Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-26 / 227. szám, hétfő
Mil Ja cfl (Folytatás az 1. oldalról) a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. Társadalmunk sikeres átalakításában kulcsfontosságú az alapvető gazdasági reform. A gazdaság ugyanis olyan terület, amelyben létrehozzuk az emberek anyagi és szellemi szükségletei kielégítésének és országunk további fejlődésének anyagi előfeltételeit. Ez olyan szféra, amelyben manapság döntő módon nyilvánul meg a jelenlegi történelmi szakasz társadalmi fejlődését mozgató erőnek, a tudomá- nyos-technikai forradalomnak szerepe. Új feltételek között A gazdasági reformon végzett munkát meggyorsítottuk, hogy már az átmeneti időszakban, a 8. ötéves tervidőszak végéig és 1991-től kezdve megteremtsük a gazdálkodás új alapelvei átfogó alkalmazásának szükséges tárgyi előfeltételeit. Ismeretes, hogy a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az állami vállalatról, a mezőgazdasági, a lakás-, a fogyasztási és a termelőszövetkezetekről, a külgazdasági kapcsolatokról szóló törvényeket, a Gazdasági Törvénykönyv Novelláját, illetve az állami döntőbíráskodásról szóló törvény novelláját. Ezzel megteremtettük a gazdasági reform alapvető politikai és jogi előfeltételeit, a dolgozókollektivákat jelentős jogkörrel ruháztuk fel, de egyben nagyobb felelősséggel is a vállalatok gazdasági és szociális fejlesztésének eldöntésében és a társadalmi szükségletek kielégítésében. Ez év július elsejéig 412 állami vállalat jött létre és 1989 derekáig be akarjuk fejezni a termelési, a tudományos-kutatási és a forgalmi bázis átalakítását. Már ebben az évben az új irányítási rendszernek megfelelően dolgoznak a helyi gazdálkodási és szolgáltató, a köz- étkeztetési vállalatok, valamint egyes kereskedelmi szervezetek. 1989 január 1- től az új alapelvek szerint fog gazdálkodni a többi kereskedelmi szervezet is, és az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum. Meggyorsítottuk a központi szervek felépítésének átalakítását, hogy az új feltételekkel összhangban egységesen és egyeztetetten, a munka megfelelő stílusát és módszereit alkalmazva, tényleges népgazdasági központként működjenek. Befejezzük a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak átalakításának előkészítését és a népgazdasági tervezésről szóló törvény tervezetének kidolgozását. A Szövetségi Gyűlés még ez év végéig egyebek között megtárgyalja a Csehszlovák Állami Bankról, a külföldi vagyonrészvétellel működő szervezetekről, a mező- gazdasági és a jövedelemadóról, valamint az állami költségvetésbe való befizetésekről szóló törvények kormánytervezeteit. Folytatódik a munka az új alkotmány kidolgozásán és a választási rendszer tökéletesítésén. Általában azt mondhatjuk, hogy a gazdasági reform megvalósításában előreléptünk, s a munka a jóváhagyott ütemterv szerint folyik. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek fogyatékosságok. így például a vállalati szféra átalakításánál előfordulnak olyan törekvések, amelyeknek célja az eddigi szerkezet megőrzése, sőt, még nagyobb vállalati egységek létrehozása, amelyeknek monopolhelyzetük volna a termelésben és a piacon is. Ezekkel a törekvésekkel a szakszervezeteknek erélyesen szembe kellene szállniuk. Esetenként régi, formális megközelítés tapasztalható a központi szervek átalakításánál is, amelyek nem minden esetben tartják tiszteletben a vállalatok megnőtt jogkörét és felelősségét. Nem csekély problémák adódnak a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak átalakításával összefüggésben is, pedig ez a gazdasági reformnak egyik döntő fontosságú eleme stb. Mindez megkívánja, hogy egyrészt az állami és a gazdasági, másrészt a társadalmi szervek és szervezetek szüntelen figyelmet szenteljenek az átalakításnak és ellenőrizzék végrehajtását. Ezzel egyidejűleg szükséges, hogy a vállalatok dolgozókollektíváin belül is megteremtsék az irányítás és a gazdálkodás új módszerei alkalmazásának nélkülözhetetlen előfeltételeit. Az alapvető előfeltétel a vállalaton belüli gazdasági önelszámolás következetes bevezetése a normatív bázis tökéletesítése útján, valamint a munka és a javadalmazás szervezése brigádrendszerű formájának széles körű alkalmazásával. Habozás nélkül, következetesen érvényesíteni kell a mindenkinek érdemei szerint alapelvet, ezáltal leküzdve a javadalmazásban mély gyökereket vert egyenlősdit. Ez kétségtelenül konfliktusoktól terhes szféra. Célunk mindenütt érvényt szerezni annak, hogy a gyakorlatban megvalósuljon az elvégzett munka szerinti javadalmazás szocialista alapelve, s ezzel ne várjunk az új gazdasági mechanizmus teljes bevezetéséig. Ez ugyanis alapja a szociális igazságosságnak, a fő feltétele annak - s ezt itt hangsúlyozták -, hogy tisztelettel tekintsenek az alkotó, felelősségteljes munkára és támogassák a munkaaktivitást. Csak örömmel fogadhatjuk azt, hogy az FSZM, amint arról konferenciájuk is tanúskodik, nagy részt akar vállalni e problémák megoldásából. Az átalakítás merész, elvszerű személyes kiállást, hozzáértést, konkrét tetteket követel. A feladat az, hogy ilyen tulajdonságokkal rendelkező emberek kerüljenek mindenütt a dolgozókollektívák élére, s élvezzék bizalmukat. Ezzel összefüggésben szólni szeretnék a vállalatok vezető dolgozóinak és önigazgatási szerveiknek választásáról. Az első tapasztalatok megerősítik ennek az útnak a helyességét. A választások hozzájárulnak ahhoz, hogy elmélyüljön az emberek vállalati ügyek és végső soron az egész társadalom iránti felelősségteljes viszonya. Éppen ezért kell arra törekedni - s e tekintetben sok függ a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenységétől is hogy a választások valóban betöltsék szerepüket. Az ügy javát szolgálja, hogy a dolgo- zókollektivák tanácsainak tagjai a kollektívában nagy erkölcsi tekintélynek örvendő, képzett emberek legyenek, akik képesek a kérdéseket hozzáértően, széles társadalmi összefüggéseikben megítélni. A széles körű demokratizálás követelménye az igazgatók választására is vonatkozik. Egyes vállalatoknál azt az eljárást választották, hogy a dolgozókollektiva elé csak egy jelöltet, többnyire az addigi igazgatót állították Vajon az ilyen választás célját éri-e? Lehetőséget kell adni a tényleges választásra. Ez megkívánja két, vagy több jelölt jelölését. Ugyanakkor feltétlenül szükséges, hogy ott, ahol a választásokban nem vehet részt a dolgozókollektíva valamennyi tagja, ott nagyobb számban delegálhassák képviselőiket. Nem szabad megengedni azt, hogy a választás az emberek maroknyi csoportjának ügyévé váljon. Nem elég a demokráciát csak meghirdetni, hanem elsősorban következetesen érvényesíteni kell a gyakorlatban. Pozitívan értékelhetjük azt a körülményt, hogy társadalmunkban támogatásra talál az átalakítás és a demokratizálás, hogy az emberek jobban elgondolkodnak munkájuk, annak feltételei, a dolgozókollektíván belüli viszonyok, a népgazdaság és az egész társadalom helyzete fölött. Élesebb és kritikusabb megvilágításban tekintenek a problémákra és a fogyatékosságokra. Ezt örömmel fogadjuk. Ebben kifejezésre jut a nagyobb felelősségvállalás a közös műért. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is segítse az embereket, hogy az átalakításban megtalálják a helyüket s eközben ne nyugtalanítsa nézeteik differenciáltsága, mivel ez a szocialista pluralizmus konkrét megnyilvánulása. Csak a nyílt vita teszi lehetővé a problémák lényegének s ezáltal megoldásuk célravezető útjainak feltárását. Sajnos, ez a légkör még nem jellemez minden munkahelyet. Amint azt önök is megerősítik, a kérdések nyílt, a bírálat és az önbirálat szellemében történő megtárgyalása sokhelyütt még különféle akadályokba ütközik. Még szép számban akadnak olyanok, akiknek megfelel, amint mondani szokás az állóvíz. Úgyszintén feltétlenül le kell számolni azzal a gyökeret vert alibista gyakorlattal, hogy a felelősséget áthárítják másokra, amelynek gyakran velejárója, hogy a fogyatékosságokat mindenkinél látják és bírálják, csak önmaguknál nem. Mindenütt fel kell számolnunk a szavak és a tettek közötti ellentétet, az anonimitást, világosan meg kell határozni a személyes felelősséget, hogy a fogyatékosságokból levonhassuk a konkrét következtetéseket, száműzzük a középszerűséget és támogassuk az aktív embereket. A siker az ideológiai munka függvénye Nap nap után meggyőződünk arról hogy az átalakítás bonyolult és igényes folyamat, amely nagy és kitartó igyekeze- tet, számos akadály és nehézség leküzdését követeli meg. Sok esetben ez nem konfliktusmentes. Ez azonban nem szabad, hogy eltanácsoljon bennünket. A legnagyobb veszélyt a félmegoldások és a következetlenség jelenti a reformok megvalósításában. A múltban ez volt a fő oka a kudarcnak. Sehol sem szabad megengedni a régi, avitt gyakorlat megújulását, nem szabad teret nyitni a bürokráciának, az adminisztratív megközelítésnek, a különféle ügyeskedésnek és spekulációnak. A siker az ideológiai és a tömegpolitikai munka tökéletesítésétől is függ. Amint azt már bejelentettük, ezekkel a kérdésekkel a CSKP KB legközelebbi ülésén fog foglalkozni. Nemegyszer mondottuk már, hogy a jelenlegi forradalmi változások célja társadalmi rendszerünk, a szocializmus megerősítése. Tévednek azok, akik úgy vélik, hogy ezekkel a változásokkal visz- szaélhetnek a szocializmus meggyengítésére, a társadalom stabilitásának megbontására. Mindenütt határozottan szembe kell szállni az ilyen törekvésekkel. Ismét hangsúlyozni kell, hogy szocialista rendszerünket nem hagyjuk bomlasztani! Nálunk mindenki széleskörűen érvényesítheti érdekeit, ha tiszteletben tartja szocialista államunk alkotmányát és törvényeit. Elvtársak, reálisan tekintünk a fejlődésre. Helytelen lenne téves reményeket kelteni, hogy mindannyiunk törekvése nélkül is megvalósíthatók a szükséges változások. Az átalakítás iránti cselekvő viszony kifejezésre jut elsősorban az idei tervfeladatok és az egész 8. ötéves terv teljesítése iránti hozzáállásban, önök tudják - ezt nyilvánosságra is hoztuk hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége és a kormány az elmúlt napokban értékelte eddigi eredményeinket. Megállapíthatjuk, hogy ez idén bizonyos javulás következett be a gazdaság fejlődésében. Ezt elsősorban a terv volumenmutatóinak teljesítése, az iparnak és az építőiparnak a tervezettnél gyorsabb fejlődése és a jó mezőgazdasági eredmények is jellemzik. Az előző időszakhoz képest jobban teljesítünk egyes minőségi mutatókat is. Ezzel az értékeléssel kapcsolatban azonban látnunk kell, hogy az eredményekre hatást gyakorolt az elmúlt esztendő alacsony kiindulási szintje is, és az idei állami tervben végrehajtott számos módosítás. Általában azonban még nem sikerül teljesíteni a CSKP XVII. kongresz- szusán kitűzött feladatokat a döntő fontosságú stratégiai irányokban, vagyis a népgazdaság hatékonyságának növelésében, fejlesztésének intenzifikálásá- ban, ami abban nyilvánul meg, hogy a 8. ötéves tervhez képest kisebb mértékben gyarapodott a nemzeti jövedelem. Szemügyre véve az alapvető okokat, látnunk kell a régi irányítási rendszer bizonyos gyöngéit. Ezt az irányítási rendszert is megváltoztatjuk. Még mindig elégtelenül használjuk ki a tudományos-műszaki fejlődést, a szükséges ütemben nem bontakozódik ki az innováció, alacsony szinten értékesítik a termelési erőforrásokat, komoly fogyatékosságok vannak a gyártmányok minőségében, a beruházásokban, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, és nőnek az improduktív készletek. A külkereskedelem nem éri el a tervezett hatékonyságot. Ennek egyik oka, hogy csak igen lassan változtatunk a termelés szerkezetén. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni szeretném, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása előrelépésünknek csupán egyik vetülete. Szervesen kötődő másik oldala éppen az, hogy a népgazdaságban haladó szerkezeti változtatásokat eszközöljünk. Ezeket a belső problémákat tetézi a külső hatás, főleg az, hogy nem értünk el megfelelő előrelépést a KGST-orszá- gok nemzetközi munkamegosztásában és együttműködésük mechanizmusának tökéletesítésében. Be kell azonban vallanunk, hogy e tekintetben sem élünk teljes mértékben a nemzetközi szocialista integrációnak valamennyi rendelkezésre álló lehetőségével, amilyen például a vállalatokkal a közvetlen kapcsolatok felvétele és közös vállalatok létesítése, főleg a Szovjetunió viszonylatában. Nem várhatunk külső ösztönzésre, hanem cselek - vően fejlesztenünk kell az együttműködés magasabbrendű formáit. Gazdasági fejlődésünk nem kívánatos tendenciáinak leküzdése az állami és a gazdasági szervek elsőrendő feladata az irányítás minden szintjén. Ez főleg szervező munkát követel. Ebben az értelemben Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága feladatul adta a kormányok kommunista tagjainak, hogy idejében, az eddiginél jóval következetesebben oldják meg a nyitott kérdéseket, a szállítói-megrendelői kapcsolatok fogyatékosságait, s azokat a problémákat, amelyekbe a lakosok ütköznek a hazai piacon és a szolgáltatásokban. Becsülöm, hogy az FSZM, amint itt erről már szó esett, törekedni fog arra, hogy a vállalatok a belső piac számára terven felül gyártsanak árucikkeket. Ez mindannyiunk javát fogja szolgálni. Minden említett vonatkozásban nagy segítségünk lehet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, szervei és szervezetei. Hiszen a dolgozók érdekeinek védelme, valamint a szociális kérdésekről való gondoskodás elsősorban azt kívánja meg, hogy törekedjünk a gazdaság hatékony fejlesztésére, az erőforrások gyarapítására, ami alapvető előfeltétele a lakossági szükségletek kielégítésének és az életszínvonal emelésének. Ez megkívánja hogy következetesen és minden mutatójában teljesítsük az idei tervet, az igényesen kidolgozott és biztosított 1989. évi állami tervet és a hátralevő időszakban minimalizáljuk a 8 ötéves terv teljesítésében az eddigi lemaradást. A szocialista munkaverseny kibontakoztatásával Ehhez nem csekély mértékben hozzájárulhat a dolgozók kezdeményezésének és szocialista munkaversenyének széles körű kibontakozása. Helyes orientációjuk a szükséges eredménnyel jár és nagy erkölcsi-politikai hatása van. Példája az egyének és a dolgozókollektívák magas fokú öntudatossága közvetlen megnyilvánulásának, s konkrét kifejezése a munka iránti szocialista viszonyuknak. A fő veszély elsősorban a formalizmus. Törekednünk kell arra, hogy a versengés célja a termelési folyamat nagyobb hatékonysága, a termelési költségek csökkentése, a munkatermelékenység növekedése, a gyártmányok műszaki és gazdasági színvonalának, valamint minőségének javulása legyen. Ezt fejezi ki a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése és a prágai felhívás is, amelyeket az átalakítás feltételei között teljes mértékben támogatni és továbbfejleszteni kell. A csehszlovákiai szakszevezeti mozgalom forradalmi hagyományai arra kötelezik a szakszervezeteket, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjával együtt garantálják a társadalmi szükségletek kielégítését Ennek a szerepnek jelentőségét elsősorban az növeli, hogy az önfinanszírozás és az önigazgatás körülményei között a dolgozókollektívák önállósága is nagyobb. Erre a tényre azért hívom fel a figyelmet, hogy szilárd gátat emeljünk minden olyan törekvés és kísérlet ellen, amely a vállalatok gazdasági mutatóinak teljesítését azáltal kívánja javítani, hogy fokozni fogják a nyomást az árak indokolatlan emelésére, elutasítják a gazdasági szerződések megkötését, irányt vesznek drága gyártmányok előállítására, s a termelési programokból kiiktatják az alacsonyabb árfekvésű, illetve ún. kevésbé jövedelmező termékeket, amelyek azonban feltétlenül szükségesek a társadalmi szükségletek kielégítéséhez és a belsőpiaci kínálat biztosításához. Teljes mértékben tudatosítani kell, hogy mindannyian nemcsak termelők vagyunk, hanem fogyasztók is. Az említett spekuláció fölött nem szabad szemet hunyni, mert ez szűklátókörű politika lenne. Hiszen a vállalatok vannak a társadalomért, az emberekért. Ezért hangsúlyozza bevezető részükben az állami vállalatról és a szövetkezeti mozgalomról szóló törvény, hogy tevékenységük alapvető tartalma kielégíteni a társadalmi szükségleteket. Örömmel fogadjuk ezért, hogy ebből a szemszögből is elgondolkodnak további munkájuk fölött. Hiszen végső soron ez is hozzá tartozik a dolgozók alapvető érdekeinek védelméhez. Az FSZM társfelelősségét a gazdasági és a társadalmi átalakítás feladatainak, a gazdasági terveknek következetes teljesítéséért elsősorban azért emeljük ki, mivel ez előfeltétele annak, hogy betölthesse fontos szerepét a dolgozókról való gondoskodás fejlesztésében. Ebben a vonatkozásban is számos kérdést új megvilágításba kell helyeznünk. Teljes mértékben támogatjuk azt, hogy a szak- szervezetek határozottabban kezdték érvényesíteni törvényes jogaikat az állami és a gazdasági szervek viszonylatában, a dolgozók szociális érdekeinek és jogaiknak megvalósítását illetően. A szakszervezetek és a nemzeti bizottságok együttműködése A szakszervezetek a dolgozókról való gondoskodásban azonban nem zárkózhatnak az üzemekbe és a vállalatokba. Ezeknek alkalmazottjaik a városokban, a községekben, a lakótelepeken élnek. Ezért kívánatos, hogy a szakszervezetek figyelme kiterjedjen olyan kérdésekre is, amilyen a szolgáltatások, a kereskedelem, a közlekedés, az egészségügy színvonala és elérhetősége, a kultúra és a sport lehetőségei, a sürgető fontosságú környezeti kérdések és más kérdések, amelyek összefüggnek az emberek mindennapos életével és problémáikkal. Minden ilyen irányban javítani és fejleszteni kell a szak- szervezetek szoros együttműködését a nemzeti bizottságokkal. Konferenciájukon megítélik a Munka Törvénykönyvének Novelláját. Az FSZM e fontos dokumentum előkészítése során nem keveset tett. Eredményesen garantálta annak a feladatnak a megvalósulását, hogy nyilvános vitát szervez e törvény tervezetéről, amely a szakszervezeti szervezetekben kétségtelenül hozzájárult a gazdasági mechanizmus átalakítása alapelveinek, s a munkafolyamatban az ember olyan új helyzetének megvilágításához, amelyben vállalatának valóban a gazdája. Azt is tapasztaltuk, hogy a szakszervezetek tagjai társfelelősséget vállalnak a fegyelem, a rend megszilárdításáért, a munkaidő kihasználásáért, a munka szervezésének tökéletesítéséért, ami nélkülözhetetlen előfeltétele az igényes feladatok teljesítésének. Értékeljük azt, hogy szakszervezeti országos konferenciájukat munkaszüneti napokon tartják meg. Ezáltal példát mutattak mindazoknak, akik gyűléseiket munkaidőben szervezik. A szakszervezetek kezdettől fogva részt vettek a Munka Törvénykönyve no- vellizálásával kapcsolatos munkában. Ez nemcsak szemléltető példája az FSZM részvételének a törvények kidolgozása folyamatában, hanem egyidejűleg konkrét hozzájárulás a szocialista demokrácia elmélyítéséhez, az emberek életére közvetlenül ható kérdések széles körű megítélése során. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Munka Törvénykönyvét a szó szoros értelmében, úgy kell értelmezni, mint a dolgozók jogainak és kötelességeinek alapokmányát. Ezért a gyakorlatban szigorúan igazodni kell hozzá. Elvtársak, pozitív változások mennek végbe a nemzetközi életben. Utat tör magának a Szovjetunióban és a további szocialista országokban érvényesített új politikai gondolkodásmód és az államok közötti kapcsolatokban fokozatosan kibontako- zódik az építő szándékú párbeszéd. Fontos előrelépés történt abban az igyekezetben, amelynek célja a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, az atomháború veszélyének elhárítása. Kirajzolódik annak lehetősége, hogy előrelépésre kerüljön sor a regionális konfliktusoknak és az egész világot érintő egyéb kérdéseknek megoldásában. Mindent meg kell tenni, nehogy megrekedjen a nemzetközi kapcsolatok egészségesebbé válásának folyamata, s létrejöjjenek kibontakozásának, valamint elmélyülésének valós feltételei. Ez minden nép közös érdeke, az emberiség túlélésének kérdése, az általunk kitűzött célok elérésének előfeltétele. A Szovjetunió jószándékának további megnyilvánulását képezik azok a javaslatok, amelyeket az elmúlt napokban Mihail Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB főtitkára ismertetett krasznojarszki beszédében. Ezek nemcsak a kulcsfontosságú katona- politikai kérdéseket érintik, hanem általában a népek biztonságának és együttműködésének szilárdítását is, a széles körű nemzetközi gazdasági, tudományos-mű- szaki és kulturális kapcsolatok fejlesztése útján. A CSKP, államunk és népünk teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitikáját. Ehhez saját kezdeményező javaslatainkkal és konkrét lépéseinkkel is hozzájárulunk. Hazánk szocialista fejlődése ma és a jövőben is a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátságra, szövetségre és együttműködésre épül. Ez politikánk tartós, változatlan iránya, amely teljes mértékben népünk történelmi tapasztalataiból indul ki. Ezt újra tudatosítjuk ezekben a napokban, amikor nemsokára megemlékezünk az önálló csehszlovák állam megalakulásának 70. évfordulójáról, s annak az árulásnak tragikus következményeiről is, amelyet népünkkel szemben 50 évvel ezelőtt Münchenben volt nyugati szövetségeseink és a csehszlovák burzsoázia követett el. Nagyra becsüljük azt, hogy külpolitikánk gyakorlásában szilárdan támaszkodhatunk a szakszervezetek cselekvő támogatására és részvételére, arra hogy nem kis mértékben hozzájárul a világ dolgozói egységének, a békének és a haladásnak szilárdításához. Elvtársak, végül köszönetét szeretnék mondani a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak mindazért, amivel hozzájárul hazánk felvirágzásához és hírnevének öregbítéséhez. A csehszlovákiai szakszervezeti mozgalom ereje és eredményessége mindig egységében és forradalmi hagyományaikban rejlett. Az átalakítás körülményei között is őrizni és fejleszteni kell ezt az alapvető tanulságot, amelyet levontunk a dolgozók érdekeiért folytatott nagy osztályharcokból, s amely életképességét bizonyította a szocializmus építésének egész időszakában. Meggyőződésünk szerint konferenciájuk tanácskozása és határozatainak megvalósítása a szakszervezetek jelentős hozzájárulása lesz Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front politikája megvalósításához, amelynek célja szolgálni népünk javát, országunk szocialista fejlődését. (Alcímek: Új Szó)
