Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-09 / 160. szám, szombat
Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszakáról Prágában 1988. július 5. és 7. Között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszakát. Az ülésszakon a KGST-tagországok küldöttségekkel képviseltették magukat. A küldöttségek vezetői Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Marjai József, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Vo Van Kiét, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnök- helyettese, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökhelyettese, Oumagin Szodnom, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zbigniew Mess- ner, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, Nyikolaj Rizskov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke és Ľubomír štrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Az ülésen részt vett Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára, valamint a tanács szerveinek képviselői is. / A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodásnak megfelelően az ülésszak munkájában részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége, élén Janez Zemlja- riccsal, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökével. Az ülésszakon megfigyelőkként részt vettek az Afganisztáni Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Nicaraguai Köztársaság képviselői. Az ülésszakon Ľubomír Štrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. A küldöttségek vezetői összegezték a 1986-ban és 1987-ben folytatott együttmüködést, valamint a KGST tevékenységének eredményeit. Ismertették az országaikban folyó szocialista építőmunka fő kérdéseit. Megállapították, hogy országaik figyelmének középpontjában azok a feladatok állnak, melyek pártjaik kongresszusainak stratégiai célkitűzéseiből és a jelen ötéves tervidőszakra szóló társadalmigazdasági fejlesztési tervekből erednek. Mindenekelőtt a népgazdaság erősítésére, hatékonyságának és kiegyensúlyozottságának fokozására helyezték a hangsúlyt. A szocialista közösség országaiban a dolgozók fokozott erőfeszítéseinek eredményeként növekedett a társadalmi termelés, további sikereket értek el a társadalmi programok valóra váltásában. Ezt a gazdasági mechanizmusok tökéletesítését szolgáló intézkedések is elősegítették. A KGST-tagországok többségében a gazdaság növekedését az utóbbi években gyakorlatilag teljes egészében a munkatermelékenység fokozása révén biztosították. Fejlődtek a tudományosműszaki haladás gyorsítását, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozását meghatározó ágazatok és termelési ágak. Javultak más minőségi mutatók is. Az ülésszakon ugyanakkor megállapították, hogy még mindig nem használják ki teljes körűen a lehetőségeket a KGST-tagországok népgazdaságainak erősítésére. Hangsúlyozta, hogy gyorsítani kell a minőségileg új műszaki és technológiai bázisra, a fejlődés eröforrástakarékos útjára való átállást. Megállapították, hogy az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, a szocialista nemzetközi munka- megosztás elmélyítése egyre fontosabb tényezővé válik a KGST- tagországok politikai és gazdasági életében, társadalmi-gazdasági fejlődésében. Közös erővel folytatódott a KGST-tagországok komplex programjának, a tudományos-műszaki fejlődés 2000-ig szóló komplex programjának, a valóra váltása. Integrációs létesítmények épültek: ilyenek voltak többek között a jamburgi gázlelőhely kiaknázásához szükséges létesítmények, a Haladás gázvezeték, a hmelnyickiji atomerőmű. Továbbfejlődtek a KGST-tagországok egyesített energetikai rendszerei. A gépipari termékek, az atomenergetikai berendezések, a számítástechnikai eszközök, a vegyi termékek sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáról és kooperációjáról szóló, nagy horderejű egyezményeket teljesítették. Mindamellett megállapították, hogy a KGST-tagországok gazdasági együttműködése még nem fokozza kellőképpen a népgazdaságok hatékonyságát. Nem a megfelelő ütemben fejlődik a gyártásszakosítás és a kooperáció, lelassult a kölcsönös kereskedelem növekedése, a több ország gazdasági fejlődésében felmerült nehézségek miatt nő számos ország külső eladósodása. Levonták azt a következtetést, hogy a KGST-tagországok előtt álló társadalmi-gazdasági feladatok megoldása a gazdasági együttműködés potenciális lehetőségének teljesebb körű kihasználását, a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére való hatékonyabb áttérést igényli. Ezzel összefüggésben megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy miként halad a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkája a sokoldalú együttműködés mechanizmusának, a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a tanács tevékenységének átalakítása terén, a KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán elhatározottakkal összhangban. Az ülésszakon az 1991 és 2005 közötti időszakra elfogadták a szocialista nemzetközi munka- megosztás kollektív koncepcióját. Ezt a tagországok testvérpártjainak a gazdasági és társadalmi fejlődéssel foglalkozó kongresz- szusi határozatai alapján dolgozták ki. Figyelembe vették a KGST- iagországok felső szintű gazdasági értekezleteinek határozatait, a tagországok testvérpártjai vezetőinek munkatalálkozóján, 1986- ban Moszkvában kifejtett elgondolásokat, a tanács 43. (rendkívüli) ülésszakának határozatait. Az érintett országok viszonylatában a kollektív koncepció az alap a gazdaságpolitika egyeztetéséhez azokon a területeken, amelyek az együttműködéssel függenek össze, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés más területein. Megbízták a KGST-szerveket: tegyenek lépéseket, hogy a kollektív koncepció valóra váltása érdekében konkrét kérdésekben intézkedések és sokoldalú együttműködési egyezmények szülessenek. Az egyezményekben a gyártásszakosítás és a kooperáció feltételeit, valamint a kölcsönös szállítások volumenét határozzák meg 1991-től kezdődően. Megtárgyalták továbbá a KGST-tagországok 2000-ig szóló sokoldalú, távlati gyártásszakosítási és kooperációs fejlesztési programjait, mégpedig a rádió- technika, az elektronikai ipar és a vegyipar vonatkozásában. Megállapították, hogy folytatja ezen programok részleteinek kidolgozását. A KGST-tagországok figyelembe fogják venni e programok rendelkezéseit az 1991-1995. évi népgazdasági tervek koordinálásakor, az együttműködés ágazati szintű szervezésekor, valamint a vállalatok, a szervezetek és az egyesülések közötti közvetlen kapcsolatok kiépítésekor. A koncepcióval szoros összhangban az ülésszak elfogadta az európai KGST-tagországok, valamint a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti sokoldalú együttműködés komplex programjait. Megállapították, hogy jellegüket tekintve e programok hosszú távúak, amelyek Vietnam, Kuba és Mongólia legidőszerűbb társadalmi-gazdasági problémáinak megoldására, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételük bővítésére és az együttműködés hatékonyságának fokozására irányulnak. A programokban konkrét intézkedéseket irányoznak elő a három ország számára történő segítségnyújtás koordinálásának elmélyítése, a velük fenntartott tu- dományos-műszaki, termelésigazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése érdekében. A koncepció fokozatosan válik majd valóra. A KGST-tagországok nagy figyelmet összpontosítanak a gyártásszakosítás és a kooperáció elmélyítésére, a nemzetgazdaságok egymást kölcsönösen kiegészítő jellegének erősítésére, a feldolgozó iparban az exportképesség erősítésére - a komplex program teljesítése alapján. A kölcsönös cserében nő az új technológiák és a termelési jellegű szolgáltatások szerepe, növekedik a legújabb gépek és berendezések, az egységesített alkatrészek és részegységek hányada. Célszerűnek tartják az együttműködés és a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítését és bővítését a „tudomány- -technika-termelés-értékesítés“ teljes ciklusában, elsősorban a gépiparban, az elektronikai iparban, a legfontosabb szerkezeti anyagok előállításában, a fűtőanyag-, az energia- és a nyersanyagforrások ésszerű kihasználásában, a közlekedés és a hírközlés fejlesztésében, az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek gyártásában, a szociális szférában. Az ülésszak megbízta az illetékes KGST-szerveket: foglalkozzanak a sokoldalú együttműködés új és konkrét intézkedéseinek kimunkálásával, közöttük azzal, hogy a fűtőanyag-, az energia- és a nyersanyagforrásokat az érdekelt KGST-tagországok közös erővel aknázzák ki. Bővülnek a szocialista közösség országainak külgazdasági kapcsolataiban a vállalatok, az egyesülések és szervezetek kezdeményezésein, gazdasági érdekeltségén alapuló új formák és módszerek. A KGST-tagországok a gazdálkodó tevékenység és a gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növeléséhez vezető fontos útnak tekintik az együttműködés fejlesztését olyan vállalatok, egyesülések és szervezetek szintjén, amelyek közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatokat teremtettek szerződéses alapon, a nemzeti jogrendnek megfelelően. Ugyanígy értékelik a vegyes vállalatok létrehozását is. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a Kollektív koncepció és a távlati programok megvalósításának fő eszközévé kell tenni a KGST-tagországok népgazdasági terveinek a koordinációját. A kollektív koncepció rendelkezéseinek figyelembe vételével elfogadták az 1991-1995. évi nép- gazdasági tervek koordinálásának programját, valamint a gazdasági együttműködés sokoldalú alapon koordinálandó problémáinak jegyzékét. A KGST-szervek és a KGST-tagországok nemzetközi gazdasági szervezetei megbízást kaptak arra, hogy szervezzék meg az e jegyzékben felvetett problémák megoldásával kapcsolatos együttműködés egyezményeinek és szerződéseinek, illetve ezek tervezeteinek a kidolgozását. A tervkoordináció során egyeztetett módon fogják meghatározni a konkrét problémák megoldásának sorrendjét és módjait, valamint az együttműködés formáit és feltételeit. Emellett a KGST-tagországok előirányozzák a komplex program keretében teljesítendő munkák eredményeinek hatékony felhasználását. Ezt hivatottak szolgálni az előkészület alatt álló nagy horderejű tudományos-termelési és technológiai tervezetek, amelyék átfogják az újratermelés egész folyamatát, kezdve a kutatás fejlesztésétől egészen a késztermék előállításáig és értékesítéséig. Az ülésszakon elfogadták azokat a javaslatokat, amelyek szakaszosságot irányoznak elő a sokoldalú együttműködésnek, a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének az átalakítására. Megállapították, hogy az együttműködés mechanizmusát fokozatosan kell tökéletesíteni, a belső és a külső feltételek beérésének mértékében, a KGST-tagországok érdekeltségének és a nemzetgazdasági mechanizmusok tökéletesítésére irányuló munkájuknak a figyelembe vételével. A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, az NDK, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság megerősítette további megállapodását arról, hogy fokozatosan kialakítják a feltételeket az áruk, a szolgáltatások és az egyéb termelési tényezők szabad áramlásához. Ennek távlatilag az a célja, hogy egyesített piacot alakítsanak ki, előzetesen tanulmányozva ehhez az előfeltételeket. 1990-ben a végrehajtó bizottság beszámolója alapján intézkedéseket fognak egyeztetni a sokoldalú együttműködésnek, valamint a szocialista gazdasági integrációnak a további korszerűsítése érdekében. Elemezték a KGST-tagorszá- gok tudományos-műszaki fejlődésével kapcsolatos, 2000-ig szóló komplex program teljesítésének menetét, különös tekintettel annak első fő irányára, a népgazdaság elektronizálására. Az ülésszakon megállapították, hogy bizonyos előrelépés történt e területen, felhívták a figyelmet a nehézségekre, a ki nem használt lehetőségekre. A komplex program valóra váltása még nem gyakorolt kellő hatást annak a feladatnak a megoldásában, amely azt célozza, hogy a KGST-tagországok elérjék a tudományos-műszaki fejlődés élvonalát. Olyan intézkedéseket határoztak meg, amelyek a program következetes valóra váltására irányulnak, elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztések és a világszínvonal közötti ősszevethetőség biztosítására, valamint arra, hogy a fejlesztés eredményeit mielőbb alkalmazzák a termelésben. Folytatódik a komplex program megújítását célzó munka. Hangsúlyozták, hogy különösen fontos az a munka, amelyet az elektronizálás terén, különösen az automatizációs eszközök és rendszerek alapjául szolgáló ko- szerü elektronikai elembázis létrehozása terén végeznek a népgazdaság valamennyi területe számára. A KGST-tagországok megállapodtak, hogy további intézkedéseket tesznek az elektronikai ipar fejlesztésére. Az ülésszakon nagy figyelmet fordítottak a harmadik országokkal kialakított gazdasági kapcsolatok, valamint az ENSZ-hez és a nemzetközi gazdasági szervezetekhez fűződő kapcsolatok fejlesztésére. Az ülésszakon megállapították, hogy bővültek a KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatai. Kinyilvánították készségüket, hogy a jövőben is bővítik és elmélyítik az együttműködést a KGST-tag- országok és a többi szocialista állam között. A KGST-tagországok gazdasági fejlődésének feladataival kap- ■ csolatban az ülésszak kiemelte a nemzetközi politikai és gazdasági helyzetet érintő külső feltételek nagy jelentőségét. Országaik pártjainak és kormányainak a nemzetközi politikai kérdésekkel kapcsolatos elgondolásait ismertetve a küldöttségvezetők hangsúlyozták, hogy jelenleg bizonyos kedvező tendenciák jelentek meg a szocialista államokhoz, valamennyi néphez, a béke, a józan ész és a realizmus erőihez kapcsolódó kezdeményezések eredményeként. A mai nemzetközi helyzet azonban továbbra is bonyolult és ellentmondásos. Ezzel összefüggésben a KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy fokozzák konstruktív erőfeszítéseiket a nemzetközi helyzet javítása és a további előrehaladás elérése céljából, a biztonság és a béke megszilárdítása, a leszerelés, mindenekelőtt az atomfegyverzet leszerelése, a bizalom és a minden oldalú nemzetközi együttmüködés fejlesztése terén. Meggyőződésük szerint a leszerelés eredményeként felszabaduló eszközöknek a gazdasági és a társadalmi fejlődés érdekében, többek között a fejlődő országok támogatására történő átcsoportosítása megfelel a világgazdasági stabilitás és a világbéke érdekeinek. Különösen nagy aggodalomra ad okot a fejlődő országok gazdasági helyzetének rosszabbodása a tőkés világgazdasági rendszerben, melynek okai: a csere nem egyenjogú feltételei, és a külső eladósodás növekedése. A KGST-tagországok megerősítik azokat az állásfoglalásaikat, amelyek szorgalmazzák a világgazdasági kapcsolatok egész rendszerének igazságos, demokratikus alapon történő radikális átalakítását, az új nemzetközi gazdasági rend kialakítását, valamennyi állam nemzetközi gazdasági biztonságának a garantálását. A jövőben is a fejlődő országokkal való együttmüködés bővítését és tökéletesítését célzó irányvonalat fogják követni, elősegítik gazdasági önállóságuk és politikai függetlenségük erősödését, külső eladósodási problémájuk igazságos megoldását. Felhívták a figyelmet arra, hogy a KGST és a fejlődő országok közötti együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottságok munkájának hatékonyságát tovább kell fokozni. Az ülésszak résztvevői szükségesnek tartják a különböző társadalmi-gazdasági rendszerekhez tartozó államok kapcsolatainak bővítését és gazdagítását, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, a termelési és a technológiai kooperáció új formáinak bevezetését, a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődésének útjában álló akadályok felszámolására irányuló törekvést. Az ülésszak üdvözölte a hivatalos kapcsolatok felvételéről szóló közös nyilatkozat aláírását a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között. A két hatalmas nemzetközi gazdasági szervezet nyilatkozatának aláírásával megtörtént az első lépés a kapcsolatok építésében, amely utat nyit a kölcsönös együttműködés felé. Az ülésszak résztvevői úgy vélik, hogy a KGST és az EGK közötti kapcsolatok normalizálása, valamint a hivatalos kapcsolatok felvétele az egyes KGST-tagor- szágok és az Európai Közösségek között, jelentős mértékben hozzájárul az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak valóra váltásához. Elősegíti a nemzetközi gazdasági együttműködés - mint a gazdasági növekedés és a társadalmi haladás fontos tényezőjének - továbbfejlesztését, a politikai légkör javítását Európában és a világban. Hangsúlyozták, hogy a KGST- tagországok a jövőben is minden erőfeszítést megtesznek, kinyilvánítják politikai akaratukat a gazdasági együttműködés minőségileg új szintre emelése érdekében. Az ülésszak tárgyszerű, elvtársi légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. ÚJ SZÚ 4 1988. VII. 9.
