt is a vi­lágon, és a jó példa erejével hat. Bohuslav Chňoupek hét eleji bon­ni hivatalos munkalátogatása az el­só ilyen magas szintű érintkezés volt Helmut Kohl emlékezetes januári prágai útja óta. A kancellári látoga­tás - s ezt mindkét részről nagy megelégedéssel nyugtázták - új fe­jezetet nyitott országaink viszonyá­ban, ugyanis a párbeszédet kor­mányfői szinten is elindította a rend­szeresség útján (ezt megerősítvén Ľubomír Strougal jövő januárra szó­ló bonni meghívást kapott). A mostani bonni külügyminiszteri tárgyalások tehát alkalmat adtak ar­ra, hogy a felek értékeljék az elmúlt hét hónap során elvégzett munkát, ellenőrizzék a Prágában elfogadott tervek teljesítését. Csehszlovákia és az NSZK együttműködése a politikai kapcsolatoktól kezdve a gazdasági, ökológiai, kulturális és humanitárius kapcsolatokig mintegy száz pontot ölel fel. Ezek közül január óta hozzá­vetőleg 25-öt sikerült már megvalósí­tani. Kedvező folyamatok indultak el az ipari kooperáció, a közös válla­latalapítás, az utazások, vízumgya­korlat, a kulturális csere terén. Külön ki kell emelni a környezetvédelmet, ahol már túljutottunk a savasesók és más „mennyei meglepetések" miat­ti kölcsönös vádaskodásokon, s a tavaly született kormányközi megállapodás alapján most együtt munkálkodunk azért, hogy az egészséges természeti környezet megmaradjon a következő nemze­dékek számára is. Vagy ahogy Bo­huslav Chňoupek fogalmazott Bonn­ban: nehogy felrobbanjon az „időzí­tett ökológiai bomba". örvendetes, hogy intenzívebbé vált az elmúlt hónapokban a parla­mentek, az egyes minisztériumok közötti érintkezés, valamint Cseh­szlovákia és a szövetségi tartomá­nyok (főleg Észak-Rajna-Vesztfália, Baden-Württemberg, Bajorország) közötti kapcsolat. Mindez tehát tük­rözi, hogy a kétoldalú együttműkö­dés elmélyítésének szándéka köl­csönös. Egyébként a gazdasági, ke­reskedelmi szféra a múltban mindig stabilizálóan hatott a csehszlovák -nyugatnémet viszonyra, ugyanak­kor az is igaz, hogy országaink ipari hagyományai, fejlettsége további ki­aknázására váró lehetőségeket kí­nálnak. Bonnban úgy tartják, hogy a csehszlovák gazdasági mechaniz­mus átalakítását célzó lépések eb­ből a szempontból is biztatóak. A nemzetközi politikában január óta úgyszintén történt néhány jelen­tős esemény, amely kedvezően hat vissza Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatára. Először is érvénybe lépett a szovjet-amerikai rakéta­szerződés, amelynek kimunkálásá­ban országaink is segédkeztek az­zal, hogy kötelezettséget vállaltak: lehetővé teszik a rakétafelszámolás helyszíni ellenőrzését. Hazánkból időközben elszállították az utolsó szovjet nukleáris fegyvert, tehát Csehszlovákia ismét atommentes lett. A másik oldalon a Pershing- rakéták felszámolása is folyamatban van, tehát az egymás iránti bizalom ezáltal is jelentősen növekszik. Meg Európai „varratok“ kell azonban jegyezni, hogy a NATO úgynevezett kompenzálási tervei, vagyis a hagyományos fegyverzet korszerűsítésére vonatkozó elkép­zelések zavaróan hatnak. A bécsi utótalálkozó keretében mindeneset­re van rá mód, hogy ezekben a kér­désekben is elfogadható megállapo­dás szülessen. Némileg eltér a véleményünk a vegyi fegyverek ügyében, ugyanis a bonni kormány világméretű betiltá­sukat szorgalmazza és egyelőre nem fogadja el, hogy a kisebb vegyi- fegyermentes övezetek létrehozása (pl. Közép-Európában, ahogy azt Csehszlovákia és az NDK javasolja) épp az egyetemes vegyi leszerelést elősegítő lépés lenne. A genfi lesze­relési konferencián azonban a jelek szerint van remény arra, hogy e té­mában közös álláspontot dolgoz­zunk ki. Az elmúlt hét hónap csehszlovák -nyugatnémet szempontból is ki­emelkedő eseménye volt a KGST és a Közös Piac közötti hivatalos kap­csolatfelvétel. Bizonyára nem vélet­len, hogy ez a megállapodás épp akkor született meg, amikor Cseh­szlovákia a KGST-ben, az NSZK pedig a Közös Piacban látta el az elnöki tisztséget. A nyugatnémet ve­zetés ígéretet tett arra, hogy tekinté­lyét latba vetve szorgalmazni fogja a hazánk és a EGK közötti diplomá­ciai kapcsolatfelvételt, illetve keres­kedelmi megállapodást. Egyébként épp Prága és Bonn a legfőbb szó­szólója a kontinens gazdasági együttműködésének, amit az is je­lez, hogy mindkét ország szeretné megrendezni a helsinki folyamat ke­retében tervezett európai gazdasági fórumot. Egyszóval: az általános nemzet­közi légkör javulása, a konfrontáció­tól a párbeszéd felé mutató tenden­ciák kétségtelenül pozitívan hatnak a csehszlovák-nyugatnémet vi­szonyra. Ugyanakkor az sem túlzás, hogy országaink érdeme is e folya­mat elmélyülése. A múlt hordalékai­nak fokozatos eltüntetését, a problé­mákat nem kerülgető magas szintű dialógust nem zárják ki a közöttünk húzódó politikai és ideológiai ha­tárok. Hans-Dietrich Genscher, az új gondolkodásmód talán legfőbb nyu­gati terjesztője, a hétfői bonni dísz­vacsorán úgy fogalmazott: államaink a két rendszer „varrata“ mentén fekszenek. Hozzátehetjük, hogy itt minden „szálszakadás“ veszélyes lehet. Ennek a felismerése késztet bennünket is arra, hogy a „varrato­kat“ újabb és újabb „öltésekkel“ erősítsük. PAPUCSEK GERGELY Országos vita Magyarországon két törvénytervezetről Az MSZMP KB szóvivője az aradi találkozóról ÚJ SZÚ 1988. IX. 1. (ČSTK) - Pakisztánban a Mozga­lom a Demokrácia Helyreállításáért nevű ellenzéki tömörülés nyilatko­zatban követelte, hogy Ziaul Hakk volt államfő kormányának miniszte­rei mondjanak le. Az ellenzéki pártok vezetői kétnapos tanácskozást tar­tottak, s az említett dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a miniszterek lemondása biztosítaná a november 16-ra tervezett parlamenti választá­sok megrendezésének pártatlansá­gát. A tanácskozáson részt vett a legbefolyásosabb ellenzéki párt, a Pakisztáni Néppárt elnöke, Bena­zir Bhutto is. Abdul Vali Hán, a mozgalom el­nöke tegnapi sajtóértekezletén kije­lentette, a kormány jelenlegi össze­tétele lehetetlenné teszi az államfő számára annak az ígéretnek a telje­sítését, hogy a választások valóban szabadak lesznek és nem fogják őket manipulálni. Közölte, a mozga­lom felkérte Gulam Iszhak Hán ügyvivő elnököt, hogy a választáso­kon saját jelölteket indíthasson. Ezt a követelményt annakidején a kor­mányzat elutasította. (ČSTK) - A magyar sajtó tegnap közölte Major Lászlónak, az MSZMP KB szóvivőjének nyilatko­zatát, aki elmondta, hogy Grósz Ká­roly, a magyar párt főtitkára, kor­mányfő a vasárnapi aradi találko­zón tíz témát javasolt megvitatásra Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, államfőnek. A tízből nyolc pontban sikerült haladást elér­ni. Többek között abban, hogy 1989- ben legfelsőbb szintű magyar-ro­mán találkozót tartanak, amelyen ki­dolgoznának egy nemzetiségekről szóló nyilatkozatot, továbbá olyan kérdésekről van szó, mint a gazda­sági és kulturális együttműködés fej­lesztése, a romániai magyar nemze­tiségű állampolgárok kitelepülése, a családegyesítés, a kölcsönös tu­ristaforgalom javítása, valamint egy magyar újságíróküldöttség romániai látogatása. A nyilatkozat végén Major László hangsúlyozta, az aradi tárgyalások jelentőségét az is alátámasztja, hogy tizenegy éve nem került sor a főtitkárok találkozójára. E héten kezdődött meg Magyar- országon az országos vita két tör­vényjavaslatról, az egyesülési, vala­mint a gyülekezési jogról. A doku­mentumot a magyarországi sajtó a múlt szombaton tette közzé, s a vi­tát a Hazafias Népfront szervezi. A gyülekezési törvénytervezet konk­rétan megszabja a különféle gyüle­kezések szervezőinek, valamint az állami szerveknek a jogait és köte­lességeit. A dokumentum szerint azokat az összejöveteleket kell majd előre bejelenteni, amelyeken a résztvevők száma előreláthatólag meghaladja a kétszáz főt. A tervezet alternatív javaslatokat tesz, így pél­dául a bejelentési kötelezettséget két fórumon lehet érvényesíteni, az első javaslat szerint a helyi rendőri szerveknél, a második szerint pedig a tanácsnál. A kérelem elutasítása esetén fellebbezni nem lehet, de három napon belül a bírósághoz lehet fordulni. A gyülekezéseknek nem szabad sérteniük az állam biz­tonságát, a közrendet, nem irányul­hatnak Magyarország szövetségesi kapcsolatai ellen. Az egyesülési jogról szóló terve­zet lehetővé teszi olyan egyesületek létesítését, amelyeknek legkeve­sebb tíz tagja van, valamint társa­dalmi szervezetekét, amelyek legke­vesebb ezer taggal rendelkeznek. Ami a politikai pártok tevékenységét illeti, három változat közül lehet vá­lasztani. Mindhárom egyetlen párt létezésével számol, a különbség ab­ban van, hogy a törvény vonatkoz- zon-e a pártra is, vagy pedig a párt helyzetét kizárólag az ország alkot­mánya határozza meg. Társadalmi szervezeteket minden olyan tevé­kenységi területeken lehet alakítani, amelyeket a törvény nem tilt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom