Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-09 / 160. szám, szombat

A lakosokért és a vendégekért

KOMMENTÁLJUK .............................. ni—.....................................

A túród völgykatlan egyik városa Turčianske Teplice. Több mint 700 éves múltra tekint vissza. Nevét nemcsak a szlovák nemzeti felkelés krónikájába írta be, de érdemeket szerzett a békés építőmunkában is. Ma már hétezer állandó lakosa van. A nemzeti bizottságok versenyében nyolc évvel ezelőtt járási elsők lettek, 1985-ben pedig a fürdőhelyek szlovákiai versenyében kiérdemelték az SZSZK kormányának elismerő oklevelét.- Úgy igyekszünk fejleszteni a várost, hogy az itt élők, de a gyógyulást kerešô emberek is jól érezzék magukat. Van termálfürdőnk, így a hét végén a vendégek száma megközelíti az ötezret, amit szintén figyelembe kell vennünk - tudjuk meg Milan Nemectől, a vnb elnökétől.-A legfontosabb, hogy az idén befejezzük a szennyvíztisztító állomás építését, - viszi tovább a szót Ján Rešetár, a vnb alelnöke. - így aztán folytathatjuk a szennyvízcsatornahálózat építését, eddig csak a település felén épült meg. A vízvezetéket már korábban lefektettük. Jelenleg az ivóvízforrások kapacitásának növelésén fáradozunk. A város több mint a felében már van gázvezeték.

Az idén a Horné Rakovce-i lakótelepen átadják az új bölcsödét és óvodát, így elérik, hogy minden gyermeket el tudnak helyezni a gyermekintézményekben. A jövőben nem fordul majd elő, hogy elintézetlen kérvények nyugtalanítsák a város vezetőit, de a lakosságot is. A gyermekintézmények fejlesztéséhez a legnagyobb mértékben, 4,5 millió koronával, az Állami Fürdő járult hozzá.-A két alapiskolába, a gimnáziumba, és a pedagógiai iskolába mintegy ezerkétszáz tanuló jár - jegyezte meg Milan Cvik, a vnb titkára. - Szűkösen vannak, ezért a jövő tervidőszak első évében tizenhat tantermes iskola építését kezdjük el. Szükség van erre, mivel az iskolákba nemcsak a város, hanem a környező falvak gyermekei is járnak. Igyekszünk a tanulás jó feltételeit megteremteni, csökkenteni a zsúfoltságot, növelni a szaktantermek számát.

A város lakosai nem ülnek ölbe tett kézzel. Tavalyi kötelezettségválElena néni kertjét sokan megcso- ^ dálják (A szerző felvételei)

lalásukat az év végére csaknem megduplázták. A Z akció beruházási részében 2 millió 270 ezer, a nem beruházási részében több mint négy millió korona értéket hoztak létre. A hét polgári bizottság is tevékenyen segít.- Úgy oldottuk meg, hogy a polgári bizottságok elnökei a tanácstagok soraiból kerültek ki. Ez egyszerűsíti a munkát, a feladatok meghatározását és az ellenőrzést, - mondja az elnök.- A polgári bizottság eredményessége a jó szervező és meggyőző munkán alapszik - egészíti ki az elmondottakat Ján Jerabka, a Dolná Štubňa-i városrész polgári bizottságának elnöke. - Rendbetettük az iskola udvarát és szociális létesítményt építünk a sportpályán. A városba látogató turistákról sem feledkeztünk meg. Egy évvel korábban mi voltunk a legjobbak és az idén is mindent megteszünk, hogy helytáll- junk.

Ebben a megbízatási időszakban állami beruházással kilencvenöt lakás épült fel és további negyven- nyolc épül még fel a tervidőszak végén. A korábbihoz viszonyítva lelassult az egyéni építkezések üteme, elsősorban az építkezési telkek hiánya miatt. Ám hamarosan változik a helyzet. Jövőre megkezdik annak a területnek a közművesítését, ahol kétszázötven családi ház épülhet majd fel.-A könyvesboltnak, a drogériának a fürdő adott otthont, a négy éve felépült Nagy-Fátra fürdöpavilon- ban. Van korszerű élelmiszerboltunk, üzletházunk, a Jednotának áruháza is, de több üzlet régi, kiöregedett épületben van elhelyezve. Ennek ellenére inkább az ellátással vannak gondjaink. A hétezer lakos, a közel ötszáz fürdővendég, a hétvégén ide látogató ötezer turista jobb, folyamatosabb áruellátást igényel. Egyetlen szállodánkat tatarozzák. így a két kempingen kívül elszállásolási lehetőségeink nincsenek. Egy korszerű szállodára nemcsak a turizmus szempontjából volna szükségünk, hanem azért is, hogy a mozgásszervi és urológiai betegségekben szenvedők közül azok is felkereshessék fürdőnket, akik nem kapnak gyógyfürdői beutá- lót - tér át egy további gondjukra Ján Rešetár.

A múlt évben megkapták a fürdővárosi statútumot, aminek előnye, de hátránya is van. Például a belvárosból teljesen ki kell tiltani az autókat, de a terelőutak még nem készültek. el. S hogy a jövőben ne a maguk kárán kelljen tanulniuk, tapasztalatcserén jártak Sliačban és Bojnicében. Tudják, a közeljövőben sok mindent kell megoldaniuk, főleg a szolgáltatások fejlesztésében. Amióta a szolgáltatóház felépült, javult ugyan a helyzet, de a borbély és a fodrászüzlet folyamatos üzemeltetése még gondot okoz. A középületek és a lakóházak tatarozására, a kiegészítő szolgáltatásokra a városi nemzeti bizottság kisüzemet létesített, amelynek tavalyi bevétele már meghaladta a 3,4 millió koronát. Egy kis pékséget is beindítottak, amely naponta kétszáz darab kétki- lós kenyeret süt.- Városunkban évek óta sokan kapcsolódnak be a Virágos utca, virágos kert mozgalomba - tudjuk meg Milan Cviktől. A verseny többszörös győztese a nyolcvanéves Elena Žabková. Kertje virágjainak elrendezése elárulja, hogy Csehszlovákia megalakulásának 70. évfordulójára, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold jubileumára készült.

Miloslav Nemec

Kertjét mindenki megcsodálja. Azt mondja, a férjétől tanulta a virágok ápolását, akit a Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége arany jelvénnyel tüntetett ki.

A fürdő parkjában is szorgalmas munka folyik, új sétányok épülnek, virágsávok létesülnek. Ott, ahol egykor a kertészet volt, a közeljövőben gyermekpavilon épül.- Túlnyomó részben hazai fürdő- vendégeink vannak, de a jövőben főleg a német nyelvterülethez tartozó országokból is várunk betegeket. A bő forrású termálvíz lehetővé teszi, hogy a fürdőt tovább bővítsük - mondja dr. Ľubomír čarvaga a fürdő vezetője. - Tagja vagyok az igazgatók tanácsának, így van beleszólásom a fejlesztésbe. A szennyvíz- tisztító állomás építéséhez hétmillió koronával járultunk hozzá.

Az idén a műjégpálya építése is folytatódik. Szeretnék, ha a Z akcióban épülő létesítmény elkészülne, s így erejüket, anyagi eszközeiket másra fordíthatnák. Terveik bőven vannak, de nem találnak partnereket. Nehezen érthető, hogy a városban lévő vállalati üdülők tulajdonosai miért nem tesznek többet, miért nem nyújtanak nagyobb segítséget, hiszen az ó érdekük is a fejlesztés.

A hétezer lakosú, jó természeti adottságokkal rendelkező fürdőváros sajátságos gondokkal küzd. A város vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek, azért, hogy lakosaik és vendégeik is elégedettek legyenek. Tudják azonban, évek szükségesek ahhoz, hogy elképzeléseik valóra válhassanak.

NÉMETH JÁNOS

A szakmunkásképzés új összefüggései

Július második felében a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa is megvitatta a szakmunkásképzés helyzetét, amely szorosan összefügg az átalakítással és a demokratizálással kapcsolatos időszerű és távlati feladatok teljesítésével.

A szakmunkás-utánpótlás nevelése új összefüggésekbe kerül az állami vállalatról szóló törvények és az új gazdasági mechanizmussal összefüggő jogszabályok életbe lépésével. Munkás- osztályunk jövő nemzedékéről van szó, amelynek felkészültsége sokban függ attól, hogy miként képes alkalmazkodni a felgyorsult tudományos-műszaki és társadalmi változásokhoz.

Az SZKT és a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa ülésén is méltán jutott kifejezésre az elismerés azokért az eredményekért, amelyeket az elmúlt évtizedek során a szakmunkásképzésben elértünk. Munkásosztályunk mai fejlettsége az 1948 februárja óta végzett céltudatos munka vitathatatlan eredménye. Ám nem állhatunk meg a megkezdett úton és változtatni kell azon is, ami már nem felel meg a jelen és a jövő követelményeinek.

Az SZKT ülése rámutatott a szakmunkásképzés számos hiányosságára. Nemcsak a szakmunkásképző intézmények, az üzemek és a reszortok címére hangzottak el e tanácskozáson nyílt szavak, de a szakszervezetek irányában is. A beszámoló és a vita is feltárta, hogy nem minden tekintetben van összhangban a munkásfiatalok elméleti és gyakorlati oktatása. Az oktatás kiszélesítése egyes vonatkozásokban háttérbe szorította a nevelési kérdéseket, s ez például a tanulás és a munka iránti viszony lazulásában, a társadalmi kérdések iránti közömbösségben jutott kifejezésre. Ezek a jelenségek ismételten előtérbe állítják a család és az iskola mellett a társadalmi szervezetek - különösen a SZISZ és a szakszervezetek - nevelő szerepe elmélyítésének kérdését is.

Egyetérthetünk több felszólalóval, akik a munkásszakmákat megillető társadalmi megbecsülés megszilárdításának fontosságáról szóltak. Többen mutattak rá, hogy a legkülönbözőbb okok miatt még mindig kevés fiatal vállalja tudatosan a munkásszakmát. A beszámoló nagyon nyugtalanítónak minősítette a munkásszakmákban a bérezés következetlenségeit, a fáradságos munkafolyamatok megszüntetésének lassú ütemét, a még mindig jelenlevő béregyenlösdit.

Azt is elmondták többen, hogy nem volt helyes lépés a szak- képzettséget bizonyító felszabadító levelek megszüntetése. Mindez, következményeit tekintve, csökkenti a munkásszakmák tekintélyét, a választott szakma feletti büszkeséget. Károsan hat a közvéleményre, elsősorban a szülőkre, akiknek döntő szavuk van gyermekük jövő hivatásának meghatározásában.

Sok a teendő a szakmunkásképző intézetek szakoktatói állománya színvonalának javításában, de vonatkozik ez a szaktanintézetek anyagi és műszaki felszereltségének korszerűsítésére is. A szakoktatók hiánya törvényszerűen az oktatási-nevelési folyamat színvonala csökkentéséhez, sőt a munkavédelmi szabályok gyakoribb megszegéséhez vezet.

Az SZKT IV. plenáris ülése határozatában foglalta össze a szakszervezetek feladatait a szakmunkás-ifjúság nevelésében. A szakszervezeteknek behatóbban kell foglalkozniuk az ipari tanulók és a nevelők, oktatók munka- és életkörülményeivel. Ám a szakszervezetek lehetőségei, jogai, felelőssége és kötelességei a munkásfiatalokat érintő kérdésekben való közvetlen részvételén kívül a szocialista állammal, az állami intézményekkel, s nem utolsósorban a családdal való cselekvő együttműködés-1 ben is testet ölthetnek. Következésképpen a szakszervezetek aktív részvétele nélkül nem képzelhető el a munkásifjúság életét, nevelését és érvényesülését érintő kérdések maradéktalan megoldása. A jövő munkásnemzedékeiröl való gondoskodás a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom állandó, megtisztelő feladata. Helytállni ezen a téren ma egyeníő a jövő munkás nemzedékeinek magas fokú szaktudásáért s öntudatáért folyó küzdelemmel. Ettől is függ a társadalmi és gazdasági fejlődésünk meggyorsítását célul kitűző program megvalósítása. SOMOGYI MÁTYÁS

A párt szociálpolitikájának megvalósítása

(Az SZLKP Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának üléséről)

1988. június 29-én megtartotta a járási konferencia utáni első ülését az SZLKP Komáromi Járási Bizottsága. Az ülésen a felsőbb pártszerv képviseletében jelen volt Ladislav Sádovský, az SZLKP KB póttagja és Jaromír Algayer, az SZLKP Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottsága elnökségének tagja, a kerületi nemzeti bizottság elnöke.

Ezúttal rendkívül széles körű téma került napirendre: a párt szociálpolitikájának megvalósítása a járásban és távlatai a CSKP XVIII. kongresszusáig terjedő időszakra. Az élet csaknem minden területét átfogó, számtalan, egymást átszövő és egymással kölcsönösen összefüggő problémát magába foglaló témát Varga Ernő, az SZLKP JB elnökségének tagja, a járási nemzeti bizottság elnöke elemezte beszámolójában. Kiemelte, hogy a CSKP rendkívüli szerepet tulajdonít a szociális kérdések megoldásának. Nem kevesebbet, mint a nemzeti jövedelem harmadát fordítjuk szociálpolitikánk megvalósítására. A járási nemzeti bizottság költségvetéséből 373 millió korona szolgálja ezeket a célokat.

Varga Ernő beszámolójában alaposan elemezte többek között a lakosság foglalkoztatottságának kérdéseit, középpontba állítva a dolgozókról való gondoskodás színvonalát. Egyik fő problémaként vizsgálta a munkaerő-vándorlás okait. A járás üzemei közt olyan is akad, ahol ez

meghaladja a 38 százalékot, s a járási átlag nem kevesebb, mint 19 százalék. A felmondások három fő oka az alacsonynak ítélt bér, a megoldatlan lakásprobléma és a rcssz munkahelyi légkör. A jelenlegi körülmények között a vállalatok kevés stabilizációs lakást tudnak biztosítani dolgozóiknak. Javulás 1995-ig nem várható, mivel a járásban ebben az időszakban mindössze 1900 lakás átadását tervezik, de legalább 2500-ra lenne szükség. A beszámoló rámutatott, hogy a lakosság számához viszonyítva az felelne meg a kerületi átlagnak.

A munkaerő stabilizálásának gondja azonos okokból nyomasztó az egyes mezőgazdasági üzemekben is. Ezek még ha rendelkeznek is megfelelő számú lakással, azonban azok korszerűtlenek, s higiéniai szempontból sem megfelelőek. Korszerűsítésükre nincsenek meg a szükséges eszközök, a felsőbb állami szervek segítsége nélkül ezeket a problémákat képtelenek megoldani.

Mint az a beszámolóból kitűnt, a járás falvaiban csökken a magánépítkezések száma, s nem ellensúlyozza ezt az sem, hogy a városokban valamelyest növekszik. A fiatalok lakásgondjainak megoldása nem halad olyan ütemben, ahogy azt a járás gazdasági érdekei megkövetelnék. Ez egyik oka annak,

hogy a fiatal szakemberek, röviddel munkába állásuk után távoznak a járásból, oda, ahol nagyobb keresetet és lakást ígérnek nekik. Még mindig mintegy 4400 dolgozó a járáson kí- _vül vállal állást. Ennek persze egyik oka, hogy lakhelyük közelebb esik Érsekújvárhoz (Nové Zámky) vagy Vágsellyéhez (Sala), mint a járási székhelyhez. Komáromhoz.

Hiányát érzi a járás a főiskolát végzett műszaki szakembereknek. Annak ellenére, hogy a járásban, illetve magában a járási székhelyen jó hírű gimnáziumok és szakközép- iskolák vannak, kevés érettségizett fiatal jelentkezik főiskolára, s még kevesebb műszaki irányzatúra. A 145 főiskolára jelentkező közül most is csupán 42 jelentkezett műszaki, illetve természettudományi és matematikai irányzatra.

A beszámolóban sok szó esett az egészségügyi szolgáltatások javításáról, környezetvédelemről, az üzemi és egyéb balesetekről, a dolgozók üdültetéséről és számos más kérdésről.

A vitafelszólalások sok olyan fogyatékosságra hívták föl a figyelmet, amelyek sürgős intézkedést követelnek. Ilyen egyes egészségügyi létesítmények szociális és higiéniai szempontból is tarthatatlan állapota, elavult fölszerelése.

Két vagy három felszólaló is rámutatott egy, az előbbihez hasonlóan furcsa jelenségre. Azt panaszolták el, üzemükben a legszükségesebb szociális beruházásokat sem lehet megvalósítani, mivel a vállalat „beruházási stoppot“ rendelt el. Felszólalásukból az is kitűnt, hogy minden esetben nyereségesen gazdálkodó üzemről van szó, olyanokról azonban, amelyeknek nyeresége á vállalat kasszájába folyt be, s az belátása szerint rendelkezik vele. Az ábra ismerős, nem részletezem. Ez is egyik módja annak, hogyan lehet a jól gazdálkodó üzemeket a vállalati önkénnyel lezülleszteni: a feltétlenül szükséges szociális beruházások elodázásával megfosztani jól képzett szakmunkásaiktól. Az effajta „szociálpolitika“ nem csoda, ha a munkaerő elvándorlásával üt visz- sza. Legfőbb ideje tehát, hogy az új vállalati törvény rendelkezései ezekben a dolgokban is rendet teremtsenek.

Az ülés lefolyásán, egész légkörén meglátszott, hogy a járási pártbizottság már keresi az új munkaformákat és -módszereket. Előkészítésébe - Anton Hlaváč vezető titkár zárszava szerint - a bizottság és az apparátus mintegy negyven tagját kapcsolták be. A vitafelszólalás lehetősége mellett a résztvevők írásban nyújthatták be kérdéseiket, amelyekre az illető terület munkájáért felelős vezető adott választ. E körültekintő, alapos szervezésnek köszönhetően mind a beszámoló, mind pedig a vitafelszólalások többsége lényegre irányuló, a hiányosságokat kritikusan föltáró volt, s a konkrét határozatoknak jó alapot biztosított.

MORVAY GÁBOR