Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-04 / 155. szám, hétfő

EGY JÁRÁS SPORTÉLETE A tömegtestnevelésen a hangsúly Az idén kerül sor a Csehszlovák Testnevelési Szövetség VII. kongresszusára. Ezt megelőzően ren­dezték a járási konferenciákat. A CSSZTSZ Galántai (Galanta) Járási Bizottsága sikeres munkát mérle­gelhetett, hiszen az utóbbi évtizedben jelentős fejlő­désen ment át a járás sportja. A Galántai járásról a hetvenes évek végén a sportlapok és más napila­pok elsősorban kritikus szemmel irtak, a felsőbb szervek is hasonlóan értékelték a sportegyesületek munkáját, s nem véletlenül. Tíz évvel ezelőtt a CSSZTSZ já­rási szervezetének 10 739 tagja volt, az addig papíron vezetett 15 000 helyett. Ekkor a bizottság vezető titkárává Ján Záborský pedagógust nevezték ki, akire nehéz feladat várt. Fő célként a járás sportéletének fel­lendítését tűzték ki. Ez sikerült is! Fokozatosan új szakosztályok és egyesületek jöttek létre, megnöve­kedett a taglétszám is. Jelenleg a já­rási sportszervezetnek 15 396 tagja van, 65 egyesülete, 132 szakosztá­lya és 67 szabadidő-szakosztálya.- Az elmúlt tíz év alatt sokat vál­tozott a sport és a testnevelés hely­zete járásunkban - tájékoztatott J. Záborský, a CSSZTSZ járási bi­zottságának vezető titkára. - Foko­zatosan sikerült kiépíteni a jól műkö­dő, odaadó sportvezetőkkel rendel­kező szakosztályokat. Szép ered­ményeket értünk el elsősorban a tömegsport fejlesztésében. De vajon milyen is a sportélet a Galántai járásban, ahol több mint 143 000 lakos él?-A CSSZTSZ és más tömeg­szervezetek sikeresen népszerűsítik a tömegsportot, hogy így minél na­gyobb rétegeket kapcsoljanak be a rendszeres testmozgásba. Ezek a formák egyre inkább gyarapodnak, s a lakosok ezrei vesznek részt a sportmozgalomban. Az elmúlt két évben a Galántai járásban a testne­velési egyesületek 515 tömegsport-, turisztikai és testnevelési rendez­vényt szerveztek. Többek között 109 téli és 122 nyári sportnapot rendez­tek, több mint 55 ezer résztvevővel. Igen közkedveltek a futóversenyek, számuk évről évre növekszik; éven­te több tízezren indulnak kocogóver­senyeinken. Sikeresen valósítjuk meg a tömegsport fejlesztésének programját, elsősorban a tömeg­szervezetekkel karöltve. Ez is bizo­nyítja, hogy járásunkban az egész év folyamán gazdag sportélet folyik, ami nagy mértékben hozzájárul a la­kosság edzettségének növeléséhez, az egészség megszilárdításához, valamint aktív pihenést is nyújt. A CSKP KB Elnöksége két évvel ezelőtt dokumentumot hagyott jóvá a testnevelés, a sport, a turisztika és a honvédelmi nevelés fejlesztéséről, s az elmúlt évben ezt valamennyi sportegyesületben ismertették, részletezték. Galántán is informálták a szakosztályokat és a tömegszer­vezeteket egyaránt. A dokumentum értelmében fokozott figyelmet fordí­tanak az ifjúság egyre nagyobb réte­gének rendszeres sportolására. Feladatul tűzték ki, hogy 1990-ig az ifjúság legalább 45 százaléka rendszeresen fog sportolni... A fi­gyelemre méltó elhatározás megva­lósításához sikeresen láttak hozzá, amit az is bizonyít, hogy a most véget ért iskolai évben a Galántai járás valamennyi iskolájában sport­körök jöttek létre. Jelenleg 31 alapis­kolában 85 ilyen kör működik, és összesen 1652 diák sportol rend­szeresen. A természetjáráson és a szabadidősporton kívül nagyon népszerű a labdarúgás, az atlétika, a sakk, az úszás, a kézilabda, az ökölvívás és az asztalitenisz. Szep­tembertől remélik, hogy a diákok még nagyobb számban jelentkez­nek majd az egyes sportkörökbe. A legjobbak, legügyesebbek az idén is valamelyik sportegyesület tagjai lettek. Egyes iskolákon a tömeg- és sza­badidősporton kívül nagy hangsúlyt fektetnek a tehetségek felkutatására és további fejlődésére. Több helyen van már iskolai sportközpont és ifjú­sági edzőközpont. Kitűnő eredmé­nyeket érnek el a Galántai SZNF Utcai Alapiskola sportosztályának tanulói, már 14 éve a járás legjobbjai közé tartoznak. Hasonlóan eredmé­nyesek a šintavai evezősök, akik­nek minden feltétel adott, hiszen egy éve alakult meg az iskolában a sportközpont. Az OSP Galanta sportegyesület kezdeményezésére hozták létre az ökölvívó edzököz- pontot, s így az élvonalba most felju­tott felnőtt csapat utánpótláskérdése megoldottnak látszik. A Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség Galántai Járási Bizottságán is tudatosítják: a sportban a sikerek az ifjúság nevelésének színvonalá­tól függenek. A fiatalok tömeges be­vonása a rendszeres testmozgásba, sportolásba lehetőséget nyújt a te­hetségek felkutatására, s azok to­vábbi nevelésére. Ezekről a felada­tokról sok szó esett a szervezet járási konferenciáján is, amely e té­ren még igényesebb terveket ha­gyott jóvá. Szükséges, hogy a sport­egyesületek, szakosztályok az isko­lákkal, a nemzeti bizottságokkal és a tömegszervezetekkel együtt minél előbb teljesítsék ezeket. OLÁH GYULA A Galántai járás valamennyi iskolájában rendeznek sportnapot. Legtöb­ben a futó- és kocogóversenyeken vesznek részt (Virág Tibor felvétele) Ahol eseményszámba megy a futballmérkőzés Mindig rivalizált egymással a két szomszédos kelet-szlovákiai falu, Abara (Oborin) és Nagyráska (Vei­ké Raškovce). Legalább is ami a labdarúgást illeti. A villámtornák csatáit, amelyek óriási küzdelmet je­lentettek, mert bizony szégyen volt kikapni egymástól, a valamivel na­gyobb lélekszámú Abara nyerte; ak­koriban volt ebben a községben egy, ügyes fiatalokból álló jó kis együt­tes. Csakhogy ennek tagjai kiöre­gedtek a pályáról, vagy szétszéled­tek szerte az országban, s így az évek múlásával fordult a kocka, Nagyráska vette át a vezető szere­pet, futballcsapata három esztende­je a járási bajnokság harmadik osz­tályában játszik, jelenleg a 9. helyen all. Ez pedig nagy dolog a 400 lelket számláló, sportszerető faluban. Abban, hogy a községben fellen­dült a sportélet, oroszlánrésze van Dőry Dénesnek, aki 1967-től képvi­selőként, majd hnb-elnökként műkö­dött. Ö vette a fejébe, hogy össze­hoz egy, a járásban versenyképes futballcsapatot, márpedig ha ö vala­mit eltökél, azt véghez is viszi.- Az volt a célunk, hogy legyen hova kimenniük a fiataloknak, idő­seknek szurkolni, no és egy kicsit szórakozni a hétvégeken. Kis faluról lévén szó, nem volt könnyű megva­lósítani az elképzelést, máshonnan is hoztunk játékosokat. öt évvel ezelőtt az utóbbi időben egyre jobban virágzó vajáni (Vojany) egységes földműves-szövetkezet elnökévé választották Dőry Dénest, s az állandó utazgatás, a rengeteg tennivaló miatt a testnevelési egye­sület elnöki tisztét három esztendeje Bucskó Tihamér vette át, de to­vábbra is elképzelhetetlen bármilyen akció nélküle. Mindenben segítsé­gükre van a szűkebb vezetőség tag­jainak, Bucskó Tihamérnak, Ka­csó Ferencnek és Kováts Lász­lónak.- Ôk irányítják a csapat felkészü­lését, hetente egyszer edzenek a fiúk, igaz, elkelne a heti két tréning, de ezt nem tudjuk megoldani, ugyanis közép- és főiskolások is vannak a kollektívában, s ők csak a hétvégeken járnak haza a kör­nyékbeli városokból. Ha Abara felől közeledünk a falu­ba, bal oldalt jól látható a szép új futballpálya, amelyet 1975-ben épí­tettek föl az öltözővel együtt, a Z ak­ció keretében. Értéke 250-300 ezer korona. Büszkék is rá a nagyráskai sportemberek, csinosítgatják, gon­dozzák. Maguk a futballisták tartják rendben, főként Kacsó Ervin és Rudik Csaba. Ök ketten az abarai székhellyel működő egyesített szö­vetkezetben dolgoznak, így a leg­többet segédkeznek. Mint mondtuk, kis faluban nem könnyű egy csapatot összehozni, s még nagyobb probléma fönntarta­ni azt. Külső segítség nélkül nem is lehet, bármennyire ügyes, agilis szervezők vannak is errefelé.-A nagycsapatban harminchá­rom-harmincöt éves játékosok is akadnak, s még így is örülünk sok­szor, hogy megvagyunk tizenegyen, mert ha valaki kiesik, bizony már gondban vagyunk. Hadd említsem meg, kikből is áll a gárda: Kovalik István, Bácskái László, Kováts László, Dőry Csaba, Tusaľ Gábor, Pavol Milý, Vajo István és Tibor, Varga Barnabás, Kaszonyi Dénes, Dzsogány Ottó, Rudik Milán - az utóbbi az örök veteránunk. Ami pe­dig az anyagiakat illeti, az abarai szövetkezet nagyon sokat segít, au­tóbuszt bocsát a rendelkezésünkre, ezzel járunk el a bajnoki meccsekre. Ezen kívül táncmulatságok bevéte­léből, társadalmi munkából szerez­zük a működéshez szükséges pénzt. A felnőttgárdán kívül ifjúsági együttest is szerepeltetnek, ennek a lelke Kacso Ervin, Medve István és Dzsogány Imre, de 4-5 abarai fiatal is beépült a kollektívába. Őket Dzsogány Ottó irányította, míg itt­hon volt, most Bácskái László foglal­kozik velük. Ottjártunkkor vasárnap volt. Szép, napsütéses idő, s otthon ját­szott a csapat. Sokan jöttek ki a pá­lyára, kicsinyek, nagyok, asszonyok és férfiak (ha idegenbe mennek, akkor is állandóan tele van az autó­busz). Hiába, egy kis falu életében eseményszámba mennek a bajnoki focimeccsek... URBÁN KLÁRA Húsz nyári olimpia (1952 - Helsinki) Felhangzik a szovjet himnusz Londonban még nem indultak a Szovjetunió sportolói, az 1952-es helsinki játékokon - az újkori olimpiák történetében először - azonban már megjelen­tek; a finn fővárosban nyert tehát az olimpiai békegondolat igazi tanaimat: a Szovjetunió és a népi demokratikus országok hozták vissza Helsinkibe az olimpiai szellemet, a népek barátságának és a tartós békének a szellemét És nemcsak ezt. Először jelent meg az olimpián teljes egészében és nagyságában a szocialista tábor, s azóta vezető szerepet játszik a világ sportjában. A testkultúrában nagyhírű kis finn nép mintaszerűen rendezte meg a méreteiben és színvonalában elődeit felülmúló XV. nyári olimpiát. Hatvankilenc ország csaknem hatezer sportolót (ebből 573 nőt) indított Helsinkibe, ahol az esőben tartott megnyitón a múlt legendás bajnoka, Paavo Nurmi futott be a lánggal a stadionba. A hatalmas versengés nyomán a legtöbb sportágban ez az olimpia indította el a máig is tartó állandó fejlődést. 1. DÖNTETLEN. Tizenhat világ- és száznyolcvanhat (!) olimpiai csúcs dőlt meg a finn fővárosban. Annak ellenére, hogy például az atléták gyakran esős, kedvezőtlen időben versenyeztek. Az egész világ nagy érdeklődéssel várta, hogyan végző­dik majd a Szovjetunió-Egyesült Ál­lamok párharc az elsőségért. Az első kilenc nap után a nemzetek nem hivatalos pontversenyében a Szovjetunió 142 (!) ponttal vezetett az addigi olimpiákon szuverénül uralkodó USA előtt. A 334 szovjet sportoló (köztük 44 nő) 22 arany-, 29 ezüst- és 19 bronzérmet szerzett, s az amerikai-szovjet párharc dön­tetlenül végződött (494:494). Ekkor a NOB új elnöke, az ameri­kai Avery Brundage méltatlankodva kijelentette: „Nincs pontverseny a nemzetek között!“ Az újságírók azonban tovább számoltak, és meg­állapították: a két „nagy" mögött- eddigi legnagyobb sikerét elérve- Magyarország végzett a harmadik helyen (16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérem). Csehszlovákia hét első, három második és három harmadik helyével a 10. lett a nemzetek nem hivatalos pontversenyében. ZÁTOPEK OLIMPIÁJA. A finnek által legtöbbre becsült sportággal, az atlétikával kezdődtek a verse­nyek és a nyitány egy kicsit hasonlí­tott a londonihoz: a 10 000 méteres futás győztese lett ennek az olimpiá­nak is az első bajnoka, és az arany­érmet ismét a csehszlovák Emil Zátopek szerezte meg új olimpiai csúccsal (29:17,0), maga magött hagyva a híres francia Mimount és a szovjet Onufrijevet; később az 5000 méteren (itt nagy harcot vívott Mimoun-nal, a német Schadével és az angol Chataway-jel) és a marato­ni futásban is elsőnek szakította át a célszalagot. Az utóbbival kapcso­latban azt mondták a nézők és a szakemberek: „A maratoni futás aztán már igazán nem Zátopek szá­ma...“ Eleinte a mezőny közepén futott, de mintegy 25 km után az élre került. Az addigi távot csak amolyan bemelegítésnek szánta. 30 km után már egy perces előnyre tett szert. Vajon bírja-e az iramot? Bírta. Fris­sen, erőteljesen körbefutott még a stadionban is és megszerezte har­madik aranyérmét. Az olimpiák tör­ténetében még nem fordult elő, hogy egy sportoló megnyerje mind a há­rom hosszútávú futószámot. Harold Abraham, az egykori híres angol újságíró írta: „Ha egy-egy újkori olimpiát az antik hagyományok sze­rint neveznénk el, akkor az 1952-es Emil Zátopek nevét kapná. Hét nap alatt három hosszútávfutó számban diadalmaskodott.“ AZ ELSŐ ARANYÉREM. Az első versenynapon alig fejeződött be a 10 000 méteres futás ünnepélyes eredményhirdetése, újabb győzelmi ünnepségre került sor. „Női disz­koszvetésben első Nyina Romasko- va, Szovjetunió, 51,42 méter - új olimpiai csúcs; második Jelizaveta Bagrjanceva, Szovjetunió; harmadik Nyina Dumbadze, Szovjetunió"- hangzott az eredményhirdető sza­va. Az árbocra méltóságteljesen húzták fel a három szovjet zászlót és a következő pillanatban felhangzott az olimpiajátékok történetében első alkalommal a szovjet himnusz. 2. VILÁGCSÚCSOK. Amint említet­tük, a helsinki olimpia minden vonat­kozásban fejlődést jelentett a londo­nihoz képest. Míg az angol főváros­ban az atlétikai versenyek során egyetlen világrekord sem született, most számos új világcsúcsot állítot­tak fel. A magyar Csermák József a kalapácsvetésben (60,34 - a világ első 60 méteren felüli dobása), a brazil néger da Silva a hármasug­rásban (16,22) és az amerikai Ro­bert Mathias tízpróbában (7885 pont). Mathias megvédte londoni el­sőségét, ami eddig egyetlen tízpró- bázónak sem sikerült és fantasztiku­san magas pontszámot ért el. Sorra dőltek meg a világrekordok a női atlétikai versenyeken is. Galina Zibi- na 15,28 méteres eredménnyel lett első a súlylökésben, és ezzel több mint 1,5 méterrel dobta túl a londoni győztest. Csaknem hasonló fölény­nyel nyerte a távolugrást az új-zé- landi Williams: 54,5 centiméterrel ugrottá túl a londoni győztest... TÖRÖTT UJJAL. A Szovjetunió részvétele az atlétikán kívül más sportágakban is alaposan megvál­toztatta a korábbi erőviszonyokat. Tornászaik rögtön átvették a vezető szerepet; a férfiak biztosan előzték meg a svájciakat és a finneket, há­rom számban avatták bajnokká a ki­magasló tudású Viktor Csukarint; pedig törött sínbe tett ujjal verseny­zett! Verhetetlennek bizonyult női csapatuk és összetettben Maria Go- rohovszka. A bátran kezdeményező szovjet kötöttfogású birkózók négy bajnokságukkal elsöpörték a svédek fölényét. Csaknem minden sportág­ban felhívták magukra a figyelmet a szovjet sportolók; tulajdonképpen csupán labdarúgóik és ökölvívóik maradtak el a várakozástól. 3. SZŐKE, SZÉKELY, GYENGE. A férfi úszószámokban az amerikai­ak szerepeltek kimagaslóan, a nők­nél - nem kis meglepetésre - a ma­gyarok: a hét számból négyet meg­nyertek, két aranyérem az amerikai, egy dél-afrikai versenyzőnek jutott. Itt is sorra dőltek az olimpiai csú­csok, de csak egyetlen világrekord született, a magyar 4x100-as gyors­váltó (Novák I., Temes, Novák É., Szőke) 4:24.4 perces időt ért el. Gyorsúszásban Temes Judit volt az esélyes, a döntőben az utolsó 10 métert azonban a 17 esztendős Szőke Kató bírta jobban (1:06,8). Székely Éva 12 évig készült az olim­piára. Sikerrel. Erőteljes hajrával megnyerte a 200 méteres mell­úszást (2:51,7). A negyedik aranyér­met Gyenge Valéria nyakába akasz­tották (400 gyors: 5:12.1). A JALKAPALLO MESTEREI. Labdarúgásban a magyar válogatott megszerezte első aranyérmét és elindult a világsiker útján. A jalkapal- lo (így nevezik finnül a futballt) ma­gyar mesterei az elődöntőben 6:0-ra verték a svédeket, majd a döntőben 2:0-ra a jugoszlávokat. A magyar válogatott a következő összeállítás­ban játszotta a döntőt; Grosics - Bu- zánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Za­kariás, Hidegkúti, Kocsis, Palotás, Puskás, Czibor. Egy-egy mérkőzé­sen szerepelt még: Budai, Csordás, Dalnoki és Kovács Imre. A nagy magyar siker komoly visszhangra talált a világsajtóban. Leginkább a magyar sport kiegyensúlyozottsá­gát emelték ki, hiszen 11 sportágban született a 16 bajnokság és a többi érem. Egyáltalán nem volt meglepő: Budapest még a versenyek közben bejelentette kérelmét az 1960. évi játékok rendezésére. 4. BÉKEÜNNEPSÉG. A Zátopek házaspáron kívül (Dana Zátopková a gerelyhajítást nyerte meg 50,47 méterrel) még a következők szerez­tek aranyérmet Csehszlovákiának: Ján Zachara (pehelysúlyú ökölví­vás), Josef Holeček (kenu egyes 1000 m), Mejta, Jindra, Havlis, Lusk, Koranda (evezés, kormányos né­gyes). Jelentős sikert hozott a helsinki olimpia a szovjet, magyar és a cseh­szlovák sportnak, nagyszerű győzel­me volt a békegondolatnak. Ezt bi­zonyította az olimpiát befejező lel­kes ünnepség, amelyen egy ember­ként tüntettek a sportolók a béke mellett. TOMI VINCE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom