Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-26 / 227. szám, hétfő

A szakszervezetek az átalakítás Eduard Sevardnadze Washingtonból New Yorkba utazott cselekvő részeseivé akarnak válni Szovjet - amerikai közlemény a külügyminiszteri tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról) totta meg. A küldöttek a munka­elnökség megválasztása után jóvá­hagyták a napirendet és a konferen­cia tanácskozási rendjét. Továbbá megválasztották a konferencia egyes bizottságait és jóváhagyták nyolc munkacsoport vezetőjét. Ezt követően Miroslav Zavadil, az SZKT elnöke előterjesztette a Szakszervezetek Központi Taná­csának beszámolóját a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatairól A vita első felszólalója, Jirí Klega, a prágai ÖKD állami vállalatban az új gazdasági mechanizmus alapelveinek ér­vényesítésével és az ezzel kapcsolatos változásokkal foglalkozott. Miiina Maró­vá, a martini Drevina Durany nemzeti vállalat munkásnöje hangsúlyozta, hogy feltétlenül aktivizálni kell a szakszervezeti szervek bérbizottságainak munkáját. A tušimicei Nástup Bányában végzett szakszervezeti munka tapasztalatairól számolt be Miroslav Hášek. ,,Néhány árucikk huzamosan tartó hiánya nehezen érthető. Eltűnnek az olcsóbb termékek, s az innoválás rendszerint magasabb árat jelent" - mondotta felszólalásában Alojz Havel, a Stará Turá-i Chirana dolgozója, bírálva egyben a vidék kereskedelmi ellá­tottságát is. A Nový Jičín-i Tónak vállalat­ban többnyire nők dolgoznak, s egyikük, Marie Tyrnová, a foglalkoztatott nők problémáiról szólt. Ján Tomašovič, a bratislavai Munkavédelmi Felügyelet dolgozója kifogásolta a munkavédelem területén az irányitó és az ellenőrző tevé­kenység alacsony fokú eredményes­ségét. Ezt követően Jirí Kríž, a Horni Bríza-i Nyugat-csehországi Kerámiamüvek vál­lalati szakszervezeti bizottságának elnö­ke beszámolt a munkakezdeményezés kibontakoztatásának eredményeiről. Ludmila Daňková, a litvínovi Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Vegyiművek dolgo­zója a fiatalok stabilizálásának gondjairól és a vállalaton belüli szociális gondosko­dás tökéletesítésének problémáiról szólt. A vállalati dolgozók csaknem 94 százalé­ka vesz részt a szocialista munkaver­senyben, s ez, valamint részvételük az irányításban hozzájárult az első félév tervfeladatainak teljesítéséhez - erről be­szélt Václav Chovanec, az ostravai Kle­ment Gottwald Új Kohómű dolgozója. Mi­kuláš Litvák, a katonai építkezéseket kivitelező szakágazati vállalat munkacso- port-vezetője felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a szocialista munkaverseny­ből ki kell iktatni a formalizmust és fejlesz­teni kell a szocialista munkabrigádok te­vékenységének új módszereit. A kormány jelenlevő tagjaihoz Valéria Nitranová, a hlohoveci Slovakofarma dolgozója azt a kérést intézte, hogy gyorsítsák meg az új állami vállalatok jóváhagyásának folya­matát. Ezután a prágai Josef Trejbal szólalt fel a Fémmunkások Szakszervezeti Szö­vetségének másfél millió tagja nevében. Miroslav Pavlíček, a brnói Agrozet-Zetor vállalat dolgozója egyebek között rámuta­tott arra, hogy a mai követelmények nem­csak a vezető gazdasági dolgozóktól, ha­nem a szakszervezeti tisztségviselőktől is megkívánják munkamódszereik megvál­toztatását. Feltétlenül szükséges a szak- szervezeti tevékenység tökéletesítése előfeltételeinek megteremtése - ezt a gondolatot fejtegette Milan Farkas, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozója is. Antonín Jirásek, a Choté- bori Állami Gazdaság dolgozója rámuta­tott a gazdaság jelentős anyagi eszközö­ket követelő fejlesztési koncepciója és a vállalata által elérhető eredmények közti ellentmondásra. A kultúrában az átalakí­tás folyamatának megvalósítása - ezzel a kérdéssel Libuše Bartošková, a Brnói Állami Színház dolgozója foglalkozott - a szakszervezetektől is megkívánja, hogy törődjenek a művészek munkájának szociális és gazdasági feltételeivel. Anna Šimková, a ružomberoki V. I. Lenin Pa­mutmüvek munkásnője a konferencia résztvevőivel ismertette a vállalati szocia­lista önigazgatás félesztendős tevékeny­ségének eredményeit. Pavel Donev, a prágai Villamos Művek dolgozója ki­emelte azt a gondolatot, hogy a gazdasá­gi feladatok teljesítésének alapvető elő­feltétele a dolgozók sokoldalú elégedett­ségének biztosítása. A ■ szakszervezeti konferencián megtárgyalásra kerülő do­kumentumokkal kapcsolatban tett néhány bíráló megjegyzést Stanislav Chytráček, a libušíni Klement Gottwald Bánya dolgo­zója. Ján Mlynčár, a Považská Bystrica-i Vág Menti Gépgyár dolgozója rámutatott arra, hogy az állami vállalatok létesítése gazdaságunkban nem tekinthető minden­re alkalmazható gyógyírnak. A vitában ezután Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára szólalt fel. Beszéde után a küldöttek az egyes munkacsoportokban megtárgyalták a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom időszerű feladatait. Vasárnap a tanácskozás a magas- szintű küldöttségek jelenlétében vitával folytatódott. Jirí Čebiš, a Csehszlovák Államvasu­tak Öeská Trebová-i mozdonyházának dolgozója bírálta azt, hogy a Munka Tör­vénykönyvének Novellája nem közérthető és szövegében háttérbe szorulnak a szakszervezetek jogai A tartós ellátási hiányosságokra, s ezeknek lassú, hosz- szadalmas megszüntetésére hívta fel a fi­gyelmet Josef Frejka, a Plzeňi Ipari Vál­lalat dolgozója. Jozef Drgoň, a bratislavai Közlekedési Vállalat dolgozója többek kö­zött rámutatott arra, hogy kevés az autó­busz- a trolibusz-, és a villamosvezető, illetve a pótalkatrész. Ehhez kapcsolódva Josef Hampl, a Szocialista Munka Hőse a prágai tömegközlekedés hasonló jelle­gű hibáira utalva, a párt- és a kormány- szerveket felkérte a hiányosságok gyors kiküszöbölésére. A gazdasági mechaniz­mus átalakításának új feltételei között a szakszervezeti üzemi bizottságok hely­zetével és szerepével foglalkozott Jana Mrázová, a české Budéjovice-i Állami Halgazdaság dolgozója. A vita keretében a Dél-morvaországi kerület szakszervezeti szervezetei 66 észrevételt terjesztettek elő az FSZM alapszabályzat-tervezetével kapcsolat­ban. Ezzel összefüggésben Ludvík Op­letal, a Dél-morvaországi Kerületi Szak- ■ szervezeti Tanács elnöke azt fejtegette, hogy a szakszervezeti és a gazdasági tevékenységben feltétlenül szabadulni kell a helytelen beidegződésektől és az elavult munkamódszerektől. A népek közötti megértés elmélyítésé­vel és a béke megőrzésével kapcsolatban a művészet szerepével foglalkozott fel­szólalásában Marta Drottnerová, a Prá­gai Nemzeti Színház tagja. Václav Ko­nečný, a Köjál rádiókommunikációs köz­pont dolgozója hangsúlyozta, hogy a he­lyes bérpolitika az új gazdasági mecha­nizmus alapelvei megvalósításának fon­tos előfeltétele. Anton Boháčik, a Nyitrai (Nitra) Járási Szakszervezeti Tanács dol­gozója rámutatott annak szükségére, hogy a szakszervezetekben növelni kell a politikai szervező munka hatásfokát. Az ügyintézők számának csökkentését célzó lépésekről és a tríneci dolgozók egyes szociális jellegű gondjairól tájékoztatott Karéi Czepczor, a Tríneci Vasmű dolgo­zója. Állami vállalatuk első tapasztalatai­ról számolt be a Jolsvai (Jelšava) Állami Gazdaság dolgozója - Anna Sirkovská. Jaroslav Brož, a Starý Kolín-i Kara álla­mi vállalat dolgozója hangsúlyozta: a szo­cialista munkaversenyt nem fejleszthetjük formálisan, mert ezzel kockára tesszük az emberek kezdeményezését. A szakszer­vezeti munka túladminisztráltságáról s az új állami vállalatokban felmerülő egyes szakszervezeti problémákról szólt Miku­láš Rafaj, a Dubnica nad Váhom-i Ne­hézgépgyár dolgozója. Az átalakítás si­kere az emberek megértésétől függ, s ezért nem tékozolhatjuk el bizalmukat és türelmüket, főleg a közlekedés, a piac ellátottsága problémáit illetően - erről beszélt Josef Višňák, a Hradec Králové-i Kerületi Szakszervezeti Tanács elnöke. Vlastimil Bareš, a CSSZTA Brnói ökoló­giai-biológiai Intézetének dolgozója a tu­domány és a szakszervezetek szerepével foglalkozott. Pavel Sarvaš, a füleki (Fiľa­kovo) vasútállomás dolgozója a küldöt­tekkel ismertette munkatársainak vélemé­nyét, főleg azzal összefüggésben, hogy kevés az új vagon, pótalkatrész és a kor­szerűbb technika. A libereci Uránipari Vállalat dolgozója, Éva Mátlová hangsú­lyozta a szakszervezet és az állami szer­vek együttműködésének jelentőségét. A munkakezdeményezést és a szocialista munkaverseny kibontakozását fékező té­nyezőkre mutatott rá Stanislav Machala, az Észak-morvaországi Állami Erdőgaz­daság dolgozója, a chomutovi Jana Led- vinková pedig a középfokú szaktaninté­zetek problémáira. Ján Novotný, a brati­slavai Fémmegmunkáló Vállalat dolgozó­ja arról beszélt, hogy vállalatukban a kol­lektíváknak mintegy egyharmada alkal­mazza a brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás formáját. Pavol Grich, a Novákyi Szén- és Lignitbányák dolgozója javasolta, hogy az SZKT tár­gyalja meg az elhangzott észrevételeket és a szakszervezeti tagságot idejében tájékoztassa megoldásukról. Karéi Kubí- ček, a plzeňi Skoda Művek dolgozója beszámolt arról, hogy vállalatukban telje­sítenek minden minőségi mutatót, de en­nek nem felelnek meg a szociális intézke­dések. A tanácskozás szünetében Miloš Ja­keš, a CSKP KB főtitkára kötetlen beszél­getéseket folytatott a küldöttekkel. A kül­döttek Miloš Jakeš elvtárssal ismertették mindennapos munka- és lakóhelyi gond­jaikat, s értékelték érdeklődését a szak- szervezeti tagok élete és munkája iránt. A vita további felszólalója Jaromir Be- neš, a brnói Magasépítő Vállalat dolgozó­ja egyebek között hangsúlyozta, az építő­ipari dolgozók eredményesen képesek dolgozni, de ehhez néha hiányoznak a megfelelő feltételek. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat semilyi üzemé­nek dolgozója, František Hamáček mun­katársainak bonyolult szociális és munka- feltételeiről szólt. Pavel Závacký a keres­kedelemről és az idegenforgalomról be­szélt. Nem elég az élelmiszeripar volu­menmutatóinak teljesítése, a minőség, a választék, az innováció is fontos - hangsúlyozta Jirí Vráber, az Észak- morvaországi Húsipari Konszernvállalat dolgozója. Andrej Gimický, a trenčíni Repülőgépjavitó Üzem dolgozója az álla­mi vállalatok szakszervezeti szervezetei­nek munkájáról beszélt, Helena Buckó­vá, a Ždár nad Sázavou-i járási kórház dolgozója pedig arról, hogy az egészség­ügyben dolgozók 80 százaléka nő, akik­nek munkakörülményei nem minden esetben felelnek meg a követelmények­nek. Végül Tomáš Haubert, a Podébra- dyi Élelmiszerüzem technikusa szintén kifogásolta a kereskedelemben dolgozók nem megfelelő munkafeltételeit és bére­zésüket is. A vita zárórészében felszólalt még Rudolf Rohlíček, a szövetségi kor­mány küldöttségének vezetője, a kor­mány első alelnöke. A vitába összesen 108 küldött jelent­kezett, közülük 47-en elmondták felszóla­lásukat, míg a többiek írásbeli felszólalá­sa bekerül az országos szakszervezeti konferencia jegyzőkönyvébe. További 136 küldött a nyolc munkacsoport vitájá­ban vett részt. A küldöttek ezután jóváhagyták az FSZM alapszabályzatának módosításait, amelyeket a szakszervezeti mozgalom átalakításának követelménye diktál. A módosítások hangsúlyt helyeznek a szakszervezeti demokrácia elmélyíté­sére, az alapszervezetek szerepének nö­velésére, a szakszervezeti szervek felépí­tésének ésszerűsítésére. A konferencia résztvevői jóváhagyták azt a törvényter­vezetet is, amely módosítja és kiegészíti a Munka Törvénykönyvét. Megszavazták továbbá a társadalom átalakításában az FSZM feladatairól szóló rezolúciót. A konferencia határozatot fogadott el, amely feladatul adta az SZKT-nek, dönt­se el az országos konferencia határozatai megvalósításának és teljesítésük ellenőr­zésének módját, értékelje a vitafelszólalá­sokat és kihasználásukról tájékoztassa a felszólalókat. Minden szakszervezeti szerv és alapszervezet a határozat értel­mében megtárgyalja az országos konfe­rencia eredményeit és biztosítja a határo­zatok fokozatos megvalósítását. Miroslav Zavadil, az SZKT elnöke zár­szavában kiemelte, hogy a konferencia betöltötte szerepét, a nézetek és a meg­közelítések egységét tanúsította. Biztosí­totta a CSKP KB főtitkárát, hogy az FSZM ereje teljéből törekedni fog az átalakí­tás követelményeinek megvalósítására Hangsúlyozta, hogy az SZKT gondosan megtárgyal minden javaslatot, amely a vi­tában elhangzott és a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom mindent megtesz annak érdekében, hogy jobban hozzájá­ruljon a CSKP programjának megvalósí­tásához, a társadalom átalakításához és demokratizálásához. A kétnapos szakszervezeti értekezlet ezután véget ért. (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, szombaton Washingtonból New Yorkba utazott, ahol részt vesz az ENSZ-közgyű­lés 43. ülésszakán. Megérkezése után New Yorkban kijelentette, a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a mostani tanácskozásnak. A világban nagy válto­zások mennek végbe, ugyanakkor sok a még megoldatlan gond. Viszont az a legfontosabb, hogy pozitív tendenciák körvonalazódnak - szögezte le. Mint már beszámoltunk róla, a szovjet külügyminiszter csütörtökön és pénteken Washingtonban a kormányzat több veze­tőjével találkozott, köztük Shultz külügymi­niszterrel és Reagan elnökkel, akinek átadta Mihail Gorbacsov levelét. A szov­jet-amerikai külügyminiszteri találkozóról szóló nyilatkozatot szombaton tették köz­zé. Ez felöleli a külügyminiszteri tárgyalá­sok immár hagyományos négy fő témakö­rében most folytatott konzultációk ered­ményeit. A felek többek között megvitat­ták a rakétavédelmi rendszerekről szóló önálló megállapodás kimunkálásának menetét, s leszögezték, hogy a megálla­podásról szóló jegyzőkönyv előkészítésé­ben született bizonyos haladás. Feladatul adták a genfi tárgyalóküldöttségeknek, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az önálló megállapodás közös szövegtervezetének és a kisérő jegyzőkönyvnek az előkészí­tésében. Megvitatták azokat az aggodal­makat, amelyeket mindkét fél előterjesz­tett az 1972-es ABM-szerződés megtar­tásával kapcsolatban. E témakörről foly­tatják a konzultációkat. Üdvözölték a szovjet és az amerikai lőtereken végzett közös kísérleti robban­tások befejezését. A kísérlet bizonyította az együttműködés magas szintjét, s a robbantások korlátozásának ellenőr­zése során a nyíltságot. Feladatul adták a szakértőknek új jegyzőkönyvek kidolgo­zását a békés célú atomrobbantásokról, illetve a föld alatti robbantásokról szóló szerződésekhez. Egyetértettek abban, hogy a dokumentumokat mielőbb ratifiká­lásra kell előterjeszteni. Leszögezték, mielőbb átfogó konven­ciót kell kötni a vegyi fegyverek általános betiltásáról és megsemmisítéséről. Ez minden olyan államra vonatkozna, amely képes vegyi fegyverek előállítására. Meg­állapodtak abban, hogy a vegyj fegyve­rekről folytatott kétoldalú szovjet-ameri- kai tárgyalások 10. fordulóját november 29. és december 15. között tartják Genf- ben Mindkét fél aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megismétlődik a vegyi fegyverek bevetése a polgári lakosság ellen. Támogatásukról biztosí­tották az ENSZ főtitkárát, aki feladatul kapta az ilyen esetek kivizsgálását. De­cember 16-án pedig szovjet és amerikai szakértők tárgyalásokat kezdenek olyan intézkedésekről, amelyek megakadályoz­nák a vegyi fegyverek további elterje­dését. Mindkét fél komoly aggodalmának adott hangot a ballisztikus rakéták tech­nológiájának elterjedése miatt, s ezért szovjet és amerikai szakértők rövidesen megvitatják az e téren kialakult helyzetet. Megvitatták, milyen haladás született eddig az emberi jogok és a humanitárius kérdések terén, valamint a még meglevő problémákat is. A külügyminiszterek le­szögezték, kormányaik nagy fontosságot tulajdonítanak a bécsi utótalálkozó mi­előbbi befejezésének, s az összes részt­vevő országot felszólították, hogy aktívan járuljanak hozzá e cél eléréséhez. Alá­húzták, hogy mielőbb meg kellene kezde­ni az európai fegyveres erőkről és hagyo­mányos eszközökről szóló tárgyalásokat is. A nyilatkozat az említetteken kívül fog­lalkozik a regionális problémákkal és a kétoldalú kapcsolatokkal is. A péntek esti gyorshírek után a hírügy­nökségek szombaton tették közzé Eduard Sevardnadze és George Shultz sajtótájé­koztatójának a szövegét is. Eduard Se­vardnadze az újságírók előtt vázolta a washingtoni tárgyalások eredményeit, s leszögezte, a szakértőknek sikerült vá­zolniuk „az egyetértés területei“ kibővíté­sének útját, elsősorban a mozgatható inditóállású interkontinentális ballisztikus rakéták ellenőrzéséről, valamint a levegő­ből indítható robotrepülőgépekről van szó. Sevardnadze megfogalmazása sze­rint ez szerény, de nem kis eredmény. Bejelentette: a Szovjetunió javasolta egy részleges megállapodás megkötését ar­ról, hogy az interkontinentális, ballisztikus rakéták, valamint a tengeralattjáró-fedél­zeti ballisztikus rakéták meglévő típusain nem növelik a robbanófejek számát. Ez a megállapodás még a HTF-szerzödés megkötése előtt érvénybe léphetne. Az amerikai külügyminiszter fegyver­zetellenőrzési kérdésekkel kapcsolatban azt mondotta, hogy itt „sokszínű kép" rajzolódik ki. A hadászati eszközökről, az ürfegyverekről, valamint a tengeri telepí­tésű robotrepülőgépekről szólva kijelen­tette: „Nem mondhatnám, hogy e téren szembetűnő haladást értünk volna el.“ Arra a kérdésre, milyen esélye van annak, hogy még a jelenlegi amerikai kormány hivatali ideje alatt megkötik a HTF-szer- ződést, Shultz kijelentette, ezt nem tartja valószínűnek. Ugyancsak egy kérdésre válaszolva elmondta, az USA véleménye szerint a krasznojarszki radarállomás to­vábbra is problémát jelent, de „legalább pozitívan tárgyalunk erről a témáról“. A sajtó szerepe az átalakításban (Folytatás az 1. oldalról) ne nézni, hogy egyesek bűntetteket követnek el, gyújtogatnak? A válasz: határozott nem. A sajtónak a tör­vényt kell támogatnia. A párt legközelebbi feladatairól szólva kifejtette, a 19. országos pártértekezlet határozatainak meg­valósítása keretében a jövő év ele­jén kerül sor a központi bizottság mezőgazdasági kérdésekkel foglal­kozó plénumülésére. Ugyancsak központi bizottsági ülést készítenek NÉHÁNY i^r\ BOHUSLAV CHŇOUPEK, hazánk külügyminisztere, aki New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyülés 43. ülésszakán, tegnap nyugatnémet kollégájával, Hans- Dietrich Genscherrel találkozott. Mindket­ten leszögezték, hogy a felek a bécsi utótalálkozó mielőbbi befejezésére fog­nak törekedni. MA ÖSSZEÜL VARSÓBAN a LEMP Központi Bizottsága. Erről- szombaton döntött a politikai bizottság. Elsősorban a küszöbönálló parlamenti üléssel kap­csolatos problémákat tekintik át. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége úgy döntött, október 27-re összehívják a Legfelsőbb Tanács ülését. A képviselők a jövő évi gazdasági és állami költségvetési terv javaslatát vi­tatják meg. ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke október második felében hivatalos látogatást tesz a Népi Koreában. A láto­gatásra Kim Ir Szén hívta meg NICOLAE CEAUSESCU, legfelsőbb román vezető október első felében az SZKP Központi Bizottságának és a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének meghívá­sára hivatalos látogatást tesz a Szovjet­unióban. A hírt szombaton jelentették be Moszkvában. RENDKÍVÜL ERŐS szélsőséges fegyveres csoportot sikerült az afgán kor­mánycsapatoknak felszámolniuk. Ezek a fegyveresek Kabul közvetlen közelében tevékenykedtek, az utóbbi hetekben több­ször is rakétákkal lőtték a fővárost. A hi­vatalos tájékoztatás szerint a harcokban 300 szélsőséges életét vesztette, 250 pedig megsebesült. JAROSLAV HAJN, a CSKP KERB elnöke szombaton Pekingben Csen Cuo- linnel, a Kínai KP központi pártellenőrzési bizottságának titkárával tárgyalt. A felek megelégedéssel nyugtázták a két párt kapcsolatainak bővülését. KÉTSZÁZEZREN tüntettek szomba­ton a chilei fővárosban Augusto Pinochet diktátor elnökjelöltsége ellen. Ugyancsak szombaton tért vissza Chilébe a meggyil­kolt Salvador Allende elnök özvegye, Hor­tenzia Allende asszony. elő a nemzetiségi kapcsolatokról. A közeljövőben széles körű vitára bocsátják az új választási törvény tervezetét, valamint a politikai re­formmal összefüggésben egy alkot­mánykiegészítési javaslatot is. A fő­titkár beszédében hangsúlyozta a sajtó dolgozóinak felelősségét, megfontolt munkát kért tőlük, ugyan­akkor azt is leszögezte, hogy nem a nyilvános tájékoztatásról való le­mondásról van szó. A nyilvános tá­jékoztatásnak a nép és a szocializ­mus érdekében, korlátlannak kell lennie. Az átalakítás a szocialista alapelvekből indul ki. Ez nem zárja ki a tapasztalatcserét, a tudományos- műszaki cserét azokkal, akik más elveket hirdetnek. A mi értékeink azonban szocialista értékek, s ne­künk a szocializmus összes lehető­ségét a társadalom megújulásának szolgálatába kell állítanunk - hang­súlyozta Mihail Gorbacsov. (Az SZKP KB főtitkárának be­szédét holnapi számunkban rész­letesen ismertetjük.) Rendbontási kísérlet (ČSTK) - Szombaton a prágai Vencel téren 18 óra után körülbelül száz személy megpróbálta megza­varni a közrendet. Kihívó viselkedé­sükkel 400 arrajáró állampolgár és külföldi turista figyelmét keltették fel. A rendbontók nem reagáltak az állami szervek képviselőinek több­szöri felszólítására, hogy oszoljanak szét, s ezért a közbiztonsági testület tagjainak kellett beavatkozniuk. 19 óra előtt a Vencel téren már nyuga­lom és rend volt. A közbiztonsági szervek 47 személyt vittek be kihall­gatásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom