Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-24 / 226. szám, szombat

Libanonban ismét elhalasztották az elnökválasztást Gemajel elnök katonai kormányt nevezett ki • Merénylet Amal-vezetők ellen (ČSTK) - Amin Gemajel libanoni elnök péntekre virradó éjszaka, rö­viddel mandátuma lejárta előtt kato­nai kormányt nevezett ki. Az új mi­niszterelnök a maronita keresztény Michel Aun, a libanoni fegyveres erők főparancsnoka lett. A kormány kinevezésével Gema­jel át akarta hidalni a válságos hely­zetet, amely a sikertelen elnökvá­lasztások után alakul ki Libanonban. Az országban eddig hagyományo­san szunnita mohamedán töltötte be a kormányfői tisztséget. A maronita keresztény miniszterelnök kinevezé­se tovább fokozta a feszültséget. A bejrúti hírközlő eszközök tör­vénytelennek nevezték ezt a lépést és arra hívták fel a figyelmet, hogy az alkotmány értelmében a hatalmat a szunita mohamedánok által veze­tett rendes kormánynak, vagyis Sza- lem Hossz kormányának kellett vol­na átvennie. Amin Gemajel az új testületbe hat tisztet nevezett ki, akik a legfőbb libanoni vallási csoportokat képvi­selték volna. A három muzulmán tiszt ugyanakkor elutasította a felkí­nált posztot, így az új kabinetet nem lehet nemzeti egységkormánynak tekinteni, tagjai közt csak keresztény tisztek maradtak: a maronita Michel Aun, Iszam abu Dzsamra ezredes, a görög ortodox egyház tagja és a görög katolikus Edgard Maluf tá­bornok. A baloldali pártok és az iszlám erők vezetői a katonai kormány ki­nevezését mint katonai puccskísér­letet elítélték és ismét kijelentették: Szalem Hossz kormányát támogat­ják. Libanonban így valójában kettős hatalom alakult ki. Mivel a keresztény és a muzul­mán képviselők nem tudtak mege­gyezni az elnökválasztások színhe­lyében, meghatározatlan időre ismét elnapolták a libanoni parlament ülé­sét - közölte Husszein Husszeíni, a nemzetgyűlés elnöke. A parla­menti ülésen kellene dönteni az új '■■inök személyéről. Az Amal mozgalom három vezető képviselője csütörtökön merénylet áldozata lett Dél-Bejrútban ismeret­len tettesek lőfegyverekkel támadtak rá a síita szervezet tagjaira. Az akció során további három Amal-tag se­besült meg. A merénylet után sziriai rendfenntartó egységek érkeztek a helyszínre, hogy átfésüljék a kör­nyéket. Az Amal politikai bizottsága köz­leményt adott ki, melyben elítélte a gyilkos merényietet. A szervezet az Izrael-párti kollaboránsokat vá­dolja. Mohamed Mahdi Szamszud- din, a Legfelső Síita Tanács alelnö­ke felszólította a síita lakosságot, hogy e válságos helyzetben őrizze meg nyugalmát. Ortega nem utazik New Yorkba (ČSTK) - Daniel Ortega nicara­guai államfő lemondta egyesült álla­mokbeli útját. New Yorkban részt kellett volna vennie az ENSZ-köz- gyülés 43. ülésszakán, valamint az Amerikai Államok Szervezetének ülésén. Az ENSZ-fótitkár pretoriai tárgyalásai Előrehaladás Namíbia ügyében (ČSTK) - Javier Perez de Cuel­lar, az ENSZ főtitkára, aki kétnapos látogatáson tartózkodik a Dél-afrikai Köztársaságban, csütörtökön meg­beszélést folytatott Roelof Botha külügyminiszterrel. A tárgyalások napirendjén a Biztonsági Tanács Namíbia dekolonializációjáról szóló 435-ös számú határozata szerepelt. A tanácskozás után megtartott fo­gadáson a világszervezet főtitkára elmondta: némi előrehaladást értek el és úgy tűnik, közel állnak a prob­léma megoldásához. Reményét fe­jezte ki, hogy a Dél-afrikai Köztársa­ságnak a jövőben új szomszédja lesz - a Namíbiai Köztásaság. Egy­ben felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendezés sokban függ Pieter Botha elnökkel folytatott pénteki tár­gyalásainak eredményeitől. A dél-afrikai külügyminiszter kö­szönetét mondott a főtitkárnak béke- erőfeszítéseiért, ugyanakkor ismét kétségbe vonta az ENSZ Namíbiá­val kapcsolatos semlegességét. Ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy a vi- fágszervezet a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselőjeként a Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezetet (SWA­PO) ismeri el. Az Angola, a Dél-afrikai Köztársa­ság, Kuba és az Egyesült Államok közötti négyoldalú tárgyalásokon az ENSZ BT határozata szolgált alapul. A felek előzetes megállapodása szerint november elsején kellene megkezdeni e határozat megvalósí­tását. A johannesburgi börtönből szer­dán még egy színes bőrű apartheid­ellenes harcosnak kikerült megszök­nie. Ő is az amerikai konzulátuson keresett menedéket. A fajüldözés ellen küzdő Egységes Demokratikus Front (UDF) három tagja - akik, mint ismeretes, szintén börtönből szöktek meg - már tíz napja tartózkodik az amerikai külképviseleti hivatalban. A dél-afrikai fajüldöző rendszer csütörtökön betiltotta a hét végére tervezett apartheid-ellenes konfe­rencia megtartását. A rendezvény szervezői között van a Dél-afrikai Szakszervezeti Kongresszus (CO- SATU). Feltehetően ez lett volna a legnagyobb apartheid-ellenes fó­rum a Dél-afrikai Köztársaságban az utóbbi harminc év alatt. Több mint 700 küldöttet vártak. A közrend és a törvény betartásá­val megbízott miniszter szóvivője ki­jelentette: a konferencia kiválthatta volna az október 26-án megtartandó helyhatósági választások bojkottját. Döntésének oka: az USA csak a küldöttségvezetőknek adta meg a beutazási vízumot, a delegáció többi tagjának nem. Ezt Victor Hu­go Tinoco nicaraguai külügyminisz­ter-helyettes jelentette ki Managuá- ban megtartott tegnapi sajtókonfe­renciáján. Hozzáfűzte, a sandinista kormány tiltakozást nyújt be Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ fő­titkárához és Joao Baena Soares- hoz, az AÁSZ főtitkárához, xxx Jim Wright, az amerikai képvi­selőház elnöke tegnap elutasította azt a vádat, miszerint „megsértette a törvényeket“, amikor elárulta, hogy az amerikai Központi Hírszer­ző Ügynökség (CIA) Nicaraguában támogatja a sandinista kormány el­leni tüntetéseket. Wright megerősítette: Nicaraguá­val kapcsolatos állítása megfelel a valóságnak. A CIA ki akarja provo­kálni, hogy a sandinista, kormány olyan lépéseket tegyen, amelyek a nicaraguai béketárgyalások meg­hiúsításához vezetnének. Hangsúly a hatékonyságon Az SZKP KB PB 15 évre szóló fejlesztési koncepciót vitatott meg (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén megvi­tatta a Szovjetunió 2005-ig szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési koncepciójának tervezetét, amelyet a minisztertanács terjesztett elé a tavalyi júniusi központi bizottsági ülés szellemében. A tanácskozás résztvevői leszö­gezték, hogy az ország legismer­tebb tudományos és kutató intézmé­nyei által kidolgozott koncepció al­kotja annak a politikai gazdasági platformnak a kiindulópontját, amely alapján kidolgozzák majd az elkö­vetkező másfél évtized gazdasági és szociális fejlesztésének fő iránya­it, valamint a 13. ötéves tervet. A 19. országos pártértekezlet határozatai­val összhangban ebben pontosítják a XXVII. pártkongresszuson kidol­gozott társadalmi-gazdasági fejlesz­tési stratégiát. A koncepció sajátos­sága, hogy több változatát vitatták Budapesti tudósítás Megnyílt a 88. BNV Pénteken délelőtt nyitották meg a 88. Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyen közszükségleti cikkeket ál­lítanak ki. A BNV-n 29 ország, vala­mint Hongkong és Tajvan vesz részt. Csehszlovákia 650 négyzetméter fedett és 300 négyzetméter nyílt te­rületen állítja ki 14 külkereskedelmi szervezet áruit, A megnyitón Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kama­ra elnöke kijelentette, hogy a BNV nagy áruválasztéka a •jó ellátást tük­rözi, ám az áruk egy része a lakos­ság jelentős rétege számára nehe­zen hozzáférhető. A BNV alkalmat kínáľ a csehszlo­vák-magyar kereskedelmi kapcso­latok áttekintésére. A jelenlegi öté­ves terv dinamikus, 21 százalékos áruforgalom-növekedést ír elő, ami azt jelenti, hogy 1990-re az összfor­galom meghaladja a 8,5 milliárd ru­belt. Az utóbbi időben megnöveke­dett a csehszlovák export, főleg a különféle rendeltetésű szállítójár­művekben, s így sikerült lényegében kiegyenlíteni kivitelünk passzív mér­legét magyarországi vonatkozás­ban. A gyártásszakosítás és koope­ráció keretében készülő termékek a kölcsönös forgalom 35 százalékát teszik ki. A legújabb jelentések arra engednek következtetni, hogy a ma­gyar szállítók részt vesznek a Škoda Favorit alkatrészeinek gyártásában is. Ma a csehszlovák belső piacon, mint azt a csehszlovák kiállítási részleg munkatársai elmondták, az iparcikkek teljes választékának csu­pán 10-12 százaléka importált áru. A hatékonyabb nagy sorozatú ter­melés megköveteli ennek az arány­nak a javítását és több kiváló minő­ségű áru behozatalát a KGST-part- nerektől, így Magyarországról is. (1988. szeptember 23) ÁDÁM PÉTER meg. Az egyes variánsok abban tér­nek el, hogy más fejlesztési üteme­ket és eltérő megoldási módokat tartalmaznak. Közös vonásuk azon­ban az, hogy mindenekelőtt a gaz­dasági hatékonyságot tartják szem előtt. A politikai bizottság hangsú­lyozta, hogy kiemelt feladatként kell kezelni az élelmiszerellátást, az iparcikkek gyártását, a szolgáltatá­sokat, a lakásépítést, valamint az egészségügy és oktatásügy fejlesz­tését. A résztvevők lényegében jó­váhagyták a koncepció tervezetét és ajánlották, hogy végleges megszö­vegezésénél vegyék figyelembe a vitában tett javaslatokat. A terve­zetet valószínűleg a központi bizott­ság következő plenáris ülésén vitat­ják meg. RAF-terroristák- közlése (ČSTK) - Az NSZK-ban működő RAF terrorista szervezet a tömegtá­jékoztató eszközökhöz eljuttatott második levelében megerősítette, hogy a Hans Tietmeyer, a pénzügy­minisztérium államtitkára ellen ked­den megkísérelt terrorista merénylet eredeti célja a politikus és sofőrjé­nek meggyilkolása volt. A merénylet azért fulladt kudarcba, mert elromlott a merénylők gépfegyvere. A RAF közlése cáfolja a rendőr­ségnek azt az eredeti feltételezését, hogy a tettesek csak el akarták ra­bolni az államminisztert. A támadás­ra egyébként Bonn egyik elővárosá­ban került sor. Megfigyelők az esetet összefüggésbe hozzák a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap szep­tember 27 és 29 között Nyugat- Berlinben esedékes ülésével, mely­nek előkészítésében Tietmeyer je­lentős szerepet játszott. A szélsőbaloldali RAF szervezet úgy véli, hogy a bonni államminiszter a világgazdaságban tapasztalható válsághelyzet egyik fő „előidézője“. Visszatekintés Münchenre - 50 év távlatából (3) Ä Z-terv Főleg az 1937-es év második felétől konkrétan megnyilvánuló brit megbékítési politika Hitlert további erőszakos cseleke­detekre ösztönözte Figyelmen kívül hagyta az angol kormánynak azt a kéré­sét, hogy lépéseit előre egyeztesse Lon- donal. Emellett abból a feltételezésből indult ki, hogy Nagy-Britannia és Francia- ország félelemből hátrál meg és ezért az erőfitogtatást a nyomás leghatékonyabb eszközeként rendszeresen alkalmazta. 1938 májusának derekán fokozódtak a Henlein-féle szudétanémet párt által sorozatosan kiprovokált incidensek a ha­tármenti területeken. Ezzel egyidejűleg egyebek között a brit felderítéstől olyan hirek érkeztek, hogy Hitler a kialakult helyzetet Csehszlovákia elleni támadásra akarja kihasználni. A csehszlovák hadse­regben 1938. május 21-én elrendelt rész­leges mozgósítás a hazai és a nemzetkö­zi demokratikus közvélemény körében kedvező visszhangot váltott ki. Erősödött az a remény, hogy cselekvően és sikere­sen a köztársaság védelmére lehet kelni. Berlinben heves reagálást váltott ki ez a nemzetközi visszhang és a határozott csehszlovák magatartás. Hitler a birodal­mi kancellári hivatal télikertjében 1938. május 28-án tartott tanácskozáson ponto­sította a Csehszlovákia önállóságának felszámolását célzó terveit. Két nappal később a „Fali Grün“-re vonatkozó új irányelvében hangsúlyozta: „Megmásít­hatatlan elhatározásom, hogy a közeljö­vőben katonai akcióval semmisítjük meg Csehszlovákiát. A politikai vezetésnek az a feladata, hogy kivárja, vagy előidézze a megfelelő politikai és katonai pillana­tot." Hitler „megmásíthatatlan döntése" azonban nem volt egyértelműen kategori­kus, mert a nyugati nagyhatalmak maga­tartásától is függött. 1938. június 18-án kelt további irányelvben leszögezte: „A Csehszlovákia elleni akció mellett csak akkor döntök, ha szilárdan meg leszek győződve arról, hogy Franciaország nem lép közbe, akárcsak a Rajna menti demili- tarizált övezet elfoglalásakor és az Auszt­riába történt behatoláskor, és ezért Nagy- Britannia sem fog beavatkozni." A helyzet kulcsa ebben az időszakban is a párizsi és a londoni diplomaták és politikusok kezében volt. Gyorsan szertefoszlott azonban az a kedvező hatás, amelyet az európai diplomáciai történésekre a csehszlovák hadsereg mozgósítása gyakorolt. A fő „érdeme" ebben Nagy-Britanniának és Franciaországnak van, mivel mindkét nyugati nagyhatalom azzal vádolta Prá­gát, hogy a „vaklármával" Németország viszonylatában kedvezőtlen helyzetbe so­dorta őket és végsősoron ez hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok kiéleződésé­hez. A francia felderítés ugyanakkor - amint azt Pierre de Goyot legújabb Münchenről szóló könyvében megállapít­ja - tudott a Csehszlovákia ellen szőtt náci tervekről, a náciknak arról az 1937 novemberéből származó döntéséről, hogy a közeljövőben megszállják Ausztri­át és Csehszlovákiát. Franciaország és Nagy-Britannia közösen mindezek elle­nére fokozta Prágára gyakorolt nyomását, hogy eleget tegýen Henlein szudétané­met pártja követeléseinek. Chamberlain kabinetje pedig egészen odáig ment, hogy követelte Franciaországtól: gyako­roljon nyomást Prágára és egyenesen azzal fenyegesse meg, hogy felmondja a Csehszlovákiával megkötött kölcsönös segítségnyújtási szerződést, ha Prága nem enged a Henleinnel való tárgyaláso­kon. Ez a magatartás Párizsban is hívek­re talált, ahol az új Daladier-kormány is támogatta az efféle követeléseket. Főleg Bonnet külügyminiszter helyeselte egyre inkább a nemzetközi helyzet Chamberla- in-féle értékelését, s azt a szándékát, hogy a válságot Csehszlovákia számlájá­ra oldják meg A henleinista szudétané­met fasiszta párt gondoskodott arról, hogy elegendő érve legyen Párizsnak ehhez a magatartáshoz. Fokozta a diverziós'és felderítő tevékenységet és válogatott hí­vei egyenesen Németországban készü­lődtek a terrorista akciókra. A diplomáciai színtéren Nagy-Britannia segítette őket, amely kikényszerítette a csehszlovák kor­mánytól azt, hogy „független" közvetítőt és megfigyelőt fogadjon, aki képes kompe­tens módon elbírálni a német kisebbség helyzetét a köztársaságban. Runciman missziója szokatlan diplo­máciai akció volt. A brit lord magánsze­mélyként érkezett, habár nyílt titok volt, hogy a brit kormányt képviseli és annak utasításaival jött. Runciman tárgyalásai­nak célja gyakorlatilag az volt, hogy a Henleinnel való kompromisszumok által Csehszlovákia német befolyási övezetbe kerüljön és ily módon oldódjon fel a fe­szültség. Lényegében a csehszlovák vál­ság „békés" megoldását célzó brit terv új taktikai változatáról volt szó. Amikor Run­ciman missziójának eredményei nem mu- \ tatkoztak meg, a brit diplomácia előhúzta utolsó adujat - a Z-tervet. A hetvenes években fokozatosan hoz­záférhetővé váltak a brit levéltárak és a történészek meglepetéssel tapasztal­ták, hogy London több diplomáciai lépé­sét csaknem négy évtizeden át eltitkolták a nyilvánosság elől. Rendkívüli feltűnést váltott ki éppen a Z-terv és hátterének leleplezése. A Chamberlain kormányfő nevéhez fű­ződő terv lényegében szervesen kötődött az addigi brit politikához. Új, váratlan és nem hagyományos diplomáciai lépések­kel akarta befolyásolni nemcsak az euró­pai politikai légkört, hanem hatni kívánt a nemzetközi közvéleményre is. Az volt a célja, hogy egyidejűleg tegyen eleget a náci követeléseknek és ugyanakkor meg kívánta akadályozni azt is, hogy Hitler eró alkalmazásával próbálja elérni ezeket a célokat. A brit diplomáciának azonban meg kellett őriznie „arculatát", meg kellett találnia az egész fontos ügy megvalósításához a méltó és hatásos formát. Ezt szolgálta Chamberlain várat­lan berlini látogatása és közvetlen tárgya­lásai a náci „führerrel". Olyan időszak­ban, amikor a feszültség egyre fokozó­dott, a brit kormányfő lépését valóságos „diplomáciai bombának" szánták, főleg ha arra gondolunk: a brit konzervatív és arisztokrata körök Hitlert demagógnak és plebejusnak tartották. A hetvenedik életé­vét taposó kormányfő mindezek és a saj­tóban megjelenő heves viták és támadá­sok ellenére repülőgépre ült és Berlinbe repült. Utolsó kétségbeesett kísérletet tett a béke megmentésére. Legalább is így tálalják ezt és így tűnik a közvéleménynek is. Milyen hatásos és sajnos, hatékony ez a tálalás. *A Z-terv rendkívül titkos volt és maguk a nácik sem sejtettek semmit a brit kor­mányfő szándékairól. A brit kormány szeptember 13-án este 10 órakor döntött az út megvalósításáról. Másnap az út előkészítése diplomáciai csatornákon már megkezdődött és a kormányfő a kö­vetkező napon Berchtesgadenbe érke­zett. Hitlerrel három órán át tárgyalt Berg- hofban. Megkezdődött a csehszlovák vál­ság utolsó szakasza. Azonban Csehszlo­vákia ebben a helyzetben sem maradt magára. A nyugati nagyhatalmaktól eltérően a Szovjetunió a fenyegetett Csehszlová­kiával kapcsolatosan szilárd álláspontot képviselt. A Népszövetség májusi ülésén Litvinov pontos javaslatot terjesztett elő a köztársaság megmentésére. Indítvá­nyozta, hogy a három szövetséges or­szág vezérkarai náci támadás esetére közvetlen intézkedéseket tegyenek. Arra törekedett, hogy egy „folyosót" biztosít­son a szovjet hadseregnek a Csehszlo­vák Köztársaságba való belépéshez és ajánlotta a francia kormánynak, hogy ilyen irányban hasson Lengyelországra és Romániára. Lengyelország ezzel kapcsolatos ma­gatartása mindvégig negatív volt. A hazai és a külső reakció nyomása ellenére Romániában a konkrét magatartás nyitott maradt és tulajdonképpen a nyugati nagyhatalmak politikájától függött. A ro­mán kormány Franciaország és Cseh­szlovákia tudomására hozta, hogy a szovjet hadsereg területén való átvonu­lásával kapcsolatos magatartása a nem­zetközi helyzet függvénye, tehát attól függ, hogy a nyugati nagyhatalmak Cseh­szlovákia védelmére kelnek-e. Ahhoz nem fért soha kétség, hogy a Szovjetunió egy náci agresszió esetén Csehszlovákia védelmére kel. Eduard Beneš ugyan habozott, szeptember ele­jén érdeklődött a szovjet álláspont felől, azonban Litvinov válasza a bonyolult helyzetben is egyértelmű volt. Moszkva biztosította őt afelől, hogy a szovjet kor­mány eleget tesz kötelezettségeinek és ugyanakkor ajánlotta, hogy Csehszlová­kia cselekvőbben lépjen fel a diplomáciai színtéréit és Genfben a Népszövetség­ben tegyen panaszt Németország ag­resszív politikája miatt. A Szovjetunió a csehszlovák válság utolsó felvonása előtt is maradéktalanul teljesíteni kívánta vállalt kötelezettségeit. Csehszlovákia számára ily módon létezett az ország sikeres megvédésének alternatívája ab­ban az esetben is, ha Franciaország nem tesz eleget kötelezettségeinek. VALERIÁN BYSTRIČKY /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom