Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-29 / 177. szám, péntek

Ignác Janák interjúja a Szovjetszkaja Rosszijában (ČSTK) - A Szovjetszkaja Rosz- szija napilapban tegnap jelent meg az a beszélgetés, amelyet a szer­kesztőség kérésére az APN sajtó- ügynökség bratislavai tudósítójának adott Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Nyilatkozatában Ignác Janák a szociális-politikai és gazdasági struktúrák átalakításának feladatai­val és hazánkban a társadalom éle­tének további demokratizálásával foglalkozik. Ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy Csehszlovákiá­ban az átalakítás kezdeményezője és mozgató ereje Csehszlovákia Kommunista Pártja. Az SZLKP KB első titkára megkülönböztetett fi­gyelmet szentel Szlovákia gazdasá­gi és szociális fejlesztésével össze­függő legfontosabb feladatok meg­oldásának. Janák elvtárs az interjúban foglal­kozik az SZLKP tevékenységével a fejlődés jelenlegi szakaszában, és rámutat arra, hogy a pártszervek munkája hatékonyságának növelé­se során fontos szerepet kell játsza­nia a határozatok teljesítése fokozott ellenőrzésének. Grósz Károly az USA-ból Kanadába utazott Bővülő magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok (ČSTK) - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök tegnap befejezte egyesült államokbeli látogatásának hiva­talos részét. Találkozott az amerikai politikai és ke­reskedelmi élet magas rangú képviselői­vel - George Bush alelnökkel, George Shultz külügyminiszterrel, William Verity kereskedelmi miniszterrel, James Baker pénzügyminiszterrel, a Kongresszus és a Nemzetközi Valuta Alap képviselőivel. Ez utóbbi szervezetnek Magyarország is tagja. Szerdán a magyar vezető kétórás megbeszélést folytatott Ronald Reagan elnökkel. A Fehér Házban folytatott tárgyalásai után Grósz Károly sikeresnek nevezte látogatását és kijelentette, ez az új politika gyümölcse, ennek a politikának az irány­vonalát Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan határozta meg. Találkozójáról Reagan elnökkel Grósz Károly elmondta, az elnök és legközeleb­bi munkatársai értékelték Magyarország erőfeszítéseit a gazdasági és politikai re­formok bevezetésére. Az elnök üdvözölte a magyar kormány lépéseit az országban az emberi és állampolgári jogok terén a helyzet javítására. Szóba kerültek Ma­gyarország és Románia kapcsolatai is. Grósz Károly a továbbiakban elmond­ta, hogy látogatása során a két ország között új gazdasági kapcsolatok szület­tek, melyek új megállapodások megköté­séhez vezethetnek. „Látogatásunk sike­res volt és elérte a kitűzött célokat. Ta­Mihail Gorbacsov gyárlátogatáson Fokozott figyelmet a közszükségleti cikkek gyártásának (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán látogatást tett a moszkvai Zaria cipőipari egyesülésben, melynek kollektívája jelentős szerepet játszik az új termelési módszerek kidolgozásában, az áruválaszték bővítésében és a közszükségleti cikkek minőségének javításában. Mihail Gorbacsov az önelszámo­lás feltételei közötti munkáról és az önfinanszírozásra való átállás kér­déseiről beszélgetett az egyesülés vezetőivel. Érdeklődött a munka- szervezésről, a dolgozók életkörül­ményeiről, a piackutatás módszerei­ről, s az új technológiák bevezetésé­vel összefüggésben pedig a munká­sok szakképzettsége emelésének módjairól. A vezető dolgozóknak és a társa­dalmi szervezeteknek többet kell foglalkozniuk a szociális kérdések­kel, meg kell gyorsítani a lakások, valamint a járulékos létesítmények építését - mondotta a főtitkár. Az önelszámolás és a demokrácia együttes alkalmazásával oldjuk meg leggyorsabban életünk megújításá­nak feladatait és így biztosítjuk az átalakítás folyamatának elmélyí­tését. Mihail Gorbacsov ezután megte­kintette a gyárat, amelyet 1987-ben olasz technológia szerint építettek. Találkozott a dolgozókkal és a szak­emberekkel. pasztalatokkal gazdagodva térünk haza“ - jelentette ki. Újságírók kérdéseire válaszolva hang­súlyozta, az Egyesült Államok teljes mér­tékben támogatja Magyarország politikai és gazdasági programját, s a mostani látogatás után a két fél részletesen meg­vitatja a kölcsönös együttműködés továb­bi bővítésének lehetőségeit, elsősorban a magyar gazdaság szükségleteinek szempontjából. Grósz Károly szorgal­mazta a külföldi tóke magyarországi beru­házásait is és közölte, különböző terveket valósíthat meg Magyarországon a Világ­bank is, melynek limitjét Magyarország eddig még nem merítette ki teljes mér­tékben. Washingtoni idő szerint tegnap reggel Grósz Károly Kanadába utazott. Torontó­ban fog tárgyalni Brian Mulroney minisz­terelnökkel. Carlucci a jövő héten érkezik Moszkvába (ČSTK) - Frank Carlucci, az USA hadügyminisztere augusztus elején hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba érkezik - közölte a TASZSZ hírügynökség. A látoga­tásra Dmitrij Jazov hadseregtábor­nok, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere hívta meg Car- luccit. Amerikai források szerint Carlucci Washingtonból már elindult a Szov­jetunióba, de megszakítja útját Finn­országban. A látogatás után viszont Törökországba tesz kitérőt. Az emlí­tett források szerint a Szovjetunió­ban Dmitrij Jazowal fog tárgyalni és ellátogat néhány katonai objek­tumba. T egnap fejeződött be a dzsa- kartai koktélparti, amellyel kapcsolatban már tréfásan meg is jegyezték, hogy bizonyára nem szol­gáltak fel koktélt - lévén Indonézia mohamedán ország csak üdítő­ket. De így van ez rendjén, szó szerint is, meg átvitt értelemben is: a nemzetközi politikai légkört felüdí­ti, ha sikerül előrelépni egy évtize­des konfliktus rendezésében. Egyébként a nem túl bőbeszédű híradásokat figyelemmel kísérve nem volt nehéz meg­állapítani, hogy a könnyedséget sej­tető koktélparti a va­lóságban nagyon ko­moly, sőt: kemény tárgyalásokat ho­zott. Már az is bizonyos előrelépésnek számít, hogy sor került rá. A kilenc éve tartó konfliktus során most ült először tárgyalóasztalhoz a négy kambodzsai fél: a kormány, illetve a vele szemben álló három csoport, s a párbeszédbe bekapcsolódtak Vietnam és Laosz, a másik részről pedig az ASEAN-országok képvise­lői. Nem volt ez unalmas parti, sok új gondolat, javaslat vetődött fel - ez a másik nagy eredménye a találko­zónak, s a jelentőségéből semmit sem von le az, hogy érezhető volt a tapogatózás, a taktikázás is. A menetrend az volt, hogy először a kambodzsai felek tisztázták közös dolgaikat, s ezt követően kapcsolód­tak be a párbeszédbe a külső részt­vevők. Jellemzi a kötetlennek is nevezett találkozó politikai súlyát, hogy kik vettek rajta részt. A Kambodzsai Népköztársaságot Hun Sen kor­mányfő és külügyminiszter képvisel­te. Ott volt Khieu Samphan, a vörös khmerek (polpotisták) jelenlegi ve­zetője, Son Sann, a legkisebb, pol­gári beállítottságú csoport vezetője, s végül a szihanukistákat hivatalo­san Norodom Ranariddh, Szihanuk fia képviselte, mert apja „nem hiva­talosan“ tartózkodott Dzsakartában. Norodom Szihanukról érdemes külön is említést tenni. Két hete mondott le - immár ötödször - az ellenzéki hármas koalíció elnöki tisz­téről, éppen e szövetségen belül, pontosabban a vörös khmerekkel támadt nézeteltérései miatt. Mond­ván: így, magánemberként többet tud segíteni a kambodzsai megbé­kélés érdekében. Szögezzük le mindjárt, ezt a lemondást sem vette senki komolyan, hiszen ő, aki „részt sem vett rajta“, vitathatatlanul a koktélparti egyik főszereplője volt. Nemrégiben az Egyesült Államok és az ASEAN is értésre adta: Szihanu- kot látnák a legszívesebben egy jö­vendőbeli új kambodzsai állam feje­ként. Most pedig nézzük a legérdeke­sebb javaslatokat. Hun Sen kor­mányfő mindjárt az első napon hét­pontos béketervet ismertetett, indít­ványozva, hogy hozzanak létre Nemzeti Megbékélési Tanácsot, amely megszervezné az általános választásokat. Ezt Szihanuk rögtön elvetette azzal, hogy a terv nem irányozza elő a phnompenhi kor­mány lemondását, szerinte a vá­lasztásokat egy semleges kormány­nak kellene lebonyolítania. Viszont vietnami részről is üdvözölték azt a javaslatot, amelyet Szihanuk a The Washington Postnak nyilat­kozva tett: az ország körüli problé­mák rendezése érdekében hagyják üresen Kambodzsa helyét az ENSZ- ben. (Ezt a szocialista államok és Koktélparti ÚJ SZÚ E léggé komolytalan dolog jósolgatni a nem­zetközi politikában, főleg egy olyan kér­désben, mint a közeledni látszó iraki-iráni tűz­szünet, az öbölháború remélhető befejeződése. Az utóbbi napok felgyorsult eseményeiről szóló híradásokat figyelve azonban az emberben óha­tatlanul felmerül a kérdés: mi lesz, ha béke lesz az öbölben? Khomeini ajatollah és Szaddam Husszein aligha borul egymás nyakába, s nem­csak régi keletű, részben személyes ellenséges­kedésük miatt, hanem mert mindkét ország veze­tése nyilvánvalóan a sokéves háborúskodás okozta károk helyreállításával lesz elfoglalva. De mit tesz a térség többi országa? Először is fellélegzik. Az öböl menti olajmo­narchiák számára nem volt könnyű az elmúlt nyolc év, bár a harcok fokozódásával idöről-időre fel-felszökött az olajár, viszont a tanker-háború nagyon bonyolulttá tette az olajexportot. Nem javult, hanem egyenesen rosszabbodott a hely­zet az amerikai hadihajók megjelenésével, pedig ennek a lépésnek a deklarált oka az amerikai érdekek védelme mellett éppen a szabad hajózás biztosítása volt, valamilyen formában rendezniük kell kapcsolataikat Teheránnal is, ami elég ké­nyes dolog lesz, hiszen a háborúban egyértelmű­en és mindvégig Irak oldalán álltak. Főleg Szaúd- Arábia viszonya romlott meg Iránnal az emléke­zetes mekkai incidens miatt. Nehezíteni fogja a közeledést az is, hogy a gazdag olajországok jelentős segítséget ígértek Bagdadnak a háborús károk felszámolására, s bizonyára meg is adják. Változás várható az öböl menti országok és Szíria viszonyában. Csak Szíria állt az arab országok közül Irán oldalán, még a Teheránnal jó kapcsolatokat fenntartó Líbia sem lépett fel ilyen egyértelműen, inkább a számára több mozgáste­ret biztosító „is-is‘‘ álláspontra helyezkedett. A gazdag arab államok ezt nem rótták fel Da- maszkusznak, mivel tisztában vannak azzal, Szí­ria az egyetlen állam a térségben, amely képes visszafogni az izraeli terjeszkedést. Ehhez anya­gi segítséget is nyújtanak neki, ám jóval keveseb­bet a korábbiaknál, s ugyanez elmondható Szíria libanoni békefenntartó szerepéhez való hozzájá­rulásukról. Mi lesz, ha... Nagy kérdés, miként alakulnak Damaszkusz és Bagdad kapcsolatai, ha befejeződik a háború. Hiszen a két baathista rezsim közti fagyos légkör régebbi a háborúnál, s az, hogy az Asszad- kormány Teherán meHé állt, ennek nem oka, hanem következménye. Az arab államok intenzív közvetítési erőfeszítései nyomán az utóbbi más­fél-két évben történtek bizonyos közeledési pró­bálkozások Szíria és Irak között, de hogy ered­ménytelenek maradtak, azt most már elsősorban az öbölháború eltérő megítélése okozta. Tehát ha ez az ok megszűnik, felszámolható ez az arab sorokat gyengítő ellenségeskedés is. Éppen ez aggasztja Izraelt. Mi lesz, ha a fel- duzzasztott iraki hadsereg a szíriaiakkal szövet­kezve fellép ellene. Ez az aggodalom okozta, hogy Izrael gyakorlatilag az egyetlen államként nem üdvözölte Teherán döntését, hogy mégis elfogadja a Biztonsági Tanács 598-as határoza­tát, amivel megnyílt az út a háborúskodás befeje­zése felé. Több okból lehet arra következtetni, hogy az öbölháború esetleges befejezése éreztetni fogja hatását Libanonban is. Számítani kell az utóbbi években megerősödött síita erők, a nyíltan Irán- barát csoportok, s nem utolsósorban az oldalu­kon harcoló iráni iszlám gárdisták lépéseire. Ezek kiszámíthatósága azonban a minimálisnál is ki­sebb. Aligha vállalkozik valaki annak megjóslásá­ra, hogy a háború befejezését a teheráni síita rezsim győzelmeként vagy vereségeként fogják értelmezni, s hogyan fognak reagálni. A belső helyzet kiélezéséhez vezethet, hogy a már emlí­tett okok miatt esetleg csökken a szíriai béke- fenntartó erők hatékonysága. Igaz, számos jel arra mutat, a damaszkuszi kormány fokozatosan rendbe hozza gazdaságát. A parlament a napok­ban hagyta jóvá az 1988-as állami költségvetést, amely hosszú évek óta először kiegyensúlyozott, s mint a pénzügyminiszter hangsúlyozta, minden remény megvan ahhoz, hogy be is tartsák. Ennek ellenére aligha feltételezhető (s nem is várható el!), hogy Damaszkusz képes lesz önerőből pó­tolni az olajdollárok esetleges elmaradását. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Izrael éppen új keletű aggodalmai miatt valamiféle „preventív lépésre“ szánhatja el magát, még mielőtt tisztázódnának a új arab erőviszonyok. Volt már példa erre! Nem szóltunk még az öbölben állomásozó idegen, elsősorban amerikai hadihajókról. Mi lesz ezeknek a sorsa? Washington a teheráni döntés után sietett kijelenteni, hogy esetleg csökkenti erői számát a térségben, de teljes kivonulásra nem is gondol, változatlanul „jelen akar lenni“. Ez akkor is feszültségforrás lesz az öbölben, ha eredményesek lesznek Washington és Teherán közeledési kísérletei. M indebből az a következtetés vonható le, hogy a Közép- és Közel-Keleten is érvé­nyes a szabály: minden mindennel összefügg. Aligha kell tehát attól tartanunk, hogy nélkülözni fogjuk a térségből érkező híreket, ha befejeződik a háború. Ha befejeződik... GÖRFÖL ZSUZSA számos fejlődő ország bírálata elle­nére még mindig a hármaskoalíció, vagy ahogy ők nevezik magukat: a „Demokratikus Kambodzsa“ bito­rolja.) Vietnam dzsakartai nagykövete kifejtette: Hun Sen és Szihanuk is egyetértett abban, meg kell akadá­lyozni, hogy a vörös khmerek ismét magukhoz ragadják a hatalmat Phnompenhben. Korábban az ASE­AN is úgy nyilatkozott, s ezzel Kam­bodzsa is egyetért, hogy a vörös khmerek (a népirtásban főbűnös ve­zetőik kivételével) bekapcsolódhat­nak a politikai rendezésbe, katonai szervezetüket azonban fel kell szá­molni. Ezért nem teljesen egyértelmű Szihanuk saját, ötpontos terve, amelyet szerdán ismertetett. Felté­telezi egy olyan koalíciós kormány létrehozását, amelyben a jelenlegi phnompenhi kormány képviselőin kívül a három ellenzéki csoport tag­jai is helyet kapnának, s Szihanuk szerint hasonló elv alapján kellene átszervezni a kambodzsai fegyveres erőket. És itt érezni az ellentmon­dást, arról ugyanis részletes tájé­koztatás nem érkezett, hogy mi az elképzelése a Vörös Khmer fegyve­reseivel. A herceg ugyanakkor tá­mogatta egy nemzetközi konferen­cia összehívását az ENSZ égisze alatt, azt viszont Phnompenh ellenzi, hogy a kambodzsai rendezést (viet­nami csapatkivonás, választások) nemzetközi erők felügyeljék. Nguyen Co Thach vietnami kül­ügyminiszter kedden azt javasolta a három indokínai országgal szem­benálló erőknek, állítsanak fel idő­rendet a Vörös Khmer támogatásá­nak beszüntetésére. Hanoi nemrégi­ben megadta csapatai kivonásának menetrendjét (az idén a vietnami katonák fele hazatér, s 1989, de legkésőbb 1990 végéig a hátrama­radó egységeket is kivonják), s ezért hasonló gesztus elvárható a másik fél részéről is. Ez ügyben pedig Kína és Thaiföld érdekelt a leginkább: Pekingnek a katonai támogatást kel­lene megszüntetnie, Bangkoknak pedig beszüntetni a fegyverek to­vábbítását és felszámolni a thai te­rületen lévő polpotista bázisokat. S még két érdekes szerdai beje­lentésről: folytatódnak Hun Sen és Szihanuk tárgyalásai, a harmadik fordulót állítólag októberben tartják Párizsban. Hun Sen az AFP hírügy­nökségnek nyilatkozva kijelentette: Szihanuk elfogadta azt a javaslatát, hogy ő legyen a Nemzeti Megbéké­lési Tanács elnöke. Biztató döntést hoztak a koktél­parti résztvevői - munkacsoportot állítanak fel, amely folytatja a tárgya­lásokat. Reméljük, hogy eDben a fo­lyamatban most új, kedvező sza­kasz kezdődött. Ha a különböző ja­vaslatok és nézetek túl bonyolult­nak, esetenként ellentmondásosnak tűnnek, az csak az objektív helyzetet tükrözi: rendkívül összetett az egész kérdéskör, a különböző helyi és nemzetközi érdekek szövevénye nehezen tekinthető át. Az alkoholmentes gyümölcskok­télnak van egy tulajdonsága: a felrá­zás után idővel leülepszik. Mondjuk úgy: kikristályosodik. MALINÁK ISTVÁN Reagan megvétózná... (ČSTK) - A washingtoni képvise­lőház egyes bizottságainak kedvező elbírálását követően a plénum elé terjesztették azt a törvénytervezetet, melynek megvalósítása az Egyesült Államok és a Dél-afrikai Köztársa­ság közti kereskedelmi kapcsolatok teljes megszakadását jelentené. A szenátus külügyi bizottsága szin­tén az említett dokumentumot vitatja meg. A tervezetet a mindkét kamará­ban többséget élvező demokrata párti képviselők javasolták. A főtitkár közölte, hogy az SZKP KB soron következő plenáris ülésén különös figyelmet fordítanak a köz­szükségleti cikkek kérdésére, a tar­talékok és lehetőségek kihasználá­sának problémájára. A 19. országos pártkonferencia után - mondotta Mihail Gorbacsov - új követelményeket támasztunk a párt, a tanácsok munkájával, a ter­meléssel és a tudománnyal szem­ben. Akár a gazdaságról, a szociális szféráról vagy a demokrácia fejlesz­téséről van szó, csak egy lehetősé­günk van - az átalakítás. Sztyepanakertben normálisan folyik a termelés (ČSTK) - Hegyi Karabah fővárosában, Sztyepanakertben tegnap az alkalmazot­tak közel 95 százaléka munkába lépett, ami lényegében megfelel az év eme idő­szakára jellemző mutatónak. A sztyepanakerti üzemekben a hét elején elsősorban előkészítő munkák folytak, tegnap azonban már a dolgozók gyorsan növelték a termelés volumenét. A vasúti pályaudvaron naponta kb. 40 vagont raknak ki. A város legnagyobb üzemeiben a termelés már elérte a terve­zett mutatók 80 százalékát. Vajdasági párttitkárok értekezlete (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB elsó titkára vezetésével Var­sóban szerdán ülést tartottak a LEMP vajdasági bizottságainak elsó titkárai. A tanácskozáson élesen bírálták a párt központi bizottsága által kitűzött reformok megvalósítása és a bürokratikus akadá­lyok elhárítása során mutatkozó gyakori következetlenségeket, könnyelműséget és közömbösséget. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, a párt tekintélye nem a szavakban, ha­nem a tettekben, a hiányosságok eltávolí­tásában nyilvánul meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom