Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-23 / 225. szám, péntek

Arjai, egyesüljetek! Felvételünk Miloš Jakeš és Ramaszvami Venkataraman találkozóján készült (ČSTK-felvétel) Ramaszvami Venkataraman csehszlovákiai látogatása Mindkét fél kész az együttműködés bővítésére Miloš Jakeš fogadta az indiai köztársasági elnököt SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KPZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Rangot a minőségnek Igazságtalanság lenne azt állítani, hogy iparunk termékei általá­ban rossz minőségűek. De az a tempó, amellyel a gazdaságilag fejlett országokban - és természetesen a világpiacon is - növeked­nek a termékek minőségi mutatói, túlságosan gyorsnak tűnik számunkra. Hol keresendők azonban az okok, amelyek a gyártókat nem ösztönzik, nem kényszerítik, vagy egyszerűen csak képtelenné teszik a minőség allandó javítására. Az első ok talán mindjárt a „minőségi mutató“ kifejezésben rejlik. Rendszeresen használjuk ezt a fogalmat, pedig tulajdonkép­pen nem is létezik. Az állami tervek, s az egyes vállalatok gazdasági tervei nem tartalmaznak semminemű olyan önálló mutatót, amely közvetlenül jellemezné a termékek minőségét. A jelenlegi tervekben ezzel kapcsolatban csak egyetlen, közvetett mutatót találunk, amely a rossz minőségű termelésből származó veszteségek csökkentését írja elő. Ez a forma nem kényszerítheti a termelőt a minőség egyre magasabb szintjeinek elérésére, hiszen a hazai piacon a helyzet egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán teszi lehetővé azt, hogy a megrendelő vagy a vásárló visszautasítsa a szállított árut azzal, hogy a minősége nem megfelelő. Ilyen esetben honnan venne másikat? Ez általában csak akkor fordul elő, amikor a termék már képtelen alapvető funkcióit is ellátni, de ilyen esetben még rossz minőségről sem beszélhetünk, hiszen itt már semmilyenről sincs szó. De ez a mutató mégiscsak alkalmas arra, hogy legalább viszony­lag reális képet adjon arról, mekkora veszteséget okoz a termelés nem kielégítő minősége. Ez az összeg évente átlagosan több mint háromnegyed millió koronányi összeget tesz ki vállalatonként (összevetve kicsi és nagyvállalatokat is), és azt mindenkinek el kell ismernie, hogy ekkora összegű büntetések vagy levonások semmi­lyen módon nem veszélyeztethetik a vállalatok gazdálkodását. Egy 1985-ös kormányhatározat még az azzal kapcsolatos levonások mértékét is limitálja - felülről, előírva, hogy a rossz minőségű termékek miatt levonható összeg nem lehet nagyobb mint a teljesít­mény két százaléka. Ez némely esetben jelentős összeg lehet ugyan, de távolról sem lét és nemlét kérdése valamelyik vállalat számára. Létezik nálunk is a minőségirányítás komplex rendszere, amely azonban nem teljesíti feladatát. Nem is teljesítheti, mivel - amint azt a tapasztalatok mutatják - függetleníti az egyes minőségi osztályo­kat a legalapvetőbb* minőségi követelményektől. Ez az alap egy olyan standard termék, amely legtöbb esetben megegyezik a műszaki normával. A gyakorlatban azonban a műszaki norma kritériumát a termék leszállíthatósága helyettesítette. Vállalataink­nál az az áru, amely elhagyhatta a gyárkaput, már standard minősé­gűnek számít, függetlenül attól, hogy megfelel-e a megszabott előírásoknak, vagy sem. Ez a következetlenség azonban a szóbanforgó műszaki normákat is érinti. Egy-egy termék előírt paramétereinél egymás mellett találunk olyan igényes jellemzőket, amelyeket a gyártó csak nagy nehézségek árán, esetleg anyagi veszteséggel tud betartani, az olyanokkal, amelyeknek betartása viszont gyerekjáték, hiszen messze elmaradnak a világpiacon megkövetelt minőségtől. Az elmondottakból kitűnik tehát, hogy ha rendet akarunk terem­teni a termékek minőségében, akkor először a minőség értelmezé­sében kell világosan látnunk. A gazdaságirányítás új módszereinek egyre szélesebb körben való érvényesülése sok helyen teremt majd más feltételeket, mint amilyenekhez eddig a vállalatok hozzászok­tak. Ezek hatására persze nem várhatjuk azt, hogy a termékminőség ugrásszerűen fog majd javulni. Ehhez az előírás nem lesz elég, az is kell, hogy a vállalatnál mindenki észrevegye: ha nincs minőség, akkor elosztható haszon sincs. Csak ezek után indulhat meg az a folyamat, amely a gyártási technológia és a termékszerkezet átalakítását elsősorban a minőségi termékek gyártása felé viszi majd előre. Addig is azonban a témával foglalkozó testületeknek és szervezeteknek korszerűsíteniük kell a minőség kritériumait, s ezen túlmenően a minőség értékelését a piacon is. SZÉNÁSI GYÖRGY PENTEK 1988. szeptember 23. XLI. évfolyam 225. szám Ára 50 fillér Jubiláns köszöntése (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára levélben fejezte ki jókívánságait Martin Rúžek nemzeti művésznek 70. születésnapja alkalmából. Nagyra értékeli Martin Ružek kiváló színészi munkásságát, amellyel tartósan bevonult a széles néprétegek tudatába, és jelentősen hozzájárult szocialista kul­túránk fejlesztéséhez. Martin Rúžek mun­kásságát joggal méltányolták országunk legmagasabb művészeti kitüntetésével, a nemzeti művész cím odaítélésével. A levelet tegnap Prágában Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözletével együtt Milan Kymlička, a CSSZK kulturá­lis minisztere adta át. A művészt Ľubomír Štrougal szövet­ségi miniszterelnök és Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke is levélben köszöntötte. (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap találkozott Ramaszvami Vankataramannal, az Indiai Köztársaság elnökével. A szívélyes légkörű találkozón mindkét fél nagyra értékelte a cseh­szlovák-indiai kapcsolatok színvo­nalát. Megállapították, hogy minden területen adottak a feltételek e kap­csolatok további elmélyítéséhez. Hangsúlyozták, hogy mindkét fél kész a gazdasági együttműködés további hosszú távú, sokoldalú fej­lesztésére, ezen belül a gazdasági és a tudományos-műszaki kooperá­ció új progresszív formáinak széle­sebb korú alkalmazására. A nemzetközi kapcsolatok idő­szerű kérdéseinek megvitatása so­rán bebizonyosodott, hogy Cseh­szlovákia és az Indiai Köztársaság álláspontja azonos vagy nagyon kö­zeli a nemzetközi helyzet minden lényeges kérdésében. Miloš Jakeš nagyra értékelte India hozzájárulá­sát a nemzetközi kapcsolatok egész­ségesebbé tételéhez, az el nem kötelezett országok mozgalmában és a ,,delhi hatok“ között kifejtett aktivitását, mindenekelőtt a nukleá­ris fegyverek 2100-ig történő foko­zatos felszámolását célzó indiai ja­vaslatot, amelyet az ENSZ-közgyü- lés 3. rendkívüli leszerelési üléssza­kán terjesztettek elő. Ramaszvami Venkataraman pozitívan értékelte Csehszlovákia békepolitikáját, és azokat a konstruktív erőfeszítése­Szovjet - amerikai külügyminiszteri tárgyalások Washingtonban Új típusú villa­most fejlesztet­tek ki a prágai ČKD smíchovi Tatra üzemében. Szállítására az NDK-val kötöt­tek hosszú lejá­ratú szerződést. A tirisztoros be­rendezéssel ellá­tott, s így kevés­bé energiaigé­nyes járműből idén százat szál­lítanak a meg­rendelőknek. A felvételen Petr Kantor (jobbról) és Miroslav Lín- hart az új villa­mos műszerfalát szereli. (Petr Josek felvétele - ČTK) Eduard Sevardnadzét (ČSTK) - A washingtoni külügy­minisztérium épületében tegnap megkezdődtek Eduard Sevardna­dze és George Shultz tárgyalásai. A szovjet és az amerikai külügymi­niszter délelőtt és délután is meg­beszéléseket folytatott. A miniszte­rek ma ismét tárgyalóasztalhoz ül­nek, s Eduard Sevardnadzét ugyan­csak ma fogadja Ronald Reagan amerikai elnök. A tárgyalásokon a szovjet-ameri- kai viszony egyes kérdéseit tekintik át. A legfőbb figyelmet a hadászati nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megállapodás útjában álló akadályoknak szentelik. A Fehér Ház sajtótitkársága ezzel Alekszandra Birjukova bratislavai programja (ČSTK) - Alekszandra Birjuko­va, az SZKP KB titkára, aki munka­látogatáson tartózkodik hazánkban, tegnap Bratislavában Mikuláš Be- ňónak, a CSKP KB titkárának társa­ságában megismerkedett a lakossá­gi szolgáltatásokat nyújtó szerveze­tek tevékenységével. Elkísérte őt Pjotr Kosztyikov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. Ezután Birjukova elvtársnő az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szö­vetségének székházába látogatott. Ezt követően a vendég a bratisla­vai Vkus vállalatnál tájékozódott a helyi gazdálkodási vállalatok ter­meléséről. Utána divatbemutatót te­kintett meg. Alekszandra Birjukova a délutáni órákban Prágába utazott. ma fogadja Reagan elnök összefüggésben közölte, az ameri­kai fél véleménye szerint az év vé­géig aligha sikerül befejezni az emlí­tett szerződés előkészítését, tekin­tettel az ellenőrzési és más technikai problémákra. Arra is felhívták a fi­gyelmet, hogy a jelenlegi amerikai kormány már csak néhány hónapig lesz hatalmon, úgyhogy kevés ideje van hátra. A Washington Post véleménye szerint az USA ennek megfelelően viszonyul a mostani külügyminiszteri tárgyalásokhoz. Különböző forrá­sokra hivatkozva a lap rámutatott, az USA a legfontosabb problémák megoldására nem készített elő sem­miféle új javaslatot. Rozanne Ridgway külügyminiszter-helyettes a Kongresszusban ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy a washing­toni tárgyalások haladást 'eredmé­nyeznek a különböző problémák megvitatása során. Eduard Sevardnadze még Wa­shingtonba érkezése előtt, Koppen­(Folytatás a 2. oldalon) két, amelyeket országunk a további nemzetközi, elsősorban európai enyhülésért tesz. Ennek konkrét pél­dájaként említette meg a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán létesítendő bizalmi, együtt­működési és jószomszédsági öve­zet létrehozására irányuló csehszlo­vák kezdeményezést. A felek kifejezték meggyőződésü­ket, hogy tovább fejlődnek a nem­zetközi helyzet már megkezdődött pozitív irányzatai. Kiemelték a lesze­relési kérdésekben és a helyi konf­liktusok politikai rendezésében való további előrehaladásnak, valamint az egyenjogúságon alapuló békés államközi együttműködés állandó fokozásának jelentőségét. Az indiai elnök a CSKP KB főtit­kárát látogatásra hívta meg az Indiai Köztársaságba. Miloš Jakeš a meg­hívást köszönettel elfogadta. Utalt arra, hogy Radzsiv Gandhit, az In­diai Köztársaság miniszterelnökét csehszlovákiai látogatásra hívta meg. A találkozón részt vett Bohuslav Chňoupek külügyminiszter, Ram Nivasz Mirdha, India textilipari mi­nisztere, valamint Miloslav Ježil és Bhupatray M. Oza, a két ország nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) A szocialista társadalom építéséért (ČSTK) - Anna Vaskovának, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság Legfelsőbb Bírósága alelnöké- nek 60. születésnapja alkalmából a szocialista társadalom építésében elért rendkívüli munka- és politikai eredményeiért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományoz­ta. Az állami kitüntetést tegnap Prá­gában Josef Ondrej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke adta át a jubi­lánsnak. Egyúttal átnyújtotta Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára üdvözlő levelét. Ülést tartott a Szlovák Nemzeti Front KB Elnöksége (ČSTK) - Együttes ülést tartott tegnap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Front KB Elnöksége és a Csehszlovák Testnevelési Szövet­ség Szlovákiai Központi Bizottságá­nak Elnöksége Ignác Janáknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának, a Szlo­vák Nemzeti Front KB elnökének vezetésével. Értékelte a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány elnöksége által 1986-ban ,,a testne­velés, a sport, a turizmus és a hon­védelmi sportok jelenlegi helyzete és tömeges továbbfejlesztésük programja“ címmel elfogadott doku­mentumból eredő feladatok teljesí­tését, valamint az 1990. évi orszá­gos spartakiád előkészületeit. A két elnökség megállapította, hogy a Szlovák Nemzeti Front szer­vezetei, főleg a Csehszlovák Test- nevelési Szövetség, a Honvédelmi Szövetség, a Forradalmi Szakszer­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom