Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-09 / 160. szám, szombat

Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszakáról Prágában 1988. július 5. és 7. Között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszakát. Az ülésszakon a KGST-tagországok küldöttsé­gekkel képviseltették magukat. A küldöttségek vezetői Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Marjai József, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Vo Van Kiét, a Vi­etnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnök- helyettese, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztár­saság Államtanácsának és Mi­nisztertanácsának elnökhelyette­se, Oumagin Szodnom, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Zbigniew Mess- ner, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormá­nyának első minisztere, Nyikolaj Rizskov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Mi­nisztertanácsának elnöke és Ľu­bomír štrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnöke. Az ülésen részt vett Vjacsesz­lav Szicsov, a KGST titkára, vala­mint a tanács szerveinek képvise­lői is. / A KGST és a jugoszláv kor­mány közötti megállapodásnak megfelelően az ülésszak munká­jában részt vett a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége, élén Janez Zemlja- riccsal, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökével. Az ülésszakon megfigyelők­ként részt vettek az Afganisztáni Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, az Etióp Népi De­mokratikus Köztársaság, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köztársa­ság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Nicaraguai Köz­társaság képviselői. Az ülésszakon Ľubomír Štrou­gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének ve­zetője elnökölt. A küldöttségek vezetői össze­gezték a 1986-ban és 1987-ben folytatott együttmüködést, vala­mint a KGST tevékenységének eredményeit. Ismertették az or­szágaikban folyó szocialista épí­tőmunka fő kérdéseit. Megállapí­tották, hogy országaik figyelmé­nek középpontjában azok a fela­datok állnak, melyek pártjaik kongresszusainak stratégiai cél­kitűzéseiből és a jelen ötéves tervidőszakra szóló társadalmi­gazdasági fejlesztési tervekből erednek. Mindenekelőtt a népgaz­daság erősítésére, hatékonyságá­nak és kiegyensúlyozottságának fokozására helyezték a hangsúlyt. A szocialista közösség orszá­gaiban a dolgozók fokozott erőfe­szítéseinek eredményeként növe­kedett a társadalmi termelés, to­vábbi sikereket értek el a társa­dalmi programok valóra váltásá­ban. Ezt a gazdasági mechaniz­musok tökéletesítését szolgáló intézkedések is elősegítették. A KGST-tagországok többségé­ben a gazdaság növekedését az utóbbi években gyakorlatilag tel­jes egészében a munkatermelé­kenység fokozása révén biztosí­tották. Fejlődtek a tudományos­műszaki haladás gyorsítását, a társadalmi termelés hatékony­ságának fokozását meghatározó ágazatok és termelési ágak. Ja­vultak más minőségi mutatók is. Az ülésszakon ugyanakkor megállapították, hogy még mindig nem használják ki teljes körűen a lehetőségeket a KGST-tagor­szágok népgazdaságainak erősí­tésére. Hangsúlyozta, hogy gyor­sítani kell a minőségileg új mű­szaki és technológiai bázisra, a fejlődés eröforrástakarékos út­jára való átállást. Megállapították, hogy az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, a szocialista nemzetközi munka- megosztás elmélyítése egyre fon­tosabb tényezővé válik a KGST- tagországok politikai és gazdasá­gi életében, társadalmi-gazdasági fejlődésében. Közös erővel foly­tatódott a KGST-tagországok komplex programjának, a tudo­mányos-műszaki fejlődés 2000-ig szóló komplex programjának, a valóra váltása. Integrációs léte­sítmények épültek: ilyenek voltak többek között a jamburgi gázlelő­hely kiaknázásához szükséges lé­tesítmények, a Haladás gázveze­ték, a hmelnyickiji atomerőmű. Továbbfejlődtek a KGST-tagor­szágok egyesített energetikai rendszerei. A gépipari termékek, az atomenergetikai berendezé­sek, a számítástechnikai eszkö­zök, a vegyi termékek sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításá­ról és kooperációjáról szóló, nagy horderejű egyezményeket teljesí­tették. Mindamellett megállapítot­ták, hogy a KGST-tagországok gazdasági együttműködése még nem fokozza kellőképpen a nép­gazdaságok hatékonyságát. Nem a megfelelő ütemben fejlődik a gyártásszakosítás és a kooperá­ció, lelassult a kölcsönös keres­kedelem növekedése, a több or­szág gazdasági fejlődésében fel­merült nehézségek miatt nő szá­mos ország külső eladósodása. Levonták azt a következtetést, hogy a KGST-tagországok előtt álló társadalmi-gazdasági felada­tok megoldása a gazdasági együttműködés potenciális lehe­tőségének teljesebb körű kihasz­nálását, a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére való hatékonyabb áttérést igényli. Ezzel összefüggésben megkü­lönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy miként halad a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak munkája a sokoldalú együtt­működés mechanizmusának, a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a tanács te­vékenységének átalakítása terén, a KGST 43. (rendkívüli) üléssza­kán elhatározottakkal össz­hangban. Az ülésszakon az 1991 és 2005 közötti időszakra elfogadták a szocialista nemzetközi munka- megosztás kollektív koncepcióját. Ezt a tagországok testvérpártjai­nak a gazdasági és társadalmi fejlődéssel foglalkozó kongresz- szusi határozatai alapján dolgoz­ták ki. Figyelembe vették a KGST- iagországok felső szintű gazda­sági értekezleteinek határozatait, a tagországok testvérpártjai veze­tőinek munkatalálkozóján, 1986- ban Moszkvában kifejtett elgon­dolásokat, a tanács 43. (rendkívü­li) ülésszakának határozatait. Az érintett országok viszonyla­tában a kollektív koncepció az alap a gazdaságpolitika egyezte­téséhez azokon a területeken, amelyek az együttműködéssel függenek össze, valamint a társa­dalmi-gazdasági fejlődés más te­rületein. Megbízták a KGST-szerveket: tegyenek lépéseket, hogy a kol­lektív koncepció valóra váltása érdekében konkrét kérdésekben intézkedések és sokoldalú együttműködési egyezmények szülessenek. Az egyezmények­ben a gyártásszakosítás és a koo­peráció feltételeit, valamint a köl­csönös szállítások volumenét ha­tározzák meg 1991-től kezdő­dően. Megtárgyalták továbbá a KGST-tagországok 2000-ig szó­ló sokoldalú, távlati gyártássza­kosítási és kooperációs fejleszté­si programjait, mégpedig a rádió- technika, az elektronikai ipar és a vegyipar vonatkozásában. Meg­állapították, hogy folytatja ezen programok részleteinek kidolgo­zását. A KGST-tagországok figye­lembe fogják venni e programok rendelkezéseit az 1991-1995. évi népgazdasági tervek koordinálá­sakor, az együttműködés ágazati szintű szervezésekor, valamint a vállalatok, a szervezetek és az egyesülések közötti közvetlen kapcsolatok kiépítésekor. A koncepcióval szoros össz­hangban az ülésszak elfogadta az európai KGST-tagországok, vala­mint a Vietnami Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti sokoldalú együttműködés komp­lex programjait. Megállapították, hogy jellegüket tekintve e progra­mok hosszú távúak, amelyek Viet­nam, Kuba és Mongólia legidő­szerűbb társadalmi-gazdasági problémáinak megoldására, a szo­cialista nemzetközi munkameg­osztásban való részvételük bő­vítésére és az együttműködés ha­tékonyságának fokozására irá­nyulnak. A programokban konk­rét intézkedéseket irányoznak elő a három ország számára történő segítségnyújtás koordinálásának elmélyítése, a velük fenntartott tu- dományos-műszaki, termelési­gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok elmélyítése érdekében. A koncepció fokozatosan válik majd valóra. A KGST-tagországok nagy figyelmet összpontosítanak a gyártásszakosítás és a kooperá­ció elmélyítésére, a nemzetgazda­ságok egymást kölcsönösen kie­gészítő jellegének erősítésére, a feldolgozó iparban az exportké­pesség erősítésére - a komplex program teljesítése alapján. A kölcsönös cserében nő az új technológiák és a termelési jelle­gű szolgáltatások szerepe, növe­kedik a legújabb gépek és beren­dezések, az egységesített alkatré­szek és részegységek hányada. Célszerűnek tartják az együtt­működés és a szocialista nemzet­közi munkamegosztás elmélyíté­sét és bővítését a „tudomány- -technika-termelés-értékesítés“ teljes ciklusában, elsősorban a gépiparban, az elektronikai ipar­ban, a legfontosabb szerkezeti anyagok előállításában, a fűtőa­nyag-, az energia- és a nyers­anyagforrások ésszerű kihaszná­lásában, a közlekedés és a hírköz­lés fejlesztésében, az élelmisze­rek és a közszükségleti iparcikkek gyártásában, a szociális szfé­rában. Az ülésszak megbízta az illeté­kes KGST-szerveket: foglalkozza­nak a sokoldalú együttműködés új és konkrét intézkedéseinek ki­munkálásával, közöttük azzal, hogy a fűtőanyag-, az energia- és a nyersanyagforrásokat az érde­kelt KGST-tagországok közös erővel aknázzák ki. Bővülnek a szocialista közös­ség országainak külgazdasági kapcsolataiban a vállalatok, az egyesülések és szervezetek kez­deményezésein, gazdasági érde­keltségén alapuló új formák és módszerek. A KGST-tagországok a gazdálkodó tevékenység és a gazdasági kapcsolatok haté­konyságának növeléséhez vezető fontos útnak tekintik az együtt­működés fejlesztését olyan válla­latok, egyesülések és szervezetek szintjén, amelyek közvetlen ter­melési és tudományos-műszaki kapcsolatokat teremtettek szerző­déses alapon, a nemzeti jogrend­nek megfelelően. Ugyanígy érté­kelik a vegyes vállalatok létreho­zását is. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a Kollektív koncepció és a távlati programok megvalósítá­sának fő eszközévé kell tenni a KGST-tagországok népgazda­sági terveinek a koordinációját. A kollektív koncepció rendel­kezéseinek figyelembe vételével elfogadták az 1991-1995. évi nép- gazdasági tervek koordinálásának programját, valamint a gazdasági együttműködés sokoldalú alapon koordinálandó problémáinak jegyzékét. A KGST-szervek és a KGST-tagországok nemzetközi gazdasági szervezetei megbízást kaptak arra, hogy szervezzék meg az e jegyzékben felvetett problé­mák megoldásával kapcsolatos együttműködés egyezményeinek és szerződéseinek, illetve ezek tervezeteinek a kidolgozását. A tervkoordináció során egyez­tetett módon fogják meghatározni a konkrét problémák megoldásá­nak sorrendjét és módjait, vala­mint az együttműködés formáit és feltételeit. Emellett a KGST-tagor­szágok előirányozzák a komplex program keretében teljesítendő munkák eredményeinek hatékony felhasználását. Ezt hivatottak szolgálni az előkészület alatt álló nagy horderejű tudományos-ter­melési és technológiai tervezetek, amelyék átfogják az újratermelés egész folyamatát, kezdve a kuta­tás fejlesztésétől egészen a kész­termék előállításáig és értékesíté­séig. Az ülésszakon elfogadták azo­kat a javaslatokat, amelyek szaka­szosságot irányoznak elő a sok­oldalú együttműködésnek, a szo­cialista gazdasági integráció me­chanizmusának és a KGST tevé­kenységének az átalakítására. Megállapították, hogy az együtt­működés mechanizmusát fokoza­tosan kell tökéletesíteni, a belső és a külső feltételek beérésének mértékében, a KGST-tagországok érdekeltségének és a nemzetgaz­dasági mechanizmusok tökélete­sítésére irányuló munkájuknak a figyelembe vételével. A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Viet­nami Szocialista Köztársaság, az NDK, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Szovjet­unió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság megerősítette további megállapodását arról, hogy foko­zatosan kialakítják a feltételeket az áruk, a szolgáltatások és az egyéb termelési tényezők szabad áramlásához. Ennek távlatilag az a célja, hogy egyesített piacot ala­kítsanak ki, előzetesen tanulmá­nyozva ehhez az előfeltételeket. 1990-ben a végrehajtó bizott­ság beszámolója alapján intézke­déseket fognak egyeztetni a sok­oldalú együttműködésnek, vala­mint a szocialista gazdasági in­tegrációnak a további korszerűsí­tése érdekében. Elemezték a KGST-tagorszá- gok tudományos-műszaki fejlő­désével kapcsolatos, 2000-ig szó­ló komplex program teljesítésé­nek menetét, különös tekintettel annak első fő irányára, a népgaz­daság elektronizálására. Az ülésszakon megállapították, hogy bizonyos előrelépés történt e területen, felhívták a figyelmet a nehézségekre, a ki nem használt lehetőségekre. A komplex prog­ram valóra váltása még nem gya­korolt kellő hatást annak a fela­datnak a megoldásában, amely azt célozza, hogy a KGST-tagor­szágok elérjék a tudományos-mű­szaki fejlődés élvonalát. Olyan in­tézkedéseket határoztak meg, amelyek a program következetes valóra váltására irányulnak, első­sorban a tudományos-műszaki fejlesztések és a világszínvonal közötti ősszevethetőség biztosí­tására, valamint arra, hogy a fej­lesztés eredményeit mielőbb al­kalmazzák a termelésben. Folyta­tódik a komplex program megújí­tását célzó munka. Hangsúlyozták, hogy különö­sen fontos az a munka, amelyet az elektronizálás terén, különösen az automatizációs eszközök és rendszerek alapjául szolgáló ko- szerü elektronikai elembázis lét­rehozása terén végeznek a nép­gazdaság valamennyi területe számára. A KGST-tagországok megállapodtak, hogy további in­tézkedéseket tesznek az elektro­nikai ipar fejlesztésére. Az ülésszakon nagy figyelmet fordítottak a harmadik országok­kal kialakított gazdasági kapcsola­tok, valamint az ENSZ-hez és a nemzetközi gazdasági szerveze­tekhez fűződő kapcsolatok fej­lesztésére. Az ülésszakon megállapították, hogy bővültek a KGST és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatai. Kinyil­vánították készségüket, hogy a jövőben is bővítik és elmélyítik az együttműködést a KGST-tag- országok és a többi szocialista állam között. A KGST-tagországok gazdasá­gi fejlődésének feladataival kap- ■ csolatban az ülésszak kiemelte a nemzetközi politikai és gazda­sági helyzetet érintő külső feltéte­lek nagy jelentőségét. Országaik pártjainak és kor­mányainak a nemzetközi politikai kérdésekkel kapcsolatos elgon­dolásait ismertetve a küldöttség­vezetők hangsúlyozták, hogy je­lenleg bizonyos kedvező tenden­ciák jelentek meg a szocialista államokhoz, valamennyi néphez, a béke, a józan ész és a realizmus erőihez kapcsolódó kezdeménye­zések eredményeként. A mai nemzetközi helyzet azonban to­vábbra is bonyolult és ellentmon­dásos. Ezzel összefüggésben a KGST-tagországok szükséges­nek tartják, hogy fokozzák konst­ruktív erőfeszítéseiket a nemzet­közi helyzet javítása és a további előrehaladás elérése céljából, a biztonság és a béke megszilár­dítása, a leszerelés, mindenek­előtt az atomfegyverzet leszerelé­se, a bizalom és a minden oldalú nemzetközi együttmüködés fej­lesztése terén. Meggyőződésük szerint a leszerelés eredménye­ként felszabaduló eszközöknek a gazdasági és a társadalmi fejlő­dés érdekében, többek között a fejlődő országok támogatására történő átcsoportosítása megfelel a világgazdasági stabilitás és a vi­lágbéke érdekeinek. Különösen nagy aggodalomra ad okot a fejlődő országok gazda­sági helyzetének rosszabbodása a tőkés világgazdasági rendszer­ben, melynek okai: a csere nem egyenjogú feltételei, és a külső eladósodás növekedése. A KGST-tagországok meg­erősítik azokat az állásfoglalásai­kat, amelyek szorgalmazzák a vi­lággazdasági kapcsolatok egész rendszerének igazságos, demok­ratikus alapon történő radikális átalakítását, az új nemzetközi gaz­dasági rend kialakítását, vala­mennyi állam nemzetközi gazda­sági biztonságának a garantá­lását. A jövőben is a fejlődő orszá­gokkal való együttmüködés bőví­tését és tökéletesítését célzó irányvonalat fogják követni, elő­segítik gazdasági önállóságuk és politikai függetlenségük erősödé­sét, külső eladósodási problémá­juk igazságos megoldását. Felhívták a figyelmet arra, hogy a KGST és a fejlődő országok közötti együttműködéssel foglal­kozó vegyes bizottságok munká­jának hatékonyságát tovább kell fokozni. Az ülésszak résztvevői szüksé­gesnek tartják a különböző társa­dalmi-gazdasági rendszerekhez tartozó államok kapcsolatainak bővítését és gazdagítását, a gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés, a termelési és a technológiai kooperáció új for­máinak bevezetését, a kölcsönö­sen előnyös gazdasági kapcsola­tok fejlődésének útjában álló aka­dályok felszámolására irányuló törekvést. Az ülésszak üdvözölte a hivata­los kapcsolatok felvételéről szóló közös nyilatkozat aláírását a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között. A két hatalmas nemzetközi gazdasági szervezet nyilatkozatának aláírásával meg­történt az első lépés a kapcsola­tok építésében, amely utat nyit a kölcsönös együttműködés felé. Az ülésszak résztvevői úgy vé­lik, hogy a KGST és az EGK közöt­ti kapcsolatok normalizálása, va­lamint a hivatalos kapcsolatok felvétele az egyes KGST-tagor- szágok és az Európai Közösségek között, jelentős mértékben hozzá­járul az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­okmányában foglaltak valóra vál­tásához. Elősegíti a nemzetközi gazdasági együttműködés - mint a gazdasági növekedés és a tár­sadalmi haladás fontos tényező­jének - továbbfejlesztését, a poli­tikai légkör javítását Európában és a világban. Hangsúlyozták, hogy a KGST- tagországok a jövőben is minden erőfeszítést megtesznek, kinyil­vánítják politikai akaratukat a gaz­dasági együttműködés minőségi­leg új szintre emelése érdekében. Az ülésszak tárgyszerű, elvtársi légkörben, a barátság és a köl­csönös megértés szellemében zajlott le. ÚJ SZÚ 4 1988. VII. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom